Academia.eduAcademia.edu

Romania ezuttal sem hazudtolta meg onmagat

Abstract

Románia ezúttal sem hazudtolta meg önmagát A Román állam a magyar autonómia törekvéseket etnikai szempontok alapján történő szegregációnak tekinti. A parlament több politikusa is kiállt az indítványok elutasítása mellett. Marcel Ciolacu román miniszterelnök "mérgező kezdeményezésről" beszél, amikor a székelyföldi magyarság autonómiájának tervezetéről nyilatkozik. Zakariás Zoltán az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke három autonómia tervezetet nyújtott be 2023 december 20kán a képviselőházban. Az egyik dokumentum a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény-tervezet, a másik a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma. Ezeket a törvénytervezeteket az Erdélyi Magyar Tanács (EMNT) szakmai műhelyeiben dolgozták ki. A harmadik benyújtott kezdeményezés a Székelyföld autonómiastatútum, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki. Immár negyedik alkalommal kerül a román törvényhozás elé a Székelyföld területi autonómiáját előrevetítő, az SZNT által kidolgozott autonómiastatútum, amelyet 2004-ben, 2018-ban és 2020 után a román többség, negyedik alkalommal is elutasított. A Közép-Kelet-Európai államokat etnikai, nyelvi, vallási és kulturális sokszínűség jellemzi. Ez a gazdag sokféleség évszázadokra nyúlik vissza, jóval azelőttre, mint hogy a mai nemzeti államok léteztek volna. A különböző etnikai vagy nemzeti csoportok kialakították külön identitásukat, nyelvüket és egyedi kulturális örökségüket. Az e csoportok előtt álló kihívások közé tartozik, hogy képesek-e megőrizni egyedi identitásukat olyan államokban, mint például Románia, amelyek fölvették a nemzetállami modellt, és nem fogadják el a kisebbségi jogok, köztük az autonómia fogalmát. Románia viszonylag Európa egy új országa, az első világháború után hatalmas területeket szerzett, többek között Erdélyt, amely több mint ezer évig kapcsolódott a magyar történelemhez és kultúrához, és része volt a Magyar Királyság idejének nagy részében. Erdélyt bátran jellemezhetjük úgy, mint "a magyar kultúra kútfőjét és Magyarország évszázados függetlenségének jelképét". A romániai magyarok többsége Erdélyben él, ahol a lakosság mintegy 19,3%-át teszik ki. A magyarok egy alcsoportja a székelység, tömör közösségben él az erdélyi székelyvidéken. Erdélyen kívül is élnek magyarok Romániában, Bukarestben és Moldvában, ahol a magyarság másik alcsoportja, a csángó közösség is megtalálható. Erdélyben a magyarság mellett nagy számban éltek, szászok is kik erőteljes közösséget képviseltek. Mára ők eltűntek, a 80-as évek Ceausescu rezsimje eladta őket a Holocaustot túlélő 50 ezer zsidóval együtt.