A zsámbéki várkastély

KÖZ ÉP K O R I ÉS T ÖR ÖK K O R I VÁR AK , ER ŐD ÍT ÉS EK PES T M EG YÉB E N KÖZÉPKORI ÉS TÖRÖK KORI VÁRAK, ERŐDÍTÉSEK PEST MEGYÉBEN Miklós Zsuzsa kéziratának felhasználásával összeállította és szerkesztette KOVÁCS GYÖNGYI Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet MTA Kiváló Kutatóhely Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Budapest 2022 A kutatást támogatta: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (OTKA K 108756), Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet, Eötvös Loránd Kutatási Hálózat A kötet megjelenését támogatta: Árpád-ház Program II.4. Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Borítókép: Csővár vára. Légi felvétel: Czajlik Zoltán, 2018 Képfeldolgozás, képszerkesztés, számítógépes grafika: Réti Zsolt Lektor: Feld István ISBN 978-615-5766-57-2 © Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet, Eötvös Loránd Kutatási Hálózat © Archaeolingua Alapítvány © MTA – BTK Régészeti Intézet Adattára © Szerkesztő, szerzők, grafikusok, fotósok Minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részeit tilos reprodukálni, adatrögzítő rendszerben tárolni, bármilyen formában vagy eszközzel – elektronikus úton vagy más módon – közölni a kiadó engedélye nélkül. 2022 A RCH AEOLI NGUA ALA PÍT VÁN Y H-1067 Budapest, Teréz krt. 13. www.archaeolingua.hu Borítóterv: Kaszta Móni Tipográfia és nyomdai előkészítés: Kovács Rita Nyomda: Prime Rate Kft. Budapest Tartalom Előszó (Kovács Gyöngyi) ............................................................................................................ 7 Szerzők ...................................................................................................................................... 11 Rövidítésjegyzék ..................................................................................................................... 13 TANULMÁNYOK Kovács Gyöngyi Miklós Zsuzsa nyomdokain. Középkori és török kori erődítmények Pest megye területén .......................................................................................................... 17 Czajlik Zoltán Pest megye erődítéseinek régészeti célú légi fényképezése a kezdetektől 2018-ig ......................................................................................................... 37 Terei György Árpád-kori várak és települések kapcsolata Pest megyében ...................................... 51 Kóka István – Tóth Balázs – Terei György – Mag Hella Középkori és kora újkori fémtárgyak a perőcsényi Salgóvár környezetéből ............ 71 VÁRAK, ERŐDÍTÉSEK, SÁNCOK Bernecebaráti-Templom-hegy ............................................................................................. 107 Csévharaszt-Földvár (Pusztapótharaszt) (Miklós Zsuzsa (†) – Kovács Gyöngyi – Rácz Tibor Ákos – Serlegi Gábor – Terei György – Vágvölgyi Bence) ............................... 117 Csővár-Vár (Feld István) ....................................................................................................... 121 Domony-Temető (Flóra-major) ........................................................................................... 137 Érd-Kutyavár ......................................................................................................................... 143 Érd-Ófalu (Kovács Gyöngyi) .................................................................................................. 147 Galgagyörk-Almáspuszta (Pusztatemplom) .................................................................... 157 Galgahévíz-Szent András part ............................................................................................ 163 Galgamácsa-Ecskend-Templom-hegy ................................................................................ 175 Göd-Felsőgöd-Várdomb ...................................................................................................... 181 Ipolydamásd-Vár .................................................................................................................. 185 Ipolydamásd-Zuvár .............................................................................................................. 199 Kemence-Felső-Tamásvár .................................................................................................... 209 Kerepes-Kálvária-hegy ......................................................................................................... 215 6 Tartalom Márianosztra-Bibervár ......................................................................................................... 225 Márianosztra-Kolostor ......................................................................................................... 235 Mende-Lányvár ..................................................................................................................... 239 Nyársapát-Templompart (Benkő Elek) ................................................................................. 259 Perbál-Ajnát- (Zajnát-) hegy ................................................................................................ 267 Perőcsény-Jancsi-hegy .......................................................................................................... 273 Perőcsény-Salgóvár ............................................................................................................... 279 Pilisvörösvár (Kovács Gyöngyi) ............................................................................................ 285 Pomáz-Klissza (Virágos Gábor) ............................................................................................ 291 Solymár-Vár (Feld István) ..................................................................................................... 297 Szada-Vár-domb ................................................................................................................... 315 Szokolya-Királyrét-Várhegy ................................................................................................ 321 Szokolya-Pap-hegy ................................................................................................................ 325 Tinnye-Kisvár ........................................................................................................................ 329 Valkó-Csákó-Part ................................................................................................................... 333 Vác-„Alte Schanze” ............................................................................................................... 341 Vác-Naszály-Látó-hegy ........................................................................................................ 343 Vác-Pogányvár (Kovács Gyöngyi – Kővári Klára) ............................................................... 347 Vác-Török-sánc ...................................................................................................................... 355 Vác-Vár (Mag Hella) .............................................................................................................. 359 Vác-Városfal ........................................................................................................................... 371 Váchartyán-Várhegy ............................................................................................................. 387 Visegrád-Sibrik-domb (Buzás Gergely) ............................................................................... 395 Visegrád-Vár (Buzás Gergely) ............................................................................................... 401 Zsámbék-Várkastély (Feld István – Kovács Gyöngyi) ......................................................... 415 Elpusztult és bizonytalan erődítések ................................................................................. 429 Irodalom ................................................................................................................................. 433 Képjegyzék ............................................................................................................................. 461 Összesítő térkép .................................................................................................................... 481 RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK ActaArchHung Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae (Budapest) AgrSz Agrártörténeti Szemle (Budapest) APMGy Petőfi Közérdekű Muzeális Gyűjtemény (korábban Aszódi Petőfi Múzeum), Aszód ArchÉrt Archaeologiai Értesítő (Budapest) ArchHung Archaeologia Hungarica (Budapest) ArchKözl Archaeologiai Közlemények (Budapest) BPM Balassagyarmati Palóc Múzeum (Régészeti Gyűjteménye és Adattára 1974 óta a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban) BTK RIA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet Adattára BudRég Budapest Régiségei (Budapest) Castrum Castrum. A Castrum Bene Egyesület Hírlevele (Budapest) CommArchHung Communicationes Archaeologicae Hungariae (Budapest) DissPann Dissertationes Pannonicae (Budapest) DMÉ A debreceni Déri Múzeum Évkönyve (Debrecen) DolgSzeged Dolgozatok a Szegedi Tudományegyetem Régiségtudományi Intézetéből (Szeged) ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem ÉTtK Értekezések a történeti tudományok köréből (Budapest) FMC Ferenczy Múzeumi Centrum (korábban Szentendrei Ferenczy Múzeum), Szentendre FmTÉ Fejér megyei Történeti Évkönyv (Székesfehérvár) FolArch Folia Archaeologica (Budapest) FontArchHung Fontes Archaeologici Hungariae (Budapest) HK Hadtörténelmi Közlemények (Budapest) HOMÉ A Herman Ottó Múzeum Évkönyve (Miskolc) JPMÉ A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (Pécs) KMK A Komárommegyei Múzeumok Közleményei (Tata) LK Levéltári Közlemények (Budapest) MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum – Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ MFMÉ A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve (Szeged) MIA Materialy i Issledovanija po Arheologii SSSR (Moskva) MittArchInst Mitteilungen der Archäologischen Instituts der Ungarischen Akademie der Wissenschaften (Budapest) mjv. megyei jogú város 14 Rövidítésjegyzék MMT Magyarország műemléki topográfiája (Budapest) MMűvéd Magyar Műemlékvédelem (Budapest) MNM Magyar Nemzeti Múzeum MNL OL DL Magyar Nemzeti Levéltár, Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár MNL PmL Magyar Nemzeti Levéltár Pest megyei Levéltára MRT Magyarország régészeti topográfiája (Budapest) MTAÉ A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője – Akadémiai Értesítő (Budapest) MűÉ Művészettörténeti Értesítő (Budapest) MűF Művészettörténeti Füzetek (Budapest) MVV Magyarország Vármegyéi és Városai (Budapest) Opuscula Hung Opuscula Hungarica (Budapest) OSZK Országos Széchényi Könyvtár RégFüz Régészeti Füzetek (Budapest) RégKut Régészeti kutatások Magyarországon – Archaeological Investigations in Hungary (Budapest) Savaria Savaria – A Vas Megyei Múzeumok értesítője (Szombathely) SDF Südostdeutsche Forschungen (München) SlA Slovenská Archeológia (Nitra) StAgr Studia Agriensia (Eger) StComit Studia Comitatensia (Szentendre) StudArch Studia Archaeologica (Budapest) SZBM Börzsöny Múzeum, Szob TGy Tudományos Gyűjtemény (Pest) TT Történelmi Tár (Budapest) v. város VAH Varia Archaeologica Hungarica (Budapest) VEAB Értesítő MTA Veszprémi Akadémiai Bizottságának Értesítője (MTA VEAB) VKT Várak, kastélyok, templomok. Történelmi és örökségturisztikai folyóirat (Budapest, Kökény) VMM Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma, Visegrád VTIM Tragor Ignác Múzeum (korábban Vak Bottyán Múzeum), Vác WMMÉ A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve (Szekszárd) ZGy Zalai Gyűjtemény (Zalaegerszeg) ZSÁMBÉK-VÁRKASTÉLY (Budakeszi járás) Zsámbék Ny-i részén, a Zsámbéki-hegy DK-i lábánál, kisebb dombtetőn (1. ábra) áll a szakirodalomban általában várkastélyként említett Zichy-kastély (2. ábra),1 mely ma is jelentős középkori részeket rejt magában. Az épület jelenleg oktatási célokat szolgál, a premontrei rend által fenntartott Keresztelő Szent János Iskolaközpontnak ad helyet. 1. ábra. Zsámbék-Várkastély. Helyszínvázlat A középkori várkastély és kutatástörténete A középkori épületről az utóbbi évtizedekben itt végzett korlátozott kiterjedésű régészeti kutatások ellenére ma még alapvetően a barokk kastély 18–19. századi grafikai ábrázolásai alapján alkothatunk képet. 1774-ben készítette el Johann Michael Hamon budai építőmester a négyszögű udvart övező épületek földszintjének, emeletének, illetve a K-i szárny főhomlokzata egyik felének felmérését (3. ábra).2 Az itt az épületkomplexum Ny-i oldalán látható, a földszinten 1 2 Lelőhely-azonosító: 12614; MRT 7, 362–363, 38/37. lh.; A legfontosabb további irodalom: Pest m. műemlékei II. 508; Gyetvainé Balog 2007; Valter s. a., 74–94. HU-MNL-OL-T 1-211.-1. A korábban a kutatás jelentős része által tévesen tervrajzként értelmezett felmérést hiányosan közli: Pest m. műemlékei II. 654–655. kép; Koppány 1999, 54. kép. A Magyar Kamara számára készített felmérések tárgyalása: Gyetvainé Balogh 2007, 36–40, teljes közlése itt: 8–9. ábra. Megemlítendő továbbá Jakob Gföller gödöllői kőműves a bécsi Hofkammer-Archivban őrzött, ugyanekkor készített rajza a főhomlokzatról, ill. a Ny-i épület udvari homlokzatáról (közli: Gyetvainé Balogh 2007, 10. ábra), valamint J. Ringer 1820-ban készített felmérése, amelyen ugyancsak szerepel a Ny-i épület földszintje: MNL OL T62 Kamarai levéltár, No. 1117/2, közli: Gyetvainé Balogh 2007, 11. ábra. Legújabban Valter s. a., 75–78, ugyancsak közzéteszi és behatóan tárgyalja Hamon, Gföller és Ringer előzőekben felsorolt rajzait. 416 Zsámbék-Várkastély 2. ábra. Zsámbék, a várkastély K felől. 1910 körül készült felvétel, háttérben a premontrei templom romja (MÉM MDK Fotótár, ltsz. 033.694N) négyzetes, az emeleti részén L alaprajzú – s talán későbbi É-i és D-i bővítményekkel ellátott – épületrész azonosítható a középkori eredetű lakótömbbel. Ugyanakkor a hozzá csatlakozó, fallal övezett udvar – K-i oldalán a két zömök hasáb alakú torony által közrefogott emeletes barokk kastélyszárnnyal és az ÉK-i, az övezőfalhoz már kívülről támaszkodó kápolnával – jelzi az épületegyüttes korai kiterjedését. Ezt igazolják Arányi Lajos 1874–1876-ban készült alaprajzai és madártávlati ábrázolásai is (4. ábra), amelyeken kifejezetten hangsúlyosan jelenik meg a terület legmagasabb pontján álló, ekkor magtárként szolgáló, sarkain támpillérekkel erősített Ny-i épülettömb.3 Az ábrázolások alapján ennek ÉK-i része földszintjén egy eredetileg középoszlopra támaszkodó négyszakaszos boltozattal fedett tér helyezkedett el. Ezen – az eddigi szakirodalomban „lovagteremnek” nevezett – helyiség középkori részleteit 1900-ban Sztehlo Ottó mérte fel, aki a teljes épületegyüttes alaprajza mellett annak Ny–K-i hosszmetszetét is elkészítette (5. ábra). Eszerint a helyiség oldalfalainak fél-, illetve negyedpilléreiről indultak az egykori boltozatok csúcsíves homlokívei, s a DNy-i sarkában egy késő gótikus tagozatú 3 MÉM MDK Tervtára R 8823. Ugyanitt emellett megtalálható az alaprajz megjegyzésekkel és a pillérek rajzával ellátott manuáléja (R 8824), a felszerkesztett alaprajz (R 8825), továbbá a nézeti rajz fekete-fehér változata is (R 8826). Mindehhez lásd: Gyetvainé Balogh 2007, 8–10, 3. ábra (R 8823). Koppány 1999, 52. képén az R 8825, ill. az R 8826 ltsz. ábrázolás került közlésre. Újabban Valter s. a., 80–82, az R 8824 ltsz. kivételével közzéteszi Arányi összes ábrázolását. Zsámbék-Várkastély 417 3. ábra. Zsámbék. Johann Michael Hamon budai építőmester 1774. évi rajza a Zichy-kastély földszintjéről a K-i homlokzat részletével. A rajz felső részén (a Ny-i részen) látható a középkori toronyépület. (HU-MNL-OL-T 1-211.-1. Őrzési hely: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) 418 Zsámbék-Várkastély 4. ábra. Zsámbék. A várkastély Arányi Lajos alaprajzán és távlati rajzán, 1874–1876. (MÉM MDK Tervtár, ltsz. R 8823) Zsámbék-Várkastély 419 5. ábra. Zsámbék-Várkastély. Az ún. lovagterem alaprajza és részletei, felül az épületegyüttes hosszmetszete. Sztehlo Ottó, 1900. Papír, ceruza, akvarell. (MÉM MDK Tervtár, ltsz. R 8821) kandalló részlete is fennmaradt.4 E tér műformáit korábban 14. századinak határozták meg,5 majd Koppány Tibor azokat már a 15. századra keltezte.6 Dávid Ferenc ugyanakkor feltételezte, hogy a Zsigmond korban kialakított helyiség kandallója újabb, a 15. század végéről származik,7 Buzás Gergely az utóbbit az 1470-es évek végéről vagy az 1480-as évekből eredeztette és a visegrádi királyi palota építőműhelyével hozta kapcsolatba.8 Míg Sztehlo az É-i körítőfalon csak lőréseket tüntetett fel, Arányi itt és D-en pártázatos lezárást ábrázolt – úgy tűnik, ezzel és a manzardtetők sátortetőre cserélésével az épület középkori jellegét kívánta hangsúlyozni. Így madártávlati ábrázolásai sok vonat- 4 5 6 7 8 MÉM MDK Tervtára R 8821. Közölve: Gyetvainé Balogh 2007, 11, 4. ábra; Koppány 1999, 53 kép. Az MRT 7, 363, 40. kép ennek átrajzolt változatát közli. A tervtárban emellett megtalálható a teljes épületegyüttes alaprajzának manuáléja (R 8822) és felszerkesztett változata (R 8829), az előbbin egy falpillér ábrázolásával. Mindezek legújabb közlése: Valter s. a., 83. Pest m. műemlékei II. 508; a 14. századi keltezést átveszi: MRT 7, 362. Koppány 1999, 60. Dávid 1983, 2. Buzás 1990, 43; Buzás 2001, 243. – Az újabb kutatás – így SzabÓ – Kralovánszky 2014, 59–61, és Valter s. a., 80–84 – szerint „az épület műformái a XIV–XV. századra (a Zsigmond korra) utalnak”, ill. „az 1470-es évek végén (vagy az 1480-as években) folyhatott itt átépítés.” 