Kossuth, az ördög

HERMANN RÓBERT Kossuth, az ördög Az 1 8 4 8 - 1 8 4 9 - e s f o r r a d a l o m és szabadságharc a magyar nemzeti mitológia m e g h a t á r o z ó fejezete. Mint m i n d e n mítosz, ez is tele van félistenekkel, angyalokkal és ördögökkel, h ő sökkel és árulókkal. Kossuth ennek a mitológiának a meghatározó, központi személyisége. Egy m a g y a r költő, Vajda J á n o s „a nemzet élő e s z m é n y ü l é s é n e k " , egy másik, Sárosi Gyula - 1849 u t á n - „az Isten m á s o d i k fiának", azaz m á s o d i k Jézus Krisztusnak nevezte. 1 Az 1848. évi allegóriák egyike f e h é r lepelbe öltözött P a n t o k r a t o r n a k ábrázolta, aki ítél elevenek és holtak felett, s aki eltiporja a kamarilla gaz kígyóját. Ugyanakkor Kossuth - e n y h é n szólva - egyáltalán n e m ilyen népszerű a t á r s n e m z e t e k körében. Míg a bécsi és általában az ausztriai d e m o k r a t i k u s és liberális közvélemény a szabadság hőseként, nagy államférfiként és potenciális szövetségesként tekintett rá, ugyanez n e m volt e l m o n d h a t ó a h a g y o m á n y o s uralkodó körökről, illetve az egymást váltó osztrák kormányok tagjairól, akik n e m szívesen ugyan, de h a j l a n d ó k voltak egy ideig tárgyalni Batthyány Lajos miniszterelnökkel, de Kossuthot a magyar politika rossz szellemének t a r t o t ták. így m á r az osztrák k o r m á n y augusztus 27-i államirata is bírálta Kossuthot, a m i é r t 12,5 millió forint értékű p a p í r p é n z t bocsátott ki, s a magyar k o r m á n y m i n d a d d i g n e m tárgyalt a birodalmi államadósság megosztásáról. 2 Jellemző tény, hogy a m i k o r 1848. szeptember elején az osztrák k o r m á n y a Magyarország elleni határozottabb fellépésre szánta el magát, W e s s e n b e r g miniszterelnök azt javasolta, hogy a magyar k o r m á n y által szentesítésre felterjesztett újoncozási és bankjegykibocsátási törvények közül az uralkodó az utóbbit utasítsa el, m e r t ezáltal az azt b e t e i j esztő Kossuth lehetetlen helyzetbe kerül, és így eltávolítható a k o r m á n y b ó l . 3 Kossuth ezt m a g a 1 2 3 Erre újabban lásd Szilágyi Márton: Helden und Antihelden von 1848/49 in der ungarischen Literatur des 19. Jahrhunderts. In: Fischer, Holger (Hrsg.): Lajos Kossuth (1802-1894). Wirken - Rezeption - Kult. Red. Mitarbeit von Stefanie Seifert. Beiträge zur deutschen und europäischen Geschichte, Bd. 36. Hamburg, 2007.124-136. Közli: Gyűjteménye a Magyarország számára kibocsátott Legfelsőbb Manifestumok és Szózatoknak, valamint a cs. kir. hadsereg főparancsnokai által Magyarországban kiadott hirdetményeknek. Buda, 1849. I. füzet, (a továbbiakban: Gyűjteménye) 13.; németül: Sammlung der für Ungarn erlassenen Allerhöchsten Manifeste und Proklamationen, dann der Kundmachungen der Oberbefehlshaber der kaiserlichen Armee in Ungarn. Amtliche Ausgabe. Umfassend den Zeitraum vom 22. September 1848 bis 31. December 1849. Ofen, 1850. (a továbbiakban: Sammlung) Anhang. 14. Gergely András: Magyar küldöttségek Bécsben 1848 szeptemberében. In: Dobszay Tamás Pajkossy Gábor (szerk.): Nemzeti és társadalmi átalakulás a XIX. században Magyarországon. Emlékkönyv Szabad György 70. születésnapjára. Budapest, 1995. 293.; Gergely András: 1848-ban hogy is volt? Tanulmányok Magyarország és Közép-Európa 1848-49-es történetéből. Budapest, 2001. 406-407. is érzékelte, s ezzel magyarázható, hogy amikor a Batthyány-kormány l e m o n d á s a u t á n Istv á n n á d o r ismét Batthyányi bízta m e g a kormányalakítással, Kossuth - aki előtte egy napig a végrehajtó h a t a l o m egyik birtokosa volt - n e m erőltette saját részvételét az ú j k o r m á n y b a n , h a n e m kívülről támogatta Batthyányt, tudva, hogy az új k o r m á n y az ő részvételével egészen bizonyosan n e m nyerné el az uralkodói jóváhagyást. Kossuthnak ezt az aggodalmát megerősíthette V. Ferdinánd 1848. szeptember 22-én Magyarország népeihez intézett m a n i f e s z t u m a , a m e l y b e n határozottan bírálta a Kossuthféle bankjegy-kibocsátási törvényt, s uralkodói kötelességként t ü n t e t t e fel a n n a k visszautasított szentesítését, s ugyanilyen k o m o l y a n megrótta a magyar országgyűlést azért, m e r t az (Kossuth javaslatára) királyi szentesítés nélkül életbe léptette az újoncozási és bankjegykibocsátási törvények egyes p a r a g r a f u s a i t . 4 Kossuth lett a kijelölt fő ellenség az uralkodó o k t ó b e r 3-i, a magyar országgyűlés feloszlatásáról, az ország ostromállapotba helyezéséről és Jellacic t e l j h a t a l m ú királyi biztosi kinevezéséről szóló m a n i f e s z t u m á b a n , amelyben e lépéseket azzal indokolta, hogy „a képviselőház Kossuth Lajos és követői által nagy törvénytelenségekre vezettette magát", s viszszautasította L a m b e r g Ferenc a l t á b o r n a g y fővezéri kinevezését; m i n t t u d j u k , ez utóbbi határozatot valóban Kossuth javaslatára fogadta el az országgyűlés. 5 A végrehajtó h a t a l m a t átvevő, Kossuth vezette Országos Honvédelmi Bizottmányt bírálta az u r a l k o d ó október 20-i m a n i f e s z t u m a , „mely azon h a t a l m a t , mely csak egy törvényes k o r m á n y t illethet, v a k m e r ő e n m a g á n a k tulajdonítja, és ö n k é n y e s m u n k á s s á g á t egészlen a legnyilvánosabb zsarnokságig kiterjeszti"; akadályozza az o k t ó b e r 3-i m a n i f e s z t u m nyilvánosságra hozását, „és megkísértette örökös t a r t o m á n y a i n k n e m magyar részeinek lakosait, öröklött uralkodójok elleni ellenállásra felingerelni". 6 N o v e m b e r 6 - á n az uralkodó „Kossuth Lajost, és az általa támaszt o t t lázadásnak részeseit p á r t ü t ő k n e k és hazaárulóknak" nyilvánította, s utasította a hatóságokat, „hogy azok a megérdemlett fenyíték alá vettessenek, egyszersmind mindazok, kik ezen p á r t ü t é s n e k engedelmeskednek, vagy a k á r m i k é p p segédkezet n y ú j t a n a k , a legszigor ú b b b ü n t e t é s alá vétessenek". 7 Windisch-Grätz herceg n o v e m b e r 13-i kiáltványa „néhány h a z a á r u l ó p á r t ü t ő k kevés h ó n a p o k óta t a r t ó zsarnok u r a l k o d á s á t " hibáztatta azért, hogy Magyarország „egy vészterh e s polgári h á b o r ú csatamezejévé" vált. 8 Másfél h ó n a p múlva, m á r Győrből írott kiáltván y á b a n a cs. kir. fővezér Kossuth Lajos pártütőt és cinkosait vádolta, hogy n e m csupán papírpénzzel árasztották el az országot, s n e m csupán rágalmazták és becstelenítették a felséges uralkodóházat, h a n e m emellett a népet a cs. kir. hadsereg ellen is gaztettekre buzdítják, állítólagos győzelmek hírével á m í t j á k , sőt még a Győrben h á t r a h a g y o t t gabonát is meg akarták mérgeztetni. Ezen „ m i n d e n idők t ö r t é n e t é b e n hallatlan gazságok és gonoszságok tekintetéből" Windisch-Grätz K o s s u t h o t és az Országos Honvédelmi Bizottmány valamenynyi tagját, v a l a m i n t az általuk k i k ü l d ö t t kormánybiztosokat törvényen kívülieknek és föld ö n f u t ó k n a k nyilatkoztatta. 9 J a n u á r l - j é n pedig m á r ingó és ingatlan vagyonuk zár alá vételét rendelte el. 10 Február 11-én m i n d e n k i t rögtönítélő eljárással fenyegetett, „akinél Kossuth-féle felszólítás vagy pártjától e r e d e t t a k á r m i n ő iromány, levél, hírlap" találtatik, s az 4 5 6 7 8 9 10 Gyűjteménye, Gyűjteménye, Gyűjteménye, Gyűjteménye, Gyűjteménye, Gyűjteménye, Gyűjteménye, 1-5.; Sammlung, 1-5. 6 - 8 . ; Sammlung, 6 - 7 . 13-14.; Sammlung, 14-15. 18.; Sammlung, 19-20. 22.; Sammlung, 24. 32-33.; Sammlung, 35-36. 34-35.; Sammlung, 37-38. ezeket továbbító postai tisztviselők számára kötelet helyezett kilátásba. Ugyanezzel fenyegette azokat a b u d a i és pesti zsidókat, akik b á r m i n é v e n nevezendő egyetértésben v a n n a k Kossuthtal, a H o n v é d e l m i Bizottmánnyal vagy a m a g y a r országgyűléssel. 11 1849 áprilisától megszakadt a Kossuthot név szerint említő legfelsőbb m a n i f e s z t u m o k sora (igaz, közben a körözőlevelek, amelyek m a j d n e m mindegyikén Kossuth szerepelt, f o r galomban voltak). 1 2 A pontosság n e m volt e körözvények erénye: egyikük Kossuthot j á s z b e rényi születésűnek és ókatolikus vallásúnak m o n d t a . Ugyanakkor m á j u s t ó l kezdve e g y m á s u t á n jelentek m e g a Kossuth-bankók, azaz az önálló m a g y a r pénz betiltásáról és k á r p ó t l á s nélküli megsemmisítéséről szóló kiáltványok, amelyek a tönk szélére j u t t a t t a k több tízezer családot. (A magyar lakosság vonakodását jelzi az a tény, hogy az egyre erőteljesebb fenyegetések ellenére m é g 1849 decemberében is kellett ilyen felhívást kiadni.) 