Papers by Imre Ungvari Zrinyi
Gondolatmenetem célja megvizsgálni, hogy elgondolható- e fenomenológiai szempontból „a világ” az ... more Gondolatmenetem célja megvizsgálni, hogy elgondolható- e fenomenológiai szempontból „a világ” az együtt élés és az együtt működés tereként, amelyet a gondolkodás és az életvilág kulturális horizontok által modellált kapcsolatából kiindulva próbálok megérteni. Alaptézisem, hogy a világ faktikus létezésén túl, az emberi világvonatkozások sokféleségén belül az életkörnyezetként megélt létadott ságok szubjektív-kulturális konstitúciója hozza létre „a világot”, azt a tárgyi és értelemteli összefüggésrendszert, amely minden további értelmezésnek és együtt működésnek az előzménye. Arra a kérdésre keresek választ, hogy mennyiben segíthet a fenomenológiai gondolkodás a különböző szemléletmódok szerint tájékozódó közösségek és kultúrák „világ”-értelmezéseinek a megértésében és ökológiai szemléletük empatikus egymáshoz közelítésében.
book, 2022
Böhm Károly fi lozófi ájának problémakezelése érdemi módon „részt vesz” a fi lozófi ai gondolkodá... more Böhm Károly fi lozófi ájának problémakezelése érdemi módon „részt vesz” a fi lozófi ai gondolkodás hagyományából ismert problémakörök alapkérdéseiről (az ismeretelméleti megalapozásról, a szubjektum szempontrendszeréről, és a kulturális teljesítmények feltételeiről) folytatott „határtalan párbeszédben”. Kérdésfelvetései – más gondolati alapokon – a későbbi, sőt részben a mai fi lozófi át is foglalkoztatják. A böhmi fi lozófi a értelme nem csupán az, amit az egyes művekből a mai értelmező, a művek hatástörténetétől függetlenül képes kihámozni, hanem az is, amit a mai értelmezés a művek és a hozzájuk tapadt hatástörténeti adalékok ismeretével együtt róluk és általuk elgondolni képes.
Alpar Losoncz–Andrea Ivanisevic (Eds.): Deindustrialization: phenomena, consequences. University of Novi Sad, Novi Sad, 2013, 2013
Although modern European life in both economical, social and political sense presupposed a large ... more Although modern European life in both economical, social and political sense presupposed a large scale of industrialisation for every society as producer of skills, goods and lifestyles that are necessary conditions of “modern civilized life”, in the last 50 year these conditions were heavily undermined by a narrow-minded, severe and short term cost-benefit calculus imposed by changes in global market. Deindustrialization as a complex and multilayered process affects the majority of countries from US and Western-Europe, to less developed countries such those of Central and Eastern Europe, Asia and South-America. The process is more disastrous in the countries of Central and Eastern Europe (CEE) which in parallel with the challenges of transition from the centrally planned economic system to the market economy faced also the challenges of globalisation. This transition has as a result major losses regarding the working population, large scale migration abroad, disequilibrium in the social security system, peripheralization of local communities and a growing need for brownfield regeneration. Our paper’s aim is to propose ways of understanding the meaning of the deindustrialization phenomenon with all its impacts on people’s lives, but also to emphasize the challenges it involves for ethics.
Alpar Losoncz–Andrea Ivanisevic (Eds.): Population: development/crisis. University of Novi Sad, Novi Sad, 2012, 2012
Speaking about “population”, i.e. a number of people living in a circumscribed territory, means a... more Speaking about “population”, i.e. a number of people living in a circumscribed territory, means adopting a term that allows interpretations based on quantitative aggregation or disaggregation of people which avoid considering the individual human being as being irrelevant x-s in a set. By doing so, as Foucault shows people could be submitted to different techniques of power. The fact that records kept by public administration and administration in general transform people into numbers and categories (“cases”), and therefore simply into the “raw material” of further political measures, is also an insight of Zygmunt Bauman who shows that the possibility of Holocaust was an inherent feature of the way modern bureaucracy works. If we want to consider people with their goals and perspectives we must consider them in their plurality, with their capacity of both action and speech, due to which they can understand each other and develop their common life. This is Hannah Arendt’s Human Condition’s rationale: humans’ life is not determined just by impersonal forms of life consuming labour or the work producing the “universe of things”, but also by action, the way the political realm rises directly out of acting together by “sharing of words and deeds”. In our paper we propose a critique of depersonalized thinking of man and not a judgement about the general character, the epistemological structure or social role of demography. Our view concerns not the science of population at large, but a certain fault of “demographic thinking” that some demographers, but mostly, public servants and politicians can fall in.
