Elnéptelenedési politika

2022. 07. 10. 9:16 Elnéptelenedési politika Elnéptelenedési politika Kategória: 2018. július Írta: Rachel Knaebel Az Európába érkező migránsok fő célpontja és vonzereje Németország, pedig egyes német régiók szinte kiürülnek. Az egyesítés óta MecklenburgElőpomeránia lakossága csökkenőfélben van, és tizenöt évet öregedett. Anklam, Németország északkeleti határán, hosszú ideig a neonácik jelenlétének köszönhette hírnevét[i]. De a város egy másik, kevésbé látható bajtól is szenved – az elnéptelenedéstől. 1990-ben 19 000 lakosa volt – ma egyharmadával kevesebb, és 2020-ban az előrejelzések szerint csak 10 000 lesz. 2000 és 2012 között a 15–25 év közöttiek aránya a felére esett, miközben a 65 éven felülieké 20%-kal emelkedett. Mégis, az utcák kövezettek, a piactér, a tipikus északi házak újnak látszanak. „Sokat javítottunk az urbanizáció színvonalán, hogy vonzóvá tegyük a várost” – erősíti meg Jeannine Rösler asszony, miközben a városközpontban sétálunk. „De mindez csak a homlokzat: hiányzik mögüle az élet – sóhajt a Die Linke (Baloldal) parlamenti képviselője, aki Mecklenbourg-Előpomerániát képviseli, továbbá a tartományi parlament tagja is, amelyhez Anklam tartozik. – Ugyanez a helyzet a szomszédos városokban, Demminben és Pasewalkban. És mindenütt a régióban.” Anklam helyzete valójában az egész szövetségi államét (Bundesland) tükrözi, amely Lübeck, a Baltitenger és a lengyel határ között fekszik. 1990 és 2015 között a lakosság száma 16%-kal csökkent, ugyanekkor Bajorországé, délnyugaton 13%-kal nőtt. Ma ez az ország legkevésbé sűrűn lakott része, négyzetkilométerenként átlagosan csak 69 fő a népsűrűség, miközben az egész országban 233. A berlini fal 1989-es leomlása óta a korábbi Német Demokratikus Köztársaság (NDK) régiói közel kétmillió lakost veszítettek: a felét a nyugatra vándorlás, a másik felét az alacsony születési arányszám miatt. „A fiatalok, főleg a fiatal nők máshová mennek megszülni gyermekeiket” – sajnálkozik Ulrike Dörnbrack, a Kereszténydemokrata Unió (a konzervatív CDU) helyi alkalmazottja Neubrandenburg városában. Az eredmény, hogy „az átlagos életkor tizenöt évvel nőtt 1990 óta, 34ről 49 évre – mondja Thomas Reimann, a földművelési minisztérium regionális területfejlesztésért felelős igazgatója. – 1989-ben mi voltunk a legfiatalabb tartomány; ma mi vagyunk a legidősebb.” Bezárják az óvodákat, az iskolákat, a hivatalokat Ennek a demográfiai átalakulásnak a következményei bonyolítják az ottmaradók életét. „Már évek óta nincs bölcsődénk, nem beszélve az iskoláról – sorolja Holger Klukas, aki tizenkét éve GallinKuppentin polgármestere, hatvan kilométerre a tartomány fővárosától. – Már bevásárolni sincs lehetőség itt. Nincs semmi. Időről időre jön egy fodrász. Ez minden.” A helységnek csak 437 lakosa van, szemben az évtizedekkel korábbi 600-zal, mondja a polgármester, akik maga is a Hartz IV által meghatározott minimáljövedelemből él. „Az utóbbi években a régió helyi politikája lényegileg abban összegezhető, hogyan menedzseljék a visszaesést: bezárják az óvodákat, az iskolákat, bezárják a hivatalokat... Mindent le kell építeni” – meséli Tilo Lorenz, a CDU vezetője a mecklenburgi tóvidéken. Az eredmény: nőnek a távolságok, és az élet egyre bonyolultabb lesz. Egyre több időt kénytelen utazásra fordítani a gazdálkodó, ha építési engedélyt kér, vagy bárki, aki reklamációt akar benyújtani, vagy a képviselő, ha találkozni akar a lakosokkal. A népesség és az adminisztráció közötti kapcsolat torzulásának egyik oka a 2011-es területi reform, amely újrarajzolta a régió járásainak (Landkreis) térképét, azokat a falusi körzeteket vagy kerületeket, amelyek olyan fontos szolgáltatásokat is igénybe vesznek, mint a szociális segélyezés, a https://www.magyardiplo.hu/archivum/2018-januar/238-2018-julius/2567-elneptelenedesi-politika.html?tmpl=component&print=1 1/3 2022. 