Míg a civil mint kifejezés több évezredes múltra tekint vissza, a nonprofit fogalom csakaXX.száza... more Míg a civil mint kifejezés több évezredes múltra tekint vissza, a nonprofit fogalom csakaXX.századterméke.Ezutóbbifejlődésénekegyikállomásakéntaciviltársadalomrólfolyópolémiábanaszakmaazún.minimalista-generalistavitátólvolthangos(Pérez-Diaz1998;Huszár2009).Aminimalistákmegközelítésevoltszűkebb:szerintükciviltársadalomalattszervezetek,mozgalmaksajátoskombinációja,azazatársadalomegyönálló szférája értendő. Konkrétan a civil társadalom a nem kormányzati és nem gazdasági intézmények egysége. A generalisták tágabb fogalmi rendszerrel dolgoztak: szerintük a területalapjaegymagatartásforma,amelynekjellemzői:akorlátozottéselszámoltatható közhatalom,anyilvánosságstb.,ésamelylehetővétesziaközöscselekvést,illetvebiztosítja a szabadságjogok gyakorlását, az önszerveződést (Anheier-Glasius-Kaldor 2004). A civiltársadalomteháttulajdonképpenegyfajtapolitikaikultúra,"civilizált"közélet,szabályrendszer,amelynekalapjaajogállam,ademokrácia,apolgárifelelősség,atolerancia. Ez-nem is olyan látensen-bizonyos értékek melletti elkötelezettséget is feltételez, azazeszerintaterületalapjatulajdonképpenegyfajtapolitikaikultúra. A"szervezetekvs.attitűd"problematikájaazigénybevevőoldaláróla"tagiviszonyvs. szolgáltatásokigénybevétele"kettősségéválik.Ezafiatalokterébenazifjúságirészvétel 25 CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Az ifjúságügy terepe a családon és iskolán túli terület, alanyai a magukért már igen, másokért mé... more Az ifjúságügy terepe a családon és iskolán túli terület, alanyai a magukért már igen, másokért még nem felelősséget vállalók (kb. 10-30 éves korcsoportok). A gyerekek-serdülők-fiatal felnőttek (együtt: ifjúság) több időt töltenek az iskolán kívül, mint belül, többet vannak a családtól távol, mint vele, így érthetővé válik az igény: ezt az ún. harmadlagos, szabadidős szocializációs közeget is valamilyen módon elemezni, támogatni lenne szükséges. Az Európai Ifjúsági Információs és Tanácsadó Ügynökség (ERYICA) 1993-ban fogadta el és 2004-ben módosította az ifjúsági szolgáltatások alapelveit (European Youth Information Charter), amelynek lényegét tekintve, illetve a gyakorlati tapasztalatokat összegezve 21 az ifjúsági szolgáltatásokkal kapcsolatos alapelvet vettünk számba. Ezek részletesebb vizsgálata azt mutatja, hogy a szolgáltatási követelményeket a "valós" világban az ifjúsági szolgáltatások, a "hagyományos" irodák valójában csak felemás módon, nem teljeskörűen teljesítik. A klasszikus ifjúsági iroda elsősorban az egyenlőség, az anonimitás, a titoktartás, az igazodás, a függetlenség. az elérés, az elkülönülés, a nyelvi elvárások terén mutat hiányosságokat. Így felvetődik a gondolat, hogy ezen hiányosságok az e-ifjúsági munka kapcsán kiküszöbölhetőek-e, van-e értelme felvázolni az e-ifjúsági szolgáltatás alapvető jellemzőit. Az elemzés azt mutatja, hogy az e-ifjúsági iroda koncepciója az ifjúsági szolgáltatásokkal kapcsolatos követelményekből jóval többet teljesít, mint a tradicionális, fizikai térben megvalósuló ifjúsági szolgáltatás. Azon néhány elvárás, amely nem teljes mértékben elégíthető ki az online térben, az is megközelítőleg teljesíti a feltételeket. Egyetlen olyan pont sem érhető tetten, amely veszélyezteti az ifjúsági szolgáltatásokkal kapcsolatos követelményrendszer integritását. Ezen túlmenően az iroda a fiatalok támogatása mellett az ifjúságsegítőknek is új felületet biztosít, számukra is lehetőséget ad a helyfüggetlen szolgáltatásra: azaz munkavállalás szempontjából a kistelepülési ifjúságsegítő is egyenesélyű partnere lehet a nagyvárosi szakembernek. Mindezzel nem állítjuk azt, hogy az e-ifjúsági iroda kiváltani lenne képes a tradicionális ifjúsági szolgáltatásokat, hiszen a személyes kontaktus, sőt paradox módon a személyesség (a láthatóság, anonimitás hiánya, az arccal történő felelősségvállalás) sok tanácsadást vagy segítést igénylő helyzetben lehet pótolhatatlan. Pusztán azt jelentjük ki, hogy az e-ifjúsági iroda sokkal nagyobb lefedettséget biztosít a fiatalok elérése tekintetében a tradicionálisnál. Így az eifjúsági iroda koncepciója megítélésünk szerint egyenrangú partner lehet az "offline ifjúsági iroda" elképzelésével. I. Az ifjúsági szolgáltatások követelményei-elméleti keretek Az ifjúsági korosztályokat ma már alapvetően három hatáscsoport éri: a premodern korból eredeztethető család, a modern társadalom termékeként az iskola (munka) és a posztmodernitásban kiteljesedő szabadidős szféra mintái. Az elsődleges szocializációs terep: a család és a másodlagos szocializációs terep: az iskola (óvoda, munka) mellé már teljes értékkel felzárkózott egy harmadlagos (szabadidős) szocializációs közeg (ez előbbiek az egyén életében is ilyen sorrendben jelentkezve): a kortárscsoportok (mint nem mesterségesen hierarchizált, egyenrangú csoportok), plázák, internet, a média, a kisközösségi együttműködés stb. világa (Nagy-Székely, 2013). A szabadidős tér mára nem egyszerű szatellit, adalékanyag az iskola és a család mellett, hanem egyenrangú szereplőjévé vált a szocializációs és nevelési színterek rendszertanának (Nagy-Trencsényi, 2012). Nem egyszerűen egy harmadik fő színtér, hanem a posztmodern társadalom olyan közege, amelyben a fiatalok egészen másképp szocializálódnak (lásd: előre meghatározott hatalom hiánya, döntés lehetősége és kényszere), mint a másik két közegben. Kutatási adataink alapján (Nagy, 