420 Zsámbék-Várkastély kozásban inkább sematikus ideálképnek tekinthetők,9 bár a K-i szárny esetében nem tudta magát függetleníteni a barokk kiépítésnek köszönhető állapottól. A toronyszerű korai lakótömböt, egy új Ny-i szárny építése előtt, 1905-ben bontották le, s az ezt követő további építkezések során semmisült meg a körítőfal is.10 Csupán Divald Kornél említéséből ismert egy, feltehetően 1910-ben, a D-i szárny építése kapcsán előkerült, Hunyadi Mátyás címerét ábrázoló, 40 × 40 cm-es mészkőfaragvány.11 1936-ban az ÉNy-i szárny emelése során végzett földmunkák során az udvaron bukkantak rá egy, az ún. lovagteremhez vezető, 2 m széles, „csiszolt kővel fedett” lépcsőre.12 A szakirodalom emellett már korán számolt középkori részletekkel a kastély K-i és ÉK-i szárnyában is. Az épület történetét átfogóan először tárgyaló, 1958-ban megjelent megyei műemléki topográfia szerint középkori eredetű lehet a hosszanti épületszárny harántdongaboltozatokkal fedett földszinti tereinek többsége, sőt a barokk kápolna is középkori hosszfalak felhasználásával épülhetett.13 Bár az újabb kutatás – így a kastély tervezett helyreállításához 1983ban művészettörténeti szakanyagot összeállító Dávid Ferenc, a magyarországi középkori kastélyok kérdéskörét 1999ben feldolgozó Koppány Tibor, illetve a kastély újkori építéstörténetét 2007-ben monografikus igénnyel összefoglaló Gyetvainé Balogh Ágnes – mindezzel kapcsolatban kétségeket is megfogalmazott,14 aligha tagadható, hogy a barokk kori építkezések során jelentős korábbi épületrészeket is felhasználtak. 1980 előtt – közelebbről nem ismert időpontban és körülmények között – a DK-i torony É-i külső homlokzata egykor szabadon álló első emeleti szakaszán bekarcolt, vörös színnel erősített, kváderosztással díszített vakolat került feltárásra (6. ábra),15 amely egyértelműen bizonyítja az épületrész középkori eredetét. A kastélyszárnyak legutóbbi helyreállítását megelőző, 2003–2004-ben 6. ábra. Zsámbék-Várkastély. Középkori Kemény Marianne restaurátor által végkvádermintás festett vakolat a DK-i torony zett – ugyan korántsem átfogó jellegű – egykor szabadon álló É-i, első emeleti külső oldalán. (Felvétel: Feld István) szondázó falkutatások16 és az itt nyitott 9 10 11 12 13 14 15 16 Valter s. a., 80. Gyetvainé Balogh 2007, 10; Valter s. a., 84. Divald 1912, 383; lásd továbbá Gyetvainé Balogh 2007, 10, 50. Gyetvainé Balogh 2007, 10, 56; KŐnig 2010, 20; Valter s. a., 84. Pest m. műemlékei II. 511, 513, vö. 658. kép (amely azonban nem az emeletet, hanem a földszintet ábrázolja). Dávid 1983, 3–4; Koppány 1999, 59; Gyetvainé Balogh 2007, 35. Dávid 1983, 2; SiklÓsi 2007, utóbbiban 15. század végi, 16. század eleji datálással. Kemény 2003–2004. Zsámbék-Várkastély 421 7. ábra. Zsámbék-Várkastély. Alaprajz a feltételezhető középkori falak és a 2006–2007-ben nyitott kutatóárkok feltüntetésével. (Siklósi Gyula, 2007. MÉM MDK Tervtár, ltsz. D 51644.). 1. Mai alaprajz, 2. árok, 3. meglévő középkori fal, 4. valószínűsíthető középkori fal statikai kutatóárkokban, 2006-ban Siklósi Gyula által végzett régészeti megfigyelések (7. ábra)17 eredményei alapján nem volt igazolható az ÉK-i torony középkori eredete, s továbbra is kétségesnek tűnik a barokk kápolna korábbi előzménye. Ugyanakkor a földszint és részben az emelet számos pontján sikerült bizonyítani, illetve valószínűsíteni középkori részleteket, így jelentős, részben vakolt falszakaszokat és talán boltozatokat is – miközben a szárny D-i részét elfoglaló pinceterek vizsgálatáról nincs tudomásunk. Bár e kutatási eredmények összefoglalására és átfogó értékelésére még nem került sor, valószínűnek tűnik, hogy az épületrész barokk kori formája alapvetően a középkori elrendezését őrizte meg. Emellett a Ny-i szárnyak környezetében feltárásra került az udvaron egy kút és több ponton meg lehetett határozni a körítőfal vonalát is. A 15. századnál korábbi épületmaradványok nem kerültek elő, s az újkori falazatokban másodlagosan felhasznált kőfaragványok többsége csak az 1400-as évek utolsó harmadából eredeztethető. Az építési munkák régészeti felügyelete során emellett számos megfigyelésre nyílt mód az épület török hódoltság kori időszaka vonatkozásában is, a gazdag leletanyag mellett itt főleg a fa-föld szerkezetű erősséggel kapcsolatos megállapításokra és az épületegyüttestől D-re meghatározott pinceépítményre kell utalnunk.18 17 18 SiklÓsi 2007. SiklÓsi 2007. 422 Zsámbék-Várkastély Nem sikerült ugyanakkor igazolni azt a feltevést,19 miszerint a mai Ny-i épületszárny középső szakasza a középkori lakótömb falainak vagy alapozásának felhasználásával épült fel, s így mintegy annak kontúrját őrizte volna meg. Az épületegyüttes ezen része legutóbbi át-, illetve kiépítési munkáit megelőzően Bartos György és Rácz Miklós által 2014-ben itt folytatott falkutatás nem talált a 20. század elejénél korábbi felmenő falakat,20 s az ezt követően Kárpáti Zoltán vezetésével ugyanezen év júliusában csupán 4 kutatóárokkal és 4 szondával végzett próbaásatás sem eredményezett erre vonatkozó megállapításokat. Ez utóbbi kutatások átfogó feldolgozása még ugyancsak várat magára, ugyanakkor Valter Ilona – a kastélyra vonatkozó írott, rajzi és részben a régészeti adatokat is részletesen tárgyaló – újabb Zsámbék-monográfiájában közli az ásató előzetes jelentését.21 Eszerint – több más, nehezen értelmezhető falszakasz mellett – az épület udvari homlokzata előtti magasabb teraszsávban három középkori tér részletei (falak, ajtónyílások, pillérek csonkjai, terazzopadlók) kerültek elő, melyek azonban nem voltak egyértelműen azonosíthatóak az elsősorban Arányi és Sztehlo által készített – egymástól egyébként számos ponton eltérő – felméréseken ábrázolt épületrészekkel. A feltárt maradványok közelebbi korhatározására, építési periódusok pontosabb elkülönítésére nem volt lehetőség.22 A ma ismert adatok szerint a zsámbéki középkori épületegyüttes főépülete többszintes, Sztehlo rajza alapján 22 × 22 m-es, toronyszerű építmény lehetett, melynek földszintjén egy reprezentatív kiképzésű, boltozott, kandallóval ellátott tér helyezkedett el. K-i oldala előtt fallal övezett – Arányi és Sztehlo rajzai alapján mintegy 130 × 120 m-es – tágas, fallal övezett udvar terült el, DK-i sarkán egy 10,5 × 9,5 m-es toronnyal. Ez utóbbi – a mai barokk torony helyén feltételezett – É-i párjának és a 18. századi kápolna előzményének egykori léte még nem igazolható, de biztos, hogy a K-i fal mentén egy jelentősebb – eredetileg földszintes, részben alápincézett – épületszárny helyezkedett el. Ez az épületegyüttes minden bizonnyal több periódusban épült ki, de építéstörténetének részletei a ma rendelkezésünkre álló ismeretek alapján még nem rekonstruálhatóak. Történeti adatok Zsámbék és a környék birtokosai a 13. században a francia eredetű Ajnárd (Aynard, Eynard) vagy Smaragd néven említett nemzetség23 tagjai voltak, kiknek Árpád-kori vára a közeli Perbál határában épült fel, s melyet 1401. március 9-én már elhagyatottnak említenek.24 Feltehető korai zsámbéki lakóhelyükről nincsenek biztos adataink.25 19 20 21 22 23 24 25 Lásd erre SzabÓ – Kralovánszky 2014, 11, továbbá e munkában a földszint periodizációs vázlata. A mai és a középkori alaprajz egymásra vetítésének egy korábbi kísérlete: KŐnig 2010, 22. középső kép. Bartos – Rácz 2014. Köszönettel tartozunk a megjelenés előtti betekintés lehetőségéért. Valter s. a., 85–94, számos, többek között a válogatott leleteket bemutató fényképpel, az ásatás vonatkozásában ugyan nem értelmezhető, a kutatóárkokat nem jelölő periodizációs alaprajzzal, továbbá Valter Ilona kommentárjával. Az ásatásról összefoglaló dokumentáció nem ismert. Lásd továbbá: Adattári dokumentáció 600/93/2016. Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis, https://archeodatabase.hnm. hu/hu/node/21281. Az előkerült falak vonalát a kivitelezés során az udvari terasz burkolatában jelölték. Balázs 2016; továbbá Valter s. a., 45–54. MRT 7, 14/26. lh.; MNL OL DL 8647; Bártfai SzabÓ 1938, 490. reg.; Kiss 1961, 122; Bakács 1982, 1448. reg.; Lásd továbbá Perbál-Aynát- (Zaynát-) hegy (Aynárd vára) leírását jelen kötetben. Valter s. a., 57–60. Zsámbék-Várkastély 423 Zsigmond király 1398. március 25-én Maróti János székely ispánnak, későbbi macsói bánnak adta a zsámbéki uradalom jelentős részét, melyet az említett nemzetség egyik ágából származó Szár Jánostól annak hűtlensége miatt vett el.26 Ennek során jogtalan birtokfoglalásra is sor kerülhetett, ugyanis 1401-ben állítólag egy másik nemzetség-ág tagja, Zsámboki János fia Simon perelte Marótit a premontrei kolostorral szemben fekvő, kőből épített kúriája ügyében.27 1419-ben mindenesetre sikerrel is járt, ugyanis egy ekkor kelt oklevél szerint Maróti János egy királyi cserelevél értelmében átadja zsámbéki kőházát és kúriáját (domus lapideus et curia) és száz hold szántóföldjét Zsámboki Simonnak.28 Az itt említett nemesi udvarház ezek alapján a 14. század végén már állhatott, építtetője az Aynard/Smaragd nemzetség egyik tagja lehetett. További sorsa nem ismert, az említett Simon Pál nevű fiával a 15. század közepén kihaltak a Zsámbokiak.29 Korántsem biztos azonban, hogy ez feltétlenül azonosítható a ma álló várkastély korai formájával! Arról ugyanis nincs tudomásunk, hogy a Zsámboki-birtoktest a Marótiak kezére került volna,30 így elvileg még nem zárható ki, hogy ők tekinthetők építtetőnek, s az épület a család 1476. évi kihaltát követően háramlott a birtoktesttel együtt a koronára.31 Sőt – bár ez kevéssé valószínű – az előzőekben áttekintett adatok még azt is elképzelhetővé teszik, hogy csak egy 1480 körüli építkezéssel számoljunk –; csupán a Ny-i korai lakótömb falpillérfejezete alapján mindenesetre nehéz egyértelműen állást foglalni egy Zsigmond kori építési idő mellett.32 Zsámbék később Corvin János kezére került, 1490-ben még az ő birtoka volt,33 majd 1498 előtt az egri püspök rendelkezett felette.34 Ezt követően Decsi Imre, majd 1500 körül Buzlay Mózes szerezte meg zálogbirtokként,35 s bár 1516-ban Korlátkövi Péter engedélyt kapott az itt álló kúria kiváltására – ez tekinthető az épület első biztos okleveles említésének – az még 1517-ben is Buzlay kezén volt.36 1518-ban már a budai udvarbírósághoz tartozott az uradalom.37 Bár a szakirodalomban olvasható állításokkal szemben38 középkori forrásokban nemcsak várként, hanem castellumként, azaz kastélyként sem említették, ugyanakkor mindazok alapján, amit az egykori építészeti formájáról tudunk, a kúriák/ 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 Bakács 1982, 1102. reg., eredetije MNL OL DL 8301; Átírta Zsigmond király 1401. márc. 27., DL 8302, ZSO I. 5226. Valter s. a., 58., ill. Pati Nagy 1994, 18, aki viszont tévesen János fia Simont említi, s ezt átveszi tőle Gyetvainé Balogh 2007, 6, ill. KŐnig 2010, 20 is. Ugyanakkor Balázs 2016, 50, 99. jegyzet szerint az adat forrása nem ismert. ZSO VII. 114, 158. sz.; Balázs 2016, 48; Valter s. a., 58. Balázs 2016, 51. Itt kell megemlíteni azt az adatot, mely szerint 1445-ben a zsámbéki „várban” tanácskoztak volna az országnagyok, de ennek forrása nem ismert. Lásd erre Pati Nagy 1994, 20; Gyetvainé Balogh 2007, 7. Zsámboki Pál birtokait 1469-ben Lekcsei Sulyok Györgynek ítélte az országbíró: Balázs 2016, 51. 1467-ban ugyan arról értesülünk, hogy Maróti Máté egy kölcsön fejében lekötötte zsámbéki birtokait Henei Jánosnak és Pakai Istvánnak: MNL OL DL 106 098, Balázs 2016, 48, 50; Buzás Gergely feltételezi, hogy már 1480 körül a budai udvarbírósághoz tartozott: Buzás 1990, 58. A kutatás általában magától értetendőnek tartja a Zsámbokiak kúriájának azonosítását a mai épület legkorábbi formájával, lásd erre Valter s. a., 82, 94. Bártfai SzabÓ 1938, 1147.sz.; MNL OL DL 37668; MNL OL DL 37669. Bártfai SzabÓ 1938, 1197. sz. Bártfai SzabÓ 1938, 1213. sz. MNL OL DL 102 878; Neumann 2007, 57. Tringli 2001, 114. Ugyanakkor téves az az adat, miszerint 1510-ben Brandenburgi György birtoka lett volna: Koppány 1999, 247. Tringli István az érdi, zsámbéki, pomázi kúriát Torma Istvánra hivatkozva mint castellumot említi: Tringli 2001, 133; Torma azonban nem castellumként írja le ezeket: Torma 1980, 259–260. Lásd továbbá Gyetvainé Balogh 2007, 7; Valter s. a., 57–60. 424 Zsámbék-Várkastély udvarházak egy különösen reprezentatív és bizonyos erődítettséggel is rendelkező példájának tekinthető. 1527-ben I. Ferdinánd Zsámbok kúriát a hozzá tartozó birtokokkal Keglevich Péternek adományozta.39 1549-ben még Werbőczi István itteni kúriájáról olvashatunk,40 majd egy 1592. évi összeírás vadászkastélyként (jagerhoff) említi.41 A várkastély a török hódoltság korában Zsámbék 1541 után török fennhatóság alá került, s az itt álló, mint láttuk, részben erődített udvarház a Buda körül kiépülő végvári rendszer egyik fontos eleme lett, hol oszmán, hol magyar kézben. Körülötte palánk, majd a (palánk)váron belül dzsámi, fürdő, kút épült. A dunántúli magyar végvárak katonái gyakran támadták a zsámbéki erősséget és környékét. 1557 áprilisában a komáromi és a győri vár katonái felgyújtották a zsámbéki palánkot: „a győri naszádosok és gyalogok Komárom népével Tóth Bálint vezetése alatt kiindultak, hogy a sámboki törökök lovait és csordáit elhozzák, s ha lehet, az ottani vitézeket lesre csalják. A dolog pompásan sikerült. Április 23-án óriási szélvihar támadván, a mieink fölgyújtották Sámbok szép palánkját. A nagy viharban az egész vár és a község porrá égett. Egy árva lélek sem menekülhetett onnan.”42 A budai pasák panaszlevelei alapján 1576 és 1588 között a tatai, komáromi és más várak magyar őrsége állandó támadásokat intézett a levelekben „kastély” (kastellia, kastel) néven említett zsámbéki vár és környéke ellen.43 1596-ban44 és 1599-ben a keresztények elfoglalták és felrobbantották a várat,45 de 1607-től már ismét török katonaság állomásozott benne.46 1631-ben a budai pasa arról panaszkodik, hogy a győri, tatai és szentmártoni kapitányok a zsámbéki vár alól állatokat és embereket raboltak el: „Győr, Tata és Sz. Márton kapitányai teljes fegyverzettel, dobpörgés mellett 700-800 emberrel Zsámbék nevű várunk alá indulván, nyíltan csatarendbe állítván embereiket, a várral szemben állapodtak meg és 200 marhát és 30 lovat a vár tövénél elfogva, Komárom szigetére hajtották azokat…”.47 A zsámbéki török erősség katonái a török zsoldjegyzékekben először 1549-ben tűnnek fel. Hegyi Klára szerint valószínű, hogy 1549-ben vagy közvetlenül előtte ültettek bele őrséget a törökök. A zsámbéki török helyőrségről 1549–1630 között vannak adatok. A vár megnevezése – kale/parkan – is utal arra, hogy egy korábbi, meghódított objektu- 39 40 41 42 43 44 45 46 47 Az 1528. évi megerősítés és beiktatás: Bártfai SzabÓ 1938, 1489. és 1496. reg.; 1564. évi másolata: MNL OL N. R. A 268. cs. 11. és 12. sz. MNL OL N. R. A. 493. cs. 20. sz. – Bártfai SzabÓ 1938, 1566. reg. Tringli 2001, 93. MNL OL Nádasdy lt. 1557. ápril 27; Takáts 1909, 396; Takáts 2015, 79: „Mivel április 23-án nagy vihar volt, Sambok palánkját meggyujtották s a törököknek ezen szép erőssége a kőtornyon kívül a benne lévőkkel együtt teljesen porrá égett.” ; Kiss 1977, 20–21. Takáts – Eckhart – SzekfŰ 1915, 108, 116 (1576: „Sambek kastellia alat valo falut az tatajak effele giuito zörzamokkal meg eghetek…”), 123, 138, 141, 150, 159, 160, 176, 196, 216 (1580: „ket auagj harom heliön lesöket hanuan, Sambek kasteliba szaguldot bociatuan, oth sokayg ellenközuen, myndön fele barmokat juhokat el ragattak es elvittek…”), 283, 286, 425. Némethy 1900, 123–125. Pálffy Miklós 1596. május 29-i levele a Bécsi Haditanácsnak a május 28-i rajtaütésről. Az (eredetileg német nyelvű) levél a zsámbéki kastélyt „csinos és szilárdan megépített kastély”-ként írja le. Pest m. műemlékei II. 656. kép: Wilhelm Peter Zimmermann metszete; Bél 1737/1977, 132. Hegyi 2007, II. 593–598. Hasszán pasa levele Eszterházy Miklóshoz. Velics 1885, 580. Zsámbék-Várkastély 425 mot erődítettek meg palánkkal.48 Az 1549. évi zsoldlista 255 katonát sorol fel (a szemlén 225-en jelentek meg), nevük alapján a jelenlévők legkevesebb 62%-a balkáni eredetű, 53-an új muszlimok, 48-an keresztények voltak.49 A csapatnemek: müsztahfizok, tüzérek (topcsik), lovasok (fáriszok), azabok, martalócok. Az őrség létszáma változott, a térségben folyt katonai események függvényében alakult, olykor időlegesen 100 fő alá csökkent, majd ismét magasabb lett. A lovasok aránya mindvégig jelentős maradt. A létszámingadozás hátterében feltehetően a tatai vár 1557-es megszerzése, majd 1566-os újbóli elvesztése állhatott.50 1557–58-ra a zsámbéki őrség létszáma jelentősen lecsökkent, a névsorban 76 katona neve szerepelt (a szemlén 73 fő jelentkezett). 