1 3 Paradox m ó d o n ezek a kiáltványok, manifesztumok, körözések, r e n d e l e t e k hozzájárultak ahhoz, hogy Koss u t h n a k olyan s p o n t á n kultusza alakuljon ki Magyarországon, amilyennel sem addig, s e m azóta n e m találkozunk a magyar történelemben. 1 4 Hiszen a cs. kir. h a d s e r e g egyáltalán n e m hagyott magáról kellemes emlékeket; hiszen a r e n d és a törvény nevében é p p e n az 1848 áprilisában nyert szabadságjogokat korlátozta, s a Kossuth-bankók betiltása az egész országot sújtotta. A magyar t ö r t é n e t í r á s az elmúlt másfél évszázadban hajlamos volt túlértékelni a z o k n a k a személyi ellentéteknek és feszültségeknek a jelentőségét, amelyek a szabadságharc politikai és katonai elitjét jellemezték és osztották meg. A másik oldal felől nézve azonban úgy tűnik, hogy ezek a feszültségek vagy n e m voltak érzékelhetők a másik fél számára, vagy h a igen, n e m t u l a j d o n í t o t t a k azoknak különösebb jelentőséget. Nem, mert odaátról a Kossuth és Batthyány, Kossuth és Görgei közötti különbségek szinte érzékelhetetlenek voltak: a cs. kir. hadsereg és az egységes birodalom képviselői s z á m á r a Kossuth m a g a volt az ördög, s a többiek is afféle segéd-Belzebubnak látszottak. N e m véletlen, hogy Windisch-Grätz Koss u t h és p á r t ü t ő társai vagyonát kívánja lefoglaltatni, d e az egyik első, zár alá vett birtok a kérdések békés megoldására törekvő Batthyány Lajosé volt. A cs. kir. oldal Kossuth-képe s általában a m a g y a r szabadságharcról alkotott k é p e szempontjából rendkívül érdekesek azok a hírszerzői és kémjelentések, amelyek a m a g y a r szabadságharcról f e n n m a r a d t a k . Kossuth szinte az egyetlen magyar politikus, aki ezekben a jelentésekben név szerint megjelenik. Rajta kívül szinte csak katonákkal, Görgeivel, Bemmel, Dembinskivel, Klapkával, Damjanichcsal, Perczellel találkozunk. A Kossuthra vonatkozó legfontosabb jelentések ismertetése előtt a z o n b a n érdemes röviden kitérni a két fél 1 8 4 8 - 1 8 4 9 . évi hírszerzésének működésére. 11 12 13 14 Gyűjteménye, 41.; Sammlung, 44-45. Ezek egyikét közli Rózsa György - Spira György: Negyvennyolc a kortársak szemével. Budapest, 1973. 276.; magyar fordítása uo. 540. Gyűjteménye, 85-86.,90., 95., 115., 127., 151., 247.; Sammlung, 93., 98., 104., 125-126., 138., 163., 259-260. Két Erdélyben kiadott rendeletet közöl Marosszék és Marosvásárhely az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején. Korabeli iratok, jegyzőkönyvek, lajstromok. Közli Pál-Antal Sándor. Múzeumi Füzetek 19. Székelyudvarhely, 2001. 456-457., 460. Lásd még: Fábiánné Kiss Erzsébet: A „Kossuth bankók" sorsa az osztrák uraloTn idején. Századok, 118. évf. (1984.) 2. szám, 273-301. Erre nézve lásd: Hermann Róbert: A Kossuth-kultusz. In: G. Merva Mária (szerk.): '48 kultusza. Tanulmányok. Gödölői Múzeumi Füzetek 4. Gödöllő, 1999. 11-20. A hírszerzés 1848-1849-ben15 A szabadságharc története s o r á n a két fél felderítése és hírszerzése inkább k u d a r c o k a t , m i n t sikereket m o n d h a t o t t magáénak. Az első ok m a g á b a n a konfliktus természetében rejlett. Amikor októbertől m e g i n d u l t a katonai ellenforradalom, a szembenálló felek rengeteg lényegi információval rendelkeztek egymásról. A magyar hadügyi vezetés tisztában volt az ellenséges h a d s e r e g felépítésével, alakulatainak létszámával, harceljárásaival, az országban állomásozó c s a p a t o k elhelyezésével. A magyar t á b o r n o k o k általában személyesen is ismerték a szembenálló hadvezéreket. A másik fél h a s o n l ó a n tisztában volt a magyar hadvezetés rendelkezésére álló reguláris erők nagyságával, fegyverzeti helyzetükkel. A bizonytalansági tényező itt m á r nagyobb volt, hiszen az 1848. őszi magyarországi hadseregszervezés és a fegyvergyártás eredményeiről m á r nem i s m e r t e k pontos adatokat. A cs. kir. h a d s e r e g b e n m i n d e n egyes tisztről és közlegényről részletes szolgálati leírás és viseleti jegyzék készült, t e h á t elvileg a magyar katonai vezetés valamennyi fontos személyiségéről rendelkezésre állt ilyen. Am ezt az előnyt j e l e n t ő s e n csökkentette az a tény, hogy a magyar tisztek többsége korábban alacsony beosztásban működött, így ezekből az adatokból nemigen l e h e t e t t következtetni tényleges hadvezéri képességeikre. Ugyanakkor érdekes, hogy az 1848 előtt létező birodalmi besúgói és cs. kir. katonai hírszerzői hálózat 1848 tavasza után összeomlott vagy szétzilálódott: nincs ugyanis nyoma a n n a k , hogy a besúgók tovább folytatták volna tevékenységüket. 1 6 A konfliktus természetéből következően egyik fél sem tudott informátorokat b e é p í t e n i a másik döntési központjaiba, s ez a korabeli tiszti értékrenddel is ellenkezett. Az 1848. dece m b e r - 1849. j a n u á r i kilépési hullám következtében a cs. kir. hadvezetés több száz értékes adathoz j u t h a t o t t volna, de - meglehetősen b o r n í r t m ó d o n - a kilépett tisztek elleni eljárá- 15 16 Az 1848-1849-es hírszerzésre általában lásd: Pilch Jenő (szerk.): A hírszerzés és kémkedés története. Budapest, é. n. [1936] I. k. 209-247.; Hermann Róbert: Katonai hírszerzés 1848-49-hen képzelet és valóság. Új Honvédségi Szemle, 51. évf. (1997) 11. szám, 132-136. A reformkori hírszerzői, besúgói és kémhálózatról sok hasznos, noha rendszertelen adatot tartalmaznak Takács Sándor munkái: Kémvilág Magyarországon. I—II. Budapest, é. n.; Emlékezzünk eleinkről. Budapest, é. n.; Magyar küzdelmek, Budapest, é. n.; Hangok a múltból. Budapest, é. n. Legújabban lásd: Wellmann Nóra: A Habsburg-birodalom titkosrendőrségének kiépülése és működése I. Ferenc uralkodása idején. In: Csorba Csilla - Gerő András (szerk.): Nyolc tanulmány a XIX. századi magyar történet köréből. Budapest, 1978. 51-87.; Pajkossy Gábor: „mit welchen ich im geheünen Dienstverbande stehe". Sedlnitzky magyarországi besúgói a reformkor hajnalán. In: Miscellanea fontium históriáé Europaeae. Kalmár János (szerk.): Emlékkönyv H. Balázs Éva történészprofesszor 80. születésnapjára. Budapest, 1997. 355-357-; Pajkossy Gábor: A Polizeihofstelle magyar vonatkozású iratai, a Takáts Sándor gyűjtemény és a történeti kutatás. Levéltári Közlemények, 77. évf. (2006) 1. szám, 49-72. (a vonatkozó szakirodalom teljes felsorolásával). A reformkori titkosrendőri jelentések egy része kivonatos közlésben vagy fordításban megjelent. Lásd például: Viszota Gyula: Gróf Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal. Magyarország Újabbkori Történetének Forrásai. Gróf Széchenyi István összes munkái. Budapest, 1930. 1. k. 693-715. (1842-1843); 2. k. 1030-1043. (1844-1848); Gróf Széchenyi István iiaplói. Szerkesztette és bevezetéssel ellátta Viszota Gyula. 4. k. (1830-1836). Magyarország Újabbkori Történetének Forrásai. Gróf Széchenyi István összes munkái 13. k. Budapest, 1937. 659-709. (Széchenyiről, 1830-1836.) Lásd még: Molnár András: ,Az akasztófa tükröződik a szeméből!" Titkosrendőri jelentés Batthyány Lajos grófról (1840). Vasi Szemle, 37. évf. (1993.) 4. szám, 499-509. A katonai hírszerzői szolgálat gyengeségeit mutatja, hogy a budai főhadparancsnokság által március 16-án az előző napi pesti forradalomról írott jelentésében a Tizenkét pont pontjait sem tudta helyes sorrendben és korrekt fordításban közölni. Magyar fordításban közli Hermann Róbert: 1848. március 15. - a túloldalról. Kortárs, 42. évf. (1998) 3. szám, 124-128. sokat f o n t o s a b b n a k tartotta, m i n t a tőlük nyerhető információkat. T u d o m á s u n k szerint a magyar sajtót sem használták fel ilyen célokra, holott - főleg az 1848. d e c e m b e r végéig terj e d ő időszakban - a haditudósítások gyakran pontos kimutatásokat közöltek az egyes h a d testek összetételéről. A délvidéki Péterváradot körülzáró, Laval N u g e n t táborszernagy vezette hadtestet a v á r b a n lévő volt cs. kir. tisztek és m á s , korábban cs. kir. szolgálatban állt személyek 1849 f e b r u á r - m á r c i u s á b a n szinte m i n d e n r ő l tájékoztatták, ugyanakkor az ostromlók ezeket a híreket n e m t u d t á k felhasználni. 