2013) pedig az látható, hogy ezek a fiatalok szabadidejük jó részt mediatizált környezetben töltik: nem csak otthon, de utazás közben, barátoknál, plázákban stb. E szabadidős szocializációs közeg az ifjúságügy kiemelt területe. Az oktatás(munka) és családüggyel foglalkozó nagy intézményrendszerek nem képesek, és nem is feladatuk a harmadik, jórészt önszerveződő, önkéntességen alapuló "láb" kiváltására, amely lábnak egy ujja a virtuális térre is kiterjesztett, kiterjedő ifjúsági munka. Ifjúsági munkának az érintett korosztályok élethelyzetéből adódó sajátos problémáinak megoldását, társadalmi részvételük kialakítását segítő, az ő részvételükre és sajátos szakmai eszközrendszerre alapozó társadalom-, közösségés perszonális fejlesztő, segítő munkát nevezzük (az ifjúsági ügyek szerkezeti elemzését lásd: Nagy-Székely, 2013). Az ifjúsági munka kulcsszavai: énkép kiteljesítés, önismeret, öntevékenység, közösségi párbeszéd, csoportszocializáció, kihívásokra való felkészítés, szabadidős tevékenységek, informális tanulás. A kifejezés egyesíteni hivatott a felnőtté válást (elő)segítő mindenféle foglalatosságot, amelyhez önkéntesen lehet csatlakozni (szemben a másik két szocializációs tereppel, amely adottság, ill. kötelezettség) (Nagy-Székely, 2010). Az ifjúságsegítés két fő iránya a közösségfejlesztés és a személyes ifjúságsegítés. Ez utóbbi három szintje az információszolgáltatás, a tanácsadás és a segítés. Az információszolgáltatás: az információhoz való jog állampolgári jog "A fiataloknak fenntartások nélkül joguk van a teljes, érthető és megbízható információhoz és tanácsadáshoz kivétel nélkül minden őket érintő problémában és minden szektorban, hogy ezáltal a választás teljes szabadságát élvezhessék diszkrimináció, ideológiai vagy más befolyásolás nélkül" (Európa Tanács 1990). A tanácsadás az a tevékenység, melynek során a kérdés-felelet kapcsolaton túl a tanácsadást végző igyekszik brought to you by CORE View metadata, citation and similar papers at core.ac.uk
z ifjúságügy tulajdonképpen a XX. század terméke. A gazdasági társadalmi változások felgyorsulásá... more z ifjúságügy tulajdonképpen a XX. század terméke. A gazdasági társadalmi változások felgyorsulásával, a fejlődéshez legrugalmasabban alkalmazkodó fiatalok súlya megnőtt, a posztindusztriális társadalmakban megjelent az ifjúság mint önálló kategória. 1968 után az ifjúságügy jelentése átalakult, levált az okta tás kistestvére értelmezési keretről (már legalábbis nyugaton). Ma két fő filozófia húzódhat meg mögötte: tekinthet az ifjúságra, mint a rossz hatásoktól védelmezni kívánt csoportra és tekinthet mint erőforrásra mint lehetőségre.
1 "A tábor sajátos, külön világ, ahol-az együtt töltött napok idejére-a gyerekek a maguk törvénye... more 1 "A tábor sajátos, külön világ, ahol-az együtt töltött napok idejére-a gyerekek a maguk törvényei szerint szeretnének élni, mintegy próbára tenni saját világukról alkotott elképzelésüket" (Jánosi, 1985, 171. o.). A táborok kihatnak az egész gyermeki karakterre (Kádár, 1967). E kijelentések érvényessége 30-50 év óta, úgy tűnik, mit sem változott, de változott-e vajon a táborozás fogalma? Mit is tekinthetünk ma tábornak, táborozásnak? Melyek a táborozás pedagógiájának alapvetései, mely neveléstudományi területek része, s melyekkel áll szoros kapcsolatban? Hogyan klasszifikálhatóak a táborok? S van-e létjogosultsága a táborozásnak ma? Ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. I. A táborozás és pedagógiája Legyen a tábormeghatározások alapja az a tevékenység, amit adott táboroztatók csinálnak, igazodjon a gyakorlathoz az elmélet, adott aktivitáshoz az adott tábordefiníció-hangozhatna máris a kritika. Mi azonban nem a saját tevékenységünkhöz akartuk idomítani a meghatározást, hanem olyan elméleti konstruktumot kívántunk alkotni, amely helyes és teljes definícióként állja meg a helyét, még akkor is, ha mi magunk ennek nem feltétlen műveljük minden elemét. A tárgyalt fogalomnak rengeteg meghatározása létezik. Jellemzően ezzel a megállapítással kezdődnek a szakcikkek, majd hosszasan elemzik a definíciók közti különbséget, de legalábbis bemutatják azokat. Azonban a magyar neveléstudomány máig adós a tábor, táborozás fogalmának szabatos meghatározásával. Még azok a szövegek is sokszor nagyvonalúan átugranak tárgyuk definiálásán, amelyeket szerzőik a táborpedagógia oktatásához használandó tananyagnak tekintenek (Tóth, 2015; Dorka, é.n.), illetve azok, amelyek szerzői szakmai működésük alapjának tekintik a táboroztatást. 2 Ráadásul, ha közelről megnézzük a definiáló törekvéseket, láthatjuk, hogy ezek jellemzően rendszerváltás előtti tábormegközelítések és-jellemzések, amelyek egyébként sokszor nem tesznek eleget a definíció követelményeinek (