1558–59ben a létszám hasonlóan alakult. A budai kincstár elszámolásai szerint 1565–66-ban 65 fő kapott zsoldot, 1568–69-ben azonban már 151/155/156 fő, 1572 és 1574 között 154, illetve 173 fő. A következő években a 160-170 körüli létszám volt a jellemző. A tizenöt éves vagy hosszú háború elején védőinek száma az eredeti lista szerint 201, a szám később 179-re csökkent, a még későbbi szemlén már csak 75 katona jelent meg. 1607 és 1614 között a várban 60–80 katona szolgált, 1619 után 110–120 fő. 1628–1630-ban 118–119 katonának fizettek zsoldot. A várat az 1630-as években a törökök megerősítették. A felújításról szól egy 17. század közepéről való török forrás, mely az újabb kutatások alapján Mürteza pasa idejéből való.51 Az irat 23 vár és 20 palánk felújítását tartalmazza, ezek között szerepel Zsámbék is: „Mivel Zsámbék (Cānbeg [Dzsanbeg]) palánkja végvidéki helyen fekszik és elpusztult, teljes egészében sorjában kijavíttatott, árkai kitisztíttattak, körülötte egyszeres sorompó építtetett, a benne lévő kincstári dzsámi fedele megépíttetett.”52 A vár 1661 és 1664 között magyar kézen, utána a visszafoglaló háborúk végéig, 1686ig ismét a törökök birtokában volt.53 Evlia cselebi török világutazó 1665-ben járt Zsámbékon, így írt róla: „Dsánbég vára. A budai ejáletben a székesfehérvári szandsák földjén szubasiság.54 Vára egy domb tövében, négyszögalakú, téglából épült, csinos vár. Külvárosa palánka. Zerin-oglu ezt egyszer felgyújtotta, de a belső várat nem tudta elfoglalni. Utóbb, mikor Iszmail pasa az erdélyi hadjáratról megjött, ezt a várat erősebben megépítette, mint azelőtt volt. Van háromszáz katonája,55 bőséges felszerelése. A városban is szép házak vannak épülőben. Levegője és vize kellemes, szőlője, kertje sok.”56 A teljesebb török nyelvű kiadás említi dzsámiját is: „egy dzsámis … vár”.57 A 17. századi török források a várba helyezik a dzsámit, így az a palánkon belül állhatott. A dzsámi kincstári fenntartású volt, 1615 után tűnik fel a budai kincstár pénztári naplóiban 2-3 fős személyzete.58 A zsámbéki török fürdőt 1925 körül bontották el.59 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 Hegyi 2007, II. 581–598. A török források a meghódított, bevett erősséget várnak (kale) nevezték, míg palánknak, párkánynak (palanka, parkan) azt, amit maguk a törökök építettek. uo. I. 78. Hegyi 2007, II. 582. Hegyi 2001, 265. Mürteza budai pasa 1626–1630 között. Zahirović 2010, 150, idézi Sudár 2014, 594. Fodor 1985, 169. Bél 1737/1977, 133; Makkai 1958, 119. „Rendőrkapitányi hivatal”. Evlia 1664–1666/1908, 50, 3. jegyzet. Létszámadata túlzó. Evlia 1664–1666/1908, 210. Evliyâ 2003, 134, idézi Sudár 2014, 594. A dzsámiról és személyzetéről részletesen ír Sudár 2014, 593–594. Pest m. műemlékei II. 506; MRT 7, 366, 38/39. lh. 426 Zsámbék-Várkastély 8. ábra. Zsámbék, Wilhelm Dilich metszete, 1600. (Gyetvainé Balogh 2007, 5. ábra nyomán. Eredetije: MNM T. Képcsarnok 71.45) A kút60 jelenlegi formája 19. századi, amit tanúsítanak nemcsak a kőtáblák feliratai, hanem Kovács Gyöngyi és Gáll Ervin 2004. évi kutatásai is.61 Ugyanakkor nem zárható ki, hogy a kútnak volt 16–17. századi előzménye. A palánkról, annak topográfiájáról nincsenek közelebbi ismereteink. A török idők emlékei a településen előkerült turbán alakú török sírkőtöredékek.62 A vár török kori ábrázolásai63 alapvetően Wilhelm Dilich 1600-ban megjelent metszetét követik. Az ábrázolások nem hitelesek, azokon egy folyó (a felirat szerint a Zagyva) menti, magas hegy tetején álló, palánkkal körbevett nagy vár látható. Az eredeti kép készítői a zsámbéki helyszínt biztosan nem ismerték (8. ábra). A kastély a török hódoltság után A török kivonulása után Zichy István szerezte meg a várat a hozzá tartozó uradalommal, aki bizonyára lakható állapotba hozta az épületeket, melyek barokk kiépítése fiához, Zichy Péterhez köthető. Az utóbbi halála után, 1727-ben részletes leírás készült a két K-i torony közé fogott emeletes, É-on kápolnával bővített, castellum Sambekiensis néven említett kastélyról.64 60 61 62 63 64 MRT 7, 361, 38/28. lh. BTK RIA Dok 21/04. és 67/2004. Lásd még RégKut 2004, 311. MRT 7, 356, 38/8. lh. Ismertetésük: Pest m. műemlékei II. 508–511; Szalai 2006, 150–151; SzabÓ – Kralovánszky 2014, 64–74. Pest m. műemlékei II. 508; Valter s. a., 74. Zsámbék-Várkastély 427 9. ábra. Zsámbék. A volt Zichy-kastély épülettömbje a 2015–2019 között végzett felújítás után. (Légi felvétel: László János) 1766-ban a Zichy családtól a kamara birtokába került a kastély, a még álló középkori épületrész emeletén magtár működött, a barokk K-i szárnyban szolgálati lakások, raktárak kerültek kialakításra. 1887-ben az omladozó épületet Zsámbék község vásárolta meg, melynek elöljárósága azt a Szent Keresztről elnevezett Irgalmas Nővérek rendjének adta át iskola és zárda céljaira. Az átalakítási munkák 1904-ben kezdődtek, 1905-ben lebontották a Ny-i, középkori eredetű épületeket, ezután Ny-on, majd D-en új épületszárnyak épültek és lemélyítették az épületegyüttes K-i oldal előtti területet. Az egyemeletes barokk épületet 1923–1924-ben egy udvari traktussal és második emelettel bővítették. Végül az 1930-as évektől átépítették a D-i és Ny-i szárnyat, majd megépült az ÉNy-i, uszodát is magába foglaló épületrész.65 Az 1948-as államosítás után mezőgazdasági akadémia, majd tanító- és óvónőképző működött az épületben. 1993-ban kapta vissza a katolikus egyház. 2003-ban a kastély tetőszerkezetének nagy része leégett és jelentősen károsodott a felső szint is. 2006-ban megtörtént a K-i szárny helyreállítása, majd 2015–2019 között sor került a további épületszárnyak átalakítására és jelentős bővítésére (9. kép).66 Feld István – Kovács Gyöngyi 65 66 Pest m. műemlékei II. 508; A volt Zichy-kastély török utáni építéstörténetéről részletesen: Gyetvainé Balogh 2007; lásd továbbá SzabÓ – Kralovánszky 2014. https://epiteszforum.hu/megnyitott-jelentesek--a-keresztelo-szent-janos-iskolakozpont-kialakitasa-azsambeki-zichy-kastelyban (2022.) IRODALOM a VÁRAK, ERŐDÍTÉSEK, SÁNCOK c. fejezethez A visegrádi fellegvár 2006 A visegrádi fellegvár. Szerk.: Buzás Gergely. Visegrád 2006. Arch. 1458–1526 C. TÓth Norbert – Horváth Richárd – Neumann Tibor – Pálosfalvi Tamás: Magyarország világi archontológiája 1458–1526 I. Főpapok és bárók. Magyar történelmi emlékek – Adattárak. Budapest 2016. Arányi 1877 Arányi Lajos: Általános jelentés a pestmegyei pilisi és váczi járások egyes községeiben kutatott műemléki (nemkülönben egyéb régészeti) adatok dolgában. ArchKözl 11: 2 (1877) 1–9. Asztalos 1967 Asztalos István: Az aszódi Petőfi Múzeum ásatásai és leletmentései [1963-ban, 1964-ben és 1965-ben]. Múzeumi Füzetek 3. Aszód 1967, 73–75. Asztalos 1968 Asztalos István: Az aszódi Petőfi Múzeum ásatásai és leletmentése [1966-ban és 1967-ben]. Múzeumi Füzetek 4. Aszód 1968, 105–106. Ádám 1883 Ádám Iván: Pálosaink építészeti emlékei. Egyházművészeti Lap (1883) 65–78, 97–107, 138–148, 180–184, 213–219, 235– 242, 289–295. ÁUO Árpádkori új okmánytár I–XII. Közzéteszi Wenzel Gusztáv. Pest 1860– . Budapest 1874. Bakács 1971 Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt. Budapest 1971. Bakács 1982 Bakács István: Iratok Pest megye történetéhez. Oklevélregeszták 1002–1437. Pest megye múltjából 5. Budapest 1982. Balázs 2016 Balázs Gergő: A Smaragd nemzetség története. Turul 89 (2016) 41–53. A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye. file:///C:/Users/GyKovacs/Downloads/A_ Smaragd_nemzetseg_tortenete_The_Histor.pdf Balogh 1966 Balogh Jolán: A művészet Mátyás király udvarában I–II. Budapest 1966. Balogh é. n. Balogh Gábor é. n.: Mende története 1200-tól 1945-ig http://romkatmende.hu/downloads/mende_tortenete_ 1200_1945.pdf 434 Irodalom Banner 1929 Banner János: Középkori emlékek a Templompartról. DolgSzeged 1929, 139–147. Baranyainé 1957 Baranyai Béláné: Adatok a 18. századi márianosztrai pálos művészethez. MűÉ 6 (1957) 65–74. Bartos – Rácz 2014 Bartos György – Rácz Miklós: Zsámbék, volt Zichykastély. Szondázó falkutatás dokumentációja. Budapest 2014. ©MÉM MDK ltsz. D 49068. Bartucz 1929 Bartucz Lajos: A nyársapáti XV–XVII. koponyákról. DolgSzeged 1929, 148–175. Batizi 2017 Batizi Zoltán: A váci vár a történeti és régészeti kutatások tükrében. VKT XIII: 1 (2017. február) 4–8. Bálint 1948 Bálint Alajos: Jelentés a Nagykőrös határában fekvő Nyársapát nevű elpusztult község területén végzett régészeti terepszemléről. 1948. szept. 13–14. MNM Adattára. 3. Ny. I. Bálint 1962 Bálint Alajos: A középkori Nyársapát lakóházai. MFMÉ 1960–62, 39–115. Bánffy okl. Oklevéltár a Tomaj nemzetségbeli losonczi Bánffy család történetéhez I–II. Szerk.: Varjú Elemér – Iványi Béla. Budapest 1908–1928. Bártfai SzabÓ 1938 Bártfai SzabÓ László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002–1599-ig. Budapest 1938. Belitzky 1972 Belitzky János: Nógrád megye története 896–1849. Salgótarján 1972. BenkÓczy 1969 BenkÓczy Béla: Börzsönyvidéki várromok I. Dunakanyar Tájékoztató 6 (1969) 65–69. BenkŐ 1980 BenkŐ Elek: A középkori Nyársapát. Bálint Alajos ásatásai a nyársapáti Templomparton. In: Régészeti tanulmányok Pest megyéből. Szerk.: Ikvai Nándor. StComit 9. Szentendre 1980, 315–424. BenkŐ 2004 BenkŐ Elek: Nyársapát a középkorban. In: Nyársapát története a középkortól napjainkig. Szerk.: Kovácsné Csonki Katalin – Dr. Bicskei Krisztina. Nyársapát 2004, 15–36. Berente 1940 Berente István: Gödöllő és vidéke a török hódoltság alatt és utána. Gödöllői Hírlap XIII: 44., 45., 47., 48., 50 (1940. okt. 27., nov. 3., nov. 17., nov. 24., dec. 8.) 1–2., ill. 2–3. Bél 1737 Matthias Bél: Notitia Hungariae geographica III. Vienna 1737. novae nyársapáti századbeli historico Irodalom 435 Bél 1737/1977 Bél Mátyás Pest megyéről. Ford. Szabó Béla. Jegyzetekkel ellátta és az 1728. évi összeírás adataival kiegészítette Pintér Emilné. Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. Szentendre 1977. Bonbardus 1718 Bonbardus, Michael: Topographia magni regni Hungariae. Viennae 1718. Bondár 2007 Bondár Mária: Élet a történelem előtti korokban. In: Pest megye monográfiája I/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei. Szerk.: Torma István közreműködésével Fancsalszky Gábor. Budapest 2007, 53–152. Bonomi 1939 Bonomi, Eugen: Zur Besiedlung Pilisvörösvár. SDF 4 (1939) 792–807. Borosy – SzabÓ 1991 Borosy András – SzabÓ Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1712–1740 II. 1718– 1720. Pest megyei Levéltári Füzetek 20. Budapest 1991. Boruzs 2019 Boruzs Katalin: Jelentés a Visegrád, Sibrik-domb lelőhelyen 2019-ben végzett tervásatásról. Visegradmuzeum.hu, 2019. https://www.visegradmuzeum.hu/jelentes-a-visegradsibrik-domb-lelohelyen-2019-ben-vegzett-tervasatasrol Boruzs 2020 Boruzs Katalin: Jelentés a Visegrád, Sibrik-domb lelőhelyen 2020-ben végzett tervásatásról. Visegradmuzeum.hu, 2020. https://www.visegradmuzeum.hu/jelentes-a-visegradsibrik-domb-lelohelyen-2020-ben-vegzett-tervasatasrol Boruzs 2021a Boruzs Katalin: Előzetes jelentés a Visegrád, Sibrik-domb területén 2019–2020 folyamán végzett tervásatásról. Castrum 23 (2021) 149–158. Boruzs 2021b Boruzs Katalin: Adalékok a Sibrik-dombi erőd római kori történetéhez. In: „Visegrád, Visegrád! Hol hajdani fényed?” Tanulmányok Szőke Mátyás 80. születésnapjára. Szerk.: Buzás Gergely. Visegrád 2021, 9–24. Boruzs 2022 Boruzs Katalin: Jelentés a visegrádi Sibrik-dombi erődítmény 2021-ben végzet kutatásáról. Castrum 25 (2022) 69–76. Boruzs – Buzás 2021 Boruzs Katalin – Buzás Gergely: Salamon király tornyai. Új adatok a Sibrik-dombi erőd római- és középkori építéstörténetéhez. Magyar Régészet Online 10: 4 (2021) 39–47. https://doi.org/10.36245/mr.2021.4.1 Boruzs – Merva – SzabÓ 2018a Boruzs Katalin – Merva Szabina – SzabÓ Balázs Sándor: Előzetes jelentés a Visegrád, Sibrik-dombon 2017-ben végzett tervásatásról. Archaeologia – Altum Castrum der Gemeinde 436 Irodalom Online, 2018. https://archeologia.hu/content/archeologia/ 492/boruzs-merva-szabo-sibrik-2.pdf Boruzs – Merva – SzabÓ 2018b Boruzs Katalin – Merva Szabina – SzabÓ Balázs Sándor: Előzetes jelentés a Visegrád, Sibrik-dombon 2018-ban végzett tervásatásról. Visegradmuzeum.hu, 2018. https:// www.visegradmuzeum.hu/elozetes-jelentes-a-visegradsibrik-dombon-2018-ban-vegzett-tervasatasrol Botzheim 2005 Botzheim István: A vörösvári várak keresésének története (legenda helyett megtekinthető helyszínek). Kézirat. 2005. http://istvan.botzheim.hu/kutat/kutat/kutatasaim.htm. (2021.02.08.) BozÓki 1995 BozÓki Lajos: Adalékok a visegrádi Alsóvár építés- és helyreállítás-történetéhez. Műemlékvédelem 39 (1995) 81–97. BozÓki 1996 BozÓki Lajos: Lakótornyok és késő-középkori toronypaloták. A visegrádi Salamon-torony és a Fellegvár 14. századi kérdéséhez. Műemlékvédelemi Szemle 6 (1996) 5–24. BozÓki 1998 BozÓki Lajos: Visegrád várai és tornyai. Néhány gondolat az erődített tornyok katonai és szimbolikus értelméről. In: Koppány Tibor hetvenedik születésnapjára – Tanulmányok. Szerk.: Bardoly István – László Csaba. Művészettörténet – Műemlékvédelem 10. Budapest 1998, 121–132. BozÓki 2012 BozÓki Lajos: Visegrád, alsó és felsővár. Lapidarium Hungaricum 8. Budapest 2012. BÓna 1975 BÓna István: Die mittlere Bronzezeit Ungarns und ihre südöstlichen Beziehungen. ArchHung 49. Budapest 1975. BÓna 1991 BÓna István: Dunapentele története. Dunaújváros 1991. BÖkÖnyi 1974 BÖkÖnyi, Sándor: History of Domestic Mammals in Central and Eastern Europe. Budapest 1974. BÖkÖnyi 1981 BÖkÖnyi Sándor: Mende-Lányvár Árpád-kori – 13. századi – állatcsontmaradványai. ArchÉrt 108 (1981) 251–258. Brodarics 1976 Brodarics históriája a mohácsi vészről. Ford. és jegyzetekkel ellátta dr. Szentpétery Imre. Budapest 1976 (utánnyomás). Eredeti kiadása 1903. Brodarics 1983 Brodarics István: Igaz leírás a magyaroknak a törökökkel Mohácsnál vívott csatájáról. Ford. Kardos Tibor. Az előszót és jegyzeteket írta Szigethy Gábor. Gondolkodó magyarok. Budapest 1983. Irodalom 437 Brodericus 1985 Stephanus Brodericus: de Conflictu Hungarorum Cum Solymano Turcarum Imperatore Ad Mohach Historia Verissima. Edidit Petrus Kulcsár. Oratio Ad Adrianum VI. Pontificem Maximum. Edidit Csaba Csapodi. Budapest 1985. Buzás 1990 Buzás Gergely: A visegrádi királyi palota 1. A kápolna és az északkeleti palota. Lapidarium Hungaricum 2. Pest megye 1. Budapest 1990. Buzás 2001 Buzás Gergely: Pest megye középkori művészeti emlékei. In: Pest megye monográfiája I/2. A honfoglalástól 1686-ig. Torma István közreműködésével szerkesztette Zsoldos Attila. Budapest 2001, 223–254. Buzás 2015 Buzás Gergely: Egy királyi központ születése. Visegrád Szent Istvántól I. Károlyig. In: „In medio regni Hungariae.” Régészeti, művészettörténeti és történeti kutatások az „ország közepén”. Szerk.: Benkő Elek – Orosz Krisztina. Budapest 2015, 589–611. Buzás 2017 Buzás Gergely: A szászvári vár régészeti kutatása. JPMÉ 54 (2017) 347–401. Buzás – SzŐke 1992 Buzás Gergely – SzŐke Mátyás: A visegrádi vár és királyi palota a 14–15. században. In: Várak a későközépkorban. Castrum Bene 2. Szerk.: Juan Cabello. Budapest 1992, 132– 156. Buzás et al. 2014 Buzás Gergely – Boruzs Katalin – Merva Szabina – Tolnai Katalin: A kora középkori kontinuitás kérdése a visegrádi későcsászárkori erődben a legújabb régészeti kutatások tükrében. Magyar Régészet Online 2014, tavasz. http:// files.archaeolingua.hu/2014TA/Upload/Buzas_14TA.pdf Buzás et al. 2017 Buzás Gergely – Boruzs Katalin – Merva Szabina – Tolnai Katalin: Régészeti kutatások a visegrádi Sibrik-dombon. CommArchHung 2017, 193–234. C. TÓth 2019 C. TÓth Norbert: Hol lakott Szilágyi Erzsébet, amikor Budán élt? Századok 153: 5 (2019) 965–996. Chobot 1915 Chobot Ferenc: A váczi egyházmegye történeti névtára. Első rész: Az intézmények története. Vác 1915. CJH 1000–1526 Márkus Dezső (szerk.): Magyar törvénytár 1000–1895. 1000–1526. évi törvényczikkek. Corpus Juris Hungarici. Millenniumi emlékkiadás 1. Budapest 1899. CJH 1608–1657 Márkus Dezső (szerk.): Magyar Törvénytár 1000–1895. 1608–1657. évi törvényczikkek. Corpus Juris Hungarici. Millenniumi emlékkiadás 5. Budapest 1900. 438 Irodalom CNH I Réthy László: Corpus Nummorum Hungariae I. – Árpádházi királyok kora. Budapest 1899. CNH II Réthy László: Corpus Nummorum Hungariae II. – Vegyesházi királyok kora. Budapest 1907. Cod. dipl. Codes Diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Studio et opera G. Fejér I–XI. Budae 1829–1844. Czagányi – Kulcsár 1995 Czagányi László – Kulcsár Gabriella: Inárcs története 1263–1993 I–II. (I. A falu természetföldrajzi környezete és története 1263-tól 1945-ig. Régészeti emlékek Inárcson és környékén II. A község története 1945-től 1993-ig). Inárcs 1995. Csánki 1890 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I. Budapest 1890. Dávid 1983 Dávid Ferenc. A zsámbéki várkastély – történeti adatok, ábrázolások, 1983. ©MÉM MDK Tervtár D 34756. Dedek-Crescens 1910 Dedek-Crescens Lajos: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye története. In: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye I. MVV. Szerk.: Borovszky Samu. Budapest 1910, 200–436. Dercsényi 1941 Dercsényi Dezső: Nagy Lajos kora. Budapest 1941. Dercsényi – GranasztÓi 1960 Dercsényi Dezső – GranasztÓi Pál: Vác. Budapest 1960. Dercsényi – Héjj 1958 Dercsényi Dezső – Héjj Miklós: Visegrád, várrendszer. In: Pest megye műemlékei II. Szerk.: Dercsényi Dezső. MMT V. Budapest 1958, 456–479. Dénes 2002 Dénes József: Vác-Pogányvár – őskori sáncvár helyett a vallonok sánca 1597-ből (egy várrajz régészeti tanulságai). In: Emlékkönyv Kisari Balla György kartográfus születése hetvenedik és munkássága ötvenedik évfordulójára. Szerk.: Horányi László. Budapest 2002, 4–6. – Lásd még: https:// djnaploja.wordpress.com/ (2020/06/20); – http://www. oroksegvedelem.hu/denes_jozsef_vac_poganyvar_oskori_ sancvar_helyett_a_vallonok_sanca_1597_bol/ (2022.08.22.) Divald 1912 Divald Kornél: Zsámbéki műemlékek. MTAÉ 23 (1912) 382–388. Doc. Art. Paul. Documenta Artis Paulinorum. A magyar rendtartomány kolostorai. A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának forráskiadványai 12–14. Budapest 1975, 1976, 1978. 1–3. füzet. Egyh. Eml. Egyháztörténelmi emlékeink a magyarországi hitújítás korából I–V. Budapest 1902–1912. (I. 1520–1529. Szerk.: Irodalom 439 Bunyitay Vince – Rapaics Raymund – Karácsonyi János. Budapest 1902; II. 1530–1534. Szerk.: Bunyitay Vince – Rapaics Raymund – Karácsonyi János. Budapest 1904; III. 1535–1541. Szerk.: Bunyitay Vince – Rapaics Raymund – Karácsonyi János. Budapest 1906; IV. 1542–1547. Szerk.: Karácsonyi János – Kollányi Ferenc. Budapest 1909; V. 1548–1551. Szerk.: Karácsonyi János – Kollányi Ferenc – Lukcsics Pál. Budapest 1912.) EndrŐdi 1978 EndrŐdi Anna: A Vatyai-kultúra erődített telepe Pest megyében (Solymár-Várhegy). Szakdolgozat az ELTE Régészeti Tanszékén, Budapest 1978. EndrŐdi 1984 EndrŐdi Anna: Régészeti kutatás a solymári Mátyásdombon (1972–1977), középső bronzkori magaslati telep. BudRég 26 (1984) 113–130. EndrŐdi – Feld 1980 EndrŐdi Anna – Feld István: Régészeti kutatások a solymári Mátyás-dombon 1929–1934. In: Régészeti tanulmányok Pest megyéből. Szerk.: Ikvai Nándor. StComit 9. Szentendre 1980, 267–313. Engel 1970 Engel Pál: A magyar világi birtok megoszlása a XV. században II. Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei V. Budapest 1970. Engel 1977 Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond-korban (1387–1437). ÉTtK Új sorozat 82. Budapest 1977. Engel 1992 Engel Pál: Salgai Miklós. LK 63 (1992) 15–26. Engel 1996 Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301– 1457 I–II. História Könyvtár – Kronológiák, Adattárak 5. Budapest 1996. Engel 1998 Engel Pál: A középkori magyar genealógia. Budapest 1998. Arcanum CD-ROM. Entz 1974 Entz Géza: Gótikus építészet Magyarországon. Budapest 1974. Ernyey – Lux 1923 Ernyey József – Lux Kálmán: A visegrádi vár. Budapest 1923. Evlia 1664–1666/1908 Evlia cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664–1666. Ford. és jegyzetekkel ellátta Karácson Imre. Budapest 1908. Evlia 1660–1664/1985 Evlia cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660–1664. 2. kiadás. Ford. Karácsony Imre. Az előszót és 440 Irodalom a szövegmagyarázatot írta, a jegyzeteket átdolgozta Fodor Pál. Budapest 1985. Evliyâ 2002 Evliyâ Çelebi b. Derviş Mehemmed Zillî: Evliyâ Çelebi Seyahatnâmesi. Topkapı Sarayı Kütüphanesi Revan 1457 Numaralı Yazmanın Transkripsiyonu–Dizini. 