1 7 A két fél j o b b á r a a kémkedés és hírszerzés hagyományos és csekély hatékonyságú m ó d szereire volt utalva. Ezek részint k i s e b b lovassági különítmények kiküldésére, az általuk átfésült terület lakosságának kihallgatására, részint a másik fél által megszállt területekről érkező utazók, kereskedők kihallgatására korlátozódott. Értékes a d a t o k a t nyújthattak a magyar fogságból kiszabadult k a t o n á k vallomásai is. 18 M á s volt a helyzet Erdélyben, ahol a szász városok rendszeresen tájékoztatták a cs. kir. csapatokat a m a g y a r h a d m o z d u l a t o k ról. 19 A magyaroknak a nemzetiségi fölkelőkkel folytatott harcok során n e m i g e n volt lehetőségük a titkos hírszerzői módszerek alkalmazására. C s u p á n kisebb egységek jelentéseire vagy a menekült lakosság adataira lehetett számítani. Ezzel ellentétben a szerb és r o m á n fölkelők jól kiépített hírszerzéssel rendelkeztek, hiszen a vegyes lakosságú területeken valamennyi szerb vagy r o m á n lakos potenciális informátor is volt. Erre j ó példa a szerb felkelők 1848. december 15-i jarkováci szerb rajtaütése, a m i k o r a magukat b é k é s n e k tettető helyi szerb lakosok az éj folyamán értesítették a szerb hadvezetést, miszerint a beszállásolt magyar d a n d á r t k ö n n y e n megsemmisíthetnék, s a beérkező szerb csapatokkal összefogva együttesen t á m a d t á k meg D a m j a n i c h J á n o s ezredes honvédjeit. 2 0 A többi hadszíntéren a hírszerzői módszerek teljes skáláját megtaláljuk. A hírszerzés irányítása - kivéve a katonai felderítési módszerek alkalmazását - a polgári vezetés köréhez tartozott. A megyei és városi tisztviselők a k o r m á n y b i z t o s o k n a k k ü l d t é k jelentéseiket, s e kormánybiztosok utalták a kémszolgálathoz szükséges pénzeket is. A beérkező tudósításokat ők továbbították a katonai parancsnokságoknak. Ugyanakkor ők végezték el a hírek 17 18 19 20 Österreichisches Staatsarchiv, Kriegsarchiv, Wien. (a továbbiakban: KA) Alte Feldakten (AFA) 2tes Reservekorps unter Nugent. Karton 1889-1891.; uo. Nachläße. b/1295. Nachlaß Nugent. Karton Karton 2187-2188. A Buda bevételével kapcsolatos ilyen vallomások jelentős részét közli Dezsényi Miklós: Osztrák hadtörténelmi okmányok Budavár 1849. évi ostromáról. Hadtörténelmi Közlemények, 74. évf. (1961.) 1. szám, 145-174.; Aggházy Kamill: Budavár bevétele 1849-ben. Budapest Történetének Forrásai. Sajtó alá rendezte, az előszót és a jegyzeteket írta Hermann Róbert - Czaga Viktórai Kreutzer Andrea - Szoleczky Emese - Tóth Orsolya. Budapest, 2001. 2. k. 148-149., 224-225., 241-242., 268-272., 298-303., 351-355. Egy 1849. szeptember folyamán Komáromból szabadult cs. kir. százados vallomását közli: Von der Revolution zur Reaktion. Quellen zur Militärgeschichte der ungarischen Revolution 1848-49. Bearbeitet von Róbert Hermann, Thomas Kletecka, Elisabeth Gmoser und Ferenc Lenkefi. Herausgegeben von Christoph Tepperberg und Jolán Szijj. Wien-Budapest, 2005. 701-702., magyar fordításban: Farkas Gyöngyi (szerk.:) Saját kezébe, ott, ahol... Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Hadtörténelmi Levéltárban őrzött katonai irataiból. Az iratokat válogatta, a német nyelvű iratokat fordította Böhm Jakab. A bevezető tanulmányt írta Csikány Tamás. Budapest, 1998. 233-234. Ezek megtalálhatók: KA AFA Karton 1918-1925. Armeekorps in Siebenbürgen unter Puchner, Clam-Gallas und Gedeon.; Karton 1928-1929. Brigade unter Gedeon. 1848-1849. Olchváry Ödön: A magyar függetlenségi harcz 1848-1849-ben a Délvidéken. Budapest, 1901. 107-113. első szűrését is. A bőbeszédű, de érdemi adatokat n e m t a r t a l m a z ó leveleket és jelentéseket visszatartották, vagy csak kivonatukat közölték a vezérekkel. 2 1 Az országon belüli polgári hírszerzés f o n t o s részét képezte a Belügyminisztérium rendőri osztálya, m a j d az e n n e k helyébe lépő Országos Rendőri Hivatal vagy Országos Rendőri és Postaosztály. Ennek ügynökei nemcsak a levelezéseket ellenőrizték, s nemcsak hangulatjelentéseket küldözgettek Debrecenbe, h a n e m kikérdezték az ellenség által megszállt területekről érkezőket, s a tőlük nyert adatokat is jelentették. 2 2 A k a t o n a i hírszerzés c s ő d j é r e m i n d k é t oldalon jelentős s z á m ú példát idézhetjük. A dunántúli hadszíntéren 1848. n o v e m b e r eleje u t á n rendszeresen érkeztek hírek az ellenséges támadásról, d e a tényleges offenzíva teljesen váratlanul érte Görgeit. 2 3 Észak-Magyarországon Schlik t á m a d á s a is h a s o n l ó meglepetést okozott 1848 d e c e m b e r é b e n . A magyar hadvezetés ugyanis n e m Sáros, h a n e m Trencsén megye irányából várta t á m a d á s á t . 2 4 Ugyanilyen csőd e r e d m é n y e volt az 1849. j ú n i u s 28-i győri vereség, amikor a hadvezetés csak két nappal a t á m a d á s előtt érzékelte, hogy H a y n a u átcsoportosította csapatait a Duna j o b b partjára. 2 5 Az orosz hadseregről pedig 1849. július végéig n e m sikerült hozzávetőleg p o n t o s adatokhozjutni. 1849 elején viszont a cs. kir. felderítés m o n d o t t csődöt. A Tisza mögött álló magyar csapatokról n e m tudott a d a t o k a t szerezni, a tavaszi h a d j á r a t b a n pedig a magyar hadvezetés kétszer is megtévesztette a cs. kir. főparancsnokot. De a hírszerzés csődjét jelentette Klapka 1849. augusztus 3-i kitörése is. Ekkor - a magyar kézre került diszlokáció mellett - az okozta a gondot, hogy a hírszerzés a tényleges létszámnak c s u p á n e g y h a r m a d á r a becsülte a k o m á r o m i várőrséget. Az orosz hírszerzés ugyanilyen rosszul vizsgázott a júliusi felvidéki h a d j á r a t b a n vagy a Bem elleni hadműveletekben. Az orosz emlékiratok és hadijelentések egyébként rendszeresen p a n a s z k o d t a k amiatt, hogy Magyarországon nem lehet kémekhez jutni. 2 6 21 22 23 24 25 26 A hírszerzői jelentések típusai jól megfigyelhetők a felső-tiszai hadtest, illetve a Kmety-hadosztály kiadott iratanyaga alapján. Az 1848-49-es I. magyar hadtest iratai. (I. kötet: megalakulásától az 1849. január 4-i kassai vereségig.) S. a. r. Dér Dezső - Hajagos József. A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 9. Eger, 2002.; Az 1848-49-es I. magyar hadtest iratai II. (A januári újjászervezés és az első sikerek). A bevezető tanulmányt írta, az iratokat válogatta és sajtó alá rendezte Dér Dezső - Hajagos József - Hermann Róbert. A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 10. Eger, 2004.; Andrássy Antal: Felderítő és információs jelentések a Kmety-hadosztálynál 1849 nyarán. Somogy Megyei Múzeumok Közleményei. IV/12. Kaposvár, 1981. 217-242. (elég sok félrefordítással); Hermann Róbert: A csornai ütközet története és okmánytára. 1849. június 13. Sopron, 1999.; Hermann Róbert: Az ihászi ütközet emlékezete 1849-1999. Pápa, 1999. A szabadságharc egész időszakából közöl néhány ilyen jelentés: Bőhm-Farkas-Csikány: Saját kezébe, id. mű. Az Országos Rendőri Hivatal iratanyagát lásd: Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) H 95. Országos Rendőri és Postaosztály iratai. 1848-1849.; H 96. Országos Rendőri és Postaosztály. Iktatatlan iratok. Történetére lásd: F. Kiss Erzsébet: Az 1848-1849-es magyar minisztériumok. Budapest, 1987. 249-256., Fábiánné Kiss Erzsébet: Az országos rendőrség ügye 18481849-ben. Levéltári Közlemények, 44-45. évf. (1974) 187-207. Erre lásd: Kossuth Lajos és Görgei Artúr levelezése, 1848-1849. S. a. r. Hermann Róbert. Millenniumi Magyar Történelem. Budapest, 2001. passim. Borús József: Dembinski fővezérsége és a kápolnai csata. Budapest, 1975. 61-62. Görgey István: 1848 és 1849-ből. Élmények és benyomások. Okiratok és ezek magyarázata. Tanulmányok és történelmi kritika. 2. k. Budapest, 1888. 618-631. A magyarországi hadjárat 1849. Orosz szemtanúk a magyar szabadságharcról. S. a. r. Rosonczy Ildikó - Katona Tamás. Ford. Rosonczy Ildikó - Gerencsér Zsigmond. Budapest, 1988. passim. A hírszerzők t e h á t inkább regisztrálták, m i n t s e m előre jelezték az eseményeket. így legj o b b esetben is csak taktikai előnyökhöz j u t t a t h a t t á k hadseregüket. A h á b o r ú t végső s o r o n a katonai erőviszonyok döntötték el. Az elfogott kémekkel és hírszerzőkkel m i n d k é t fél kíméletlenül j á r t el: főbe lőtték vagy felakasztották őket. 1848. szeptember 3 0 - á n Görgei A r t ú r őrnagy azért akaszttatta fel Zichy Ö d ö n grófot, m e r t titkos futárszolgálatot teljesített a horvát inváziós h a d s e r e g két oszlopa között. 