A hátrányos helyzetről alkotott nézetek megjelenése A kapitalizmus előtti paraszti lét lelkületét... more A hátrányos helyzetről alkotott nézetek megjelenése A kapitalizmus előtti paraszti lét lelkületét megörökítő folklór gazdagon szól az egyenlőtlenségekről (a libapásztorlány jószágait meghajigáló bírófiútól a pásztorkodás különböző "rangjait" jelképező kérőkön át, jobbágyleány és a nemesfiú szerelme beteljesülését haláluk árán is megakadályozó gonosz szülőkig stb.), de a hátrányos helyzet 1 fogalma ez idő tájt még nem fogalmazódott meg. Tulajdonképpen az iskolázás előrehaladtával, kiterjedésével párhuzamosan jelentkezik a társadalmi különbségeknek ilyen típusú felfogása. A hátrány fogalmával ugyanis a versenyhelyzetet is "becsempésszük" értelmezési keretünkbe, amely sok esetben teljesítményfokozó szituáció, sokszor azonban gyengíti a közösségiség, a csoportfelelősség tudatát, árthat a személyiség kibontakozásának (győztesek és vesztesek, élen haladók és lamaradók esete) 2 .. Az oktatáskutatók hamar megtapasztalták, hogy e versenyhelyzetben a kitűzött célokat nem egyszerre érik el a tanulók, sőt van, aki akár el sem éri; s azt is igazolták, hogy a tanulási "hátrányok" jórésze a tanuló társadalmi helyzetével magyarázható. A kudarc, késlekedés okait legtöbbször biológiai-egészségügyi vagy szociális-kulturális-vagy e kétfajta "hátrányteremtő" ágens együttese-akadályokra szokták visszavezetni. A XIX. század második felének írói Európaszerte felfigyelnek az egyenlőtlenségekre, de ezek a történetek rendre az iskolában , de legalábbis ahhoz logikailag, szervezetileg közel játszódnak 3. Még várnunk kell néhány esztendőt (Révész, 2019), hogy az iskolán, családon kívüli szervezett vagy szervezetlen kortárs-világ élményei megjelenjenek, főképp a pedológia, a gyermektanulmányozás táptalaján növekedve. Mindezek új színt hoznak a gyerekirodalomba is: a tábori regényt 4 , amelyekben rendre kimutatható a reformpedagógiai ihletettség. A magyar gyermektanulmányozási diszciplína 5 színrelépésében kifejezetten a szociális érzékenység a meghatározó, a nehéz sorsú gyerekek iránti kíváncsiság, a felfedezés és a segítő szándék kihívása 6 .
The paper briefly reviews the circumstances leading to socialpedagogy and the socialpedagogical a... more The paper briefly reviews the circumstances leading to socialpedagogy and the socialpedagogical approach. This approach is counterbalanced by the obligation-based institutional pedagogy. Thatswhy we try to describe of circumstances of the conceptual approach of social pedagogy from its mutual acceptance, as a "contractual" aspect. We also look at the meaning of the concept that now includes two theorems: the social work based socialpedagogy and pedagogical-based social pedagogy, arguing for this latter extended learning space theory. KEYWORDS socialpedagogy, socialpedagogy vs. insitutional pedagogy, socialpedagogy in education, socialpedagogy in social work, 1 Jelen munka a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj segítségével valósult meg.
Az ifjúsági ügyeket, illetve szűkebben az ifjúsági munkát veszi számba a némiképp becsapó című Hi... more Az ifjúsági ügyeket, illetve szűkebben az ifjúsági munkát veszi számba a némiképp becsapó című History of youth work sorozat. Az eddig megjelent négy kötet 750 oldalon 64 fejezetben próbálja csokorba szedni az ifjúsági munka fejlődését a történettudományénál tágabb társadalmi, kulturális és politikai kérdésekkel összefüggésben. A kötetekben két rendezőelv érvényesül: egyfelől ország tanulmányokon keresztül mutatja be, egy-egy adott európai országon belül milyen adottságok és kihívások mentén alakult a szakterületen folyó munka, másfelől pedig általános ifjúságügyi alapkutatásokat mutat be, ez utóbbinak azonban nem különösebben kiemelve a történeti aspektusait. Alábbi recenziónk az ország tanulmányokat csupán Magyarország szempontjából érinti, elsősorban az általános ifjúságügyi alapkutatásokra fókuszál. A generációs logika, ezen belül is a fiatalok élethelyzete-életmódja, a velük való foglalkozás a hagyományos diszciplináris kereteket összekötő paradigma: a fiatalok világának szegmensekre, diszciplínákra bontásával igazából megnehezítjük annak megértését. A generációs logika interdiszciplináris, hiszen az ifjúságkutatásban összekapcsolódhat a szociológia, a pszichológia, pedagógia, kultúrakutatás s a diszciplínák találkozása magával hozza az elméleti és a módszertani keretek sokszínűségét, összetettségét. A fiatalok világa hagyományos értelemben a szociológusnak ifjúságszociológia, a pedagógusnak szabadidő-pedagógia, a politológusnak szak-és közpolitika, a szociális munkásnak sérülékeny társadalmi csoportok és egyének védelme. Fontos ezért a négy társdiszciplína: a pedagógia-neveléstudomány, a szociológia, a szociális munka és a politikatudomány oldaláról újraértelmezni a fiatalokkal kapcsolatos tevékenységeket. Ezen újraértelmezéssel pedig megnyílik az út a fiatalok egységes szemléletéhez, amely hozzásegíthet ahhoz, hogy e legmobilizálhatóbb, a migrációra leginkább hajlamos társadalmi csoportot új szempontok szerint jellemezzük, új narratívában ismerjük meg. A-2009-ben az országgyűlési határozat szintjére emelt gondolkodás dokumentuma-Nemzeti Ifjúsági Stratégia (Nemzeti Ifjúsági Stratégia, 2009) is ezeken az alapokon nyugszik 1 , de ilyen az Európai Unió Ifjúsági Stratégiája is (EU Ifjúsági Stratégia, 2009). Az európai fősodor a fiatalokkal való foglalkozás komplex terét, az ifjúságügyet egyfajta háromszögként (ún. mágikus háromszög, Chisholm et al, 2011) fogja fel, ahol az ifjúságkutatás (mint elmélet), az ifjúságpolitika (mint közpolitika) és a szociálpedagógiai irányultságú ifjúsági munka (mint gyakorlat) hat egymásra. Fentiek kapcsán felvázolható az ifjúságügy európai értelmezése modellje (1. ábra):
In this essay we are going to investigate the potentials of distance learning materials from an e... more In this essay we are going to investigate the potentials of distance learning materials from an educational point of view. We will make an attempt to examine the opportunities of education using distance learning and computer. We will do this through ...