6. Kitap. Haz. Seyyid Ali Kahraman – Yücel Dağlı. Istanbul 2002. Evliyâ 2003 Evliyâ Çelebi b. Derviş Mehemmed Zillî: Evliyâ Çelebi Seyahatnâmesi. Topkapı Sarayı Kütüphanesi Bağdat 308 Numaralı Yazmanın Transkripsiyonu–Dizini. 7. Kitap. Haz. Yücel Dağlı – Seyit Ali Kahraman – Robert Dankoff. Istanbul 2003. Éri 1958 Éri István: Cegléd és Nyársapát határvillongásai a XVII. század végéig. Cegléd 1958. Éri 1962 Éri István: Mezei kertek Nyársapáton a XVI. században. AgrSz 4 (1962) 182–191. F. Romhányi 2000 F. Romhányi Beatrix: Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon. Budapest 2000. Fábián 1997 K. Fábián Ilona: A Váradi Regestrum helynevei. Adattár. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 13. Szeged 1997. Fekete 1942 Fekete Lajos: A törökkori Vác egy XVI. századi összeírás alapján. ÉTtK 26. Budapest 1942. Fekete – Nagy 1973 Fekete Lajos – Nagy Lajos: Budapest története a török korban. Budapest története II. Budapest 1973, 335–436. Feld 1976 Feld István: A solymári vár. Szakdolgozat az ELTE Régészeti Tanszékén, Budapest 1976. Feld 1978 Feld István: A csővári vár. Műemlékvédelem 22 (1978) 226–232. Feld 1985 Feld István: Újabb kutatások a solymári középkori várban. In: Régészeti tanulmányok Pest megyéből. Szerk.: Ikvai Nándor. StComit 17. Szentendre 1985, 451–463. Feld 1991 Feld István: Középkori váraink kutatásáról. Műemlékvédelem 35: 4 (1991) 197–219. Feld 2007 Feld István: A motték kérdése Magyarországon. Savaria 31: 2 (2007) 2017–245. Feld 2008 Feld István: Ágyúvédművek a 16. század első felének erődítményépítészetében. Tévhitek, kérdések, kutatási feladatok. In: Hagyomány és megújulás. Szerk.: Veres Gábor – Berecz Mátyás. StAgr 27 (2008) 175–196. Irodalom 441 Feld 2012 Feld, István: Erforschung und „Wiederaufbau“ der spätmittelalterlichen Burg Solymár bei Budapest. Burgen und Schlösser 53: 4 (2012) 222–229. Feld 2011–2014 Feld István: Régészeti kutatások a solymári várban, 2001– 2013. RégKut 2011–2014. Budapest 2016, 292–315. Feld 2014–2015 Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében I–II. Századok 148 (2014) 351–386, 149 (2015) 333–381. Feld 2018 Feld István: Várak a terepen – várak az írott forrásokban. Északkelet-Magyarország vártopográfiai kutatásainak eredményeiből. In: Hadi és más nevezetes történetek. Tanulmányok Veszprémy László tiszteletére. Szerk.: Kincses Katalin Mária. Budapest 2018, 133–144. Feld – Jakus – LászlÓ 1979 Feld István – Jakus Lajos – LászlÓ Csaba: Csővár. In: Fejezetek Pest megye történetéből I. Szerk.: Ikvai Nándor. StComit 7. Szentendre 1979, 7–61. Feld – LászlÓ 1981 Feld István – LászlÓ Csaba: Gótikus és reneszánsz épületfaragványok a csővári és a solymári várból. MűÉ 30 (1981) 81–94. Fettich 1968 Fettich Nándor: Ötvösmester hagyatéka Esztergomban a tatárjárás korából. KMK I (1968) 157–178. Fényes 1837 Fényes Elek: Magyar országnak ‛s a’ hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben II. Pest 1837. Fényes 1843 Fényes Elek: Magyarországnak, ‛s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben II. 2. kiadás. Pest 1843. Fényes 1851 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta betűrendben körülményesen leíratik I–III / IV. Pest 1851. Fodor 1985 Fodor Pál: Néhány adat a török végvári rendszer állapotáról a 17. század középső harmadából. In: Magyar és török végvárak 1663–1684. Szerk.: Bodó Sándor – Szabó Jolán. StAgr 5. Eger 1985, 165–172. Foerk 1917 Foerk Ernő (szerk.): A budapesti magyar állami felső építő ipariskola 1917. évi szünidei felvételei. VI. Török emlékek Magyarországban. é. n. (1917) Fogarasy-Fetter 1998 Fogarasy-Fetter Mihály: Pilisvörösvár története és néprajza Pilisvörösvár 1998. https://www.sulinet.hu/ 442 Irodalom oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/nemetek/ pilisvorosvar_tortenete/ (2021.11.09.) FÜgedi 1977 FÜgedi Erik: Vár és társadalom a 13–14. századi Magyarországon. ÉTtK Új sorozat 83. Budapest 1977. FÜlÖp 2000 FÜlÖp András: Összefoglaló jelentés a csévharaszti templomrom kutatásáról. Függelék a Pest megyei templomok adattárához. In: Tari Edit: Pest megye középkori templomai. StComit 27. Szentendre 2000, 176–177. G. Sándor 1984 G. Sándor Mária: Reneszánsz Baranyában. Budapest 1984. Gaál 1985 Gaál Attila: Török palánkvárak a Buda–eszéki út Tolna megyei szakaszán. In: Magyar és török végvárak 1663– 1684. Szerk.: Bodó Sándor – Szabó Jolán. StAgr 5. Eger 1985, 185–197. GalgÓczy 1876–1877 GalgÓczy Károly: Pest, Pilis és Solt (és Kiskun) törvényesen egyesült megye monographiája I–III. Budapest I. 1876; II– III. 1877. GalgÓczy 1896 GalgÓczy Károly: Nagy-Kőrös város monographiája. Régi és újkori ismertetés. Budapest 1896. Gárdonyi 1936 Gárdonyi Albert: Budapest történetének okleveles emlékei I. Budapest 1936. Gárdonyi 1945 Gárdonyi Albert: Óbuda és környéke a középkorban. BudRég 14 (1945) 573–589. Genthon 1951 Genthon István: Magyarország műemlékei. Budapest 1951. Genthon 1961 Genthon István: Magyarország művészeti emlékei 2. Duna–Tisza köze, Tiszántúl, Felsővidék. Budapest 1961. Gerecze 1905 Gerecze Péter: A Műemlékek Országos Bizottsága Rajztárának Jegyzéke. In: Magyarország műemlékei I. Szerk.: Forster Gyula. Budapest 1905, 173–480. Gerecze 1906 Gerecze Péter: A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma. In: Magyarország műemlékei II. Szerk.: Forster Gyula. Budapest 1906, 377–646. Gerevich 1966 Gerevich László: A budai vár feltárása. Budapest 1966. Gerevich 1984 Gerevich László: A pilisi ciszterci apátság. Szentendre 1984. GerŐ 1955 GerŐ LászlÓ: Magyarországi várépítészet. Budapest 1955. GerŐ 1968 GerŐ László: Magyar várak. Budapest 1968. GerŐ 1975 GerŐ LászlÓ: Várépítészetünk. Budapest 1975. Irodalom 443 GerŐ 1976 GerŐ Győző: Török építészeti emlékek Magyarországon. Budapest 1976. GerŐ 1980 GerŐ Győző: Az oszmán-török építészet Magyarországon (Dzsámik, türbék, fürdők). MűF 12. Budapest 1980. Graf 1936 Graf, András: Übersichts der antiken Geographie von Pannonien. DissPann 1/5. Budapest 1938. Gulyás 2014 Gulyás Gyöngyi: Egy elpusztult tatárjáráskori ház Cegléd határában. In: „Carmen Miserabile.” A tatárjárás magyarországi emlékei. Tanulmányok Pálóczi Horváth András 70. születésnapja tiszteletére. Szerk.: Rosta Szabolcs – V. Székely György. Kecskemét 2014, 29–56. Guzsik – Fehérváry 1980 Guzsik Tamás – Fehérváry Rudolf: A pálosrend építészeti emlékei a középkori Magyarországon I. (Összefoglaló és katalógus). Budapest 1980. Gyetvainé Balogh 2007 Gyetvainé Balogh Ágnes: A zsámbéki volt Zichykastély építéstörténete a török hódoltság után. ÉpítésÉpítészettudomány 35: 1 (2007) 3–63 GyÖngyÖsi 1530 körül/1983 GyÖngyÖsi Gergely krónikája. In: Gyöngyösi Gergely: Arcok a magyar középkorból. Ford.: Árva Vince és Csonka Ferenc. Budapest 1983, 27–216. GyÖngyÖsi 1530 körül/1988 Gregorius GyÖngyÖsi: Vitae fratrum eremitarum ordinis Sancti Pauli primi eremitae. Edidit Franciscus L. Hervay. Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum. Series nova. Tom. XI. Budapest 1988. GyÖrffy 1973 GyÖrffy György: Budapest története az Árpád-korban. In: Budapest története I. Budapest 1973, 217–349. GyÖrffy 1987 GyÖrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III. Heves, Hont, Hunyad, Keve, Kolozs, Komárom, Krassó, Kraszna, Küküllő megye és Kunság. Budapest 1987. GyÖrffy 1998 GyÖrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza IV. Liptó, Máramaros, Moson, Nagysziget, Nógrád, Nyitra, Pest és Pilis megye. Budapest 1998. H. GyÜrky 1991 H. GyÜrky Katalin: Üvegek a középkori Magyarországon. BTM Műhely 3. Budapest 1991. Hatházi 2010 Hatházi Gábor: Csókakő az írott és a régészeti források tükrében. In: Csókakő a harmadik évezred küszöbén. Csókakő 2010, 15–151. 444 Irodalom Hála 1977 Hála József: Földrajzi nevek az Ipoly mentén. In: Börzsöny néprajza. Szerk.: Ikvai Nándor. StComit 5. Szentendre 1977, 585–625. Hegyi 2001 Hegyi Klára: Az oszmán hatalom berendezkedése és működése. In: Pest megye monográfiája I/2. A honfoglalástól 1686-ig. Szerk.: Torma István közreműködésével Zsoldos Attila. Budapest 2001, 255–328. Hegyi 2007 Hegyi Klára. A török hódoltság várai és várkatonasága I– III. História könyvtár – Kronológiák, adattárak 9. Budapest 2007. Henszlmann 1872–1873 Henszlmann Imre: Második jelentés a visegrádi munkálkodásról az 1872-diki idényben. ArchÉrt 7 (1872– 1873) 161–165. Henszlmann 1873 Henszlmann Imre: A visegrádi korona-bolt és a királyi lakosztály elrendezése. ArchKözl 9 (1873) 1–15. Héderváry oklt. A Héderváry család oklevéltára I–II. Közlik Radvánszky Béla és Závodszky Levente. I. Budapest 1909, II. Budapest 1922. Héjj 1966 Héjj Miklós: A visegrádi Alsóvár lakótornyának építéstörténete. Műemlékvédelem 10 (1966) 1–9. Holl 1955 Holl Imre: Külföldi kerámia Magyarországon, XIII–XVI. század. BudRég 16 (1955) 147–190. Holl 1963 Holl Imre: Középkori cserépedények a budai várpalotából. BudRég 20 (1963) 335–394. Holl 1966 Holl Imre: Mittelalterliche Funde aus einem Brunnen von Buda. StudArch 4. Budapest 1966. Holl 1967 Holl Imre: Sopron középkori városfalai: Jelentés az 1961– 64. évi ásatásokról. ArchÉrt 94 (1967) 155–183. Holl 1973 Holl Imre: Sopron középkori városfalai IV. ArchÉrt 100 (1973) 180–207. Holl 1985 Holl, Imre: Mittelalterliche Dorfgrundrisse in Ungarn. MittArchInst 14 (1985) 243–249. Holl 1989 Holl, Imre: Burgenforschung in Ungarn. Beiträge zur Mittelalterarchäologie in Österreich 4–5 (1989) 93–102. Horváth 1980 Horváth Lajos: A Galga-mente történetének írott forrásai 1526-ig. Múzeumi Füzetek 17. Aszód 1980. Horváth 1982 Horváth Lajos: Bag története. Bag 1982. Horváth 1988 Horváth Lajos: Kerepestarcsa története. Kerepestarcsa 1988. Irodalom 445 Horváth 1998 Horváth Lajos: Monostor-háromszög, nemzetségek a Galga mentén a XII–XIV. században. In: Egy múzeum szolgálatában. Tanulmányok Asztalos István tiszteletére. Szerk.: Asztalos Tamás. Múzeumi Füzetek 48. Aszód 1998, 149–169. Horváth 2000 Horváth Lajos: Fejezetek Szada község történetéből. Szada 2000. Horváth 2007 Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig. Főszerk.: G. Merva Mária. Gödöllő 2007. Horváth 2009 Horváth Richárd: Várak és uraik a késő középkori Magyarországon. In: Honoris causa. Tanulmányok Engel Pál tiszteletére. Szerk.: Neumann Tibor – Rácz György. Budapest 2009. Horváth 2011 Horváth Richárd: Itineraria regis Matthiae Corvini et reginae Beatricis de Aragonia. Budapest 2011. Horváth – Pintér 1996 Horváth M. Ferenc – Pintér Tamás (szerk.): „Késő maradékainknak tétessen jegyzésben.” Írásos emlékek Vác város múltjából 1074–1990. Váci Történelmi Tár I. Vác 1996. Huszár 1979 Huszár, Lajos: Münzkatalog Ungarn von 1000 bis heute. Budapest 1979. Istvánffy 1868 Istvánffy Miklós: Magyarország története 1490–1606. Ford.: Vidovich György. Debrecen 1868. Istvánffy 1622/1962 Istvánffy Miklós: A Magyarok Történetéből – Historiae de rebus Ungaricis (1622). Ford.: Juhász László. Monumenta Hungarica VI. Budapest 1962. Iván 1995 Iván László: Régészeti kutatások a visegrádi Fellegvárban 1984–1994. Műemlékvédelem 34 (1995) 75–80. Iván 2004 Iván László: A visegrádi vár története a kezdetektől 1686-ig. Visegrád 2004. Jakus 1985 Jakus Lajos: Damásd vára „az pogány ellenség torkában.” In: Régészeti tanulmányok Pest megyéből. Szerk.: Ikvai Nándor. StComit 17. Szentendre 1985, 509–538. Jankovich 1830 Jankovich Miklós: Magyar hajdankor emlékeinek jeles gyűjteményét hazájának mély tisztelettel ajánlja. Pest 1830. Járdányi Paulovics 1957 Járdányi Paulovics István: Nagytétényi kutatások. RégFüz I/3. Budapest 1957. Jedlicska 1897 Jedlicska Pál: Adatok erdődi báró Pálffy Miklós a győri hősnek életrajza és korához 1552–1600. Eger 1897. 446 Irodalom Jenei 1976 Jenei Károly: A dészláv betelepülés előzményei és folyamata Fejér megyében. A Dunántúl településtörténete I (1636–1768). VEAB Értesítő 2 (1976) 187–198. Kada 1910 Kada Mihály: Szentendre. In: Pest-Pilis-Solt vármegye II. MVV. Szerk.: Borovszky Samu. Budapest 1910, 451–468. Kalicz 1968 Kalicz, Nándor: Die Frühbronzezeit in Nordost-Ungarn. ArchHung 45. Budapest 1968. Kalmár 1971 Kalmár János: Régi magyar fegyverek. Budapest 1971. KarcsÚ 1880 KarcsÚ Antal Arzén: Vácz város története I. A város története keletkezésétől 1756-évig. Vác 1880. KaŹmierczyk 1978 KaŹmierczyk, Józef: Podkowy na Šląsku w X–XIV. wieku. Wlocław – Warszawa – Kraków – Gdańsk 1978. Káldy-Nagy 1971 Káldy-Nagy, Gyula: Kanuni devri Budin tahrir defteri (1546–1562). Ankara 1971. Káldy-Nagy 1977 Káldy-Nagy Gyula: A budai szandzsák 1559. évi összeírása. Pest megye múltjából 3. Budapest 1977. Káldy-Nagy 1985 Káldy-Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok. Pest megye múltjából 6. Budapest 1985. Károly 1896–1904 Károly János: Fejér vármegye története I–V. Székesfehérvár 1896–1904. Károlyi oklt. Gérsei Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára III. Budapest 1885. Kemény 2003–2004 Kemény Marianne: Falkutatási dokumentáció és restaurátori szakvélemény a zsámbéki Apor Vilmos katolikus Főiskola épületének helyreállításához, 2003– 2004. ©MÉM MDK ltsz. D 43298. Kisari Balla 1996 Kisari Balla György: Törökkori várrajzok Stockholmban. Budapest 1996. Kisbán 1938 Kisbán Emil: A magyar pálosrend története I (1225–1711). Budapest 1938. Kiss 1961 Kiss Ákos: Aynard várának egykori helye. ArchÉrt 88 (1961) 122–125. Kiss 1971 Kiss Ákos: Tinnye, Úny és Jászfalu közbirtokosságának és népének története a XVIII. században. Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5. Budapest 1971. Kiss 1977 Kiss Ákos: Tinnye, Úny régebbi története – közbirtokosságának kezdetei (1526–1711). Budapest 1977. Irodalom 447 Kiss 1978 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest 1978. Kiss 1984 Kiss Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon. Panoráma útikönyvek – Utazások a múltban és a jelenben. Budapest 1984. Kocsis 1979 Kocsis Gyula: A Tápió mente falvainak népe, gazdálkodása, települése a XVI–XVII. században. Ethnographia 40 (1979) 15–41. Kolacskovszky 1938 Kolacskovszky Lajos: A Börzsöny múltja a néphagyomány szerint. Turisták Lapja 50 (1938) 186–190, 311–317. Kolonics 2017 Kolonics Bence: A solymári vár fémleletei. Mesterszakos szakdolgozat az ELTE Régészettudományi Intézetében. Budapest 2017. Koppány 1994 Koppány Tibor: A váci vár reneszánsz kőfaragványai. Váci Könyvek 7 (1994) 175–204. Koppány 1999 Koppány Tibor: A középkori Magyarország kastélyai. MűF 26. Budapest 1999. Koppány – Sági 1969 Koppány Tibor – Sági Károly: Csobánc. Budapest 1969. Korabinsky 1778 Matthias Korabinsky: Almanach von Ungarn auf das Jahr 1778. Korcsmáros 1965 Korcsmáros László: Ipolydamásd története 1965-ig. Kézirat a Pest megyei Levéltár Váci Osztályán. Krónikák Levéltári Gyűjteménye 69 Id. I. Szob 1965. Korcsmáros 1972 Korcsmáros László: Bernecebarátiról. Tájékoztató 9 (1972) 78–81. Kormos 1956 Kormos Ottó: Márianosztra környéke. Természetjárás 2: 10 (1956. okt.) 5. Koszta 2001 Koszta László: Egyház és intézményei a középkori Pest és Pilis megyében. In: Pest megye monográfiája I/2. A honfoglalástól 1686-ig. Szerk.: Torma István közreműködésével Zsoldos Attila. Budapest 2001, 195–222. Kovács – RÓzsás 2010 Kovács GyÖngyi – RÓzsás Márton: A barcsi török vár és környéke. Újabb kutatások (1999–2009). In: A középkor és a kora újkor régészete Magyarországon – Archaeology of the Middle Ages and Early Modern Period in Hungary I– II. Szerk.: Benkő Elek – Kovács Gyöngyi. Budapest 2010, II. 621–642. Kováts 2010 Kováts István: A Hódoltság korának régészeti kutatása Visegrádon. In: Visegrád a török korban, 1526–1685. Szerk.: Dunakanyar 448 Irodalom Kováts István. Altum Castrum 7. A visegrádi Mátyás Király Múzeum Füzetei. Visegrád 2010, 48–70. Kováts 2018 Kováts István: Visegrád évezredei. Állandó régészeti kiállítás a Salamon-toronyban. Altum Castrum 8. Visegrád é. n. (2018) KŐnig 2010 KŐnig Frigyes: A kastélyba rejtett zsámbéki vár. VKT VI: 3 (2010) 19–22. KŐvári 1999 KŐvári Klára: Vác, Székhegy-dűlő (Pogányvár). RégKut 1999. Budapest 2002, 258–259. KristÓ 1976 KristÓ Gyula: Szempontok korai helyneveink történeti tipológiájához. Acta Historica 55. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae, Szeged 1976, 1–101. Kubinyi 1864 Id. Kubinyi Ferencznek 1864-ik évi September hónapban Pest Megyében a Tápió-völgyén, és Heves s Szolnok törv. egyesült megyékben fekvő Nagyrév területén archaeologiai tekintetben tett kirándulásai eredményéről szóló tudósítása. ArchKözl 4 (1864) 171–173. Kubinyi 1983 Kubinyi András: A középkori Vác 1526-ig. In: Vác története I. Szerk.: Sápi Vilmos. StComit 13. Szentendre 1983, 49–76. Kumorovitz 1953 Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regeszták. Budapest 1953. Lajos 1956 Lajos Ferenc: Börzsöny útikalauz. Budapest 1956. Lib. reg. Libri regii. 1524–1867. 67 köt. A király nevében kelt kancelláriai kiadványok iktatókönyve az Országos Levéltárban. Lukcsics 1931–1938 Lukcsics Pál: XV. századi pápák oklevelei I–II. Olaszországi magyar oklevéltár 2. Budapest 1931–1938. Lukinich 1937–1943 Lukinich Imre: A Podmaniczky család oklevéltára I–V. Budapest 1937–1943. Lux 1932 Lux Kálmán. Visegrád vára. Lux Géza 33 eredeti rajzával. Budapest 1932. Mag 2019a Mag Hella: A váci vár. Vezető a Castrum Bene Egyesület 25. vándorgyűlésének tanulmányútjához. Castrum 22 (2019) 213–218. Mag 2019b Mag Hella: Pince a pincében – késő középkori pincerészlet feltárása a váci várban. VKT XV: 3 (2019. június) 13–15. Mag 2021a Mag Hella: Újabb reneszánsz faragványok a váci várból. Váci Könyvek 12 (2021) 119–129. Irodalom 449 Mag 2021b Mag Hella: Egy ismeretlen váci reneszánsz balusztrádról. MűÉ 70 (2021) 113–132. Magaziner 1931 Magaziner Pál: A Börzsönyi hegység részletes kalauza. Részletes magyar utikalauzok. Budapest 1931. Magyarország tört. Magyarország története 1526–1686 I–II. Főszerk. Pach Zsigmond Pál, szerk.: R. Várkonyi Ágnes. Budapest 1985. Magyarországi műv. 1987 Magyarországi művészet 1300–1470 körül I–II. Szerk.: Marosi Ernő. Budapest 1987. Makkai 1958 Makkai László: Pest megye története. In: Pest megye műemlékei I. Szerk.: Dercsényi Dezső. MMT V. Budapest 1958, 59–169. Marzio 1977 Galeotto Marzio: Mátyás királynak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló könyv. Ford.: Kardos Tibor. Budapest 1977. Matuz 1992 D. Matuz Edit: Adatok Rómer Flóris kéziratos hagyatékából Pest-Buda középkori történetéhez. BudRég 29 (1992) 11–32. Márton 1910 Márton Lajos: A vármegye őskora. In: Pest-Pilis-SoltKiskun Vármegye I. MVV. Szerk.: Borovszky Samu. Budapest 1910, 166–199. Medvegyev 1966 Medvegyev, A. F.: Rucsnoje metatelnoje oruzsije. MIA 36. Moszkva 1966. Megyeri 2012 Megyeri Edit: A solymári vár középkori üvegleletei. Alapszakos szakdolgozat az ELTE Régészettudományi Intézetében. Budapest 2012. Megyeri 2017 Megyeri Edit: Középkori üvegleletek a solymári vár mélypincéjéből. Castrum 20 (2017) 7–32. Merva 2017 Merva Szabina: 8–9. századi ötvöskemence Visegrád, Sibrik dombról. Magyar Régészet Online, 2017, tél. http:// files.archaeolingua.hu/2017T/Merva_H17T.pdf Merva 2018 Merva Szabina: „…Circa Danubium…” A késő avar kortól a kora Árpád-korig. 