Although neo-liberals seem to accept that people live in a systematically produced and calculated... more Although neo-liberals seem to accept that people live in a systematically produced and calculated state of virtual irresponsibility, the recent past of Central and Eastern European cultures (dictatorial regimes, the Holocaust, ethnic wars, ecological disasters, financial and economic crises) demonstrate the tragic consequences of shared irresponsibility for freedom and human life. To promote ethical conduct by creating a valid conceptual frame for a responsible professional (business and economic) practice, we shall rethink the essential features of responsibilty, revealed by the 20th century phenomenologists as Husserl, Heidegger, Roman Ingarden, Sartre, Lévinas and Hans Jonas. For proving the practical validity of the term I will present a complex and to some extent contradictory Romanian case about the knowing-doing gap in the practice of a well-known CSR specialist. To enlighten the case I will refer to findings included in the sharp analysis of the thought of responsible actors involved in complex choice situations described by László Zsolnai. By this we aim to draft the transition of the individual from ’free-floating responsibility’ to self responsibility.
A természetes beállítottságban mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy mind az életben, mind ped... more A természetes beállítottságban mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy mind az életben, mind pedig a gondolkodásban döntő jelentőségű mozzanat a bizalom, bár a tapasztalat esetenként bizonytalannak és kockázatosnak láttatja ezt az attitűdöt. A modern filozófia egyik kiindulópontját képező karteziánus kérdésfelvetés, mely alaptendenciájában visszavonja magát a világból és azzal igyekszik biztosítani megalapozottságát, hogy következetesen csakis a bizonyosságra épít, egyenesen a filozófiai gondolkodás feltételévé, kiinduló mozzanatává teszi az egyetemes kételkedést, mindenféle előzetes, spontán bizalom-képzet mindenre kiterjedő felfüggesztését. Valóban, ez az attitűd, bár a gondolkodás lehetséges kiindulópontjaként bizonyított termékenységét nehéz lenne tagadni, éppen az ellenkezője annak az ugyancsak termékeny attitűdnek, amit a vélekedések közösen feltárható igazságába és a kölcsönösen ellenőrzött tárgyi egyetértés lehetőségébe vetett bizalom jellemez. A bizalmat éppen olyan attitűdként szoktuk átélni, mint ami a következesen kételkedő és közvetlenül saját belátást követelő álláspontot felülbírálva elfogadja a vélekedésekben az igazság, illetve a látszatokban a valóság mozzanatait, közvetítettségük fokozatait.
Imre Ungvári Zrínyi
Experience, interpretation and communication in Husserl’s phenomenology
Abs... more Imre Ungvári Zrínyi
Experience, interpretation and communication in Husserl’s phenomenology
Abstract: Exploring the basic structures of cognition, phenomenolgy starts from the subjective impression of experience and tries to understand the its sense-establishing process in sujective and intersubjective connection. The complex process of interpretation also comprises the transition from the static-egologic and genetic exploration to the intersubjective experience, which, to a certain extent can be considered the trial/testing of cognition. The philosophical grounding of experience, interpretation and communication thus needs the clarification of problems concerning the examination of the specific possibilities of general cognition, self-knowledge and meaning comprehension allowing social interactions. The resulting basic notions form the criteria for conceiving both the human and social research and the interpretation of its results.
Keywords: experience, interpretation, communication, husserlian phenomenology, cognitive philosophy, intentionality, genetic phenomenology, subjectivity, intersubjectivity, lifeworld
Imre Ungváry-Zrínyi:
The epistemological and antropological significance of the senses
Keywords:... more Imre Ungváry-Zrínyi:
The epistemological and antropological significance of the senses
Keywords: intentional experience, intentional object, intentional content, time object, perceptual field, perceptual modality, openness to world
The sight (and letting be seen) and the hearing (and the capacity of vocalization) together with the other senses and their corresponding sensual modalities may be considered on one hand as specific experiences (experiences of perception) within the subject’s consciousness and therefore constitute the basis for essential forms of givenness (and expression), but on the other hand can be considered from the perspective of their role within the structure of the wholeness of human perceptions, as sensual modalities which complete each other and interweave. In the first case the experiences are considered from the point of view of the theory of knowledge and in the second case from the point of view of the anthropology of perceptions. Our goal is to demonstrate that both are acceptable from a phenomenological point of view and also that the sensual and particularly the acoustic modalities have an important role in the exploration of man’s openness to world. In this way both the theory of knowledge and the anthropological perspectives are considered essential fore the study of the perceptual and spiritual condition of man.