A munkaban az ifjusagugy – mint a fiatalokkal valo multidiszciplinaris kereteken nyugvo foglalkoz... more A munkaban az ifjusagugy – mint a fiatalokkal valo multidiszciplinaris kereteken nyugvo foglalkozas – elsődleges diszciplinaris kornyezete kerul gorcső ala, igy bemutatjuk a nevelestudomanyi, a szociologiai, politologiai es szocialis munka kapcsolatokat. The Youth Worker Training As A Research Area With Orientation Of More Disciplines In this paper we try to show the disciplinar network of youth affairs, especially the primary links: the contacts with education, sociology, political science and social work.
A premodern világból kilépő iskolát érő kritikákban a modernizációs elvárások és sajátos posztmod... more A premodern világból kilépő iskolát érő kritikákban a modernizációs elvárások és sajátos posztmodern kihívások torlódtak egybe már a XX. század korai éveiben is (hogy aztán a XX. század történelmi fordulatai ezt a torlódást még drámaibbá fogalmazzák). A "Pusztuljatok bilincses iskolák" Adytól ismert formulája a tanúja a XX. század elején modernizációs kihívásokkal küzdő Magyarország iskolaügyének. Az értelmezések és a fejlesztési követelések jellegzetesen három irányban haladtak.
ÁDÁM NAGY, SÁNDOR ILLÉNYI: Vocational education in Hungary, Per. Pol. Soc. Man. Sci., 7/1 (1999),... more ÁDÁM NAGY, SÁNDOR ILLÉNYI: Vocational education in Hungary, Per. Pol. Soc. Man. Sci., 7/1 (1999), 89-104. Download in pdf. KEYWORDS: Informatical Intelligence, informatical knowledge structure, vocational education. ABSTRACT:
Page 1. Empowering Roma Youth The Hungarian Civil Youth Sector, Highlighting Roma Organizations b... more Page 1. Empowering Roma Youth The Hungarian Civil Youth Sector, Highlighting Roma Organizations by Ádám Nagy, Levente Székely, and Roza Vajda Page 2. Published by: Open Society Institute Youth Initiative 400 West 59th Street New York, NY 10019 ...
Idén várható a 2000-ben indult nagymintás ifjúságkutatás hatodik hullámának adatfelvétele. Ezért ... more Idén várható a 2000-ben indult nagymintás ifjúságkutatás hatodik hullámának adatfelvétele. Ezért láttuk indokoltnak vitát kezdeményezni az Új csendes generáció paradigmájáról, különös tekintettel annak 2020-as várható jellemzőiről. Hipotézisünk szerint 2020-ban a csendesség radikális csökkenésének leszünk tanúi. Cikkünk a 2020. januári állapotokat tükrözi, ezért a pandémia okozta esetleges generációs átalakulásról nem szólunk (arról lásd: Fekete-Nagy 2020). 1 Mannheim példának hozza a 18. századi porosz és japán fiatalokat, akik elhelyezkedésére, életélményeire senki sem mondaná azt, hogy hasonló volt. Ezzel támasztja alá a közös társadalmi-történelmi egység sorsában való részvétel szükségességét.
According to Mannheim (Mannheim, 1969), an age group can be considered a generation, if they shar... more According to Mannheim (Mannheim, 1969), an age group can be considered a generation, if they share some immament attributes, generational consciousness or communal characteristics. For this to happen, three requirements must be met: shared experiences, actual cohesion, common attitudes and forms of behavior (Mannheim, 1969). Based on this, Strauss and Howe came up with a model (Strauss-Howe, 1991), which states that generation changes take place in our society every 15-20 years. Prensky added the relation to the information society and technology as an important factor, thus outlining the definition of Generation X, Y and Z, but now the name of the next generation, Generation Alpha, is being established. This article will cover the origin of the name, the possible characteristics attributed to this age group, and tries to discern if this concept is meaningful in terms of the generation paradigm. kulcsszavak: generációk, Alfa-generáció, tudományosság Összefoglaló Mannheim szerint (Mannheim, 1969) egy korcsoport akkor tekinthető generációnak, ha valamely közös immanens tulajdonság, nemzedéki tudat, közösségi jegy jellemzi őket, s ehhez három feltétel szükséges: a közös tapasztalat (élmény); a tényleges egymásra orientálódás és a közös helyzetértelmezés, attitűdök, cselekvési formák (Mannheim, 1969). Strauss és Howe (Strauss-Howe, 1991) erre építkező modellje szerint nagyjából 15-20 évente megy végbe a társadalomban a mannheimi értelemben vett generációváltás. Prensky a korosztályi dimenzióhoz az információs társadalommal való viszony alapján kirajzolódik az X, Y és Z generációk értelmezése, ugyanakkor már 1 A cikk a Bolyai Kutatási Ösztöndíj támogatásával született. 2 Bolyai ösztöndíjas, egyetemi docens, Selye János Egyetem,
Míg a civil mint kifejezés több évezredes múltra tekint vissza, a nonprofit fogalom csakaXX.száza... more Míg a civil mint kifejezés több évezredes múltra tekint vissza, a nonprofit fogalom csakaXX.századterméke.Ezutóbbifejlődésénekegyikállomásakéntaciviltársadalomrólfolyópolémiábanaszakmaazún.minimalista-generalistavitátólvolthangos(Pérez-Diaz1998;Huszár2009).Aminimalistákmegközelítésevoltszűkebb:szerintükciviltársadalomalattszervezetek,mozgalmaksajátoskombinációja,azazatársadalomegyönálló szférája értendő. Konkrétan a civil társadalom a nem kormányzati és nem gazdasági intézmények egysége. A generalisták tágabb fogalmi rendszerrel dolgoztak: szerintük a területalapjaegymagatartásforma,amelynekjellemzői:akorlátozottéselszámoltatható közhatalom,anyilvánosságstb.,ésamelylehetővétesziaközöscselekvést,illetvebiztosítja a szabadságjogok gyakorlását, az önszerveződést (Anheier-Glasius-Kaldor 2004). A civiltársadalomteháttulajdonképpenegyfajtapolitikaikultúra,"civilizált"közélet,szabályrendszer,amelynekalapjaajogállam,ademokrácia,apolgárifelelősség,atolerancia. Ez-nem is olyan látensen-bizonyos értékek melletti elkötelezettséget is feltételez, azazeszerintaterületalapjatulajdonképpenegyfajtapolitikaikultúra. A"szervezetekvs.attitűd"problematikájaazigénybevevőoldaláróla"tagiviszonyvs. szolgáltatásokigénybevétele"kettősségéválik.Ezafiatalokterébenazifjúságirészvétel 25 CIvIl SzEmlE ■ 2015/2. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■