07. 10. 9:16 Elnéptelenedési politika gyermekgondozás, számos út karbantartása, a hulladékgazdálkodás, a mentőszolgálat... Az adminisztratív struktúrák hozzáigazítása a demográfiai változásokhoz – és főleg a megtakarításokhoz – a körzetek összevonása révén óriási területeket eredményezett. „Ma mi vagyunk az ország legnagyobb járása, nagyobb a területünk még a Saar-vidéknél is” – említi Tilo Lorenz. Négy évvel később a tartomány átszervezte a közigazgatási bíróságokat is. Mivel már nem járási székhely, Anklam nemcsak azokat az állásokat veszítette el, amelyek ehhez kapcsolódtak, de még a bíróságát is, nem számítva a szakközépiskolát, amely bezárt, és egy hatalmas betonépületet hagyott üresen, közel a városközponthoz. „Ezeknek az intézményeknek az elköltözése közvetlenül hat a vásárlóerőre – sajnálkozik Jeannine Rösler. – A reform következtében a választott járási képviselők is távolabb kerülnek az emberektől. A megtett távolságok olyan jelentősé váltak, hogy már azt sem tudjuk, milyen problémák vannak a járás másik végén.” A keleti régiókban körülbelül 25%-kal kevesebbet keresnek, mint a nyugatiakban „Ma, őszintén szólva, melyik járási tanácsos ismeri még a falvait?” – kérdezi Hartmut Kühn, anklami nyugdíjas. Ezen az áprilisi napon, az adminisztráció egyik épületében, amely még megmaradt a kisvárosban, de hamarosan szintén bezár, egy helyi tervező kiállítását nyitották meg. Ott vannak az alkalmazottak, néhány tizenéves fiatal, idős emberek... és Dietger Wille, a járás pénzügyeiért felelős konzervatív képviselő: „A területi reform miatt az adminisztráció határozatainak meghozatala sokkal hosszabb időt vesz igénybe. Úgy gondolom, hogy az adminisztrációt hozzá kell igazítani a lakosság számához, de ez a válasz nem jó. Az igazi problémát a helyi hatóságok finanszírozása jelenti.” És ezt egy jobboldali ember mondja... A tartományi kormány igyekszik túllépni az egyszerű közigazgatási konszolidáción, például havonta 300 eurós ösztöndíjat kínál azoknak az orvostanhallgatóknak, akik elkötelezik magukat, hogy letelepednek azokban a körzetekben, amelyeket legjobban érint az orvoshiány. Elindított a falvakban egy újradinamizálási programot is, valamint egy kampányt, hogy fiatal tanárokat vonzzon oda. „Csepp a tengerben! – szól közbe Jeannine Rösler. – Itt az igazi akadály a jövedelmek szintje. Nagyon alacsony.” Több mint negyedszázaddal az újraegyesítés után a keleti régiók lakói körülbelül 25%-kal kevesebbet keresnek, mint nyugati társaik. És Mecklenburg legkeletibb részein, közel a lengyel határhoz, a munkanélküliség még mindig meghaladja a 10%-ot (szemben az egész régió 8,8%ával, és az országos 5,5%-kal)[ii]. 2016-ban, a helyi választásokon a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland párt (AfD) a szövetségi állam szavazatainak 20%-át gyűjtötte be. Eredménye a legkeletibb választókerületekben 26, 27 sőt 32%-ra emelkedett. A neonáci Német Nemzeti Demokrata Párt (Nationaldemokratische Partei Deutschlands, NPD), 3%-ot kapott tartományi szinten, és az egyik keleti körzetben a 8%-ot is elért[iii]. Válasz lenne ez a bevándorlásra? Nem túl valószínű: kevesebb mint 6 000 menedékkérő települt le 2016-ban Mecklenburgban; a régióban 4% az idegen lakosok aránya, szemben