A bűnnek az önazonosság szempontjábólvaló értelmezése olyan kísérlet, amely a bűn erényetikai, fu... more A bűnnek az önazonosság szempontjábólvaló értelmezése olyan kísérlet, amely a bűn erényetikai, fundamentálontológiai és elementáretikai aspektusait összekapcsolja az én társadalmi-kulturális önazonosságának hermeneutikai elméletével és megpróbál egységes szempontot találni e jelenségkomplexum megítélése számára. Gondolatmenetünk alapfeltevése, hogy a bűntudat és az önazonosság meghatározott képzetei szorosan összefonódnak. A bűntudatban az ember a számára legsajátabb és másokkal is megosztott életösszefüggésekbe beilleszkedő önértelmezését, életmódját illetve egész jellemét tagadó hajlam tartós jelenlétével kell szembenézzen, amely esetenként a cselekedeteit eldöntő motívummá válhat.
Jelen írás célja az erényetika morális jelentőségének a körvonalazása, mégpedig azáltal, hogy meg... more Jelen írás célja az erényetika morális jelentőségének a körvonalazása, mégpedig azáltal, hogy megpróbáljuk megállapítani az erényetikai megfontolások helyét és szerepét a filozófia és az erkölcsi gyakorlatok történetében. Feltevésünk az, hogy a filozófia történetében korszakmeghatározónak számító etikai elméletek (erényetika, kötelességetika, haszonelvű etika stb.) az erkölcsös életvezetésnek egy adott közösségi és történelmi tapasztalatvilágát összegzik és problematizálják.
A beszéd és a vetélkedés, a beszédaktusok és a társadalmi-hatalmi viszonyok alakítása, a megértés... more A beszéd és a vetélkedés, a beszédaktusok és a társadalmi-hatalmi viszonyok alakítása, a megértés és koordináció kérdései közötti összefügések arra engednek következtetni, hogy a vita és az erkölcsi szabályozás problémái belülről kapcsolódnak egymáshoz, illetve ahhoz, ahogyan önmagunk és bármely más cselekvő erkölcsi teljesítményét megítéljük.
Epikurosz tanácsa szerint filozófiával bármely életkorbán foglalkozhatunk, ugyanis a
lélek ápolás... more Epikurosz tanácsa szerint filozófiával bármely életkorbán foglalkozhatunk, ugyanis a
lélek ápolása, a boldogságunkról való gondoskodás és a jövő bizonytalansága egyaránt szükségessé teszi az elmélkedést. Ám a filozófiával való foglalkozásnak kezdete van. A történelem és a filozófiatörténeti hagyomány, különösen pedig Arisztotelész és Hegel
örököseiként tudnunk kell, hogy az elmélkedés tárgyai, akárcsak a tapasztalatok számára igénybe vehető fogalmak, kategóriák önálló adottságok. Ez azt jelenti, hogy létüknek története, működésüknek, kapcsolódásuknak meghatározott szabályai vannak. Minden újabb vizsgálódás, bármilyen szemszögből próbálja megközelíteni a maga problémáit, azt
tapasztalja, hogy e problémák készen talált létösszefüggései és jelentéskörnyezete
nagymértékben belejátszik saját mozgásterének kialakításába. Éppen lehetőségeinek feltérképezésére, illetve a hagyományhoz fűződő tudatos viszonyának megteremtésére irányuló próbálkozásai képezik a filozófiával valófoglalkozás kiindulópontját, öntudatának
minimálfeltételét.
Az itt következő írások a fent említett értelemben vett vizsgálódások, kísérletek. Céljuk részben a filozófia történeti hagyománnyal szembeni tipikus magatartásmódok bemutatása, részben pedig egyes kortárs erkölcsi-politikai és művészeti jelenségek elméleti hátterének megvilágítása. Az így adódó perspektívák elkerülhetetlenül töredékesek maradnak,
közöttük nem rajzolható meg egyértelmű összefüggés. Nem úgy illeszkednek egymáshoz, mint egy szemléleti egész mozaikszemei, hanem úgy, mint különböző szintű problémakörökből kinőtt szemléletmódok.