8–11. századi települések a Kisalföld középső részén és a Dunakanyarban. Doktori disszertáció, ELTE Bölcsészettudományi Kar, Budapest 2018. Méri 1954 Méri István: Árpád-kori pénzváltó mérleg. FolArch 6 (1954) 106–114. Mészáros 2016 Mészáros Orsolya: Régészeti kutatás a középkori Vác német városrészében. A Piac utcai mélygarázs területének megelőző feltárása. Opitz Archaeologica 7. Budapest 2016. 450 Irodalom MiklÓs 1978 MiklÓs Zsuzsa: Árpád-kori földvár Várhegyen. ArchÉrt 105 (1978) 95–105. Váchartyán- MiklÓs 1981 MiklÓs Zsuzsa: Árpád-kori földvár Mende-Lányváron. ArchÉrt 108 (1981) 233–250. MiklÓs 1982 MiklÓs Zsuzsa: A Gödöllői dombvidék várai. Múzeumi Füzetek 21. Aszód 1982. MiklÓs 1989 MiklÓs Zsuzsa: Ipolydamásd várai. Váci Könyvek 4. Új sorozat. Vác 1989, 7–28, 1–20. kép. MiklÓs 1991 MiklÓs Zsuzsa: Árpád-kori földvár, középkori templom és temető Kerepes (Kerepestarcsa)-Kálvárián (Anyagközlés). In: Régészeti tanulmányok Pest megyéből. Szerk.: Maróti Éva. StComit 22. Szentendre 1991, 347–367. MiklÓs 1997 MiklÓs Zsuzsa: Falvak, várak, kolostorok a DélBörzsönyben. Váci Könyvek 8. Új sorozat. Vác 1997, 7–153. MiklÓs 1998 MiklÓs Zsuzsa: A Galga-völgyi földvárkutatás újabb eredményei. In: Egy múzeum szolgálatában. Tanulmányok Asztalos István tiszteletére. Szerk.: Asztalos Tamás. Múzeumi Füzetek 48. Aszód 1998, 93–111. MiklÓs – Sabján 1992 MiklÓs Zsuzsa – Sabján Tibor: Késő középkori szemeskályha Galgahévíz-Szentandásparton. Ház és Ember 8 (1992) 103–138. MOB iratok Műemlékek Országos Bizottságának iratai a MÉM MDK Könyvtárában. Molnár 1936 Molnár Ernő: A Nagyjenő-tüskevári páloskolostor. A Veszprémi Egyházmegye Múltjából 5. Budapest 1936. Molnár 1964 Molnár József: Hamza bég Műemlékvédelem 8 (1964) 142–147. Molnár 1976 Molnár József: A török világ emlékei Magyarországon. Budapest 1976. Mon. Eccl. Strig. Monumenta ecclesiae Strigoniensis I–III. Ed. I–II. Ferdinandus Knauz, III. Lodovicus Crescens Dedek. Strigonii 1874–1924. Mon. Vat. Monumenta Vaticana historiam regni Hungariae illustrantia. Vatikáni magyar okirattár I: 1–6, II: 1–3. Budapest 1884–1909. MNM Jelentés Jelentés az MNM ... évi állapotáról Mordovin 2016 Mordovin Maxim: A várszervezet kialakulása a középkori Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban a 10‒12. században. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia. dzsámija Érden. Irodalom 451 A PPKE BTK Régészeti Tanszékének kiadványai 5. Budapest 2016. MRT 7 Dinnyés István – KŐvári Klára – Lovag Zsuzsa – Tettamanti Sarolta – Topál Judit – Torma István: Pest megye régészeti topográfiája. A budai és szentendrei járás XIII/1. MRT 7. Budapest 1986. MRT 9 Dinnyés István – KŐvári Klára – Kvassay Judit – MiklÓs Zsuzsa – Tettamanti Sarolta – Torma István: Pest megye régészeti topográfiája. A szobi és a váci járás XIII/2. MRT 9. Budapest 1993. MRT 11 Dinnyés István – KŐvári Klára – Kvassay Judit – MiklÓs Zsuzsa – Tettamanti Sarolta – Torma István: Pest megye régészeti topográfiája. Az aszódi és gödöllői járás XIII/3. MRT 11. Budapest 2012. Nagy 1818 Nagy Imre: Vátznak leírása. TGy 2: 4 (1818) 3–41. Nagy 1904 Nagy Géza: Budapest és vidéke az őskorban. BudRég 8 (1904) 85–157. Neumann 2007 Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15–16. században. Győr 2007. Némethy 1900 Némethy Lajos: Esztergom 1900. Nováki 1980 Nováki Gyula: Hozzászólás Skerletz Iván: Ismeretlen földvár a Börzsönyben c. cikkéhez. Dunakanyar 17: 4 (1980) 27–28. Nováki – Sándorfi 1981 Nováki, Gyula – Sándorfi, György: Die Struktur und der Ursprung der Schanzen der frühen ungarischen Burgen. ActaArchHung 33 (1981) 133–160. Nováki – Sándorfi – MiklÓs 1979 Nováki Gyula – Sándorfi György – MiklÓs Zsuzsa: A Börzsöny hegység őskori és középkori várai. FontArchHung. Budapest 1979. Odrobenyák 1875 Odrobenyák Nepomuk János: Gödöllő hajdan és most. Budapest 1875. Ottendorff 1663/1943 Budáról Belgrádba 1663-ban. Ottendorff Henrik képes útleírása. Szövegét kiadta, ford., bevezetés Hermann Egyed. Tolna vármegye múltjából 7. Pécs 1943. Ozoray 1955 Ozoray György: Ismeretlen várrom a Börzsönyben. Természet és Társadalom 114 (1955) 376. Emléklapok Esztergom multjából. 452 Irodalom Parádi 1963 Parádi Nándor: Magyarországi pénzleletes középkori cserépedények, XI–XVII. század. ArchÉrt 90 (1963) 205– 251. Patay 1958 Patay Pál: Pest megye régészeti emlékei II. In: Pest megye műemlékei I. Szerk.: Dercsényi Dezső. MMT V. Budapest 1958, 16–35. Pati Nagy 1994 Pati Nagy Elemér: Zsámbék. Zsámbék 1994. Pálffy 1999 Pálffy Géza: A császárváros védelmében. A győri kapitányság története 1526–1598. Győr 1999. PálÓczi Horváth 1969 PálÓczi Horváth András: A csólyosi kun sírlelet. FolArh 20 (1969) 107–134. Pánya – KŐnig 2020 Pánya István – KŐnig Frigyes: Adatok Mohács török kori erődítéseinek elhelyezkedéséhez. In: „Eke mentén, csata nyomában.” A mohácsi csata kutatásának legújabb eredményei. Tanulmánykötet Szűcs József tiszteletére. Szerk.: Haramza Márk – Kovaliczky Gergely – Bertók Gábor – Simon Béla – Galambos István – Türk Attila. Budapest 2020, 143–156. Pánya – Rosta 2015 Pánya Istvan – Rosta Szabolcs: A Dunapataj és Solt közötti terület késő középkori településhálózatának változása. In: „...in nostra lingua Hringe nominant.” Tanulmányok Szentpéteri József 60. születésnapja tiszteletére. Szerk.: Balogh Csilla – Petkes Zsolt – Sudár Balázs – Zsidai Zsuzsanna. Budapest – Kecskemét 2015, 243–268. Pest m. műemlékei Pest megye műemlékei I–II. Szerk.: Dercsényi Dezső. MMT V. Budapest 1958. Pesty 1864/1976 Asztalos István: Galga völgy földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos helységnévtárában. Múzeumi Füzetek 8. Aszód 1976. Pesty 1864/1977 Pesty Frigyes helységnévtára. Fejér megye. Bevezette, közreadja és jegyzetekkel ellátta Párniczky Józsefné. FmTÉ 11 (1977) 161–3005. Pesty 1864/1979 Asztalos István: A gödöllői járás nyugati részének földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos helységnévtárában. Múzeumi Füzetek 13. Aszód 1979. Pesty 1864/1984 Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából. Pest-Pilis-Solt vármegye és kiegészítések. Szerk.: Bognár András – Horváth Lajos. Pest Megyei Téka 6. Szentendre 1984. Pesty 1864/1984a Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából. Hont vármegye és kiegészítések. Pest Megyei Téka 7. Szentendre 1984. Irodalom 453 Pesty 1878 Pesty Frigyes: A helynevek és a történelem. ÉTtK 8. Budapest 1878. Pesty 1888 Pesty Frigyes: Magyarország helynevei történeti és nyelvészeti tekintetben. Budapest 1888. PÓr – Asztalos 1989 PÓr Mihály – Asztalos István: Hét kastély árnyékában. Domony falu története. Múzeumi Füzetek 41. Aszód 1989. Raátz 1981 Raátz Judit: Gödöllő helynevei. Dolgozatok 14. Budapest 1981. Radványi 2012 Radványi Béla: Törökvilág a Pilisben. In: A Pilis fiai. Piliscsaba 2012. (Szerzői magánkiadás) Rácz 2015 Rácz Tibor Ákos: Egy város születése. Régészeti adatok Vác Árpád-kori településtörténetéhez. In: „In medio regni Hungariae.” Régészeti és művészettörténeti kutatások „az ország közepén.” Szerk.: Benkő Elek – Orosz Krisztina. Budapest 2015, 275–298. Rácz 2016 Rácz Tibor Ákos: 9–11. századi kerámialeletek a váci püspöki székhelyről. In: „A cserép igazat mond, ha helyette nem mi akarunk beszélni.” Regionalitás a középkori és kora újkori kerámiában. Szerk.: Simonyi Erika – Tomka Gábor. Opuscula Hung 9. Budapest 2016, 103–114. Reiszig é. n. Reiszig Ede: Nógrád vármegye községei. In: Nógrád vármegye. MVV. Szerk.: Borovszky Samu. Budapest é. n. (1911) Reiszig 1910 Reiszig Ede: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye községei. In: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye I. MVV. Szerk.: Borovszky Samu. Budapest 1910, 25–165. Rosta 2017 Rosta Szabolcs: Árpád-kori kézi mérlegek Pétermonostorán. In: Hatalom, adó, jog. Gazdaságtörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk.: Kádas István és Weisz Boglárka. Budapest 2017, 125–173. Rosta – Pánya 2022 Rosta Szabolcs – Pánya István: Gondolatok a síkvidéki középkori erődítésekről – egy topográfiai kutatási program váratlan hozadéka. In: „Élőknek öröksége...” Tanulmányok V. Székely György emlékére. Szerk.: Somogyvári Ágnes. Archaeologia Cumanica 5. Kecskemét 2022, 275–335. RÓmer 1866 RÓmer Flóris: Magyar régészeti krónika. ArchKözl 6 (1866) 98–111, 164–187. RÓmer 1876 RÓmer Flóris: Román- és átmenetkorú építmények hazánk területén. ArchKözl 10: 2 (1876) 1–61. Magyar Névtani 454 Irodalom RÓmer 1878 RÓmer, Flóris: Résultats gènèraux de mouvement archéologiques en Hongrie. Compte-Rendu de la huitième session à Budapest 1876. Budapest 1878. Rómer-hagyaték RÓmer Flóris feljegyzései a MÉM MDK könyvtárában. Rómer Jkv. Rómer Flóris kéziratos úti jegyzőkönyvei a MÉM MDK Irattárában. Rómer Emlékév 2015. http://romer2015.hu (2022.11.13.) Rupp 1870 Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története fő tekintettel az egyházi intézetekre… Első kötet. Az esztergomi egyháztartomány… Pest 1870. Ruttkay 1976 Ruttkay, Alexander T.: Waffen und Reiterausrüstung des 9. bis zur ersten Hälfte des 14. Jahrhunderts in der Slowakei II. SlA 24: 2 (1976) 245–395. Sabján 2001 Sabján Tibor: Késő középkori népies kályháink nagytáji vonatkozásai. In: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig. Szerk.: Cseri Miklós – Tárnoki Judit. Szentendre – Szolnok 2001, 281–330. Salamon 1867 Salamon Ferenc: Két magyar diplomata a tizenhetedik századból. Budapest 1867. Sándorfi 1979 Sándorfi György: A magyar várépítészet korai szakaszáról, irodalmi adatok és terepbejárások alapján. ArchÉrt 106 (1979) 244–254. Sándorfi 1985 Sándorfi György: Korai váraink típusvizsgálata. In: Középkori régészetünk újabb eredményei és időszerű feladatai. Szerk.: Fodor István – Selmeczi László. Budapest 1985, 159–173. SchÖnerné Pusztai 1983 SchÖnerné Pusztai Ilona: Beszámoló a visegrádi fellegvárban készülő rekonstrukciós munkáról. Műemlékvédelem 27 (1983) 225–241. SchÖnherr 1894 SchÖnherr Gyula: Hunyadi Corvin János. Budapest 1894. SchÖnwisner 1781 SchÖnwisner, Stephanus: Itineris Tauruno ad leg. XXX. et commentarii geographici pars II. … Accedunt selecti lapides literati Pannoniae Romanae, speciatim qui ad eiusdem ripam reperti aunt. Budae 1781. Sedlmayr 1967–1968 Sedlmayr János: A visegrádi lakótorony helyreállítása. MMűvéd 5 (1967–1968) Budapest 1970, 315–334. SiklÓsi 2006 SiklÓsi Gyula: Dokumentáció régészeti szakfelügyeletről, Zsámbék, Apor Vilmos Rk. főiskola, 2006. ©MÉM MDK Tervtár D 51644. Irodalom 455 Skerletz 1980 Skerletz Iván: Ismeretlen földvár Dunakanyar 17: 1 (1980) 58–60. Soproni 1954 Soproni Sándor: A visegrádi római tábor és középkori vár. ArchÉrt 81 (1954) 49–53, III–VIII. tábla. Soproni 1958 Soproni Sándor: Pest megye régészeti emlékei III. In: Pest megye műemlékei I. Szerk.: Dercsényi Dezső. MMT V. Budapest 1958, 35–49. Soproni – SzŐke 1972 Soproni Sándor – SzŐke Mátyás: Visegrád-Várkert. RégFüz I. 25, 43–44. Soproni – SzŐke 1975 Soproni Sándor – SzŐke Mátyás: Visegrád-Várkert. RégFüz I. 28, 69–70. Soproni – SzŐke 1976 Soproni Sándor – SzŐke Mátyás: Visegrád-Várkert. RégFüz I. 29, 49. Soproni – SzŐke 1977 Soproni Sándor – SzŐke Mátyás: Visegrád-Várkert. RégFüz I. 30, 28. SÖmjéni 2014 SÖmjéni Anikó: 15–17. századi kályhacsempe leletek a váci várból. In: Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében. Szerk.: Rajna András. Szentendre 2014, 119–151. Sudár 2005 Sudár Balázs: Vác városának török házösszeírása 1570-ből. Századok 139: 4 (2005) 791–853. Sudár 2014 Sudár Balázs: Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon. Magyar történelmi emlékek – Adattárak. Budapest 2014. Sulyok 1938 Sulyok János: Pilisvörösvár monográfiája. Budapest 1938. a Börzsönyben. SzabÓ – Kralovánszky 2014 SzabÓ Zoltán – Kralovánszky Réka: Zsámbék, Zichykastély. Építéstörténeti kutatási dokumentáció, 2014. Kutató munkatárs: Gyetvai Balogh Ágnes. ©MÉM MDK D 45935. Szalai 2006 Szalai Béla: Magyar várak, városok, falvak metszeteken 1515–1800 I–III. 2. (átdolgozott és bővített) kiadás. I. A mai Magyarország. Budapest 2006. Szalay 1861 Szalay Ágoston: Négyszáz magyar levél a XVI. századból. Pest 1861. Szelestei Nagy 1999 Szelestei Nagy László: Az érdi kastély 1846-ban. Érdi Újság 1999. május 14. Szentpétery 1943 Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II/1. Budapest 1943. 456 Irodalom SzítÓ 2000 Cziberéné SzítÓ Mária: Örökségünk, értékeink. Szada képekben. In: Horváth Lajos: Fejezetek Szada község történetéből. Szada 2000, 107–262. SzŐke 1963 SzŐke Mátyás: A Galga-völgy őskori településtörténete. Egyetemi szakdolgozat 1963. SzŐke 1980 SzŐke Mátyás: A visegrádi várispánsági központ kutatása. Dunakanyar 1980: 2, 35–37. SzŐke 1982 SzŐke Mátyás: Harang öntőforma köpenyrészének töredékei Visegrádról. In: Művészet I. Lajos király korában 1342–1382. Katalógus. Szerk.: Marosi Ernő – Tóth Melinda – Varga Lívia. Székesfehérvár 1982, 317–324. SzŐke 1986 SzŐke Mátyás: Visegrád, ispáni központ. Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára 244. Budapest 1986. SzŐke 2019a SzŐke Balázs: A mendei Lányvár 1. VKT XV: 3 (2019. június) 8–12. SzŐke 2019b SzŐke Balázs: Mende-Lányvár 2. Replika lakótorony terve a mendei Lányvár kutatása és analógiák alapján. VKT XV: 5 (2019. október) 14–17. SzŐke 2000 SzŐke Mátyás: Die mittelalterliche Burg von Visegrád. Europas Mitte um 1000. Beiträge zur Geschichte, Kunst und Archäologie. Band 2. Hg. Von Afried Wieczore – Hans-Martin Hinz. Stuttgart 2000, 584–587. SzŐke – Buzás 1990 SzŐke Mátyás – Buzás Gergely: A visegrádi alsóvár a XIII. században. In: Várak a 13. században. Castrum Bene 1989. Szerk.: Horváth László. Gyöngyös 1990, 121–134. SzŐke – Buzás – GrÓsz 2009 SzŐke Mátyás – Buzás Gergely – GrÓsz Zsuzsanna: Konrád mester visegrádi nagy harangja és a középkori iglói harangöntő műhelye. In: Omnis creatura significans. Tanulmányok Prokopp Mária 70. születésnapjára. Szerk.: Tüskés Anna. Budapest 2009, 111–116. Takáts 1907 Takáts Sándor: A magyar vár. Századok 41 (1907) 726–741, 815–837. Takáts 1909 Takáts Sándor: A komáromi daliák a XVI. században. Első közlemény. Budapesti Szemle 138: 390 (1909) 374–399. Takáts 1915 Takáts Sándor: A magyar erősségek. In: Takáts Sándor: Rajzok a török világból II. Budapest 2015, 1–132. Takáts – Eckhart – SzekfŰ 1915 Takáts Sándor – Eckhart Ferencz – SzekfŰ Gyula (szerk.): A budai basák magyar nyelvű levelezése I. 1553–1589. Budapest 1915. Irodalom 457 Tamási 1995 Tamási, Judit: Verwandte Typen im schweizerischen und ungarischen Kachelfundmaterial in der zweiten Hälfte des 15. Jahrhunderts. Budapest 1995. Tari 2000 Tari Edit: Pest megye középkori templomai. StCom 27. Szentendre 2000. Tarnay 2004 Tarnay Tünde: Műemlékek és épített értékek Érden. In: Érdi krónika. 2. bővített kiadás. Szerk.: Dr. Kubassek János. Érd 2004, 147–182. Temesváry 1984 Temesváry Ferenc: A váci Vak Bottyán Múzeum fegyvergyűjteménye. Váci Könyvek – Új Sorozat 2. Vác 1984. Tettamanti 1994 Tettamanti Sarolta: A váci vár. Váci Könyvek 7 (1994) 101–174. Tettamanti 2007 Tettamanti Sarolta: A váci vár XV. sz.-i és XVI. sz. eleji építési, erődítési emlékei. In: Báthory Miklós váci püspök (1474–1506) emlékezete. Szerk.: Horváth Alice. Vác 2007, 145–156. Tettamanti 2014 Tettamanti Sarolta: Régészeti kutatások a váci várban 1998–2002 között. In: Múltunk a föld alatt. Újabb régészeti kutatások Pest megyében. Szerk.: Rajna András. Szentendre 2014, 153–166. Tettamanti 2021 Tettamanti Sarolta: A váci várban előkerült kétfejű sasos díszű kályhacsempék keltezése. Váci Könyvek 12 (2021) 141–148. ThurÓczy 1978 ThurÓczy János: Chronica Hungarorum. Augsburg 1488. A magyarok krónikája. Magyar fordítás: Horváth János. Bibliotheka Historica. Budapest 1978. Thury 1890 Thury József: Az 1663–64.-ik évi hadjárat. Rasid efendi török historikus művéből. HK 3 (1890) 361–382, 499–527. Tímár 1997 Tímár György: Márévár története a középkorban. In: Márévár és környéke. Kistáji monográfia. Szerk.: Füzes Miklós. Magyaregregy 1997, 7–34. Tolnai 2013 Tolnai Katalin: A Visegrád-Sibrik dombon feltárt maradványok története. Archaeologia – Altum Castrum Online 2013. http://archaeologia.hu/content/ archeologia/179/sibrik-tolnai.pdf Tolnai 2001 Tolnai Gergely: Templomvárak, erődtemplomok Magyarországon. Az Esztergomi Vármúzeum Füzetei 1. Esztergom 2001. 458 Irodalom Topál 1972 Topál Judit: Árpád-kori temető és templom CeglédMadarászhalmon. In: Tanulmányok Pest megye múzeumaiból. Szerk.: Ikvai Nándor. StComit 1 (1972) 53–97. Torma 1980 Torma István: Az érdi Kutyavár. Adatok Diósd és Érd környékének középkori településtörténetéhez. In: Régészeti tanulmányok Pest megyéből. Szerk.: Ikvai Nándor. StComit 9 (1980) 251–266. TÓth 2000 TÓth Sándor László: A mezőkeresztesi csata és a tizenöt éves háború. Szeged 2000. TÓth 2013 TÓth Tünde: A solymári vár középkori kerámiaanyaga. Mesterszakos szakdolgozat az ELTE Régészettudományi Intézetében. Budapest 2013. Tragor 1906 Tragor Ignác: Vác vára és képei. Kép- és helyrajzi tanulmány. Vác 1906. Tragor 1912 Tragor Ignác: A váci múzeum gyűjteményeinek leíró lajstroma. Vác 1912. Tragor 1930 Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Vác 1930. Tragor 1935 Tragor Ignác: Vác és határának hely- és ingatlannevei. Váci Könyvek 22. Vác 1935. Tringli 2001 Tringli István. Pest megye a késő középkorban. In: Pest megye monográfiája I/2. A honfoglalástól 1686-ig. Szerk.: Torma István közreműködésével Zsoldos Attila. Budapest 2001, 75–194. Valter s. a. Valter Ilona: „Tekintsd e művet, Isten.” A zsámbéki premontrei templom és kolostor története. Gödöllő – Budapest s. a. [2023] Varázséji 1881a Varázséji Gusztáv: Koponya és bodros fej (Régészeti karczolat). Váczi Közlöny III: 14 (1881. ápr. 3.) 