Az ifjúságügy terepe a családon és iskolán túli terület, alanyai a magukért már igen, másokért mé... more Az ifjúságügy terepe a családon és iskolán túli terület, alanyai a magukért már igen, másokért még nem felelősséget vállalók (kb. 10-30 éves korcsoportok). A gyerekek-serdülők-fiatal felnőttek (együtt: ifjúság) több időt töltenek az iskolán kívül, mint belül, többet vannak a családtól távol, mint vele, így érthetővé válik az igény: ezt az ún. harmadlagos, szabadidős szocializációs közeget is valamilyen módon elemezni, támogatni lenne szükséges. Az Európai Ifjúsági Információs és Tanácsadó Ügynökség (ERYICA) 1993-ban fogadta el és 2004-ben módosította az ifjúsági szolgáltatások alapelveit (European Youth Information Charter), amelynek lényegét tekintve, illetve a gyakorlati tapasztalatokat összegezve 21 az ifjúsági szolgáltatásokkal kapcsolatos alapelvet vettünk számba. Ezek részletesebb vizsgálata azt mutatja, hogy a szolgáltatási követelményeket a "valós" világban az ifjúsági szolgáltatások, a "hagyományos" irodák valójában csak felemás módon, nem teljeskörűen teljesítik. A klasszikus ifjúsági iroda elsősorban az egyenlőség, az anonimitás, a titoktartás, az igazodás, a függetlenség. az elérés, az elkülönülés, a nyelvi elvárások terén mutat hiányosságokat. Így felvetődik a gondolat, hogy ezen hiányosságok az e-ifjúsági munka kapcsán kiküszöbölhetőek-e, van-e értelme felvázolni az e-ifjúsági szolgáltatás alapvető jellemzőit. Az elemzés azt mutatja, hogy az e-ifjúsági iroda koncepciója az ifjúsági szolgáltatásokkal kapcsolatos követelményekből jóval többet teljesít, mint a tradicionális, fizikai térben megvalósuló ifjúsági szolgáltatás. Azon néhány elvárás, amely nem teljes mértékben elégíthető ki az online térben, az is megközelítőleg teljesíti a feltételeket. Egyetlen olyan pont sem érhető tetten, amely veszélyezteti az ifjúsági szolgáltatásokkal kapcsolatos követelményrendszer integritását. Ezen túlmenően az iroda a fiatalok támogatása mellett az ifjúságsegítőknek is új felületet biztosít, számukra is lehetőséget ad a helyfüggetlen szolgáltatásra: azaz munkavállalás szempontjából a kistelepülési ifjúságsegítő is egyenesélyű partnere lehet a nagyvárosi szakembernek. Mindezzel nem állítjuk azt, hogy az e-ifjúsági iroda kiváltani lenne képes a tradicionális ifjúsági szolgáltatásokat, hiszen a személyes kontaktus, sőt paradox módon a személyesség (a láthatóság, anonimitás hiánya, az arccal történő felelősségvállalás) sok tanácsadást vagy segítést igénylő helyzetben lehet pótolhatatlan. Pusztán azt jelentjük ki, hogy az e-ifjúsági iroda sokkal nagyobb lefedettséget biztosít a fiatalok elérése tekintetében a tradicionálisnál. Így az eifjúsági iroda koncepciója megítélésünk szerint egyenrangú partner lehet az "offline ifjúsági iroda" elképzelésével. I. Az ifjúsági szolgáltatások követelményei-elméleti keretek Az ifjúsági korosztályokat ma már alapvetően három hatáscsoport éri: a premodern korból eredeztethető család, a modern társadalom termékeként az iskola (munka) és a posztmodernitásban kiteljesedő szabadidős szféra mintái. Az elsődleges szocializációs terep: a család és a másodlagos szocializációs terep: az iskola (óvoda, munka) mellé már teljes értékkel felzárkózott egy harmadlagos (szabadidős) szocializációs közeg (ez előbbiek az egyén életében is ilyen sorrendben jelentkezve): a kortárscsoportok (mint nem mesterségesen hierarchizált, egyenrangú csoportok), plázák, internet, a média, a kisközösségi együttműködés stb. világa (Nagy-Székely, 2013). A szabadidős tér mára nem egyszerű szatellit, adalékanyag az iskola és a család mellett, hanem egyenrangú szereplőjévé vált a szocializációs és nevelési színterek rendszertanának (Nagy-Trencsényi, 2012). Nem egyszerűen egy harmadik fő színtér, hanem a posztmodern társadalom olyan közege, amelyben a fiatalok egészen másképp szocializálódnak (lásd: előre meghatározott hatalom hiánya, döntés lehetősége és kényszere), mint a másik két közegben. Kutatási adataink alapján (Nagy, 2013) pedig az látható, hogy ezek a fiatalok szabadidejük jó részt mediatizált környezetben töltik: nem csak otthon, de utazás közben, barátoknál, plázákban stb. E szabadidős szocializációs közeg az ifjúságügy kiemelt területe. Az oktatás(munka) és családüggyel foglalkozó nagy intézményrendszerek nem képesek, és nem is feladatuk a harmadik, jórészt önszerveződő, önkéntességen alapuló "láb" kiváltására, amely lábnak egy ujja a virtuális térre is kiterjesztett, kiterjedő ifjúsági munka. Ifjúsági munkának az érintett korosztályok élethelyzetéből adódó sajátos problémáinak megoldását, társadalmi részvételük kialakítását segítő, az ő részvételükre és sajátos szakmai eszközrendszerre alapozó társadalom-, közösségés perszonális fejlesztő, segítő munkát nevezzük (az ifjúsági ügyek szerkezeti elemzését lásd: Nagy-Székely, 2013). Az ifjúsági munka kulcsszavai: énkép kiteljesítés, önismeret, öntevékenység, közösségi párbeszéd, csoportszocializáció, kihívásokra való felkészítés, szabadidős tevékenységek, informális tanulás. A kifejezés egyesíteni hivatott a felnőtté válást (elő)segítő mindenféle foglalatosságot, amelyhez önkéntesen lehet csatlakozni (szemben a másik két szocializációs tereppel, amely adottság, ill. kötelezettség) (Nagy-Székely, 2010). Az ifjúságsegítés két fő iránya a közösségfejlesztés és a személyes ifjúságsegítés. Ez utóbbi három szintje az információszolgáltatás, a tanácsadás és a segítés. Az információszolgáltatás: az információhoz való jog állampolgári jog "A fiataloknak fenntartások nélkül joguk van a teljes, érthető és megbízható információhoz és tanácsadáshoz kivétel nélkül minden őket érintő problémában és minden szektorban, hogy ezáltal a választás teljes szabadságát élvezhessék diszkrimináció, ideológiai vagy más befolyásolás nélkül" (Európa Tanács 1990). A tanácsadás az a tevékenység, melynek során a kérdés-felelet kapcsolaton túl a tanácsadást végző igyekszik brought to you by CORE View metadata, citation and similar papers at core.ac.uk
z ifjúságügy tulajdonképpen a XX. század terméke. A gazdasági társadalmi változások felgyorsulásá... more z ifjúságügy tulajdonképpen a XX. század terméke. A gazdasági társadalmi változások felgyorsulásával, a fejlődéshez legrugalmasabban alkalmazkodó fiatalok súlya megnőtt, a posztindusztriális társadalmakban megjelent az ifjúság mint önálló kategória. 1968 után az ifjúságügy jelentése átalakult, levált az okta tás kistestvére értelmezési keretről (már legalábbis nyugaton). Ma két fő filozófia húzódhat meg mögötte: tekinthet az ifjúságra, mint a rossz hatásoktól védelmezni kívánt csoportra és tekinthet mint erőforrásra mint lehetőségre.