Mű es hatástörténete A magyar kartezianizmus kifejezés (és méginkább ennek sajá-tosan erdélyi vál... more Mű es hatástörténete A magyar kartezianizmus kifejezés (és méginkább ennek sajá-tosan erdélyi változata) olyan szűkítő, lehatároló fogalomnak tű-nik, amely az egyetemességgel szemben a kulturális sajátosságo-kat hangsúlyozza. Eszerint többféle kartezianizmus létezik, ame-lyeknek jellegzetességeit a térben és időben körülhatárolt kultúrák uralkodó stílusjegyei határozzák meg. Ebben az összefüggésben az eredeti műhöz képest a befogadás, értelmezés, a különféle nyelvi, technikai, intézményi adottságok és szabályrendszerek alakító szerepe bizonyos túlsúlyra tesz szert. Az eszmei tartalomnak ere-deti megjelenésétől eltérő közegbe való beillesztése, (mint pl. a descartesi gondolatok erdélyi befogadása) újraértelmezésként, a szerző léthelyzetétől, kultúrájától, szándékaitól való eltávolodás-ként jelentkezik. Ilymódon az eredeti műnek vagy alapgondolatai-nak kifejezésformái alapvetően más szemantikai, ideológiai és pragmatikai tartalmakkal keveredhetnek, olykor olyanokkal is, amelyeket a szerző nemcsak, hogy nem láthatott előre, de kifeje-zetten ellenzett volna. Mindezek megkövetelik, hogy a magyar, ill. erdélyi kartezianizmus dokumentumainak áttekintése előt vázoljuk a 17. századi Európa (mindenekelőtt Németalföld és Erdély) tár
Lukács és Tengelyi filozófia-, illetve filozófusi felelősségértelmezését olyan, a saját filozófia... more Lukács és Tengelyi filozófia-, illetve filozófusi felelősségértelmezését olyan, a saját filozófiai kérdésfelvetéseikben bennerejlő módszertani-strukturális sajátosságokként kívánjuk felmutatni, amelyek a filozofálás egy-egy típusára példaszerűek lehetnek.
I consider spirituality to be the kind of motivation and broader, meaning-seeking perspective, th... more I consider spirituality to be the kind of motivation and broader, meaning-seeking perspective, that, wherever it may come from, gives people motivations and concerns that is far beyond their nearest material interests. The idea of a connection between spirituality (morality, culture, religion) and economic performance will be discussed as: a) 'spiritual capital' (Berger and Redding), i.e., 'a set of resources stemming from religion'; b) as the focal point for combining work and joyful experience of being ('flow') by coordination of mental models of people' (Csikszentmihalyi); c) the encouragement and implementation of spirituality in the workplace (Mitroff and Denton) aiming to reveal the deepest sources of everyday creativity and meaningful life. The paper aims to provide arguments for business leaders as entrepreneurs to find inspiration in spirituality to go beyond narrow material interests.
The crisis, in whatever form it manifests, is always at the same time the crisis of thinking, of ... more The crisis, in whatever form it manifests, is always at the same time the crisis of thinking, of interpretation and self-interpretation. But in the case of the economic crisis there also arises the question of correlation of the social activity systems upholding man's life, and the role of the normative (i.e. moral, legal, political) conditions of cooperation. Accordingly this is not only about the social and cultural role of the money (Simmel), or the autopoiesis of the autoreferential social systems (Luhmann), but also about what makes the critique of the market economy inevitable from an economic and systemic risk point of view (Polányi, U. Beck), or about the question of whether systemic problems could be solved in the frameworks of branch ethics of financial practice or of comprehensive ethics in the economy. It seems to us that the analysis of the evolvement of the crisis draws our attention on the fact that it is not the accidental errors or occasional disorderliness that we meet here, but that the financial guidance of the whole economic process (e.g. taking self-interest maximization as the sole measure of economic rationality or coordinating economic activities according to the consideration of the shortest term of revenue) is essentially problematic. If we are able to conceive the economic crisis also as the crisis of our thinking and our ways of leading a life, it may come to light that not only the economic system's characteristics are responsible for the crisis, but also the subjective expectations connected with the economic-financial system. Accordingly the annulment of the causes of the crisis isn't the special problem of the economists, entrepreneurs and politicians only, but also a first order problem for both the average people, and the humanities and philosophy.