2–3. Varázséji 1881b Ifj. Varázséji Gusztáv: A pogányvári ásatás. Váczi Közlöny III: 17 (1881. ápr. 24) 2. Varga 1997 Varga Lajos: A váci egyházmegye történeti földrajza. Készült Sándor Frigyes középkori templomokról írott kéziratának felhasználásával. Vác 1997. Vass 1983 Vass Előd: Vác a török korban. In: Vác története I. Szerk.: Sápi Vilmos. StComit 13. Szentendre 1983, 77–119. Vass 1989 Vass Előd: Szandzsákbégek, szpáhik és janicsárok Székesfehérvárott. Források a székesfehérvári szandzsák történetéhez 1543–1688. FmTÉ 19 (1989) 74–82. Irodalom 459 Váliné Pogány 2000 Könyöki József munkássága. In: Az örökség hagyományozása. Könyöki József műemlékfelmérései 1869–1890. Összeállította: Váliné Pogány Jolán. Forráskiadványok IV. Budapest 2000. (Katalógus, 41–361.) Vályi 1799 Vályi András: Magyar országnak leírása I–III. Buda 1799. Vár. Reg. Regestrum Varadinense examinum ferri candentis ordine chronologico digestum, descripta effigie editionis a. 1550 illustratum, sumptibusque Capituli Varadinensis lat. rit. Curis et laboribus Joannis Karácsonyi et Samuelis Borovszky editum. Nagyvárad 1903. Vásárhelyi 1890 Vásárhelyi Géza: A tinnyei urna-temető és egyéb ottani leletről. ArchÉrt 10 (1890) 430–432. Vásárhelyi 1892 Vásárhelyi Géza: Tinnyei éremleletről. ArchÉrt 12 (1892) 252–253. Velics 1885 Velics Antal: Török levelek a kismartoni levéltárból. TT III: 8 (1885) 574–587. Velics – Kammerer 1886–1890 Velics Antal – Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek I–II. Budapest 1886–1890. Virágos 2006 Virágos, Gábor: The Social Archaeology of Residential Sites: Hungarian Noble Residences and Their Social Context in the Thirteenth through the Sixteenth Century (An Outline for Methodology). BAR International Series 1583. Oxford 2006, 1–161. Virágos 2009 Virágos Gábor: Senoji Batorų giminės rezidencija Nyirbatore (Vengrija): tyrimai ir rekonstrukcija / The ancient residence of the Báthori Family at Nyírbátor (Hungary): research and reconstruction. In: The Palace of the Grand Dukes of Lithuania and its Restoration within the Context of the European Experience. Vilnius 2009, 417– 430. Virágos 2018 Virágos Gábor: Kartal vagy Cyko? Kísérlet egy középkori nemesi család történetének rekonstruálására (Kartal or Cyko? An attempt to reconstruct the life of a medieval noble family). In: Genius loci – Laszlovszky 60. Eds. Dóra Mérai and Ágnes Drosztmér, Kyra Lyublyanovics, Judith Rasson, Zsuzsanna Papp Reed, András Vadas, Csilla Zatykó. Budapest 2018, 226–243. Visegrád a török korban 2010 Visegrád a török korban 1526–1685. Szerk.: Kováts István. Altum Castrum 7. A visegrádi Mátyás Király Múzeum Füzetei. Visegrád 2010. 460 Irodalom Windecke 1893 Eberhart Windeckes Denkwürdigkeiten zur Geschichte des Zeitalters Sigmunds. Zum ersten Male vollständig herausgegeben von Dr. Wilhelm Altmann. Berlin 1893. Zahirović 2010 Zahirović, Nedim: Murteza Pascha von Ofen zwischen Panegyrik und Historie: eine literarisch-historische Analyse eines osmanischen Wesirspiegels von Nergisi (El-vaşfü l-kāmil fī-aḫvāli l-vezīri l-‛ādil). Wiebaden 2010. Záborszky 1985 Záborszky Miklós: Községtörténeti tanulmányok. Érd. FmTÉ 16 (1985) 187–247. Závodszky Závodszky István volt kisszentmiklósi majd valkoi jegyző Régiséggyűjteményének naplója I–III. füzet, 79 számozatlan oldal. MNM Rég. Lev. 60/1896 = MNM Adattára 55.G. I. Zichy 1876 Bethlenfalvi gróf Thurzó György levelei nejéhez Czoborszent-mihályi Czobor Erzsébethez. Közrebocsátva id. gróf Zichy Edmund megbízásából I–II. (I. /1590–1600/, II. /1601– 1616/). Budapest 1876. Zichy okmt. A Zichi és Vásonkeői gróf Zichy család idősb ágának okmánytára I–XII. Szerk.: Nagy Imre – Nagy Iván – Véghely Dezső – Kammerer Ernő – Lukcsics Pál. Pesten – Budapest 1871–1931. Zolnay 1971 Zolnay László: Vadászatok a régi Magyarországon. Budapest 1971. ZSO Mályusz Elemér – Borsa Iván – C. TÓth Norbert: Zsigmondkori Oklevéltár I–IX (1387–1422). A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 1–41. Budapest 1951–2004. Zsoldos 2001 Zsoldos Attila: Karászi Sándor bán és utódai (Észrevételek a narratiok eredetéről és szerepéről). Századok 135 (2001) 385–406. – y – s 1894 – y – s: Nádori küldöttség jelentése a végvárak ügyében 1612-ből. HK 7 (1894) 365–389. KÉPJEGYZÉK A 2015–2017 között készült légi felvételek (Czajlik Zoltán), valamint terepi fotók (Kovács Gyöngyi) az NKFIH/OTKA K108756 sz. pályázat támogatásával, a projekt keretében készültek, ezek és a kiadványhoz készült új grafikai anyagok (Réti Zsolt, Mészáros Nóra) a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet Adattárának (BTK RIA) anyagai. Miklós Zsuzsa ásatási dokumentációiból felhasznált különféle rajzok, fényképek, a hagyatékából származó 2015 előtti légi és terepi (leltározott és leltározatlan) felvételek, a megjelent tanulmányaiból, valamint az MRT könyvsorozat 7., 9., 11. köteteiből átvett felmérések, rajzok, tárgyfotók eredeti változatai úgyszintén a BTK RIA gyűjteményének részét képezik. Jelen kiadvány ábráinak felhasználása esetén kérjük feltüntetni a jogtulajdonos intézményeket és az egyedi szerzőket. Kovács Gyöngyi: Miklós Zsuzsa nyomdokain. Középkori és török kori erődítmények Pest megye területén 1. ábra. Földrajzi régiók Pest megye területén. (Forrás: online térképek) 2. ábra. Árpád-kori erősségek Pest megyében. 1. Valkó-Csákó-part, 2. MárianosztraBibervár, 3. Ipolydamásd-Zuvár, 4. Mende-Lányvár (Feld 1991, 200, 3. kép nyomán). (Rajz: Réti Zsolt) 3. ábra. A középkori és török kori várak, erősségek elterjedése Pest megye területén. 1. Árpád-kor (13. század–14. század eleje), 2. késő középkor (14–16. század), 3. török kor (16–17. század). (Térképek: Vágvölgyi Bence) 4. ábra. Perőcsény-Salgóvár, a kaputorony maradványa a D-i oldalon. (Felvétel: Kovács Gyöngyi, 2017.09.14. / k1 030) 5. ábra. Csővár. Kaputorony maradványa a Ny-i oldalon, az egyenes vonalú Ny-i külső fal részletével. (Felvétel: Kovács Gyöngyi, 2017.04.27. / k17 155) 6. ábra. Solymár-Vár. (Légi felvétel: Miklós Zsuzsa, 2006.09.21. / DSC 0001) 7. ábra. Visegrád-Fellegvár. (Légi felvétel: Czajlik Zoltán, 2018.01.25. / DSC 4529) Czajlik Zoltán: Pest megye erődítéseinek régészeti célú légi fényképezése a kezdetektől 2018-ig 1. ábra. Az ugyanazon lelőhelyről (Galgahévíz-Szent András part, Árpád-kori és bronzkori erődített település, MRT 11, 176–183) eltérő körülmények között/ technikával készült felvételek különböző részleteket mutatnak meg. A vékony hóban (1) az erődítés kiterjedése és a főbb részei észlelhetők, az alacsony napállásnál a domborzati különbségek kiemelik a sáncok vonalát, viszont az árkok részben takarásban vannak (2), a hamis színes infra felvételen (3) mind a domborzati különbségek, mind az erődítés részletei jól megfigyelhetők. (Felvételek: 1. Czajlik Zoltán, 2018.02.15. / DSC 1402; 2. Czajlik Zoltán, 2017.06.26. / DSC 3586; 3. Miklós Zsuzsa, 2006.07.05. / BTK RIA 206.163) 462 Képjegyzék 2. ábra. Az ugyanazon lelőhelyről (Zsámbok-Kerekhalom, bronzkori erődített település, MRT 11, 587–589) eltérő körülmények között/technikával készült légi felvételek a területet különböző módon mutatják meg. Az erődítési árok a felette részben elolvadt vékony hóban (1), talaj-jelként (2), talaj-jelként hamis színes infra felvételen (3) és homogén növényzeti háttérrel (őszi búza), erős súroló fényben domborzati eltérésként (4) figyelhető meg. (Felvételek: 1. Czajlik Zoltán, 2018.02.15. / DSC 1427; 2. Miklós Zsuzsa, 2005.05.13. / BTK RIA 205.655; 3. Miklós Zsuzsa, 2006.05.25. / BTK RIA 206.087; 4. Czajlik Zoltán, 2017.06.26. / DSC 3446) 3. ábra. Egymást erősítő hatások a erődítésekről készült légi felvételeken. 1. Ipolydamásd-Zuvár Árpád-kori erősségénél (MRT 9, 108–110) lombmentes időszakban az árnyékjelek alapján a D-i oldalon csak részben „sejthető” az erődítés. Az É-i felén, ahol a hó nem olvadt el, jól megfigyelhetők a részletek. 2. MárianosztraBibervárnál (MRT 9, 186–188) hasonló jelenséget tapasztalunk, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben a napsütötte oldalon nem olvadt el teljesen a hó, így az az erődítési árok alját itt is jelzi. 3. Káva-Várhegy. Az erődítés nagyrészt feltöltődött árka részben talaj-jelként, részben a benne már növekedésnek indult gabonának köszönhetően mutatkozik meg. (Felvételek: Miklós Zsuzsa, 1. 2006.01.26., 2. 2006.01.26., 3. 2006.05.25. / BTK RIA 1: 205.939, 2: 205.991, 3: 206.047) 4. ábra. Galgahévíz-Szent András part Árpád-kori erődített települése és az alatta fekvő falu (Monostoralja?) nyoma (áttetsző hússzínnel kiemelt terület). Mindkét lelőhelynek bronzkori előzményei vannak (vö. MRT 11, 176–186). (Felvétel: Czajlik Zoltán, 2017.06.26. / DSC 3615mod) 5. ábra. A napállástól, a hóborítás nagyságától és a repülési magasságtól függően eltérő részletek mutatkoznak meg Kemence-Pléska-szikla őskori magaslati erődített településénél (MRT 9, 143). 1. Nagy hóban, magasabbról fényképezve a D-i, alacsonyabb, elkeskenyedő rész is látszik. (Felvétel: Miklós Zsuzsa, 2006.01.26. / BTA RIA 205.964); 2. Kisebb hóban, alacsonyabbról és napnyugta előtt a D-i rész már takarásban volt, viszont É-on egy alsóbb terasz(?) vált megfigyelhetővé. (Felvétel: Czajlik Zoltán, 2018. 01.25. / DSC 4810) Terei György: Árpád-kori várak és települések kapcsolata Pest megyében 1. ábra. Pest megye, a tanulmányban szereplő Árpád-kori várhelyek. (Térkép: Terei György) 2. ábra. Vár és település(ek) helyzete. Piros: várhely, kék: település. 1. DomonyTemető (Flóra-major), 2. Felsőgöd-Várdomb, 3. Galgagyörk-Almáspuszta (Pusztatemplom), 4. Galgahévíz-Szent András part, 5. Galgamácsa-EcskendTemplomhegy, 6. Ipolydamásd-Zuvár. (1, 3–5: MRT 11, 141, 157, 173, 203; 2, 6: MRT 9, 89, 103 nyomán) 3. ábra. Vár és település(ek) helyzete. Piros: várhely, kék: település. 7. Kemence-FelsőTamásvár, 8. Kerepes-Kálvária, 9. Márianosztra-Bibervár, 10. Mende-Lányvár, 11. Perbál-Ajnát-hegy, 12. Perőcsény-Jancsi-hegy, Perőcsény-Salgóvár. (7, 9, 12: MRT 9, 132, 181, 276; 8: MRT 11, 333; 10: MiklÓs 1981, 2. kép; 11: MRT 7, 134 nyomán) Képjegyzék 463 4. ábra. Vár és település(ek) helyzete. Piros: várhely, kék: település. 13. Szada-Vár-domb (Vár-oldal), 14. Szokolya-Királyrét-Várhegy, Szokolya-Pap-hegy, 15. TinnyeKisvár, 16. Vác-Látó-hegy, 17. Váchartyán-Várhegy, 18. Valkó-Csákó-part. (13, 18: MRT 11, 433, 529; 14, 16–17: MRT 9, 350, 379, 509; 15: MRT 7, 325 nyomán) Kóka et al.: Középkori és kora újkori fémtárgyak a perőcsényi Salgóvár környezetéből 1. ábra. Perőcsény-Salgóvár. Terepi nehézségek a fémkeresés közben. (Felvétel: Kóka István, 2021.09.18.) 2. ábra. Perőcsény-Salgóvár. Régi dűlőút látható nyoma. (Felvétel: Kudó István, 2022.01.16.) 3. ábra. Perőcsény-Salgóvár. A Vár-bükk É-i oldala. (Felvétel: Kóka István, 2021.09.18.) 4. ábra. Perőcsény-Salgóvár. A DK-i oldalban elhelyezkedő sziklaalakzat. (Felvétel: Kóka István, 2021.09.18.) 5. ábra. Perőcsény-Salgóvár. Nyílhegyek. Nyéltüskés (első és harmadik típus) és köpűs példányok, 13–15. század. (Felvételek és rajz: Tóth Balázs) 6. ábra. Perőcsény-Salgóvár. Nyéltüskés nyílhegyek (második típus), 13–15. század. (Felvételek és rajz: Tóth Balázs) 7. ábra. Perőcsény-Salgóvár. Nyéltüskés nyílhegyek (harmadik típus), 13–15. század. (Felvételek és rajz: Tóth Balázs) 8. ábra. Perőcsény-Salgóvár. Nyílhegyek, köpűs példányok, 14–15. század. (Felvételek és rajz: Tóth Balázs) 9. ábra. Perőcsény-Salgóvár. Messer- vagy parasztkard-tüskék, 15. század. (Rajz: Mészáros Nóra) 10. ábra. Perőcsény-Salgóvár. 1. Nyéltámaszos balta, 10–11. század, 2. nyélcsöves szekerce, 16–18. század. (Rajz: Mészáros Nóra) 11. ábra. Perőcsény-Salgóvár. Páncél töredéke (?), középkor. (Felvétel: Tóth Balázs, rajz: Mészáros Nóra) 12. ábra. Perőcsény-Salgóvár. Sarkantyúk, 13–15. század. (Felvétel: Tóth Balázs, rajz: Mészáros Nóra) 13. ábra. Perőcsény-Salgóvár. Sarkantyúalkatrészek, 13–15. század. (Felvétel: Orlik Edit) 14. ábra. Perőcsény-Salgóvár. Patkók, 13–15. század. (Felvétel: Orlik Edit, rajz: Mészáros Nóra) 15. ábra. Perőcsény-Salgóvár. Patkók, 13–15. század. (Rajz: Mészáros Nóra) 16. ábra. Perőcsény-Salgóvár. Lóvakaró, 13–15. század. (Rajz: Mészáros Nóra) 17. ábra. Perőcsény-Salgóvár. Övcsatok, 13–15. század. (Felvétel: Orlik Edit) 18. ábra. Perőcsény-Salgóvár. Kések, bicskák, késalkatrészek, 13–16. század. (Felvétel: Orlik Edit) 19. ábra. Perőcsény-Salgóvár. Jégpatkó, 13–15. század. (Felvétel: Tóth Balázs, rajz: Mészáros Nóra) 20. ábra. Perőcsény-Salgóvár. Olló és tűzcsiholó, 13–15. század. (Felvétel: Orlik Edit, rajz: Mészáros Nóra) 21. ábra. Perőcsény-Salgóvár. Lakatok (4, 8), csikózabla (3), és egyéb vastárgyak, 13–15. század. (Felvétel: Orlik Edit) 22. ábra. Perőcsény-Salgóvár. Vaskampók, középkor–újkor. (Felvétel: Orlik Edit) 464 Képjegyzék 23. ábra. Perőcsény-Salgóvár. Szögek, 13–15. század. (Felvétel: Orlik Edit, rajz: Tóth Balázs) 24. ábra. Perőcsény-Salgóvár. Szekér tengelyvégszegek, kora újkor–újkor. (Felvétel: Orlik Edit, rajz: Mészáros Nóra) 25. ábra. Perőcsény-Salgóvár. Kapák, középkor–kora újkor. (Rajz: Mészáros Nóra) 26. ábra. Perőcsény-Salgóvár. A Vár-bérc és a Vár-bükk, a nyílhegyek sűrűsödési foltjai Salgóvárnál. (A térképet készítette: Tóth Balázs és Kóka István, számítógépes grafika: Réti Zsolt) 27. ábra. Perőcsény-Salgóvár. A vár tágabb környezete. (A térképet készítette: Tóth Balázs és Kóka István, számítógépes grafika: Réti Zsolt) Bernecebaráti-Templom-hegy 1. ábra. Bernecebaráti-Templom-hegy. Helyszínvázlat 2. ábra. Bernecebaráti-Templom-hegy. (Felmérés: Nováki – Sándorfi – MiklÓs 1979, 3. kép nyomán, rajz: Réti Zsolt) 3. ábra. Bernecebaráti-Templom-hegy. Árpád-kori edénytöredékek a sáncból. 1–9: 1. árok, a tüzelőhely mellett; 10–13: 1–2. árok, a sánc felső 1 m-es rétegéből; 14–16: 2. árok, a sánc belső oldala mellett 65 cm-ig. (Nováki – Sándorfi – MiklÓs 1979, 9. kép nyomán) 4. ábra. Bernecebaráti-Templom-hegy. Árpád-kori edénytöredékek a sáncból. 1–10: 2. árok, a sánc aljából; 11–14: 1. árok, a sánc aljából. (Nováki – Sándorfi – MiklÓs 1979, 10. kép nyomán) 5. ábra. Bernecebaráti-Templom-hegy. 1. I. rész, a Ny-i sánc átvágása (1. árok), 2. a K-i sánc átvágása (2. árok). (Nováki – Sándorfi – MiklÓs 1979, 6–7. ábra nyomán ); 3. A sánc rekonstrukciója. (Nováki – Sándorfi 1981, Abb. 1.2. nyomán) 6. ábra. Bernecebaráti-Templom-hegy. 1. A templom alaprajza és román kori kapuja. Egyed Endre felmérése. (MRT 9, 51, 1. kép nyomán). 2. A középkori eredetű templom a körítőfallal, újkori pincével. (Felvétel: Kovács Gyöngyi, 2016.10.24. / k223) 7. ábra. Bernecebaráti-Templom-hegy. 1–2. Az erődített telep a templommal. (Légi felvételek: Miklós Zsuzsa, 2006.02.09. / 1: BTK RIA 206.000, 2: Miklós Zsuzsa-hagyaték, 967) 8. ábra. Bernecebaráti-Templom-hegy. I. rész, a Ny-i sánc. (Felvétel: 2007.03.09. / Miklós Zsuzsa-hagyaték) 9. ábra. 1–2. Bernecebaráti-Templom-hegy. 1. Az I. rész K-i sánca, 2. a II. rész K-i széle alatti újkori pincék. (Felvételek: Kovács Gyöngyi, 2016.10.24. / 1: k201, 2: k220) Csévharaszt-Földvár (Pusztapótharaszt) 1. ábra. Csévharaszt-Földvár (Pusztapótharaszt). Helyszínvázlat 2. ábra. Csévharaszt-Földvár (Pusztapótharaszt). (Légi felvétel: Miklós Zsuzsa, 2010.02.08. / Miklós Zsuzsa-hagyaték, DSC 0105) 4. ábra. Csévharaszt-Földvár (Pusztapótharaszt). 1. A vár geodéziai felmérése, 2017 (Terei György – Serlegi Gábor – Vágvölgyi Bence, rajz: Réti Zsolt), 2. drónos fotogrammetriai mérés, 2017 (Serlegi Gábor – Vágvölgyi Bence) Képjegyzék 465 5. ábra. Csévharaszt-Földvár (Pusztapótharaszt). 1. A vár árka a DK-i oldalon, 2. a lapos várbelső és az árok ÉK felől. (Felvételek: Kovács Gyöngyi, 2017.03.14. / 1: k15 266, 2: k15 269) Csővár-Vár 1. ábra. Csővár-Vár. Helyszínvázlat 2. ábra. Csővár. Arányi Lajos rajzai a várról, 1875. (©MÉM MDK Tervtár, ltsz. R 13620) 3. ábra. Csővár-Vár. A téglával bélelt ciszterna. (Felvétel: Miklós Zsuzsa, 2008.09.01. / DSC 0117) 4. ábra. Csővár-Vár. A ciszterna és a falszoros rétegei (vázlat), 1954, illetve 1961. (Feld – Jakus – LászlÓ 1979, 10. kép nyomán) 5. ábra. Csővár-Vár. A D-i falszoros alaprajzi vázlata a feltárt kőfaragványokkal, 1961. (©MNM Adattára XVI. 418/1961) 6. ábra. Csővár. A vár alaprajza. (Felmérés: Egyed Endre és Virágh Dénes, rajz: Réti Zsolt / MRT 9, 67, 2. kép nyomán) 7. ábra. Csővár-Vár. 1. Az ÉNy-i rondella, 2. árok és sánc a vár Ny-i oldalán. (Felvételek: Miklós Zsuzsa, 2008.09.01. / 1: DSC 0137, 2: DSC 0140) 8. ábra. Csővár-Vár. 1. A K-i szárny udvari fala a lepusztult emeleti nyílások maradványaival, 2. a rézsűs lábazaton ülő torony maradványa. (Felvételek: Kovács Gyöngyi, 2017.04.24. / 1: k17 146, 2: k17 168) 9. ábra. Csővár-Vár. (Légi felvétel: Czajlik Zoltán, 2015.06.22. / DSC 7732) 10. ábra. Csővár, a vár romjai. (Légi felvétel: Czajlik Zoltán 2015.06.22. / DSC 7715) 11. ábra. Csővár, a vár romjai télen. (Légi felvétel: Czajlik Zoltán, 2018. 02.15. / DSC 1201) 12. ábra. Csővár 2019 őszén. (Légi felvétel: Civertán Bt.) 13. ábra. Csővár-Vár. Gótikus kőfaragványok. (Feld – Jakus – LászlÓ 1979, 25. kép nyomán) 14. ábra. Csővár-Vár. Reneszánsz kőfaragványok. (Feld – Jakus – LászlÓ 1979, 28. kép nyomán) 15. ábra. Csővár-Vár. Reneszánsz ablak- és ajtórekonstrukció. (Feld – Jakus – LászlÓ 1979, 30. kép nyomán) 16. ábra. Csővár-Vár. Fehér anyagú mázatlan cserépedények, 15. század utolsó harmada – 16. század első fele. (Feld – Jakus – LászlÓ 1979, 39. kép nyomán) Domony-Temető (Flóra-major) 1. ábra. Domony-Temető (Flóra-major). Helyszínvázlat I. 2. ábra. Domony-Temető (Flóra-major). Helyszínvázlat II. (MRT 11, 141 nyomán) 3. ábra. Domony-Temető (Flóra-major). (Felmérés: Badics Balázs, rajz: Réti Zsolt / MRT 11, 148, 3. kép nyomán) 4. ábra. Domony-Temető (Flóra-major). Térképészeti céllal készült archív légi felvételek. 1. 1957; 2. 1958; 3. 1970. (©HM Hadtörténeti Intézet Térképtára, / Miklós Zsuzsahagyaték, 1: RI83, 2: RI84, 3: RI44) 5. ábra. Domony-Temető (Flóra-major). Az árok átvágása. (Ásatási felvétel: Miklós Zsuzsa, 2006.06.16. / Miklós Zsuzsa-hagyaték, P6160036) 466 Képjegyzék 6. ábra. Domony-Temető (Flóra-major). (Légi felvétel: Miklós Zsuzsa, 2005.05.25. / Miklós Zsuzsa-hagyaték, P5250032) 7. ábra. Domony-Temető (Flóra-major). (Felvétel: Miklós Zsuzsa, 2007.03.29. / Miklós Zsuzsa-hagyaték, DSC 0107) Érd-Kutyavár 1. ábra. Érd-Kutyavár. Helyszínvázlat 2. ábra. Érd. A Kutyavár DNy-i fala a konzolokkal, 1945 után. (Forrás: https: varlexikon.hu⁄erd-kutyavar) 3. ábra. Érd-Kutyavár. (Felmérés: Virágh Dénes; rajz: Réti Zsolt / MRT 7, 100, 11. kép nyomán) 4. ábra. Érd-Kutyavár. (Légi felvétel: Miklós Zsuzsa, 2007.03.27. / Miklós Zsuzsahagyaték, DSC 0073) 5. ábra. Érd-Kutyavár. 