1 "A tábor sajátos, külön világ, ahol-az együtt töltött napok idejére-a gyerekek a maguk törvénye... more 1 "A tábor sajátos, külön világ, ahol-az együtt töltött napok idejére-a gyerekek a maguk törvényei szerint szeretnének élni, mintegy próbára tenni saját világukról alkotott elképzelésüket" (Jánosi, 1985, 171. o.). A táborok kihatnak az egész gyermeki karakterre (Kádár, 1967). E kijelentések érvényessége 30-50 év óta, úgy tűnik, mit sem változott, de változott-e vajon a táborozás fogalma? Mit is tekinthetünk ma tábornak, táborozásnak? Melyek a táborozás pedagógiájának alapvetései, mely neveléstudományi területek része, s melyekkel áll szoros kapcsolatban? Hogyan klasszifikálhatóak a táborok? S van-e létjogosultsága a táborozásnak ma? Ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. I. A táborozás és pedagógiája Legyen a tábormeghatározások alapja az a tevékenység, amit adott táboroztatók csinálnak, igazodjon a gyakorlathoz az elmélet, adott aktivitáshoz az adott tábordefiníció-hangozhatna máris a kritika. Mi azonban nem a saját tevékenységünkhöz akartuk idomítani a meghatározást, hanem olyan elméleti konstruktumot kívántunk alkotni, amely helyes és teljes definícióként állja meg a helyét, még akkor is, ha mi magunk ennek nem feltétlen műveljük minden elemét. A tárgyalt fogalomnak rengeteg meghatározása létezik. Jellemzően ezzel a megállapítással kezdődnek a szakcikkek, majd hosszasan elemzik a definíciók közti különbséget, de legalábbis bemutatják azokat. Azonban a magyar neveléstudomány máig adós a tábor, táborozás fogalmának szabatos meghatározásával. Még azok a szövegek is sokszor nagyvonalúan átugranak tárgyuk definiálásán, amelyeket szerzőik a táborpedagógia oktatásához használandó tananyagnak tekintenek (Tóth, 2015; Dorka, é.n.), illetve azok, amelyek szerzői szakmai működésük alapjának tekintik a táboroztatást. 2 Ráadásul, ha közelről megnézzük a definiáló törekvéseket, láthatjuk, hogy ezek jellemzően rendszerváltás előtti tábormegközelítések és-jellemzések, amelyek egyébként sokszor nem tesznek eleget a definíció követelményeinek (
A hátrányos helyzetről alkotott nézetek megjelenése A kapitalizmus előtti paraszti lét lelkületét... more A hátrányos helyzetről alkotott nézetek megjelenése A kapitalizmus előtti paraszti lét lelkületét megörökítő folklór gazdagon szól az egyenlőtlenségekről (a libapásztorlány jószágait meghajigáló bírófiútól a pásztorkodás különböző "rangjait" jelképező kérőkön át, jobbágyleány és a nemesfiú szerelme beteljesülését haláluk árán is megakadályozó gonosz szülőkig stb.), de a hátrányos helyzet 1 fogalma ez idő tájt még nem fogalmazódott meg. Tulajdonképpen az iskolázás előrehaladtával, kiterjedésével párhuzamosan jelentkezik a társadalmi különbségeknek ilyen típusú felfogása. A hátrány fogalmával ugyanis a versenyhelyzetet is "becsempésszük" értelmezési keretünkbe, amely sok esetben teljesítményfokozó szituáció, sokszor azonban gyengíti a közösségiség, a csoportfelelősség tudatát, árthat a személyiség kibontakozásának (győztesek és vesztesek, élen haladók és lamaradók esete) 2 .. Az oktatáskutatók hamar megtapasztalták, hogy e versenyhelyzetben a kitűzött célokat nem egyszerre érik el a tanulók, sőt van, aki akár el sem éri; s azt is igazolták, hogy a tanulási "hátrányok" jórésze a tanuló társadalmi helyzetével magyarázható. A kudarc, késlekedés okait legtöbbször biológiai-egészségügyi vagy szociális-kulturális-vagy e kétfajta "hátrányteremtő" ágens együttese-akadályokra szokták visszavezetni. A XIX. század második felének írói Európaszerte felfigyelnek az egyenlőtlenségekre, de ezek a történetek rendre az iskolában , de legalábbis ahhoz logikailag, szervezetileg közel játszódnak 3. Még várnunk kell néhány esztendőt (Révész, 2019), hogy az iskolán, családon kívüli szervezett vagy szervezetlen kortárs-világ élményei megjelenjenek, főképp a pedológia, a gyermektanulmányozás táptalaján növekedve. Mindezek új színt hoznak a gyerekirodalomba is: a tábori regényt 4 , amelyekben rendre kimutatható a reformpedagógiai ihletettség. A magyar gyermektanulmányozási diszciplína 5 színrelépésében kifejezetten a szociális érzékenység a meghatározó, a nehéz sorsú gyerekek iránti kíváncsiság, a felfedezés és a segítő szándék kihívása 6 .