2 7 A magyar oldal hírszerzéséről meglehetősen esetleges adattal rendelkezünk, m i u t á n a Hadügyminisztérium táborkari (vezérkari) osztályának - amelyhez a hírszerzés is t a r t o z o t t - iratanyaga nagyobbrészt elpusztult vagy lappang, s az egyes hadseregek vezérkari irodáinak iratanyaga is igen hiányos. Sokkal t ö b b a d a t u n k van a cs. kir. hadsereg hírszerzéséről, noha - t u d o m á s u n k szerint - erről sem készült összefoglaló t a n u l m á n y . U g y a n a k k o r az egyes h a d s e r e g e k és h a d t e s t e k iratanyagában rengeteg ilyen jellegű jelentéssel találkozunk. Windisch-Grätz fővezérségének időszakában 1849 februárjáig a főhadiszálláson a beérkezett hírszerzői jelentések alapj á n rendszeresen készültek napi összefoglalók, ezek a későbbiekben meglehetősen esetlegessé váltak, s csak 1849. á p r i l i s - m á j u s fordulóján, Ludwig Weiden táborszernagy fővezérsége során találkozunk velük ú j r a n é h á n y hétig. 2 8 J u l i u s Haynau táborszernagy fővezéri ténykedése alatt ilyenekről n e m t u d u n k . A Délvidéken a 17-18. század fordulóján kiépített katonai határőrvidéki rendszer miatt b e j á r a t o t t volt a helyi ügynökök rendszere, akik r e n d szeresen tájékoztatták parancsnokaikat a történtekről, időnként igen-igen elrugaszkodva a valóságtól. E jelentések n y o m t a t á s b a n t ö b b ezer oldalt t e n n é n e k ki, s miután t é r b e n az egész t ö r t é nelmi Magyarországra, időben az 1848 júniusától 1849 októberéig t a r t ó időszakra k i t e r j e d nek, vázlatosan s e m lehet itt valamennyi fontos vonatkozásukat ismertetni. 2 9 Ezért dolgozatunkban c s u p á n a magyar szabadságharc kulcsfigurájára, Kossuth Lajosra vonatkozó 1 8 4 8 - 1 8 4 9 . évi adatokat ismertetjük. 3 0 Pozsonytól Orsováig - a Kossuthra 1849 augusztusa között vonatkozó jelentések 1848 októbere és Franz Ottinger vezérőrnagy, Jellacic egyik d a n d á r p a r a n c s n o k a , k o r á b b a n a drávai m a g y a r hadsereg vezére egyik jelentése m á r október 16-án Kossuth pozsonyi jelenlétéről t u d ó s í t , pedig Kossuth csak két n a p múlva indult el Budapestről. 3 1 Egy október 27-i jelentés - m e g - 27 28 29 30 31 Az ügyre lásd: Görgey István: 1848 júniusától novemberéig. - Okmánytár. S. a. r. Katona Tamás. Budapest, 1980. 45-52., 213-224.; Hermann Róbert: A rendőrminiszter és a Zichy-gyémántok. Székesfehérvár, 1994. 5-19. Haus-, Hof- und Staatsarchiv. Kriegsakten. Karton 445. Acten bereffend den Armeecommandanten in Ungarn FZM Baron Weiden, 1849. ápr. 2. - 1849. máj. 29. u[nd] o[hne] D[atum] Az 1848. május közepe és szeptember eleje közötti horvát jelentéseket ismerteti Hermann Róbert: A drávai védvonal 1848. június - szeptember. In: Hermann Róbert: A Drávától a Lajtáig. Tanulmányok az 1848. nyári és őszi dunántúli hadi események történetéhez. Budapest, 2008. 27-33. A Kossuthra vonatkozó reformkori titkosrendőri jelentésekből, pontosabban, az ezek alapján készült Informations-Protokolle anyagából az 1846-1848 közötti időszakból bőséges válogatást ad: Kossuth Lajos összes munkái. 11. köt. Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen. S. a. r. Barta István. Budapest, 1951. 247-292 KA AFA Karton 1812. Cernierung Wiens (a továbbiakban: CW) 1848-10-59. döbbentő pontossággal - regisztrálja Kossuth p a r n d o r f i jelenlétét és az érkezés d á t u m á t . 3 2 A schwechati csata után, október 31-én J o h a n n Kempen von F i c h t e n s t a m m vezérőrnagy azt jelentette Jellacicnak, hogy Kossuth „tegnap délután 4 ó r a k o r megtört arckifejezéssel Pozsonyba sietve elutazott. Közte és Móga altábornagy között nyílt feszültség v a n , s ez utóbbi, a t e g n a p i nap kimenetele után, elbocsátását kérte volna." 3 3 A jelentések írói észlelik Kossuth pozsonyi tartózkodását, 3 4 sőt, betegségét is, 3 5 valamint b e s z á m o l n a k arról, hogy november 3-án Kossuth elnökletével haditanácsot t a r t o t t a k arról, t a r t s á k - e Pozsonyt vagy sem, vagy a m a g y a r hadsereggel Komárom alá v o n u l j a n a k vissza. Az i n f o r m á t o r Móga egyik segédtisztjétől hallotta mindezt. A h a d m o z d u l a t o k b ó l arra is következtettek, hogy „Kossuth a magyar h a d e r ő fő részével Komáromig v o n u l n a viszsza". Az összesítés beszámolt egy másik, Kossuthnál tartott haditanácsról is, a m e l y b e n „arról a kérdésről vitáztak, vajon n e m volna-e célszerű Perczel tábornokot, aki a M u r a k ö z t megszállva t a r t j a , hadtestével o n n a n a Duna j o b b p a r t j á r a Győrbe, a Pozsonynál Kossuth alatt lévő m a g y a r hadsereg megerősítésére visszavonni. Azonban e kérdésben s e m j u t o t t a k állítólag döntésre." 3 6 Egy másik, november 10-én kelt jelentés szerint Kossuth leváltotta Mógát, aki felügyelet alatt Pozsonyban van. P o z s o n y b a n több lengyel tiszt tartózkodik, köztük R a m o r i n o tábornok. Céljuk egy 4 0 0 0 főnyi lengyel légió alakítása, s Kossuthtal készülnek tárgyalni erről. A jelentés szerzője nyilván a n o v e m b e r 3 - á n Pozsonyba érkezett Bemmel tévesztette össze Ramorinot, aki n e m Magyarországon, h a n e m a piemonti-szárd királyság h a d s e r e g é b e n vállalt szolgálatot, s 1849 tavaszán alaposan hozzájárult a n n a k novarai katasztrofális vereségéhez. 3 7 Egy n o v e m b e r 11-i hírszerzői jelentés m á r arról számol be, hogy Kossuth kétmillió forintért g a b o n á t akar vásárolni, s azt részint Pestre, részint K o m á r o m b a szállítani. Kossuth ezekben a n a p o k b a n valóban elrendelte a d u n á n t ú l i gabonakészletek felvásárlását és elszállítását, hogy így akadályozza meg a cs. kir. h a d s e r e g élelmezését, h a az Magyarország ellen készülne vonulni. 3 ® Ugyanígy észlelték a jelentések Kossuth n o v e m b e r 6-i visszautazását Pestre, azzal a hozzátétellel, hogy mindez Móga altábornagy, a lajtai hadsereg volt vezérének felelősségre vonása miatt történt, aki vagy m a g a s a b b állást kap, vagy egy fejjel rövidebb lesz. E jelentés szerint „a szlovákok h a n g u l a t a Kossuth i r á n t lelkes; szerencse, hogy létezik; n a p o n t a imádkoznak érte, hogy győzzön; neki köszönik a robottól való m e g s z a b a dulást". 3 9 Egy november közepi jelentés szerint Kossuth h a j ó t vásárolt, ami „menekülési szándékra m u t a t " . 4 0 Egy n o v e m b e r végi jelentés szerint Kossuth állítólag ezüsttel és arany32 33 34 35 36 37 38 39 40 KA AFA Karton 1812. CW1848-10-164. No. 26/K.W. KA AFA Karton 1895. Kroatisch-sovenische Armee, respektive I. Armeekorps unter Jellacic. (a továbbiakban: Kr.-sl. A., resp. I. AK. u. J.) 1848-10-246. Kempen - Jellacic, 1848. nov. 6. KA AFA Karton 1896. Kr.-sl. A., resp. I. AK. u. J. 1848-11-353. Kempen - Jellacic, 1848. nov. 6. KA AFA Karton 1896. Kr.-sl. A., resp. I. AK. u. J. 1848-11-303. 1848. nov. 7. KA AFA Karton 1813. CW. 1848-11-45. No. 40/K.W. KA AFA Karton 1820. Hauptarmee unter Windisch-Grätz (a továbbiakban HA. u. W-G.) 1848-11108. KA AFA Karton 1813. CW 1848-11-59. No. 56/K.W. Kossuth nov. 4-én kiadott rendeletét lásd: Kossuth Lajos összes munkái. 13. k. Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. I. S. a. r. Barta István. Budapest, 1952. 348. Jellacic - Windisch-Grätz, Bécs, Rennweg, 1848. nov. 12. KA AFA Karton 1820. HA. u. W-G. 18481-7. Fogalmazványa, uo. Karton 1896. Kr.-sl. A., resp. I. AK. u. J. 1848-11-50. A visszautazásról Kempen vezérőrnagy aznap értesítette Jellacicot. KA AFA Karton 1820. HA. u. W-G. 1848-11-ad 3. Burdina őrnagy - Schönhals altábornagy, Schönbrunn, 1848. nov. 17. KA AFA Karton 1813. CW 1848-11-73. nyal ellátva Angliába küldte feleségét. 4 1 December 13-án Jellacic egy átszökött magyar h u szár vallomása alapján azt jelentette Windisch-Grätznek, hogy a m a g y a r csapatok p a r a n csot kaptak, amíg lehet, t a r t s á k magukat jelenlegi állásukban, u t á n a pedig vonuljanak viszsza Győrbe, ahová Kossuth is m e n n i fog, hogy átvegye a parancsnokságot. 4 2 Egy d e c e m b e r 21-én Pestről visszatért ügynök azt jelentette, hogy Kossuth egyszer állítólag kijelentette, ügye elveszett - de továbbra is diktatórikusán kormányoz, s igen n a g y a ragaszkodás iránta. 4 3 December 3 0 - á n Andrei §aguna nagyszebeni görögkeleti p ü s p ö k arról értesítette Anton Puchner altábornagyot, az erdélyi cs. kir. csapatok f ő h a d p a r a n c s n o k á t , hogy a magyarok Kossuthot IV. Lajos néven királlyá tették. (Hogy ki volt a III. Lajos, n e m tudni.) 