1. Az épület ÉNy-i falának külső síkja, 2. a DNy-i kőfal részlete. (Felvételek: Kovács Gyöngyi, 2016.11.02. / 1: k4 153, 2: k4 147) Érd-Ófalu 1. ábra. Érd-Ófalu. Helyszínvázlat. 1: 1. A minaret, 2. a volt Sárkány-kúria (későbbi Illésházy/Sina-kastély) helye; 2: 1. A minaret, körülötte pöttyözött vonallal jelölve a török kori palánkvár helye, 2. a volt Sárkány-kúria helye, 3. a középkori templom (ma Szent Mihály-templom) helye 2. ábra. Érd-Ófalu. A Sárkány-kúria (feltételezhető) maradványainak felhasználásával épült 19. századi kastély épületfelmérései. 1. A kastély földszinti alaprajza, 2. homlokzati képe és emeleti alaprajza. Wajthay Ferenc épületfelmérései, 1846, OSZK Kézirattára (Tarnay 2004, 154–155. oldalon lévő képek nyomán) 3. ábra. Érd-Ófalu. A kastély 1958-ban rögzített földszinti alaprajza. (Pest m. műemlékei I. 355, 209. kép nyomán) 4. ábra. Érd (Hamzabég). Ottendorff rajza a török palánkról, 1663. (Bécs, Kriegsarchiv. Fotó: Chr. Tepperberg. Közölve: Ottendorff 1663/1943, 38) 5. ábra. Az érdi palánk képe az 1684. évi érdi csata egy 17. század végi ábrázolásán. Waldtmann – Kraus rézkarcának részlete. (Pest m. műemlékei I. 282. kép nyomán) 6. ábra. Érd-Ófalu. A minaret. (Felvétel: Kovács Gyöngyi, 2016.11.02. / k4 169) 7. ábra. Érd-Ófalu. A dzsámi alaprajza, Fehér Géza ásatása. (©MÉM MDK Tervtár, ltsz. D 10051) Galgagyörk-Almáspuszta (Pusztatemplom) 1. ábra. Galgagyörk-Almáspuszta (Pusztatemplom). Helyszínvázlat 2. ábra. Galgagyörk-Almáspuszta (Pusztatemplom). (Felmérés: Virágh Dénes, rajz: Réti Zsolt / MRT 11, 161, 4. kép nyomán) 3. ábra. Galgagyörk-Almáspuszta (Pusztatemplom). (Légi felvétel: Miklós Zsuzsa, 2006.05.25. / BTK RIA 206.067) 4. ábra. Galgagyörk-Almáspuszta (Pusztatemplom). (Légi felvétel: Czajlik Zoltán, 2015.06.22. / DSC 7794) Képjegyzék 467 5. ábra. Galgagyörk-Almáspuszta (Pusztatemplom). Az erősség helye Ny felől. (Felvétel: Kovács Gyöngyi, 2016.10.27. / k511) Galgahévíz-Szent András part 1. ábra. Galgahévíz-Szent András part. Helyszínvázlat 2. ábra. Galgahévíz-Szent András part. (Felmérés: Virágh Dénes és Egyed Endre, rajz: Réti Zsolt / MRT 11, 178, 5. kép nyomán) 3. ábra. Galgahévíz-Szent András part. Az 1989. évi ásatás alaprajza. Felmérés: Merényi Armandné és Egyed Endre. (MiklÓs 1998, 12. kép nyomán) 4. ábra. Galgahévíz-Szent András part. Kerámialeletek. (MRT 11, 47., 50. és 52. tábla Szent András parti leletei nyomán) 5. ábra. Galgahévíz-Szent András part. A kályhaszemekből felépített kályha. Sabján Tibor rekonstrukciója és rajza. (Sabján 2001, 11. kép nyomán, első változata MiklÓs – Sabján 1992, 8. kép) 6. ábra. Galgahévíz-Szent András part. (Légi felvételek: Miklós Zsuzsa. 1. 1999.07.07, 2. 2006.07.05, 3. infra, 2006.11.07, 4. 2010.02.08. / 1: ©FMC AFN 56272, 2: BTK RIA 206.182, 3: BTK RIA 206.162, 4: BTK RIA 206. 837) 7. ábra. Galgahévíz-Szent András part. (Légi felvételek: Czajlik Zoltán: 1. 2015. 07.07, 2. 2017.06.26. / 1: DSC 2259, 2: DSC 3558) 8. ábra. Galgahévíz-Szent András part. 1. Árok és sánc a lelőhely É-i részén emelt millenniumi emlékmű előterében, 2–3. sáncok és árkok a lelőhely D-i részén. (Felvételek: Kovács Gyöngyi, 2016.10.27.) 1: k540, 2: k565, 3: k545 Galgamácsa-Ecskend-Templom-hegy 1. ábra. Galgamácsa-Ecskend-Templom-hegy. Helyszínvázlat 2. ábra. Galgamácsa-Ecskend-Templom-hegy. (Felmérés: Virágh Dénes – Egyed Endre, rajz: Réti Zsolt / MRT 11, 215, 8. kép nyomán) 3. ábra. Galgamácsa-Ecskend-Templom-hegy. Leletek az 1993. évi ásatásból. (MiklÓs 1998, 8. kép nyomán) 4. ábra. Galgamácsa-Ecskend-Templom-hegy. 1–4. A sánc, az árok és a belső terület részletei. (Felvételek: Miklós Zsuzsa 1. 1993, 2–4. 2007.04.02. / Miklós Zsuzsahagyaték, 1: b38 703b, 2: DSC 0025, 3: DSC 0027, 4: DSC 0030) 5. ábra. Galgamácsa- Ecskend-Templom-hegy. 1–2. A sánc, az árok és a belső terület részletei. (Felvételek: Kovács Gyöngyi, 2016.10.27. / 1: k478, 2: k501) 6. ábra. Galgamácsa-Ecskend-Templom-hegy. (Légi felvétel: Czajlik Zoltán, 2018.02.15. / DSC 1252) Göd-Felsőgöd-Várdomb 1. ábra. Göd-Felsőgöd-Várdomb. Helyszínvázlat 2. ábra. Göd-Felsőgöd-Várdomb. (Felmérés: Badics Balázs, rajz: Réti Zsolt / MRT 9, 92, 5. kép nyomán) 3. ábra. Göd-Felsőgöd-Várdomb. (Légi felvétel: Miklós Zsuzsa, 2006.05.25. / BTK RIA 206.052.) 468 Képjegyzék 4. ábra. Göd-Felsőgöd-Várdomb. 1. Az árok és sánc nyoma a vár Ny-i oldalán, 2. a Várdomb D felől. (Felvételek: Kovács Gyöngyi 2017.03.13. / 1: k15 186, 2: k15 191) Ipolydamásd-Vár 1. ábra. Ipolydamásd-Vár. Helyszínvázlat 2. ábra. Ipolydamásd-Vár. (Felmérés: Sándorfi György 1984, részletmérések: Egyed Endre 1985, Miklós Zsuzsa 2000). Szaggatott vonallal jelölve az a Ny-i falhoz csatlakozó L alakú falrész, amely az 1886. évi kataszteri térképről lett átvéve. Rajz: Réti Zsolt / MRT 9, 104, 7. kép nyomán) 3. ábra. Ipolydamásd-Vár. II. kutatóárok, metszet. A torony Ny-i fala. (Rajz: Miklós Zsuzsa és Dévai Armandné / BTK RIA Dok. 17/84) 4. ábra. Ipolydamásd-Vár. I. kutatóárok, metszet a kályhaomladékkal. (Rajz: Miklós Zsuzsa, Dévai Armandné /BTK RIA Dok. 17/84) 5. ábra. Ipolydamásd-Vár. IV. kutatóárok: metszet (1), az alaprajz részlete (2). (Rajz: Miklós Zsuzsa, Dévai Armandné / BTK RIA Dok. 17/84) 6. ábra. Ipolydamásd-Vár. Kerámialeletek (MiklÓs 1989, 10. kép nyomán) 7. ábra. Ipolydamásd-Vár. Üvegleletek. Rekonstrukció: H. Gyürky Katalin. (MiklÓs 1989, 18. kép nyomán) 8. ábra. Ipolydamásd-Vár. Fémleletek. (MiklÓs 1997, 12. kép nyomán) 9. ábra. Ipolydamásd-Vár. Építészeti tagozatok. Rekonstrukció: Egyed Endre. (MiklÓs 1989, 19. kép nyomán) 10. ábra. Ipolydamásd. Damásd várának első ismert ábrázolásai, 1617. Nézeti rajz (1) és alaprajz (2). Forrás: https://ipolydamasd.hu/varak (2022.11.23.) 11. ábra. Ipolydamásd. Damásd várának ábrázolása 1686-ból. Miksa Emánuel bajor választófejedelem tetteiről szóló sorozat 4. Michael Wening műve L. N. Hallart rajza alapján 1686, részlet. (MRT 9, 65. tábla 1. kép nyomán) 12. ábra. Ipolydamásd-Vár. (Légi felvételek: Miklós Zsuzsa, 1. 2005.08.02, 2. 2006.01. / 1: BTK RIA 205.750, 2: Miklós Zsuzsa-hagyaték, 936) 13. ábra. Ipolydamásd-Vár. A várhely 2016-ban. (Drónfelvétel: Keserű László, 2016.05.27. / 2016-05-27-093) 14. ábra. Ipolydamásd-Vár. 1–4. A megtisztított toronyfal 2009-ben. (Felvételek: „Erzsike”, 2009 / Miklós Zsuzsa-hagyaték) 15. ábra. Ipolydamásd-Vár. 1. A külső vár területe, 2. a torony maradványai a belső várban 2016-ban, 3. az övező fal részlete a várárok K-i oldalán. (Felvételek: Kovács Gyöngyi, 2016.10.20. / 1: P1 115, 2: P1 124, 3: P1 143) Ipolydamásd-Zuvár 1. ábra. Ipolydamásd-Zuvár (1). Helyszínvázlat 2. ábra. Ipolydamásd-Zuvár. 1. Feltárás előtt, 2. ásatási összesítő rajz. (Felmérés: Sándorfi György, rajz: Réti Zsolt / MRT 9, 109, 8. kép nyomán) 3. ábra. Ipolydamásd-Zuvár. Leletek az ásatásból. 7. Nyéltüskés kés, h.: 20,5 cm (MiklÓs 1989, 6. kép nyomán) 4. ábra. Ipolydamásd-Zuvár. Fémleletek az ásatásból. 7. Nyárs, h.: 53,5 cm (MiklÓs 1989, 7. kép nyomán) Képjegyzék 469 5. ábra. Ipolydamásd-Zuvár. (Légi felvétel: Miklós Zsuzsa, 2006.01.26. / BTK RIA 205.939) 6. ábra. Ipolydamásd-Zuvár. A szintvonalas felmérés összedolgozva a 2006.01.26-i légi felvétellel. (Készítette: Réti Zsolt) 7. ábra. Ipolydamásd-Zuvár. 1. A DK-i pillér, 2. a vár körítőfalának részlete a tető ÉK-i oldalán. (Felvételek: Miklós Zsuzsa, 2008.11.05. / Miklós Zsuzsa-hagyaték, 1: IMG 1322, 2: IMG 1326) 8. ábra. Ipolydamásd-Zuvár. 1. Az ÉK-i pillér maradványa, 2. a vár körítőfalának részlete a tető ÉK-i oldalán, 3. leomlott faltömb a belső árokban a vár ÉK-i oldalán, 4. a belső árok és sánca. (Felvételek: Kovács Gyöngyi, 2016.10.24. / 1: k295, 2: k251, 3: k284, 4: k302) Kemence-Felső-Tamásvár 1. ábra. Kemence-Felső-Tamásvár. Helyszínvázlat 2. ábra. Kemence-Felső-Tamásvár. (Felmérés: Sándorfi György, rajz: Réti Zsolt / MRT 9, 140, 12. kép nyomán) 3. ábra. Kemence-Felső-Tamásvár. 1. A DK-i árok, 2. a hegygerinc sziklás Ny-i oldala. (Felvételek: Miklós Zsuzsa, 2009.09.29. / Miklós Zsuzsa-hagyaték, 1: DSC 0022, 2: DSC 0033) 4. ábra. Kemence-Felső-Tamásvár. 1. A DK-i árok, 2. a hegygerinc DNy felől. (Felvételek: Kovács Gyöngyi, 2017.09.14. / 1: k1 155, 2: k1 163) 5. ábra. Kemence-Felső-Tamásvár. 1–2. A lelőhely 2018 telén. (Légi felvételek: Czajlik Zoltán, 2018.01.25. / 1: DSC 4826, 2: DSC 4836) Kerepes-Kálvária-hegy 1. ábra. Kerepes-Kálvária-hegy. Helyszínvázlat 2. ábra. Kerepes-Kálvária-hegy. Arányi Lajos felmérése az Ó-templomról, 1876. Alaprajz, távlati kép és részletek vázlatban. (Méretek nélkül.) (©MÉM MDK Tervtár, ltsz. R 13646) 3. ábra. Kerepes-Kálvária-hegy. (Felmérés: Badics Balázs, rajz: Réti Zsolt / MRT 11, 338, 16. kép nyomán) 4. ábra. Kerepes-Kálvária-hegy: Ásatási alaprajz, 1988. (Felmérés, alaprajzi rekonstrukció: Egyed Endre, rajz: Réti Zsolt / MRT 11, 339, 17. kép nyomán) 5. ábra. Kerepes-Kálvária-hegy. A temető körítőfalának egyik részlete. (Ásatási felvétel: Miklós Zsuzsa, 1988.05. / BTK RIA 139.791) 6. ábra. Kerepes-Kálvária-hegy. (Légi felvételek: Miklós Zsuzsa, 1. 2005.05.25, 2. 2010.02.08. / Miklós Zsuzsa-hagyaték, 1: P5250001, 2: DSC 0023) 7. ábra. Kerepes-Kálvária-hegy. 1. A védett területet a domb folytatásától elválasztó DK-i átvágás DK felől, 2. árok és sánc a domb É-i oldalán. (Felvételek: Miklós Zsuzsa, 2007.03.27. / Miklós Zsuzsa-hagyaték, 1: DSC 0092, 2: DSC 0093) 8. ábra. Kerepes-Kálvária-hegy. 1. A domb DK felől, 2. a DK-i átvágás DK felől. (Felvételek: Kovács Gyöngyi, 2016.10.19. / 1: P1 073, 2: P1 108) 470 Képjegyzék Márianosztra-Bibervár 1. ábra. Márianosztra-Bibervár. Helyszínvázlat 2. ábra. Márianosztra-Bibervár. (Felmérés: Sándorfi György, rajz: Réti Zsolt / MRT 9, 187, 19. kép, MiklÓs 1997, 79, 5. kép nyomán). Színek: sötétbarna: I. fázis. világosbarna: II. fázis, narancssárga: kemence, kék: ciszterna 3. ábra. Márianosztra-Bibervár. Terepmodell a szintvonalas felmérés alapján. (Készítette: Réti Zsolt) 4. ábra. Márianosztra-Bibervár. 1. Púpos kváderek a torony ÉNy-i sarkán, 2. a torony földszinti bejárata Ny felől. (Felvételek: Miklós Zsuzsa, 1980 / 1: Miklós Zsuzsahagyaték, 352, 2: BTK RIA 21.848) 5. ábra. Márianosztra-Bibervár. Ajtókerettöredék a földszinti bejárat közeléből. (MiklÓs 1983, 10. kép nyomán) 6. ábra. Márianosztra-Bibervár. Ciszterna. (Rajz: Miklós Zsuzsa / Miklós Zsuzsahagyaték) 7. ábra. Márianosztra-Bibervár. A belső árok metszete a D-i oldalon nyitott VI. kutatóárokban. (MiklÓs 1983, 11. kép nyomán) 8. ábra. Márianosztra-Bibervár. Kerámialeletek. (MiklÓs 1983, 13. kép nyomán) 9. ábra. Márianosztra-Bibervár. Kiöntőcsöves edény töredéke. (MiklÓs 1983, 14. kép nyomán) 10. ábra. Márianosztra-Bibervár. Fémleletek. (MiklÓs 1983, 15. kép nyomán) 11. ábra. Márianosztra-Bibervár. (Légi felvétel: Miklós Zsuzsa, 2006.01.26. / BTK RIA 205.991) 12. ábra. Márianosztra-Bibervár. A várhely É felől, a Halastó részletével. (Felvétel: Miklós Zsuzsa, 2007.03.26. / DSC 0024) 13. ábra. Márianosztra-Bibervár. 1. A Ny-i udvart körítő fal maradványa, 2. a belső árok részlete a K-i oldalon. (Felvételek: Miklós Zsuzsa, 2007.03.26. / 1: DSC 0015, 2: DSC 0018) 14. ábra. Márianosztra-Bibervár. A Ny-i udvart körítő fal maradványa 2016-ban. (Felvétel: Kovács Gyöngyi, 2016.10.26. / k429) Márianosztra-Kolostor 1. ábra. Márianosztra-Kolostor. Helyszínvázlat 2. ábra. Márianosztra, a nosztrei pálos kolostor és templom együttesének rajza az erődítéssel, részlet az 1694. évi térképről. (©Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, HU-MNL-OL-S 86-14) 3. ábra. A márianosztrei konvent, részlet az 1732-es kéziratos térképről. (Pest m. műemlékei I. 432. kép nyomán) Mende-Lányvár 1. ábra. Mende-Lányvár. Helyszínvázlat 2. ábra. Mende-Lányvár Árpád-kori erőssége az I. katonai felmérésen, 18. század 3. ábra. Mende-Lányvár. (Felmérés: Virágh Dénes / BTK RIA 15.533 nyomán) 4. ábra. Mende-Lányvár. Az ásatás alaprajza a kutatóárkokkal és a falakkal. Felmérés: Merényi Armandné. (MiklÓs 1981, 10. kép nyomán) Képjegyzék 471 5. ábra. Mende-Lányvár. Az ásatási megfigyelések alapján készült rekonstrukció. (Feld 1991, 200, 3. kép nyomán, rajz: Réti Zsolt) 6. ábra. Mende-Lányvár. 1. A torony alapozási árka K felől, háttérben a torony falának maradványával (I. szelvény), 2. cölöpsor a vár K-i oldalán (VIII. szelvény), 3. cölöpfal a vár K-i oldalán (V. szelvény). (Felvételek: Miklós Zsuzsa, 1978–1979. / BTK RIA 1: 18.863, 2: 20.375, 3: 20.363) 7. ábra. Mende-Lányvár. Metszetek, 1978. 1. III. szelvény É-i fala, K–Ny-i metszet, 2. II. szelvény K-i fala, É–D-i metszet, 3. II. szelvény D-i fala, K–Ny-i metszet. (Rajz: Szittya Gábor / BTK RIA Dok. 14/78) 8. ábra. Mende-Lányvár. Az V. szelvény D-i fala, K–Ny-i metszet, 1979 (MiklÓs 1981, 9. kép nyomán) 9. ábra. Mende-Lányvár. A dombot átszelő két bevágás. (Terepmodell, készítette: Réti Zsolt) 10. ábra. Mende-Lányvár. Kerámialeletek. (MiklÓs 1981, 11, 13–14. kép nyomán) 11. ábra. Mende-Lányvár. Kerámialeletek. (MiklÓs 1981, 12. kép nyomán) 12. ábra. Mende-Lányvár. Merevkarú mérleg és súly. (MiklÓs 1981, 16. kép nyomán) 13. ábra. Mende-Lányvár. Kések, nyílhegyek. (MiklÓs 1981, 17. kép nyomán) 14. ábra. Mende-Lányvár. Vaskulcs, patkók. (MiklÓs 1981, 18. kép nyomán) 15. ábra. Mende-Lányvár. Bronzveretek, csontlap. (MiklÓs 1981, 19. kép 9–11 nyomán) 16. ábra. Mende-Lányvár. Üvegleletek. (H. GyÜrky 1991, 61–62. kép nyomán) 17. ábra. Mende-Lányvár. 1–2. A vár területe 2016-ban. (Felvételek: Kovács Gyöngyi, 2016.10.19. / 1: P1 012, 2: P1 017) 18. ábra. Mende-Lányvár. 1. A fővár és a bevágások É felől, 2. a vár É felől. (Felvételek: Keserű László, 2018.01.25. /1: 2018.029, 2: 2018.004) Nyársapát-Templompart 1. ábra. Nyársapát-Templompart. Helyszínvázlat 2. ábra. Nyársapát-Templompart. Az udvarház ásatási és rekonstrukciós rajza. Balanyi Béla ásatása. (BenkŐ 1980, 23. tábla nyomán) 3. ábra. Nyársapát-Templompart. Az udvarház (1), az azt övező árok (3) és a templom (2) elhelyezkedése. Balanyi Béla rajza. (BenkŐ 1980, 22. tábla nyomán) 4. ábra. Nyársapát-Templompart. 1. A castellumot körítő árok nyoma, 2. a templom helye (a kép jobb oldalán) és a castellum maradványa (bal oldalon). (Ortofotó: Serlegi Gábor – Vágvölgyi Bence, 2017.04.03.) 5. ábra. Nyársapát-Templompart. 1. A castellum és környezetének magnetométeres felmérése. (Serlegi Gábor – Vágvölgyi Bence, 2017.04.03.); 2. A magnetométeres mérésen látható anomáliák alapján készült rekonstrukció. (Készítette: Benkő Elek, rajz: Mészáros Nóra) Perbál-Ajnát- (Zajnát-) hegy 1. ábra. Perbál-Ajnát-hegy. Helyszínvázlat 2. ábra. Perbál-Ajnát-hegy. (Felmérés: Nováki Gyula – Miklós Zsuzsa, rajz: Réti Zsolt / BTK RIA 37.978 nyomán) 3. ábra. Perbál-Ajnát-hegy. A szintvonalas felmérés alapján készült terepmodell, K felől mutatja a kettős hegycsúcsot. (Készítette: Réti Zsolt) 472 Képjegyzék 4. ábra. Perbál-Ajnát-hegy. 1. A két csúcs közötti nyereg, 2. a vár Ny-i csúcsa, 2005-ben ritkás erdővel fedett. (Felvételek: Miklós Zsuzsa, 2005.11.9. / Miklós Zsuzsahagyaték, 1: 19b, 2: 74b) 5. ábra. Perbál-Ajnát-hegy. A hegy kettős csúcsa – a feltételezett tornyok helye – É felől. (Felvétel: Kovács Gyöngyi, 2016.11.02. / k4 032) 6. ábra. Perbál-Ajnát-hegy. 1. A hegy két csúcsa közötti nyereg a K-i csúcs felől, 2. a Ny-i csúcson és oldalában sziklatörmelékes felszín. (Felvételek: Kovács Gyöngyi, 2016.11.02. / 1: k4 050, 2: k4 067) 7. ábra. Perbál-Ajnát-hegy. (Légi felvétel: Czajlik Zoltán, 2015.06.05. / DSC 6556) Perőcsény-Jancsi-hegy 1. ábra. Perőcsény-Jancsi-hegy (1). Helyszínvázlat 2. ábra. Perőcsény-Jancsi-hegy. (Felmérés: Skerletz Iván, rajz: Réti Zsolt / MRT 9, 284, 35. kép nyomán) 3. ábra. Perőcsény-Jancsi-hegy. 1. Az É-i nagy árok D-i fala, 2. a fák között kövekkel határolt, mesterségesnek látszó térség, 3. a kősánc részlete a lakóterület peremén. (Felvételek: Kovács Gyöngyi 2017.09.14. / 1: k1 115, 2: k1 137, 3: k1 134) 4. ábra. Perőcsény-Jancsi-hegy. (Légi felvétel: Miklós Zsuzsa, 2006.01.26. / BTK RIA 205.959) 5. ábra. Perőcsény-Jancsi-hegy. (Légi felvétel: Czajlik Zoltán, 2018.01.25. / DSC 4655) 6. ábra. Perőcsény-Jancsi-hegy. (Légi felvétel: Czajlik Zoltán, 2018.01.25. / DSC 4667) Perőcsény-Salgóvár 1. ábra. Perőcsény-Salgóvár (2). Helyszínvázlat 2. ábra. Perőcsény-Salgóvár. (Felmérés: Nováki Gyula – Sándorfi György, rajz: Réti Zsolt / MRT 9, 284, 35. kép nyomán) 3. ábra. Perőcsény-Salgóvár. 1. A D-i kaputorony maradványa, 2. kőfal a középső vár K-i oldalán. (Felvételek: Miklós Zsuzsa, 2007.03.28. / BTK RIA 1: 206.419, 2: 206.425) 4. ábra. Perőcsény-Salgóvár. 1. A D-i kaputorony maradványa, 2. a felső várnak helyet adó sziklafok É felől, 3. a meredek sziklafok K-i oldala. (Felvételek: Kovács Gyöngyi, 2017.09.14. /1: k1 030, 2: k1 066, 3: k1 050) 5. ábra. Perőcsény-Salgóvár. (Légi felvétel: Miklós Zsuzsa, 2006.01.26. / BTK RIA 205.953) Pilisvörösvár 1. ábra. Pilisvörösvár belterülete. 1. Béke utca 1. (Török kút helye), 2. Várkert utca 2. ábra. Pilisvörösvár. A helyreállított Török kút (Béke utca 1). (Felvétel: Kovács Gyöngyi 2022.05.03. / DSC 0195) Pomáz-Klissza 1. ábra. Pomáz-Klissza. Helyszínvázlat 2. ábra. Pomáz-Klissza. Az 1940-es években zajlott régészeti célú kutatásokról készült felvételek. 1. Az udvarház É-i sarka, 2. a 6, 8, 11. és 12. helyiség D felől. (MNM RAd ltsz. 3199, adattári szám 149.P. II.) Képjegyzék 473 3. ábra. Pomáz-Klissza. A középkori templom és a Cyko udvarház alaprajza. (Felmérés: Sashegyi Sándor – Csemegi József, rajz: Réti Zsolt / MRT 7, 186, 19. kép nyomán) 4. ábra. Pomáz-Klissza. A gótikus templom boltozati záróköve. A rozetta átmérője 40 cm. (©FMC 664–75.) Solymár-Vár 1. ábra. Solymár-Vár. Helyszínvázlat 2. ábra. Solymár-Vár. Arányi Lajos szépiarajza a várról, 1875. (©MÉM MDK Tervtár, ltsz. R 5055.) 3. ábra. Solymár-Vár. Valkó Arisztid ásatási alaprajza, 1929–1941. (©MNM Adattár XXVI. 256/1978.) 4. ábra. Solymár-Vár. A vár felmérése az 1970-es évek feltárásai előtti állapot szintvonalaival és az építési periódusok jelzésével. (Szintvonalas felmérés: Virágh Dénes, kiegészítések: Feld István. Rajz: Réti Zsolt). A: K-i torony, B: lakóépület, C: mélypince, D: kút. 1. 14. század vége, felmenő falazat, 2. 14. század vége, alapfal, 3. 