Papers by Rebeka Sára Szigethy
McGiveron, Rafeeq O., ed. Critical Insights: Fahrenheit 451. Amenia, NY: Grey House Publishing, 2014. 212-29. Print., Jan 30, 2014
Will new technologies eventually put an end to book reading? Will people be reading books in the ... more Will new technologies eventually put an end to book reading? Will people be reading books in the future? Moreover, will there be any people to read? Is speculative fiction (SF) important? These and other related questions provide the core topic of this essay. Firstly we review the role of reading in Fahrenheit 451, and track an extended body position metaphor throughout the novel. Then we discuss the potential future of reading and the impact technology exerts on that, drawing on the ideas of—among others—Luciano Floridi, Vernor Vinge, Ray Kurzweil, and Isaac Asimov. Finally, we briefly comment on the role speculative fiction may assume in shaping the future of reading.
Kállay G., Katalin et al., eds. Freely Given to the Waves. A Collection of Essays on Herman Melville’s Moby Dick 2007/2008 (LATCH Collection Series Vol. 5.). Cuyahoga Falls, OH & Mt. Pleasant, TX: Open Latch Publications, 2013., May 2013
In this paper we attempt to lend Captain Ahab's psychopathological diagnosis, and argue that in s... more In this paper we attempt to lend Captain Ahab's psychopathological diagnosis, and argue that in spite of its apparent irrationality and destructivity (in concern of both Ahab and his peers) Captain Ahab's urge to find and fight the White Whale is not a mere instance of insane mania, but an inevitable deterministic imperative.
In this paper we attempt to lend Captain Ahab's psychopathological diagnosis, and argue that... more In this paper we attempt to lend Captain Ahab's psychopathological diagnosis, and argue that in spite of its apparent irrationality and destructivity (in concern of both Ahab and his peers) Captain Ahab's urge to find and fight the White Whale is not a mere instance of insane mania, but an inevitable deterministic imperative.
Hyeronimus Bosch "A gyönyörök kertje" című képének megnevezés nem a festőtől ered, művészettörtén... more Hyeronimus Bosch "A gyönyörök kertje" című képének megnevezés nem a festőtől ered, művészettörténeti találgatások szülték. A szárnyasoltár nehezen illeszthető a klasszikusnak nevezhető korabeli világképbe, vallási felfogásba. Sem a festő életéről, személyiségéről, világnézetéről, sem Az ezeréves birodalom megrendelőiről nem tudunk eleget ahhoz, hogy bizonyosat állíthassunk a kép szimbolikájáról, jelentéséről. 1 Problematikus kérdés a Bosch-féle bagoly-ábrázolások értelmezése, ezzel foglalkozom most "A gyönyörök kertje" vonatkozásában.
Uploads
Papers by Rebeka Sára Szigethy