a szövetségi szinten mért 11%-kal[iv]. Két hónappal a választás után az állam hatóságai egy speciális államtitkárságot hoztak létre Pomeránia számára. Az államtitkárság kapott ugyan egy projekttámogatási alapot, de csak 3 millió eurót. „Természetesen számos tényező magyarázza az Afd-re adott szavazatok számát. De a 2011-es területi reformot gyakran idézik – emeli ki Felix Rösel, a Gazdaságelemzési Intézet (CES-IFO) drezdai fiókjának közgazdásza és annak a jelentésnek a szerzője, amely az adminisztratív átrendezések politikai hatásával foglalkozik Mecklenburg-Előpomerániában. – Az AfD sokkal több szavazatot kapott azokon a településeken, amelyek a 2011-es egyesítések után a legnagyobb körzetekhez kerültek. A területi reform által elért megtakarítások meglehetősen minimálisak, mert a távolságok növekedése túl sok pénz emészt fel. Az egyetlen pont, ahol valóban megtakarítás van, az a személyi kiadások. Ugyanakkor a személyes kapcsolatok megléte vagy hiánya fontos a választóknak, akik azért panaszkodnak, hogy nem ismerik a képviselőiket.” Az igazgatási terület megnövekedése és a közszolgáltatók távolléte végül is hozzájárul a politikai világ hitelvesztéséhez, https://www.magyardiplo.hu/archivum/2018-januar/238-2018-julius/2567-elneptelenedesi-politika.html?tmpl=component&print=1 2/3 2022. 07. 10. 9:16 Elnéptelenedési politika amelyet már azzal vádolnak, hogy elszigetelődött a lakosságtól. „A 2001-es reformmal kapcsolatban az emberek azt mondták maguknak: »Tehát mi már nem érünk annyit, hogy saját területi adminisztrációnk legyen« – magyarázza Jeannine Rösler. – És számos lakost, aki szembeszállt a reformmal, egyszerűen semmibe vettek.” Lars Tschirschwitz, aki az egyik tagja a politikai kultúráért tevékenykedő regionális központnak, és az anklami Demokráciáért Magazin egyik felelőse, vitát szervez a néhány héttel később esedékes helyi választásokon induló jelöltekkel. Az AfD is ott lesz. A 30 éves felelős optimista akar lenni. „Volt olyan pillanat, hogy azt mondtuk, hamarosan lekapcsolhatjuk itt a villanyt. Ez túlzás. Fejlődik a turizmus. Nagyvárosi emberek, berliniek [a távolság 180 kilométer] jönnek ide, hogy letelepedjenek a régióban. Ez olyan fejlődés, amelyet a politika nem látott előre és nem is tervezett” – jegyzi meg a földrajzszakos képzettségű fiatalember. Tény, hogy az állam lakossága az utóbbi években stabilizálódott, szemben a legpesszimistább előrejelzésekkel. „A mi városunkban átlagosan 100 lakost veszítettünk évente – tanúsítja a 4 300 lakosú település polgármestere. – A legutóbbi évben már változott a tendencia: nyolccal növekedtünk! Ez kevésnek látszhat, de a mi számunkra mégiscsak valami.” A szerző, Rachel Knaebel berlini újságíró, a Le Monde diplomatique különtudósítója. Fordította: Hrabák András [i] Hubertus Buchstein és Gudrun Heinrich: Rechtsextremismus in Ostdeutschland. Demokratie und Rechtsextremismus im ländlichen Raum, Wochenschau Wissenschaft, Francfort-am-Main, 2014. [ii] «Jahresbericht zum Stand der Deutschen Einheit», szövetségi gazdasági minisztérium, Berlin, 2016; szövetségi munkaügyi hivatal, Nuremberg; «Statistisches Jahrbuch Mecklenburg-Vorpommern 2017», Schwerin, 2017, www.laiv-mv.de [iii] A 2017-es törvényhozási választásokon az AfD az országosnál (12,6%) jóval magasabb szavazatarányt ért el Mecklenbourg-Előpomerániában (18%). [iv] Belügyi Hivatal, statisztikai osztály, Schwerin, www.laiv-mv.de németország demográfia https://www.magyardiplo.hu/archivum/2018-januar/238-2018-julius/2567-elneptelenedesi-politika.html?tmpl=component&print=1 3/3