14. század vége, fal alapozási árka, 4. 14. század vége, feltáratlan/feltételezhető fal, 5. 15. század közepe, a mélypince feltárt falai, 6. 15. század közepe, a mélypince kidőlt fala, 7. 1500 körül, felmenő és alapfal, 8. 1500 körül, fal alapozási árka, 9. 16. század első fele 5. ábra. Solymár-Vár. Összesített kutatási alaprajz a tanulmányban közölt metszetek jelölésével, 2013. (Feld 2011–2014, 3. kép 2 nyomán) 6. ábra. Solymár-Vár. Az 1. számú (vö. 5. ábra), É–D-i metszet a vár Ny-i részén (2005, 3. árok). (Feld 2011–2014, 4. kép nyomán) 7. ábra. Solymár-Vár. A 4. számú (vö. 5. ábra), összesített D–É-i metszet a lakóépület Ny-i részének rétegsoraival. (Feld 2011–2014, 9. kép nyomán) 8. ábra. Solymár-Vár. A 2. számú (vö. 5. ábra), összesített É–D-i metszet a mélypincén és a várkúton keresztül. (Feld 2011–2014, 5. kép nyomán) 9. ábra. Solymár-Vár. A 3. számú (vö. 5. ábra), összesített K–Ny-i metszet a mélypincén keresztül. (Feld 2011–2014, 6. kép nyomán) 10. ábra. Solymár-Vár. A mélypince feltárás közben Ny felől, 2007. (Felvétel: Feld István) 11. ábra. Solymár-Vár. A mélypince ÉK-i negyedének 2012-ben elért alsó rétegei. (Felvétel: Feld István) 12. ábra. Solymár-Vár. A mélypince oldalfalainak felmérései az alsó szint boltfészke, az ép, lepusztult, illetve kiegészített falsíkok jelzésével. (Rajz: Hegyi Dóra) 13. ábra. Solymár-Vár. Az 5. számú (vö. 5. ábra), a K-i torony K-i falára merőleges K–Ny-i metszet (2012, XX. szelvény). (Rajz: Hegyi Dóra) 14. ábra. Solymár-Vár. 14. századi kemencemaradvány és felette az 1460 körüli feltöltés a D-i várfalhoz csatlakozó épület téglapadlójának lenyomatával (XXIII. szelvény). (Felvétel: Feld István, 2012.) 15. ábra. Solymár-Vár. A kút feltárása. A sziklapadkán a kitermelt kávafalazat habarcslenyomata. (Felvétel: Feld István, 2005.) 16. ábra. Solymár. A vár a 2001. évi falkonzerválások után. (Légi felvétel: Miklós Zsuzsa, 2001. / ltsz. nélkül) 474 Képjegyzék 17. ábra. Solymár-Vár. Légi felvétel a várról É felől, a 2005. évi feltárások után. (Légi felvétel: Miklós Zsuzsa, 2006.01.26. / BTK RIA 205.999) 18. ábra. Solymár-Vár. Légi felvétel a feltárások után kiépített várról É felől. (Légi felvétel: Civertan, 2012.) 19. ábra. Solymár-Vár. Reneszánsz ablak- és ajtókeretezések, 1500 körül. Rekonstrukciós kísérlet. (Rajz: László Csaba) 20. ábra. Solymár-Vár. Reneszánsz majolika padlótéglák a mélypincéből Hunyadi Mátyás emblémájával, 15. század második fele. (Felvétel és rajz: Mordovin Maxim) 21. ábra. Solymár-Vár. Kályhaszemek, 15. század második fele–16. század első fele. (Rajz: Tóth Tünde) 22. ábra. Solymár-Vár. Vörös anyagú edények, 15. század második fele–16. század első fele. (Rajz: Tóth Tünde) 23. ábra. Solymár-Vár. Lošticei importedények. (Rajz: Tóth Tünde) 24. ábra. Solymár-Vár. Vegyes-, ún. metéltmázas korsó, 1500 körül. (Felvétel: Feld István) 25. ábra. Solymár-Vár. Cipő formájú edény a mélypincéből, 1500 körül. (Felvétel: Feld István) 26. ábra. Solymár-Vár. Üvegleletek a mélypincéből, 15. század második fele–16. század első fele. (Rajz: Megyeri Edit) 27. ábra. Solymár-Vár. Fémleletek a várból, 15. század második fele–16. század első fele. (Felvétel: Kolonics Bence) Szada-Vár-domb 1. ábra. Szada-Vár-domb. Helyszínvázlat 2. ábra. Szada-Vár-domb. (Magyarország és a Nagyvilág 1868. 19. sz. nyomán / BTK RIA 32.026) 3. ábra. Szada-Vár-domb. (Felvétel: Miklós Zsuzsa, 1976. / Miklós Zsuzsa-hagyaték, 122213) 4. ábra. Szada-Vár-domb. Az 1978. évi ásatás előtti állapot. (Felvétel: Miklós Zsuzsa, 1977. / Miklós Zsuzsa-hagyaték, 18838) 5. ábra. Szada-Vár-domb. (Felmérés: Virágh Dénes, rajz: Réti Zsolt / MRT 11, 439, 21. kép nyomán) 6. ábra. Szada-Vár-domb. Kerámialeletek. (MittArchInst 10–11 /1980–1981/ Taf. 21 nyomán) 7. ábra. Szada. A vár emlékére a millecentenárium évében (1996) állított emléktábla. (Felvétel: Kovács Gyöngyi, 2017.03.13. / k15 242) 8. ábra. Szada. Az elpusztult Vár-domb helye 2015-ben. (Légi felvétel: Czajlik Zoltán, 2015.05.2. / DSC 6043) Szokolya-Királyrét-Várhegy 1. ábra. Szokolya-Királyrét-Várhegy (1). Helyszínvázlat 2. ábra. Szokolya-Királyrét-Várhegy. (Felmérés: Sándorfi György, rajz: Réti Zsolt / MRT 9, 352, 41. kép nyomán) 3. ábra. Szokolya-Királyrét-Várhegy. 1–2. Árok és sánc a K-i oldalon. (Felvételek: Miklós Zsuzsa, 2007.03.26. / Miklós Zsuzsa-hagyaték, 1: DSC 0005, 2: DSC 0002) Képjegyzék 475 4. ábra. Szokolya-Királyrét-Várhegy. 1. Árok és sánc a vár K-i oldalán, 2. a lakóterület K felől. (Felvételek: Kovács Gyöngyi, 2016.10.26. / 1: k400, 2: k344) 5. ábra. Szokolya-Királyrét-Várhegy. (Légi felvétel: Czajlik Zoltán, 2018.01.25. / DSC 4975) Szokolya-Pap-hegy 1. ábra. Szokolya-Pap-hegy (2). Helyszínvázlat 2. ábra. Szokolya-Pap-hegy. (Felmérés: Skerletz Iván, rajz: Réti Zsolt / MRT 9, 361, 43. kép nyomán) 3. ábra. Szokolya-Pap-hegy. 1. Az erődítés DNy-i árka és sánca, 2. a lakóterület DNy felől. (Felvételek: Kovács Gyöngyi, 2016.10.26. / 1: k338, 2: k344) 4. ábra. Szokolya-Pap-hegy. (Légi felvétel: Czajlik Zoltán, 2018.01.25. / DSC 4985) Tinnye-Kisvár 1. ábra. Tinnye-Kisvár. Helyszínvázlat 2. ábra. Tinnye-Kisvár. (Felmérés: Virágh Dénes, rajz: Réti Zsolt / MRT 7, 327, 36. kép nyomán) 3. ábra. Tinnye-Kisvár. (Légi felvétel: Miklós Zsuzsa, 2006.01.26. / BTK RIA 205.992) 4. ábra. Tinnye-Kisvár. 1. Az erődítés D-i árka, 2. a vár helye É felől. (Felvételek: Kovács Gyöngyi, 2016.11.02. / 1: k4 099, 2: k4 125) Valkó-Csákó-part 1. ábra. Valkó-Csákó-part. Helyszínvázlat 2. ábra. Valkó-Csákó-part. (Felmérés: Virágh Dénes, rajz: Réti Zsolt / MRT 11, 531, 29. kép nyomán) 3. ábra. Valkó-Csákó-part. Az É–D-i irányú (I.) kutatóárok metszete, Ny-i oldal. (Rajz: BTK RIA Dok. 19/79) 4. ábra. Valkó-Csákó-part. Leletek az ásatásból. 1. Kerámialeletek, 2. állati bordából készült, egyik oldalán simára csiszolt, csontszegecsekkel ellátott tárgy, 3. vas ásópapucs. (MittArchInst 10–11 /1980–1981/ Taf. 27, valamint MRT 11, 48–49., 54. és 56. táblák valkói leletei nyomán) 5. ábra. Valkó-Csákó-part. A vár árka. (Légi felvétel: Miklós Zsuzsa 2009.07.01. / Miklós Zsuzsa-hagyaték, DSC 0040) 6. ábra. Valkó-Csákó-part. 1. A vár területének felszíne változatos növényzettel, 2. Valkó-Muszáj-szőlők lelőhely (település) a Csákó-part (vár) felől, a két lelőhely között húzódó vizenyős résszel. (Felvételek: Serlegi Gábor 2015.06.24.) Vác-„Alte Schanze” 1. ábra. A Vác melletti Alte Schanze a II. katonai térképen, 1840-es évek 2. ábra. Vác, az Alte Schanze feltételezhető helye 3. ábra. Vác-DCM Horgásztó. Google 2022 4. ábra. Vác, a horgásztó D-i határa 2021-ben. (Felvétel: Kovács Gyöngyi, 2021.12.03. / DSC 0089) 476 Képjegyzék Vác-Naszály-Látó-hegy 1. ábra. Vác-Naszály-Látó-hegy. Helyszínvázlat 2. ábra. Vác-Naszály-Látó-hegy. (Felmérés: Nováki Gyula – Miklós Zsuzsa, rajz: Réti Zsolt / BTK RIA 39.179 nyomán) 3. ábra. Vác-Naszály-Látó-hegy. A felmérési rajz alapján készült terepmodell: az erődítés ÉNy felől. (Készítette: Réti Zsolt) 4. ábra. Vác-Naszály-Látó-hegy. 1. Árok az ÉNy-i oldalon, 2. az ÉNy–DK-i irányú terasz ÉNy felől. (Felvételek: Kovács Gyöngyi, 2017.10.18. / 1: k7 237, 2: k7 215) 5. ábra. Vác-Naszály-Látó-hegy. (Légi felvétel: Czajlik Zoltán, 2016.06.25. / DSC 6046) Vác-Pogányvár 1. ábra. Vác-Pogányvár. Helyszínvázlat 2. ábra. Vác-Pogányvár. (Felmérés: Virágh Dénes, 1999. évi kiegészítés /szürkével jelölve/: Benke György, Dosek Bt. Földmérő Iroda, rajz: Réti Zsolt / MRT 9, 461, 59. kép nyomán) 3. ábra. Vác környéki keresztény erődök az 1597-es ostrom idején egy korabeli várrajzon. (Kisari Balla 1996, 113 nyomán) 4. ábra. Vác-Pogányvár. Az 1999-es ásatás alaprajza. (Felmérés: Benke György, Dosek Bt. Földmérő Iroda) / ©MNM Adattár XIII. 142/2001. 5. ábra. Vác-Pogányvár. D-i sánc 1. átvágásának K-i fele. (Rajz: Pintér Zsóka) / ©MNM Adattár XIII. 142/2001. 6. ábra. Vác-Pogányvár. Sánc az erősség K-i területének DK-i peremén. (Felvétel: Kovács Gyöngyi, 2021.11.23. / DSC 0057) 7. ábra. Vác 1597. évi ostroma a keresztények által épített sáncokkal és erődített körzetekkel egy röplapon. (Szalai 2006, I. 219. tábla nyomán) 8. ábra. Vác 1597. évi ostroma. A Tarducci-féle csatavázlat. (Tragor 1906, 79. kép nyomán) Vác-Török-sánc 1. ábra. Vác-Török-sánc. Helyszínvázlat 2. ábra. Vác-Török-sánc. Helyszínvázlat. 1. MRT 9, 465, 60. kép nyomán, 2. Google Earth felvétel, 2020 3. ábra. Vác-Török-sánc az I. katonai felmérésen, 1783 4. ábra. Vác-Török-sánc. (Felvétel: Kovács Gyöngyi, 2021.12.03. / DSC 0106) Vác-Vár 1. ábra. Vác-Vár. Helyszínvázlat 2. ábra. Vác-Vár. Wilhelm Dilich 1600-ban megjelent metszetének részlete. (MRT 9, 66. tábla 1. kép nyomán, részlet) 3. ábra. Vác-Vár. Vác felmérési rajza a 17. századból, részlet a várral. (©HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtár, Waitceu. G I h 673/10) 4. ábra. Vác-Vár. Michael Wening 1686. évi metszetének részlete. (MRT 9, 66. tábla 2. kép nyomán, részlet) Képjegyzék 477 5. ábra. Vác. A vár feltárt részeinek térképe. (Felmérés a korábbi feltárási alaprajzok felhasználásával: Egyed Endre, kiegészítések: Mag Hella. Rajz: Réti Zsolt / MRT 9, 385, 45. kép; Tettamanti 2014, 1. tábla; Rácz 2015, 281, 6. ábra nyomán) 6. ábra. Vác-Vár. A barokk kolostor és templom, körülötte a feltárás alatt álló középkori püspöki székhely falmaradványai és a már rekonstruált Ny-i várfal a Duna felé kiugró ágyúterasszal. (Légi felvétel: Czajlik Zoltán, 2015.06.22. / DSC 7686) 7. ábra. Vác. 1–2. A vár ÉK-i saroktornyának konzervált maradványa a szakközépiskola udvarán. (Felvételek: Orlik Edit, 2022. 05. 04.) 8. ábra. Vác. A vár Ny-i falának rekonstruált maradványai, a 18. századi kolostor- és templomegyüttessel. (Felvétel: Mag Hella, 2022.03.10.) 9. ábra. Vác-Vár. 1–2. Középkori várfal a DK-i török kori sokszögű saroktoronynál. Felmérés: Kárpáti János és Egyed Endre, felvétel: Tettamanti Sarolta. (Tettamanti 2007, 6, 6a képek nyomán) 10. ábra. Vác-Vár. A Ny-i várfal D-i szakasza egy, a Dunához vezető 17–18. századi (a török kornál későbbi) lépcsővel. (Felvétel: Mag Hella, 2022.03.10.) 11. ábra. Vác. 15. századi festett bordatöredék a vár területéről. Legnagyobb mag.: 18,5 cm. (Felvétel: Orlik Edit) 12. ábra. Vác. 15. századi majolika padlótégla a várból. H.: 21,3 cm. (Felvétel: Orlik Edit) 13. ábra. Vác. Izniki edény töredéke a várból, c. 1520. H.: 3,2 cm. (Felvétel: Orlik Edit) / VTIM R.85.119.47. Vác-Városfal 1. ábra. Vác, belváros, helyszínvázlat a Hegyes torony helyének jelölésével 2. ábra. Vác látképe, Wilhelm Dilich rézkarca 1600. (Pest m. műemlékei II. 343. kép nyomán) 3. ábra. Vác városát ábrázoló részletkép Michael Wening metszetéről, 1685. (Tragor 1906, 137. kép nyomán) 4. ábra. Vác 1597. évi ostroma. Ismeretlen német mester metszetének a várat és a várost ábrázoló részlete. (Tragor 1906, 14. kép nyomán) 5. ábra. Vác a 17. században készült katonai térképen. (©HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtár, Waitceu. G I h 673/10) 6. ábra. Vác az 1718-ban készült, Althann-féle telekkönyvhöz tartozó térképen, jelölve rajta a városfal. Tragor Ignác átrajzolásában. (Tragor 1906, IX. mell. nyomán) 7. ábra. Vác, a középkori város topográfiája, a középkori városfal nyomvonalának és a városkapuk jelölésével. (MRT 9, 384–385. oldalak közötti térkép nyomán) 8. ábra. Vác. A középkori Bécsi kapu alaprajza az 1993-ig megfigyelt részletekkel. Felmérés: Egyed Endre. (MRT 9, 423, 52. kép nyomán) 9. ábra. Vác. A részlegesen helyreállított Bécsi kapu. (Felvétel: Orlik Edit, 2009.07.28.) 10. ábra. Vác. A középkori városfal ÉNy-i saroktornya, a Hegyes torony. Felmérés: Egyed Endre. (MRT 9, 426, 53. kép nyomán) 11. ábra. Vác. A középkori városfal ÉNy-i saroktornya, a helyreállított Hegyes torony. (Felvétel: Orlik Edit, 2022.11.24.) Váchartyán-Várhegy 1. ábra. Váchartyán-Várhegy. Helyszínvázlat 478 Képjegyzék 2. ábra. Váchartyán-Várhegy. (Felmérés: Virágh Dénes, rajz: Réti Zsolt / MRT 9, 513, 63. kép nyomán) 3. ábra. Váchartyán-Várhegy. Alaprajzi rekonstrukció Miklós Zsuzsa ásatása alapján. (Feld 1991, 119, 2. kép nyomán) 4. ábra. Váchartyán-Várhegy. Az V–IX. szelvények összesített alaprajza, az V. szelvény metszete. (MiklÓs 1978, 6. kép nyomán) 5. ábra. Váchartyán-Várhegy. A X. szelvény (sáncátvágás) metszete. (MiklÓs 1978, 7. kép nyomán) 6. ábra. Váchartyán-Várhegy. Árpád-kori kerámialeletek a vár területéről. (MiklÓs 1978, 8. kép nyomán) 7. ábra. Váchartyán-Várhegy. Az ásatáson előkerült nyílhegyek. (MiklÓs 1978, 11. kép nyomán) 8. ábra. Váchartyán-Várhegy. 1–2. Az árok és sánc részletei. (Felvételek: Miklós Zsuzsa, 2007.03.26. / 1: DSC 0025, 2: DSC 0029) 9. ábra. Váchartyán-Várhegy. 1. A várhegy K felől, 2. a vár lakóterülete és az árok részlete a vár ÉNy-i oldalán. (Felvételek: Kovács Gyöngyi, 2017.03.13. / 1: k15 206, 2: k15 217) 10. ábra. Váchartyán-Várhegy. (Légi felvétel: Czajlik Zoltán, 2018.02.15. / DSC 1317) Visegrád-Sibrik-domb 1. ábra. Visegrád-Sibrik-domb. Helyszínvázlat 2. ábra. Visegrád-Sibrik-domb. A vár periodizált alaprajza (2022). (Készítette: Buzás Gergely) 3. ábra. Visegrád. A Sibrik-domb és környezete. (Légi felvétel: Pazirik Informatikai Kft., 2013) 4. ábra. Visegrád-Sibrik-domb. (Légi felvétel: Czajlik Zoltán, 2015.06.22. / DSC 7551) 5. ábra. Visegrád-Sibrik-domb. A vár K-i, DK-i részének feltárása (1974). (Légi felvétel: Szőke Mátyás – Soproni Sándor) 6. ábra. Visegrád-Sibrik-domb. A vár Ny-i középső tornyának feltárása (1976). (Légi felvétel: Szőke Mátyás – Soproni Sándor) 7. ábra. Visegrád-Sibrik-domb. A várkápolna környékének összesített ásatási alaprajza (2013–2018). (Rajz: Szabó Balázs Sándor) 8. ábra. Visegrád-Sibrik-domb. A vár DNy-i falszakaszán feltárt középkori tornyok (2021). (Drónfelvétel: Boruzs Katalin) 9. ábra. Visegrád-Sibrik-domb. A DNy-i várfalszakasz 11. századi támpilléres tornyának feltárt maradványai (2020). (Ortofotó: ifj. Rétfalvi Teofil) 10. ábra. Visegrád-Sibrik-domb. A vár DNy-i saroktornyának a feltárt maradványai (2021). (Drónfelvétel: Boruzs Katalin) Visegrád-Vár 1. ábra. Visegrád-Vár. 1. Fellegvár, 2. alsóvár. Helyszínvázlat 2. ábra. Visegrád. A középkori várrendszer alaprajza az építési periódusokkal (2021). (Készítette: Buzás Gergely) 3. ábra. A visegrádi fellegvár a Vízi- (Salamon-) toronnyal, előtérben a Sibrik-domb (2013). (Légi felvétel: Pazirik Informatikai Kft.) Képjegyzék 479 4. ábra. A visegrádi fellegvár (2013). (Légi felvétel: Pazirik Informatikai Kft.) 5. ábra. A visegrádi alsóvár (2016). (Drónfelvétel: Buzás Gergely) 6. ábra. A IV. Béla kori visegrádi vár rekonstrukciója. (Rajz: Buzás Gergely – Pazirik Informatikai Kft.) 7. ábra. Az I. Károly kori visegrádi vár rekonstrukciója. (Rajz: Buzás Gergely – Pazirik Informatikai Kft.) 8. ábra. A Mátyás kori visegrádi vár rekonstrukciója. (Rajz: Buzás Gergely – Pazirik Informatikai Kft.) 9. ábra. Visegrád. Az Anjou-kori fellegvár rekonstrukciója. (Rajz: Bozóki Lajos) 10. ábra. Visegrád. A Zsigmond kori fellegvár rekonstrukciója. (Rajz: Bozóki Lajos) 11. ábra. Visegrád. A Mátyás kori fellegvár rekonstrukciója. (Rajz: Bozóki Lajos) 12. ábra. Visegrád 1595-ben, Georg Houfnagel rézkarca 13. ábra. Visegrád, Wilhelm Dilich rézkarca, 1600 14. ábra. A visegrádi fellegvár alaprajzi felmérése, 1872. Zsigmond Gusztáv rajza. (©MNM Mátyás Király Múzeuma) 15. ábra. A visegrádi Salamon-torony a helyreállítás megkezdése előtt az 1870-es évek elején. (Beszédes Sándor fényképe) 16. ábra. A visegrádi fellegvár Henszlmann Imre ásatásai idején, az 1870-es években. (©MNM Mátyás Király Múzeuma) 17. ábra. Schulek Frigyes látványterve a Salamon-torony helyreállításához (1873). (©MNM Mátyás Király Múzeuma) 18. ábra. A visegrádi fellegvár belső kaputornyának romjai a 20. század első felében. (©MNM Mátyás Király Múzeuma) 19. ábra. A visegrádi fellegvár É-i palotaszárnyának belseje a 20. század első felében. (©Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ) 20. ábra. A visegrádi fellegvár külső kaputornyának romjai a 20. század első felében. (©Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ) 21. ábra. Lux Kálmán rekonstrukciós rajza a visegrádi alsóvárról (1922). (©MNM Mátyás Király Múzeuma) 22. ábra. Schulek János rekonstrukciós terve a visegrádi fellegvár külső kaputornyához (1930). (©Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ) 23. ábra. Régészeti kutatások a visegrádi fellegvárban 1957 és 1997 között (egy éven belül a sötétebb szín a sziklaszintig történt feltárást mutatja). (Rajz: Tóth Boglárka – Buzás Gergely) 24. ábra. Visegrád. Az alsóvári 1968-as ásatások alaprajza. (Kováts 2010, 55 nyomán) 25. ábra. Visegrád. Késő Zsigmond kori kályha a fellegvárból. (Rekonstrukció és rajz: Sabján Tibor) Zsámbék-Várkastély 1. ábra. Zsámbék-Várkastély. Helyszínvázlat 2. ábra. Zsámbék, a várkastély K felől. 1910 körül készült felvétel, háttérben a premontrei templom romja (©MÉM MDK Fotótár, ltsz. 033.694N) 3. ábra. Zsámbék. Johann Michael Hamon budai építőmester 1774. évi rajza a Zichykastélyról. A rajz felső részén (a Ny-i részen) látható a középkori toronyépület. 480 Képjegyzék (©HU-MNL-OL-T 1-211.-1. Őrzési hely: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) 4. ábra. Zsámbék. A várkastély Arányi Lajos alaprajzán és távlati rajzán, 1874–1876. (©MÉM MDK Tervtár, ltsz. R 8823) 5. ábra. Zsámbék-Várkastély. Az ún. lovagterem alaprajza és részletei, felül az épületegyüttes hosszmetszete. Sztehlo Ottó, 1900. Papír, ceruza, akvarell. (©MÉM MDK Tervtár, ltsz. R 8821) 6. ábra. Zsámbék-Várkastély. Középkori kvádermintás festett vakolat a DK-i torony egykor szabadon álló É-i, első emeleti külső oldalán. (Felvétel: Feld István) 7. ábra. Zsámbék-Várkastély. Alaprajz a feltételezhető középkori falak és a 2006– 2007-ben nyitott kutatóárkok feltüntetésével. (Siklósi Gyula, 2007. ©MÉM MDK Tervtár, ltsz. D 51644.). 1. Mai alaprajz, 2. árok, 3. meglévő középkori fal, 4. valószínűsíthető középkori fal 8. ábra. Zsámbék, Wilhelm Dilich metszete, 1600. (Gyetvainé Balogh 2007, 5. ábra nyomán. Eredetije: MNM T. Képcsarnok 71.45) 9. ábra. Zsámbék. A volt Zichy-kastély épülettömbje a 2015–2019 között végzett felújítás után, háttérben a premontrei templom romja. (Légi felvétel: László János) Elpusztult és bizonytalan erődítések 1. ábra. Gödöllő-Kőugró-domb. Helyszínvázlat 2. ábra. Tápiószecső-Felső-Tápió-rét. Helyszínvázlat 3. ábra. Tápiószecső-Felső-Tápió-rét. A kör alakú erődítés a Google felvételén