4 4 A főváros közvetlen közelébe j u t ó cs. kir. csapatok felderítése m á r j a n u á r 2-án értesült arról, hogy Kossuth a miniszterekkel és a koronával együtt elhagyta Budapestet, még h a úti céljáról n e m is kaptak híreket 4 5 J a n u á r 7-én egy cs. kir. vezérkari tiszt úgy tudta, hogy Kossuth Szegedre ment. 4 6 J a n u á r 11-én m á r egy debreceni népgyűlésről érkezett kiszínezett hír: „A koronázási ékszereket (korona, palást, jogar, kard) Kossuth átadta az összegyűlt népnek azzal a nyilatkozattal, hogy hat hónapja erejéhez képest v é d t e e kincseket, m o s t átadja azokat a nép oltalmába; m i r e a gyűlés megesküdött, hogy azokat utolsó csepp véréig védeni akarja." Egy fővárosi jelentés a nép rossz hangulatáról és Kossuth iránti ragaszkodásáról számolt be azzal, hogy a n é p a körülmények változásában reménykedik. 4 7 H a s o n l ó hírek érkeztek az Alföldről is. 4 8 J a n u á r 13-án Ottinger jelentette Szolnokról, hogy Kossuth néhány csapattal Debrecenből Nagyváradra m e n t 4 9 J a n u á r 22-én ugyancsak ő t u d a t t a egy helyi lakos h í r a d á s a alapján, hogy Kossuth bizonyosan Debrecenben van, 19-én népgyűlést tartott, ott szónokolt, s a t ö m e g b e n ügyének nagyszámú t á m o g a t ó t talált. Debrecenben és környékén m i n d e n fegyvernemből nagyszámú csapat van elhelyezve. 5 0 Valószínűleg e hír másik változata lehetett a Valero-gyár ügynökének azon beszámolója, amely szerint Kossuth a Kollégiumban beszédeket tartott, s 12 0 0 0 debreceni polgár megesküdött, hogy a legvégsőkig védik magukat. A lázadó csapatok Debrecen környékén és a h a j d ú v á r o s o k b a n gyülekeznek, s az ottani nép között a legrosszabb h a n g u l a t uralkodik a császáriakkal szem- 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 KA AFA Karton 1820. HA. u. W-G. 1848-11-65. Eredeti tisztázat. KA AFA Karton 1821. HA. u. W-G. 1848-12-119. Fogalmazvány. KA AFA Karton 1897. Kr.-sl. A., resp. I. AK. u. J. 1848-12-413. Eredeti tisztázat. KA Nachlässe. B/1295. Nachlaß Nugent, (a továbbiakban: NN) Karton 7. 1849-1ic. Melléklet Weiden 1848. dec. 25-i átiratához. Másolat, uo. AFA Karton 1846. Hauptarmee. Detailakten, (továbbiakban HA DA) 1848-12-94^ KA AFA Karton 1847. HA DA. i849-i-99d. Grammont - Jellacic, Martonvásár, 1849. jan. 2. KA AFA Karton 1954. I. Korps unter Jellacic. (a továbbiakban: I. K. u. J.) 1849-1-9. KA Nachlässe. B/1127. Nachlaß Georg Bach von Klarenbach. No. 4. Operations und Tags Journal des II-ten Armee-Corps für den Feldzug gegen Ungarn 1848.; KA AFA Karton 1951. Brigade Pott, Götz, Lederer, Hentzi, Reischach, Division Vogel. Brigade Pott. Tagebuch der Kriegsereignisse in Ungarn vom 6-te November 1848. bis 15-te Januar 1849 (vom GM. Pott). KA AFA Karton 1954.1. K. u. ,1. 1849-1-158. Ottinger ugyanezen a napon jelentette Ceglédről, hogy Kossuth Debrecenben van. KA AFA Karton 1930. Südarmee unter Jellacic (a továbbiakban: SA. U. J.) 1849-1-2. Másolata uo. Karton 1954.1. K. u. J. 1849-1-59. Vagyon János honvéd őrnagy vallomása, 1849. jan. 12. KA AFA Karton 1954. I. K. u. J. 1849-1159., ad 159. Eredeti tisztázat. KA Karton 1954. I. K. u. J. 1849-1-73^ Másolat KA AFA Karton 1822. HA. u. WG. 1849-1-a 107. KA Karton 1954. I. K. u. J. 1849-1-105C. ben. 5 1 Közben a Felvidék keleti részét megszálló Schlik altábornagy arról értesítette Windisch-Grätzet, hogy Kossuth, h a nagyon szorítanák, titokban Galíciába, o n n a n pedig Poroszországba szándékozik m e n e k ü l n i ; erről a galíciai f ő h a d p a r a n c s n o k s á g o t is értesítette. 5 2 Ezt j a n u á r 17-én megfejelte azzal, hogy Kossuth M á r a m a r o s b a akar m e n n i , és ott az uzsoki h á g ó n át vagy az ungvári, vagy a m u n k á c s i úton Vereckére menekülni. 5 3 A h ó n a p végén szintén Kossuth nagyváradi ú t j á r ó l jött jelentés, azzal, hogy Bem is ott van, s 25 0 0 0 főnyi felfegyverzett s ugyanennyi egyéb gyilkoló szerszámmal felszerelt emb e r e van. 5 4 F e b r u á r 2-án Ottinger vezérőrnagy jelentette Abonyból, hogy Kossuth Tiszafür e d e n van, ahová a lázadók j e l e n t ő s számú csapata tart, hogy átkeljenek a Tiszán. 5 5 F e b r u á r 21-én Schlik altábornagy a szerveződő békepártról küldött t u d ó s í t á s t W i n d i s c h - G r á t z n e k , s jelentése további részében arról számolt be, hogy Kossuth népszerűsége és az iránta érzett lelkesedés j e l e n t ő s e n alábbhagyott. 5 6 Egy nappal később Zeisberg vezérőrnagy, Jellacic vezérkari f ő n ö k e é p p e n az ellenkezőjéről tudósította Heinrich Hess altábornagyot, a cs. kir. vezérkar f ő n ö k é t : „Hihetetlen, h o g y Kossuth Magyarország feletti befolyása n é h á n y hét óta milyen nagy m é r t é k b e n megnövekedett; a rosszak napról-napra egyre inkább felemelik a fejüket, és az úgynevezett jók b á t o r s á g u k a t veszítik." 5 7 Február 8 - á n Komárom alól jelentette Lederer vezérőrnagy, h o g y Kossuth rövidesen K o m á r o m b a érkezik, s aztán az ott lévő katonasággal és néppel S i m u n i c h altábornagy ellen indul. 5 8 Április elején m á r e r e m é n y e k alábbhagyásáról szólt a tudósítás. 5 9 Schlik egyik d a n d á r p a r a n c s n o k a , J a k o b Parrot vezérőrnagy m á r f e b r u á r 27-én jelentett e Windisch-Grátznek, hogy Kossuth - Kiss E r n ő tábornok t á r s a s á g á b a n - Tiszafüredre utazott. 6 0 Ez főleg a n n a k f é n y é b e n érdekes, hogy Kossuth f e b r u á r 2 5 - é n indult a t á b o r b a , s 26-án érkezett Tiszafüredre. 6 1 Ugyanakkor n é m i késéssel értesült a cs. kir. felderítés Koss u t h március eleji újabb tiszafüredi útjáról. 6 2 E n n e k céljáról, a fővezéri kérdés rendezéséről csak a h ó n a p végén küldte szét Windisch-Grätz Kossuth március 9-i képviselőházi beszé51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 52 Schulzig altábornagy - Windisch-Grätz, Hatvan, 1849. jan. 21. KA AFA Karton 1823. HA. u. W-G. 1849-l-ad 192. Schlik - Windisch-Grätz, Kassa, 1849. jan. 16. KA AFA Karton 1823. HA. u. W-G. 1849-1-128 V2. Közli: Az 1848-49-es I. magyar hadtest iratai II. 116-118. Schlik - Windisch-Grätz, Kassa, 1849. jan. 17. 53/op. Másolat. KA AFA Karton 1863. I. Armeekorps unter Schlik. (továbbiakban I. AK. u. Sch.) 1849-1-513. Ismeretlen - Götz vezérőrnagy, hely nélkül, 1849. jan. 30. KA AFA Karton 1952. Mobile Kolonne des GM von Götz. 1849-1-77. KA AFA Karton 1955.1. K. u. J. 1849-2-9. Schlik - Windisch-Grätz, Rimaszécs, 1849. febr. 21. KA AFA Karton 1825. HA. u. W-G. 1849-2203. Zeisberg - Hess, Pest, 1849. febr. 22. KA AFA Karton 1825. HA. u. W-G. 1849-2-212 Vi. KA AFA Karton 1824. HA. u. W-G. 1849-2-70. Simunich - Windisch-Grätz, Ács, 1849. ápr. 2. KA AFA Karton 1828. HA. u. W. 1849-4-493. Parrot - Windisch-Grätz, Gyöngyös, 1849. febr. 27. KA AFA Karton 1825. HA. u. W-G. 1849-2266. Kossuth Lajos összes munkái. 14. k. Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. II. S. a. r. Barta István. Budapest, 1953. (a továbbiakban: KLÖM XIV.) 549.. „In Tiszafüred selbst war Kossuth 4 Tage, Dembinski, Görgei, Klapka und Guyon zusammen." Wrbna - Windisch-Grätz, Nagykőrös, 1849. márc. 13. Eredeti tisztázat. KA AFA Karton 1826. HA. u. W-G. 1849-3-148. Fogalmazvány. KA AFA Karton 1870. II. Korps unter Wrbna, später Csorich. (a továbbiakban: II. AK.) 1849-3-40. Másolat az eredeti tisztázatról. 1849-3-148. Hadtörténelmi Levéltár, Budapest, Az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc iratai, (a továbbiakban: HL 1848-49.) 17/82. dének n é m e t fordítását; igaz, ezt sem annyira a magyar h a d s e r e g felső vezetésén belüli ellentétek ismertetése, h a n e m a március 5-i szolnoki vereség k ö r ü l m é n y e i n e k feltárása végett. 6 3 M á r c i u s k ö z e p é n G a b l e n z őrnagy, Schlik vezérkari f ő n ö k e számolt b e a r r ó l , hogy Kossuth m i n d e n e n e r g i á j á t a s z e r b e k p a r a l i z á l á s á r a vagy m e g n y e r é s é r e f o r d í t j a , s félő, hogy sikerrel jár. 6 4 (Március elején valóban folytak tárgyalások a m a g y a r - s z e r b megbékélésről.) 6 5 Érdekes J u n g b a u e r cs. kir. vezérkari alezredes beszámolója Hess altábornagyhoz, a cs. kir. v e z é r k a r f ő n ö k é h e z : „Kossuth c s o d á l a t r a méltó e n e r g i á t fejt ki a v é d e k e z é s b e n , s azt hadászatilag helyesen t á m a d ó l a g vezeti, míg Budáról [ti. Windisch-Grätz főhadiszállásáról] m i n d e n alkalommal erőszakkal megsértik a h á b o r ú v a l a m e n n y i alapelvét!" 6 6 Egy-két n a p o n belül, d e n a p r a pontosan értesült viszont a cs. kir. hadvezetés Kossuth március közepi cibakházi útjáról. Az erről vallomást tevő zsidó k e r e s k e d ő megtalálta az okokozati összefüggést is: tudniillik, hogy Kossuth megérkezése a m a g y a r ellentámadási kísérlet kezdetét jelentette. „Kossuth a múlt p é n t e k e n érkezett m e g Cibakházára, s e n a p o n megkezdődött a csapatok átvonulása a Tisza j o b b partjára. Azok u t á n , amit a csapatoktól hallott, a magyarok egy állásunk elleni t á m a d á s r a készülnek, s c s u p á n Görgei vezérre várnak." 