The paper briefly reviews the circumstances leading to socialpedagogy and the socialpedagogical a... more The paper briefly reviews the circumstances leading to socialpedagogy and the socialpedagogical approach. This approach is counterbalanced by the obligation-based institutional pedagogy. Thatswhy we try to describe of circumstances of the conceptual approach of social pedagogy from its mutual acceptance, as a "contractual" aspect. We also look at the meaning of the concept that now includes two theorems: the social work based socialpedagogy and pedagogical-based social pedagogy, arguing for this latter extended learning space theory. KEYWORDS socialpedagogy, socialpedagogy vs. insitutional pedagogy, socialpedagogy in education, socialpedagogy in social work, 1 Jelen munka a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj segítségével valósult meg.
Az ifjúsági ügyeket, illetve szűkebben az ifjúsági munkát veszi számba a némiképp becsapó című Hi... more Az ifjúsági ügyeket, illetve szűkebben az ifjúsági munkát veszi számba a némiképp becsapó című History of youth work sorozat. Az eddig megjelent négy kötet 750 oldalon 64 fejezetben próbálja csokorba szedni az ifjúsági munka fejlődését a történettudományénál tágabb társadalmi, kulturális és politikai kérdésekkel összefüggésben. A kötetekben két rendezőelv érvényesül: egyfelől ország tanulmányokon keresztül mutatja be, egy-egy adott európai országon belül milyen adottságok és kihívások mentén alakult a szakterületen folyó munka, másfelől pedig általános ifjúságügyi alapkutatásokat mutat be, ez utóbbinak azonban nem különösebben kiemelve a történeti aspektusait. Alábbi recenziónk az ország tanulmányokat csupán Magyarország szempontjából érinti, elsősorban az általános ifjúságügyi alapkutatásokra fókuszál. A generációs logika, ezen belül is a fiatalok élethelyzete-életmódja, a velük való foglalkozás a hagyományos diszciplináris kereteket összekötő paradigma: a fiatalok világának szegmensekre, diszciplínákra bontásával igazából megnehezítjük annak megértését. A generációs logika interdiszciplináris, hiszen az ifjúságkutatásban összekapcsolódhat a szociológia, a pszichológia, pedagógia, kultúrakutatás s a diszciplínák találkozása magával hozza az elméleti és a módszertani keretek sokszínűségét, összetettségét. A fiatalok világa hagyományos értelemben a szociológusnak ifjúságszociológia, a pedagógusnak szabadidő-pedagógia, a politológusnak szak-és közpolitika, a szociális munkásnak sérülékeny társadalmi csoportok és egyének védelme. Fontos ezért a négy társdiszciplína: a pedagógia-neveléstudomány, a szociológia, a szociális munka és a politikatudomány oldaláról újraértelmezni a fiatalokkal kapcsolatos tevékenységeket. Ezen újraértelmezéssel pedig megnyílik az út a fiatalok egységes szemléletéhez, amely hozzásegíthet ahhoz, hogy e legmobilizálhatóbb, a migrációra leginkább hajlamos társadalmi csoportot új szempontok szerint jellemezzük, új narratívában ismerjük meg. A-2009-ben az országgyűlési határozat szintjére emelt gondolkodás dokumentuma-Nemzeti Ifjúsági Stratégia (Nemzeti Ifjúsági Stratégia, 2009) is ezeken az alapokon nyugszik 1 , de ilyen az Európai Unió Ifjúsági Stratégiája is (EU Ifjúsági Stratégia, 2009). Az európai fősodor a fiatalokkal való foglalkozás komplex terét, az ifjúságügyet egyfajta háromszögként (ún. mágikus háromszög, Chisholm et al, 2011) fogja fel, ahol az ifjúságkutatás (mint elmélet), az ifjúságpolitika (mint közpolitika) és a szociálpedagógiai irányultságú ifjúsági munka (mint gyakorlat) hat egymásra. Fentiek kapcsán felvázolható az ifjúságügy európai értelmezése modellje (1. ábra):
In this essay we are going to investigate the potentials of distance learning materials from an e... more In this essay we are going to investigate the potentials of distance learning materials from an educational point of view. We will make an attempt to examine the opportunities of education using distance learning and computer. We will do this through ...
A munkaban az ifjusagugy – mint a fiatalokkal valo multidiszciplinaris kereteken nyugvo foglalkoz... more A munkaban az ifjusagugy – mint a fiatalokkal valo multidiszciplinaris kereteken nyugvo foglalkozas – elsődleges diszciplinaris kornyezete kerul gorcső ala, igy bemutatjuk a nevelestudomanyi, a szociologiai, politologiai es szocialis munka kapcsolatokat. The Youth Worker Training As A Research Area With Orientation Of More Disciplines In this paper we try to show the disciplinar network of youth affairs, especially the primary links: the contacts with education, sociology, political science and social work.
A premodern világból kilépő iskolát érő kritikákban a modernizációs elvárások és sajátos posztmod... more A premodern világból kilépő iskolát érő kritikákban a modernizációs elvárások és sajátos posztmodern kihívások torlódtak egybe már a XX. század korai éveiben is (hogy aztán a XX. század történelmi fordulatai ezt a torlódást még drámaibbá fogalmazzák). A "Pusztuljatok bilincses iskolák" Adytól ismert formulája a tanúja a XX. század elején modernizációs kihívásokkal küzdő Magyarország iskolaügyének. Az értelmezések és a fejlesztési követelések jellegzetesen három irányban haladtak.
ÁDÁM NAGY, SÁNDOR ILLÉNYI: Vocational education in Hungary, Per. Pol. Soc. Man. Sci., 7/1 (1999),... more ÁDÁM NAGY, SÁNDOR ILLÉNYI: Vocational education in Hungary, Per. Pol. Soc. Man. Sci., 7/1 (1999), 89-104. Download in pdf. KEYWORDS: Informatical Intelligence, informatical knowledge structure, vocational education. ABSTRACT:
Page 1. Empowering Roma Youth The Hungarian Civil Youth Sector, Highlighting Roma Organizations b... more Page 1. Empowering Roma Youth The Hungarian Civil Youth Sector, Highlighting Roma Organizations by Ádám Nagy, Levente Székely, and Roza Vajda Page 2. Published by: Open Society Institute Youth Initiative 400 West 59th Street New York, NY 10019 ...