6 7 N a p r a pontos volt Jellacic jelentése Kossuth március 20-i törökszentmiklósi tartózkodásáról, valamint arról, hogy Bemet is oda várják. 6 8 A cibakházi összpontosításról - utólag - Parrot vezérőrnagy is tudósította Schlik altábornagyot azzal, hogy Kossuth állítólag elégedetlen volt az ott lévő parancsnokkal, nevezetesen Vécseyvel, s o n n a n Törökszentmiklósra ment. 6 9 E szempontból némi zavart okozhatott, hogy u g y a n a k k o r Ramberg altábornagy március 16-án Hevesről azt jelentette, hogy Kossuth állítólag Tokajban van, hogy az ottani m u n k á l a t o k a t és m á s katonai rendszabályokat megsürgesse. 7 0 Ugyanígy regisztrálta a felderítés Kossuth m á r c i u s végi egri tartózkodását. 7 1 Az egyik jelentés szerint a magyarok szándéka o n n a n előnyomulni. 7 2 Sőt, Kossuth március 3 0 - á n 63 64 Windisch-Grätz - Jellacic, Buda, 1849. márc. 26. 853/op. Karton 1957. 1. K. u. J. 1849-3-194., b. Gablenz - Schlik, Cegléd, 1849. márc. 13. No. 573/op. KA AFA Karton 1956. I. AK. u. Sch. 1849-3101. 65 Hadik Gusztáv - Kossuth, Szeged, 1849. március 5. MOL H 2. Az Országos Honvédelmi Bizottmány iratai. 1849:2948. Kivonatosan közli: Thim József: A magyarországi 1848-49-iki szerb fölkelés története. 3. k. Budapest, 1930. 489-490. A többi tudósítást összefoglalóan ismerteti KLÖM XIV. 626. í.jz. 66 Jungbauer - Hess, hely és dátum nélkül [1849. márc. 15. körül]. KA AFA Karton 1826. HA. u. WG. 1849-3-179. 67 Csorich - Windisch-Grätz, Nagykőrös, 1849. márc. 18. Eredeti tisztázat. KA AFA Karton 1827. HA. u. W-G. 1849-3-205 V2. Fogalmazvány. KA AFA Karton 1870. II. AK. 1849-3-57. Magyar fordításban közli: Csikány Tamás: A cibakházi híd 1849. A cibakházi hídért 1849. január-márciusában folytatott harcok katonai irataiból. Budapest, 2003. 40-41. 68 Jellacic - Schlik, Cegléd, 1849. márc. 23. KA AFA Karton 1864. I. AK 1849-3-129. Magyar fordításban közli: Hermann Róbert - Kucza Péter: 1848-1849. Szabadságharc a Tápióvidéken. A tápióbicskei ütközet. Nagykáta, 2002. 20. 69 Parrot - Schlik-hadtest, Abony, 1849. márc. 21. éjjel 1 óra. KA AFA Karton 1827. HA. u. W-G. 1849-3-ad 243. Másolat. Uo. KA AFA Karton 1956. I. AK. u. Sch. 1849-3-148. Magyar fordításban közli: Csikány: A cibakházi híd, 41. 70 KA AFA Karton 1826. HA. u. W-G. 1849-3-190. 71 Brudermann százados - Csorich altábornagy, Szurdokpüspöki, 1849. április 1. délután 1 óra. Eredeti tisztázat. KA AFA Karton 1828. HA. u. W. 1849-4-20^ Másolat. Uo. Karton 1870. II. AK. 1849-4-8. Egerben tartott beszédét 7 3 is egy cs. kir. hírszerzői jelentésből i s m e r j ü k : „Minden újítás, m i n d e n új eszme pezsgést, lelkesedést vagy bosszút hoz magával; az első a tett és a dicsőség forrása, a bosszú a pokol leánya. E két elem alkotja a háborút. - Krisztus isteni eszméje megharagította, felbőszítette és felbosszantotta a farizeusokat; Krisztus azonban, mivel ist e n i volt, testében meghalt eszméjéért, az igazság a z o n b a n napjainkig illethetetlen m a r a d t , mivel magasztos, emberfeletti, isteni, - ugyanígy n e m z e t i ügyünk, m é g h a legyőzetik is - , nemzedékről nemzedékre mennyei dicsőséggel kivirágzik, mert a mi ügyünk az igaz, a szent; ezért tehát most! mindenki fogjon fegyvert, ölje le a farizeusokat, s a m e n n y e i r e f o r m á t o r ü n n e p é t Pesten tartandjuk." 7 4 Érdekes m ó d o n magáról a trónfosztásról csak két hét késéssel, április 30-án jöttek az első hírek. ,A debreceni országgyűlésen Kossuth indítványára 3 ülés után, április 12-én, 13-án és 14-én elhatározták, hogy az Ausztria elleni h á b o r ú t n e m csupán teljes nyomatékkal kell folytatni, h a n e m Magyarország teljes elszakadását is k i m o n d t á k a Habsburg-háztól örök időkre. A debreceni nagy r e f o r m á t u s t e m p l o m b a n tették ezt közzé, és n y o m t a t o t t manifeszt u m o k b a n hozták nyilvánosságra, amelyek állítólag kedvező hangulatot okoztak." Megjegyzendő, hogy a j e l e n t é s írója úgy t u d t a , hogy Kossuth lett a miniszterelnök, s b á r a miniszterek többségének személyét eltalálta, tárcájukat illetőleg m á r szerepeltek téves adatok a je- 72 Brudermann százados - Ramberg altábornagy, Szurdokpüspöki, 1849. április 1. este 10 óra Eredeti tisztázat. KA AFA Karton 1828. HA. u. W. 1849-4-20CI. Másolat. Uo. Karton 1870. II. AK. 18494-8. 73 Kossuth 1849. március 29-én írta meg az OHB-nak, illetve a feleségének, hogy másnap Egerbe megy. KLÖM XIV. 760., 765. Március 30-án este valóban oda érkezett, mert aznap már onnan írt a komáromiaknak, hogy tartsák magukat. Kossuth Lajos összes munkái. 15. k. Kossuth Lajos kormányzóelnöki iratai. S. a. r. Barta István. Budapest, 1955. (a továbbiakban: KLÖM XV.) 899. Szintén ezen az estén bízta meg Görgeit az ideiglenes fővezérséggel, valamint beszélte meg a tábornokokkal a tavaszi hadjárat haditervét. KLÖM XIV. 772.; a feldunai hadsereg hadműveleti naplója. HL 1848-49. 37/37a.; Gróf Leiningen-Westerburg Károly honvéd tábornok levelei és naplója. In: Katona Tamás (szerk.): Az aradi vértanúk. 4. kiadás, Budapest, é. n. 107-109. Március 30-án az egri asszonyok koszorúkkal fogadták Kossuthot. Leiningen-Westerburg Károly i. h. szerint Kossuthot a nép a köteles lelkesedéssel fogadta, s ő „kegyesen köszönt a kiabálóknak". A hírszerzői jelentés szerzője erre a napra datálja a beszédet. Április 2-án Kossuth arról írt a feleségének, hogy két nappal korábban, azaz március 31-én kivilágítással és fáklyás zenével köszöntötték őt, április l-jén este pedig „vagy 1000 nő minden osztályból megrohant, magyar öltönyben, fáklyás zenével s beszéddel, ilyet sohasem láttam; agyondobálták szegény Mucidat virágokkal, egy rakás koszorút ismét küldök." Kossuth április l-jén este tartott beszédéről: Vukovics Sebő visszaemlékezései 1849-re. S. a. r. Katona Tamás. Bibliotheca Historica. Budapest, 1982. 37. azt írja, hogy „egy volt a legsikerültebb alkalmi beszédei közül, miket tőle hallottam. A beszéd kezdetének témája volt: E szó, »honleány«, az emberiség két legnemesebb fogalmát fejezi ki: haza és hölgy." 74 KA AFA Karton 1828. Hauptarmee, unter Weiden (a továbbiakban: HA. u. W.) 1849-4-72^ Érdemes itt közölni a beszéd teljes német szövegét: „Jede Neuerung, jede neue Idee bringt eine Aufwallung, Begeisterung oder Rache, die erste ist die Quelle der That und der Glorie, Rache ist die Tochter der Hölle. Diese zwei Elemente machen den Krieg. - Die göttliche Idee von Christus brachte die Phariseer in Zorn, Wuth und Rache; Christus aber, weil er göttlich war, starb körperlich für seine Idee, die Wahrheit blieb aber bis auf unsere Zeiten unantastbar, weil sie hoch, übermenschlich, göttlich ist, - eben so unsere nationale Sache, wenn sie auch niedergerdiickt ist, - mit himmlischen Glorie von Generation zu Generation aufblüchen wird, weil unsere Sache die gerechte, heilige ist; auf daher jetzt! Jedermann ergreife die Waffe, schlagt todt die Phariseen, und wir werden die Feierlichkeit des himmlischen Reformators in Pesth abhalten." Kossuth április 5-én valóban azt írta a feleségének, hogy „még meglehet, hogy Pesten esszük a húsvéti bárányt". KLÖM XIV. 819. lentésben. 7 5 M á j u s 5-én Dimatschek alezredes, nagykanizsai v á r o s p a r a n c s n o k jelentette, hogy „Keszthely, valamint egész környéke is igen rosszérzelmű, s rászolgált egy kis leckére, éppen m o s t általánosan beszélik, hogy a debreceni országgyűlés teljesen elszakadt a Habsburg-Lotharingiai-dinasztiától. Kossuthot pedig ezzel egy időben országkormányzóvá nevezték ki." 76 Egy m á j u s végén szabadon engedett vértes közlegény vallomása szerint Kossuth m á j u s 4-én „a kálvinista t e m p l o m b a n t u d t u l adta a jelenlegi uralkodóház végét, Magyarországnak az Osztrák Császárságtól való függetlenségét, azaz Magyarországnak ettől történő teljes elszakadását, egy, a fent nevezett t e m p l o m b a n t a r t o t t beszédben, amelyet a gyűlés a legnagyobb általános üdvrivalgással fogadott." Ő maga ugyan n e m v o l t j e l e n a gyűlésen, de a katolikus lelkészlakban hallotta azzal a hozzáadással, hogy Horváth [Mihály] k u l t u s z m i n i s z t e r , az egyik l e g h e v e s e b b r e p u b l i k á n u s , továbbá Kossuth bizalmas b a r á t j a , a legnagyobb mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Kossuthot a f e n t nevezett nyilatkozatra rávegye. 77 Ugyanakkor a trónfosztás és a függetlenség k i m o n d á s á n a k n e m egyértelműen pozitív fogadtatása is nyomon k ö v e t h e t ő a jelentésekből. „Kossuth nyilatkozata több, az ő ügyét korábban t á m o g a t ó t i m m á r o n teljesen elidegeníteni látszik tőle - mivel itt is, ott is, olyan h a n g o k h a l l a t s z a n a k - ezt nem gondoltuk volna - Kossuth mégiscsak valóban lázadó, s mindenesetre gyűlöletre méltó" - jelentette Dimatschek alezredes Nagykanizsáról m á j u s 8-án. 7 8 „Kossuth azáltal, hogy végül is levetette álarcát, itt is sok ellenségre talált" - jelentette m á j u s 14-én. 79 „Egyébiránt a lázadóvezérek ingatag m a g a t a r t á s á b ó l és hadműveleteik bizonytalanságából kitűnik, hogy a túlzottan gyors nyilatkozat és az Ausztriától és a törvényes uralkodóháztól való teljes elszakadás, amelyre Kossuth a lengyelek által sarkallva hagyta csábítani magát, mély b e n y o m á s t és nagy feltűnést okoztak az egész országban - jelentette Schlik altábornagy, az I. hadtest p a r a n c s n o k a m á j u s 9 - é n Ludwig Weiden táborszernagy, fővezérnek - . Sok elámítottnak, különösen a h a d s e r e g törzsében, ezáltal hullt le szeméről a lepel, és olyan alapon találták magukat, amelyről alighanem mit s e m sejtettek." 8 0 Május 2 0 - á n Schlik altábornagy figyelmeztette Weldent, hogy figyelni kellene a moldvai és havasalföldi átkelőket, m e r t Kossuth azokon keresztül kap fegyverszállítmányokat, amiket igen-igen túlfizetnek. 8 1 M á j u s 22-én Franz Wyss vezérőrnagy jelentette Szerdahelyről, hogy Kossuth újfajta bankjegyeket gyárt, amelyek m á r f o r g a l o m b a n is vannak. 8 2 I d ő n k é n t k i m o n d o t t a n vad hírek is érkeztek. J ú n i u s 23-án egy zalai hírszerző a következőket jelentette Knesevich ezredesnek: „Konstantinápolyból egy f u t á r jött Pestre egy sürgönnyel, s így 75 76 77 78 79 80 81 82 Hírszerzői összesítés, Mosonmagyaróvár, 1849. ápr. 30. Eredeti tisztázat. KA AFA Karton 1830. HA. u. W. 1849-4-ad 629., 1849-4-630 2/2. Gépelt másolat. HL 1848-49. 24/573., 24/574dMásolat. KA AFA Karton 1917. Kroatisch-slavonisches Armeekorps unter Dahlen (a továbbiakban: Kr.-sl. AK. u. D.) 1849-5-2. Magyar fordításban közli: Hermann Róbert - Molnár András: Nagykanizsa és környéke 1848-1849-ben. Okmánytár. Nagykanizsa, 2000. II. k. 86. Johann Hnizda vallomás, Pozsony, 1849. jún. 5. KA AFA Karton 1834. HA. u. H. 1849-6-85 i/2b. Eredeti tisztázat. KA AFA Karton 1931. SAJ 1849-5-84. Másolat, uo. Kr.-sl. AK. u. D. 1849-5-ad 7. Magyar fordításban közli: Hermann - Molnár: Nagykanizsa. II. 89. A Dahlennek szóló jelentés másolata. KA AFA Karton 1917. Kr.-sl. AK. u. D. 1849-5-10. A Nugentnak szóló jelentés másolata, uo. Nachlässe. B/1295. NN. Karton 11. 1849-5-17. Magyar fordításban közli: Hermann - Molnár: Nagykanizsa, II. 97. Eredeti tisztázat. KA AFA Karton 1831. HA. u. W. 1849-5-260. Fogalmazvány, uo. Karton 1865. I. AK. u. Sch. 1849-5-104. KA AFA Karton 1832. HA. u. W. 1849-5-5093 KA AFA Karton 1833. HA. u. W. 1849-5-554. Kossuth, Csány miniszter Mészáros Lázár - Görgei é s Szemere [vagy: Görgei s t ö b b e n ] 8 3 Pestről Nagyszebenbe utaztak. Nagyszebenben jelenleg egy konferenciát t a r t a n a k , ott v a n n a k a megbízottak Angliából, Franciaországból és Törökországból; e konferenciáról különb ö z ő dolgokat beszélnek, általános a z o n b a n az, hogy Törökország, Anglia és Franciaország h á b o r ú b a kezd Ausztria és Oroszország ellen, m e r t az oroszok Z e m p l é n megyében Sztropkóig jöttek, o n n a n t ö b b urat és p a p o t magukkal vittek, raboltak, és i s m é t visszatértek Galíciába." 8 4 Igen érdekesek a délvidéki hírszerzői jelentések is. Március 18-án a Péterváradot zároló cs. kir. csapatok parancsnoka, Lazarus Mamula ezredes jelentette N u g e n t táborszernagynak, hogy Kossuthtól állítólag az az ígéret érkezett, hogy nemsokára nagy segítséget küld a péterváradiaknak. 8 5 Április elején a változatosság kedvéért Kossuth a r a d i tartózkodásáról érkeztek hírek. 8 6 Egy pancsovai hírszerző m á j u s végén arról számolt be, hogy egy török m e sélte neki, miszerint négy magyar tiszt megkereste, v a n - e olyan j á r m ű v e , amellyel Kossut h o t Belgrádba szállítaná. 8 7 Július 17-én az oppovai jegyző tudatta a délvidéki cs. kir. csapat o k egyik századosával, hogy Kossuth Szegedről 16-án a Módos melletti Szecsány faluba érkezett. 8 8 Július 18-án a pancsovai hírszerző tudatta, hogy Kossuth Pancsován van, többnyire a német lelkésznél tartózkodik, s Lederer Faifertnél lakik. Aznap a t é r e n sétált. A hírszerző személyleírást is adott „Kossuthról": „Középmagas, zömök, b a r n á s , hegyes orrú, egy atilla-kabátot és a fején piros sapkát (fezt) hord, rövid, nyírott fekete szakállt visel." A hírszerző szerint a z n a p vagy m á s n a p Belgrádba megy, t e h á t ajánlja a D u n a figyeltetését, nehogy ki t u d j o n siklani a kezükből. M i u t á n papi r u h á j a is van, m i n d e n k i és főleg a P a n csováról h a j ó n vagy m á s j á r m ű v ö n érkezők különbség nélkül megvizsgálandók. 8 9 Két n a p pal később m á r p o n t o s jelentés érkezett arról, hogy Kossuth és a k o r m á n y Szegeden van, de Kossuth szerdán (azaz 18-án) T e m e s v á r r a és A r a d r a utazott. 9 0 A pancsovai hírszerző azonb a n továbbra is ragaszkodott az ő Kossuthjához: 2 2 - é n arról írt, hogy Kossuth 21-én a Szúnyog-szigeten volt, orvosával Snivnitzáig ment, m a j d visszatért, ahol a k o m p o s o k n a k 5 p e n g ő forint borravalót adott. A pancsovai tábornoki épületben lakik, sehová s e m megy, c s u p á n orvosa hozza neki a városból a híreket. 9 1 Július 24-én aztán végre azt közölte, hogy Kossuth v a s á r n a p (22-én) elutazott Lúgosra. 9 2 (A pancsovai tartózkodásról szóló hírek indirekt m ó d o n közrejátszhattak abban, hogy a m i k o r a déli cs. kir. hadsereg csapatai bevonultak Pan- 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 Az eredetiben nagy betűvel Merere van, s nem egyértelmű, hogy ez „mehrere" vagy Szemere akarte lenni. KA AFA Karton 1892. 2. Reservekorps unter Nugent (a továbbiakban: 2. Rk. u. N.) 1849-6-nob. Magyar fordításban közli: Hermann - Molnár: Nagykanizsa. II. 159-160. KA Nachlässe, b/1295. NN. Karton 2188. 1849-3-109. Welibit főhadnagy, hátai állomásparancsnok - Lederer ezredes, Báta, 1849. április 9. KA Nachlässe. b/1295. NN. Karton 2189. 1849-4-71. KA AFA Karton 1933. SA. u. J. 1849-6-ad 43. Melléklet Mayerhofer 1849. jún. 3-án Zimonyból írott jelentéséhez. KA AFA Karton 1936. SA. u. J. 1849-7-ad 176. KA AFA Karton 1936. SA. u. J. 1849-7-192!). Melléklet Mayerhofer 1849. jún. 19-én Zimonyból írott jelentéséhez. KA AFA Karton 1936. SA. u. J. 1849-7-219^ Melléklet Dietrich vezérőrnagy 1849. júl. 21-én Titelből küldött jelentéséhez. KA AFA Karton 1936. SA. u. J. i849-7-26sd. KA AFA Karton 1936. SA. u. J. 1849-7-ad 293. Melléklet Jellacic 1849. júl. 27-én Rumáról Mayerhoferhez és Dietrichhez írott utasításához. csóvára, elfogták, m a j d augusztus 12-én R u m á n rövid ú t o n főbe lőtték a város polgármesterét, Theodor Lepier nyugállományúi cs. kir. őrnagyot.) 9 3 Augusztus 2-án Dietrich altábornagy Titelről azt jelentette Jellacicnak, hogy m e g e r ő södni látszanak azon hírek, miszerint Kossuth július 3 0 - á n Nagybecskerekre érkezett, s m e g tiltotta, hogy ünnepélyesen fogadják. Ugyanígy hitelesnek t ű n n e k azok a hírek is, hogy d a rabontjaival és a magyar koronával együtt Pancsovára utazott. 9 4 A jelentések érzékelték a magyar k o r m á n y távozását Pestről. Schütte altábornagy egy Zsivanovich Pista nevű sertéskereskedő vallomása a l a p j á n július 4-én azt jelentette H a y n a unak, hogy „Kossuth és Klapka, ez utóbbi a k o m á r o m i ütközet után, ahol Görgeivel együtt jelen volt - Szegedre utaztak". 9 5 J ú l i u s 9-én Knesevich ezredes Nagykanizsáról t u d a t t a Nugent táborszernaggyal, hogy „tegnap óta Kanizsán egyre hangosabb azon hír, hogy Kossuth n é h á n y n a p j a eltűnt". 9 6 Rogóyski százados július 12-én Nyitráról jelentette Pott vezérőrnagynak, hogy július 10-én a pesti helyőrség utolsó csapatai is elhagyták a fővárost, és vasúton Ceglédre szállították őket, ahová állítólag Kossuth, Dembinski, Csány és az egész kormányzat elment. 9 7 Július 13-án M o s h a m m e r százados Grazból (!) jelentette N u g e n t táborszernagynak, hogy Kossuth Szegedre m e n t . 