Idén várható a 2000-ben indult nagymintás ifjúságkutatás hatodik hullámának adatfelvétele. Ezért ... more Idén várható a 2000-ben indult nagymintás ifjúságkutatás hatodik hullámának adatfelvétele. Ezért láttuk indokoltnak vitát kezdeményezni az Új csendes generáció paradigmájáról, különös tekintettel annak 2020-as várható jellemzőiről. Hipotézisünk szerint 2020-ban a csendesség radikális csökkenésének leszünk tanúi. Cikkünk a 2020. januári állapotokat tükrözi, ezért a pandémia okozta esetleges generációs átalakulásról nem szólunk (arról lásd: Fekete-Nagy 2020). 1 Mannheim példának hozza a 18. századi porosz és japán fiatalokat, akik elhelyezkedésére, életélményeire senki sem mondaná azt, hogy hasonló volt. Ezzel támasztja alá a közös társadalmi-történelmi egység sorsában való részvétel szükségességét.
According to Mannheim (Mannheim, 1969), an age group can be considered a generation, if they shar... more According to Mannheim (Mannheim, 1969), an age group can be considered a generation, if they share some immament attributes, generational consciousness or communal characteristics. For this to happen, three requirements must be met: shared experiences, actual cohesion, common attitudes and forms of behavior (Mannheim, 1969). Based on this, Strauss and Howe came up with a model (Strauss-Howe, 1991), which states that generation changes take place in our society every 15-20 years. Prensky added the relation to the information society and technology as an important factor, thus outlining the definition of Generation X, Y and Z, but now the name of the next generation, Generation Alpha, is being established. This article will cover the origin of the name, the possible characteristics attributed to this age group, and tries to discern if this concept is meaningful in terms of the generation paradigm. kulcsszavak: generációk, Alfa-generáció, tudományosság Összefoglaló Mannheim szerint (Mannheim, 1969) egy korcsoport akkor tekinthető generációnak, ha valamely közös immanens tulajdonság, nemzedéki tudat, közösségi jegy jellemzi őket, s ehhez három feltétel szükséges: a közös tapasztalat (élmény); a tényleges egymásra orientálódás és a közös helyzetértelmezés, attitűdök, cselekvési formák (Mannheim, 1969). Strauss és Howe (Strauss-Howe, 1991) erre építkező modellje szerint nagyjából 15-20 évente megy végbe a társadalomban a mannheimi értelemben vett generációváltás. Prensky a korosztályi dimenzióhoz az információs társadalommal való viszony alapján kirajzolódik az X, Y és Z generációk értelmezése, ugyanakkor már 1 A cikk a Bolyai Kutatási Ösztöndíj támogatásával született. 2 Bolyai ösztöndíjas, egyetemi docens, Selye János Egyetem,
discipline, research, analysis and model building. And since youth policy -albeit like a child bo... more discipline, research, analysis and model building. And since youth policy -albeit like a child born out of wedlock -is accepted as an extant element in the public policy domain, the conceptual foundations of youth are still to be laid down in order for a unified, coherent and consistent system to develop in the area. The intention in the current study is to contribute to the creation of such a unified system of foundations, and not to conduct a further analysis of youth policy (for a detailed analysis
A Harmadrészt – Magyar Ifjúság 2012 tanulmánykötet regionális alapon vizsgálja a fiatalok élethel... more A Harmadrészt – Magyar Ifjúság 2012 tanulmánykötet regionális alapon vizsgálja a fiatalok élethelyzetét, életmódját és problématérképét. A Kutatópont szervezésében megvalósult „Magyar Ifjúság 2012” kutatás során 8 ezer, 15-29 éves fiatalt kérdeztek meg a szakemberek, egy hozzávetőleg 70 perces kérdőívvel 2012. őszén. A kutatásban a következőket vizsgálták: demográfia, családalapítás-gyermekvállalás, oktatás, munka, mobilitás, kockázati magatartás, szabadidő, médiafogyasztás, civil és közéleti aktivitás. A kutatás reprezentatívnak tekinthető a magyarországi 15-29 éves magyar népességre területileg, településtípusonként, korcsoportok és nemek szerint. Szerzők: Bogáromi Eszter, Csizmadia Zoltán, Domokos Tamás, Fazekas Anna, Nagy Ádám, Nagy Zita Éva, Ruff Tamás, Szabó Fanni, Szeitl Blanka, Székely Levente, Terplán Győző, Tóth Péter Szerkesztette: Nagy Ádám, Székely Levente Lektorálta: Murányi István
Dear Reader / 4 Foreword / 5 Life situation M r s T i b o r Po n g r á c z Children in the Family... more Dear Reader / 4 Foreword / 5 Life situation M r s T i b o r Po n g r á c z Children in the Family / 8 E s z t e r B e r é n y i Youth, School, Education / 14 L á s z l ó Va r g a Youth and Employment / 22 B é l a B a u e r Cultural Habits of Young People / 28 Z s u z s a M o l n á r -M i k l ó s M á d e r -P é t e r P i l l ó k Financial Situation of Young People / 38 É v a S u s á n s z k y -Z s u z s a S z á n t ó Youth and Health / 47 I m r e N y i t r a i Marginalised / 57 B e n c e S á g v á r i Youth and Community / 68 Professional approach B e r n a d e t t e S o m o d y Youth and Law / 77 M á r i a H e r c z o g Professional Youth Structures / 83 M á r t o n B e k e Children and Youth Civil Sector / 91 A r i s z t i d K á r o l y D i t z e n d y -Á d á m N a g y -L á s z l ó W é b e r
Uploads
Papers by Ádám Nagy
Szerzők: Bogáromi Eszter, Csizmadia Zoltán, Domokos Tamás, Fazekas Anna,
Nagy Ádám, Nagy Zita Éva, Ruff Tamás, Szabó Fanni, Szeitl Blanka, Székely
Levente, Terplán Győző, Tóth Péter
Szerkesztette: Nagy Ádám, Székely Levente
Lektorálta: Murányi István