9 8 J ú l i u s 18-án Nagy vezérkari százados a váci csatában elfogott Pálffy Károly huszárszázados beszámolója alapján jelentette a III. h a d t e s t parancsnokságának, hogy „a Kossuth- és a Görgei-párt között nagy feszültség van, az utóbbi oldalán áll az egész katonaság, és a tisztek között máris azt beszélik, hogy a m i n t a külső ellenséggel vége lesz a h á b o r ú n a k , a Kossuth-párt ellen vonulnak". 9 9 Augusztus 4 - é n H e r m a n n Graebe báró, lovassági százados arról számolt be a cs. kir. h a d ü g y m i n i s z t é r i u m nak, hogy Görgei seregéből többen Kossuth ellen nyilatkoznak, s úgy tűnik, hogy Görgei, aki soha n e m viseltetett nagy rokonszenvvel Kossuth irányában, h a j l a n d ó lenne megegyezésre, ha elviselhető feltételeket a j á n l a n á n a k neki. 1 0 0 Július 2 8 - á n Knesevic ezredes, d a n d á r p a r a n c s n o k jelentette N u g e n t táborszernagynak és Burits altábornagynak, hogy Kossuth Szegeden van, m i n d e n t ott összpontosítanak, ahol kiterjedt sáncolásokat építenek, és nagyszámú ágyút vonnak össze, m i u t á n szándékuk ott d ö n t ő csatát vívni. 101 Ugyanezen a n a p o n Henriquez őrnagy, batinai á l l o m á s p a r a n c s n o k azt közölte N e u s t a e d t e r vezérőrnagy, eszéki d a n d á r p a r a n c s n o k k a l , hogy Kossuth eltűnt. 1 0 2 J ú lius 31-én R a m b e r g altábornagy, a es. kir. III. h a d t e s t parancsnoka Szabadkáról azt j e l e n tette Haynaunak, hogy Kossuth az előző napon Szegeden volt. 103 Haynau ezt augusztus 3 - á n 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 Jellacic - Haynau, Periasz, 1849. aug. 12. este 8 óra No. 1642/op. KA AFA Karton 1838. HA. u. H., 1849-8-231. KA AFA Karton 1937. SA. u. J. 1849-8-22. Eredeti tisztázat. KA AFA Karton 1836. Hauptarmee unter Haynau (a továbbiakban: HA u. H.) 1849-7-ad 67. Másolat. Uo. Karton 1877. III. Armeekorps unter unter Schwarzenberg, Moltke und Ramberg, (a továbbiakban: III. AK.) 1849-7-21. Magyar fordításban közli: Hermann: Az ihászi ütközet, 171. KA Nachlässe. B/1295. Karton 2190. 1849-7-25. Magyar fordításban közli: Hermann - Molnár: Nagykanizsa, II. 164. KA AFA Karton 1873. II. AK. 1849-7-1363. Eredeti tisztázat. KA Nachläße. b/1295. NN. Karton 2190. 1849-7-47. No. 28/op. „praes Csakathurn den 13 Juli". Másolat. KA AFA Karton 1936. SA. U. J. 1849-7-1226. KA AFA Karton 1837. HA. u. H. 1849-7-ad 316. Eredeti tisztázat. KA Kriegsministerium, Präsidiale 1849:6336. Közli: Von der Revolution, 645. KA Nachlässe, b/1295. NN. Karton 2190. 1849-7-149., 162. KA Nachlässe, b/1295. NN. Karton 2190. 1849-7-153. KA AFA Karton 1877. III. AK. 1849-7-134. I. Ferenc J ó z s e f h e z intézett jelentésében azzal t o l d o t t a meg, hogy Kossuth még a u g u s z t u s l-jén is Szegeden volt, s o n n a n állítólag Nagyváradra menekült. 1 0 4 Philipp Bechtold altábornagy, a es. kir. fősereg lovashadosztályának p a r a n c s n o k a augusztus 6-án Óbesenyőről tudatta Haynauval, Kossuth és a k o r m á n y az országgyűléssel együtt Aradon van, a h o n n a n Erdélybe f o g n a k visszavonulni. 1 0 5 Ramberg altábornagy, a es. kir. III. hadtest p a r a n c s n o k a augusztus 7 - é n Nagyjécsáról m á r azt jelentette, hogy az ottani lakosok vallomása szerint Kossuth és k o r m á n y a Lúgoson van, s arra törekszik, hogy a m a g y a r fősereget egyesítse Bemével. 1 0 6 Augusztus n - é n Nugent táborszernagy Pécsett m á r arról értesült, hogy Kossuth állítólag Törökországba menekült. 1 0 7 Moltke altábornagy, a es. kir. III. h a d t e s t parancsnoka augusztus 18-án Kossovicáról t u d a t t a Franz Liechtenstein altábornaggyal, a tartalék h a d t e s t parancsnokával, hogy Kossuth, Dembinski és Mészáros állítólag T ö r ö k o r szágba menekültek. 1 0 8 Mayerhofer vezérőrnagy augusztus 22-én Zimonyból jelentette Felix Schwarzenberg miniszterelnöknek, hogy az előző n a p o n érkezett hivatalos hírek szerint az agitátor Kossuth a lázadó p á r t hat másik főnökével augusztus 2 0 - á n Orsováról Ada Kaleh-be (az újorsovai erődbe) m e n t , s a törökök védelme alá adták magukat. 1 0 9 Augusztus 23-án hivatalos szerb forrásokra hivatkozva ugyanezt t u d a t t a Jellaciccsal is. 110 Miközben Kossuth a délkeleti határszél felé tartott, egyszer csak hirtelen m e g j e l e n t K o m á r o m b a n is. Egy, a k o m á r o m i várőrség a u g u s z t u s 3-i kitörése alkalmával m a g y a r fogságba esett lőszertárnok, akit augusztus 6-án s z a b a d o n engedtek, 8 - á n azt közölte a pischdorfi állomásparancsnokkal, hogy 6-án délelőtt 10 órakor Kossuth parasztnak öltözve, általános üdvrivalgás közepette s t ö b b mint 50 ágyúlövés mellett az erődbe érkezett. Klapka tábornok királynak nevezte, s az említett lőszertárnokot az ő p a r a n c s á r a engedték szabadon. 111 A fentiekből is kiderül, hogy a cs. kir. hírszerzői jelentések szerzői pontosan értékelték: Kossuth a szabadságharc kulcsfigurája. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy mozgását elsősorban azért kísérték figyelemmel, mert úgy vélték, ha valahol megjelenik, ott a magyarok előbb-utóbb t á m a d n i fognak. S ha az ördög k é p e s egyszerre sok helyen, sokféle a l a k b a n kísérteni, m i é r t lenne elképzelhetetlen, hogy az ördögi Kossuth egyszerre legyen ott Debrecenben, A r a d o n , Egerben és K o m á r o m b a n ? 104 105 106 107 108 109 110 111 KA Militärkanzlei Seiner Majestät. Karton 2.1849:16. Közli: Von der Revolution, 640. KAAFA Karton 1838. HA. u. H. 1849-8-ad 120. KAAFA Karton 1878. III. AK. 1849-8-32. Fogalmazvány. KA AFA Karton 1893. 2. Rk. u. N. 1849-8-55. b. Tisztázatok. Uo. Militärkanzlei Seiner Majestät. Karton 2.1849:126.; Karton 1838. SA. u. J. 1849-8-ad 111. Eredeti tisztázat. KA AFA Karton 1884. IV. Korps unter Wohlgemuth, später Liechtenstein. 18498-78. Eredeti tisztázat. HHStA Ministerium des Äussern. Geheimakten. Nachlaß Schwarzenberg Fasc. II. Mayerhofer. No. 129. Eredeti tisztázat. No. 3603. [1703 Vi /op.] KAAFA Karton 1938. SA. u. J 1849-8-168. Kálik százados - Csorich altábornagy, Pischdorf, 1849. aug. 8. KA AFA Karton 1874. II. AK. 18498-97. RÓBERT HERMANN Kossuth, the Devil The paper examines how the leaders of the imperial and royal army saw Kossuth during t h e months of the Revolution of 1848. The first chapter describes the picture of Kossuth as drawn and implied in imperial as well as imperial and royal proclamations a n d announcements. The paper claims that, paradoxically, these documents actively contributed to the emergence of Kossuth's cult because, by overemphasizing his role, they substantiated the public image about his importance. In t h e second chapter, the operations of t h e Hungarian a n d Austrian intelligence in 1848 and 1849 are discussed. It is claimed that t h e intelligence services had notable failures on both sides, while successes were rare as agents could usually only follow the events rather t h a n forecast them. This is interesting especially because the imperial and royal army as well the imperial government had already had an extensive network of intelligence before 1848 but this collapsed after the revolution. The Hungarian side had to build an intelligence service from scratch, and in this respect it only h a d the advantage of playing on the h o m e filed. Using documents related to the military campaigns of 1848-1849 held in the Old Field Documents collection (Alte Feldakten) of t h e Austrian Military Archives (Kriegsarchiv), the third chapter analyzes how the imperial and royal army leaders saw Kossuth. In the vast collection of documents Kossuth is m e n t i o n e d rather often, but the imperial a n d royal military were more interested in his field visits than in his political activity. It was so because they believed that if Kossuth was with t h e army the Hungarian troops would launch an attack at the given battlefield. The imperial and royal intelligence had relatively accurate data on Kossuth's sojourns near the Leitha a n d in Pozsony in October-November 1848, his activity in Debrecen in J a n u a r y 1849, as well as his visits to the field in March and April. It noteworthy that it was such an intelligence report that recorded Kossuth's speech at Eger on March 30, 1849. During the spring of 1849, however, the imperial and royal military were given more misinformation, for example, about Kossuth's visit at Pancsova or about his appearance at Komárom in August 1849. This flow of false reports ended only when the news of Kossuth's leaving the country at Orsova began to spread.