Journal for the Study of Religions and Ideologies, Jan 1, 2010
Marosvásárhely, Mentor Kiadó, Jan 1, 2005
Uploads
Papers by Imre Ungvari Zrinyi
Experience, interpretation and communication in Husserl’s phenomenology
Abstract: Exploring the basic structures of cognition, phenomenolgy starts from the subjective impression of experience and tries to understand the its sense-establishing process in sujective and intersubjective connection. The complex process of interpretation also comprises the transition from the static-egologic and genetic exploration to the intersubjective experience, which, to a certain extent can be considered the trial/testing of cognition. The philosophical grounding of experience, interpretation and communication thus needs the clarification of problems concerning the examination of the specific possibilities of general cognition, self-knowledge and meaning comprehension allowing social interactions. The resulting basic notions form the criteria for conceiving both the human and social research and the interpretation of its results.
Keywords: experience, interpretation, communication, husserlian phenomenology, cognitive philosophy, intentionality, genetic phenomenology, subjectivity, intersubjectivity, lifeworld
The epistemological and antropological significance of the senses
Keywords: intentional experience, intentional object, intentional content, time object, perceptual field, perceptual modality, openness to world
The sight (and letting be seen) and the hearing (and the capacity of vocalization) together with the other senses and their corresponding sensual modalities may be considered on one hand as specific experiences (experiences of perception) within the subject’s consciousness and therefore constitute the basis for essential forms of givenness (and expression), but on the other hand can be considered from the perspective of their role within the structure of the wholeness of human perceptions, as sensual modalities which complete each other and interweave. In the first case the experiences are considered from the point of view of the theory of knowledge and in the second case from the point of view of the anthropology of perceptions. Our goal is to demonstrate that both are acceptable from a phenomenological point of view and also that the sensual and particularly the acoustic modalities have an important role in the exploration of man’s openness to world. In this way both the theory of knowledge and the anthropological perspectives are considered essential fore the study of the perceptual and spiritual condition of man.
lélek ápolása, a boldogságunkról való gondoskodás és a jövő bizonytalansága egyaránt szükségessé teszi az elmélkedést. Ám a filozófiával való foglalkozásnak kezdete van. A történelem és a filozófiatörténeti hagyomány, különösen pedig Arisztotelész és Hegel
örököseiként tudnunk kell, hogy az elmélkedés tárgyai, akárcsak a tapasztalatok számára igénybe vehető fogalmak, kategóriák önálló adottságok. Ez azt jelenti, hogy létüknek története, működésüknek, kapcsolódásuknak meghatározott szabályai vannak. Minden újabb vizsgálódás, bármilyen szemszögből próbálja megközelíteni a maga problémáit, azt
tapasztalja, hogy e problémák készen talált létösszefüggései és jelentéskörnyezete
nagymértékben belejátszik saját mozgásterének kialakításába. Éppen lehetőségeinek feltérképezésére, illetve a hagyományhoz fűződő tudatos viszonyának megteremtésére irányuló próbálkozásai képezik a filozófiával valófoglalkozás kiindulópontját, öntudatának
minimálfeltételét.
Az itt következő írások a fent említett értelemben vett vizsgálódások, kísérletek. Céljuk részben a filozófia történeti hagyománnyal szembeni tipikus magatartásmódok bemutatása, részben pedig egyes kortárs erkölcsi-politikai és művészeti jelenségek elméleti hátterének megvilágítása. Az így adódó perspektívák elkerülhetetlenül töredékesek maradnak,
közöttük nem rajzolható meg egyértelmű összefüggés. Nem úgy illeszkednek egymáshoz, mint egy szemléleti egész mozaikszemei, hanem úgy, mint különböző szintű problémakörökből kinőtt szemléletmódok.
Experience, interpretation and communication in Husserl’s phenomenology
Abstract: Exploring the basic structures of cognition, phenomenolgy starts from the subjective impression of experience and tries to understand the its sense-establishing process in sujective and intersubjective connection. The complex process of interpretation also comprises the transition from the static-egologic and genetic exploration to the intersubjective experience, which, to a certain extent can be considered the trial/testing of cognition. The philosophical grounding of experience, interpretation and communication thus needs the clarification of problems concerning the examination of the specific possibilities of general cognition, self-knowledge and meaning comprehension allowing social interactions. The resulting basic notions form the criteria for conceiving both the human and social research and the interpretation of its results.
Keywords: experience, interpretation, communication, husserlian phenomenology, cognitive philosophy, intentionality, genetic phenomenology, subjectivity, intersubjectivity, lifeworld
The epistemological and antropological significance of the senses
Keywords: intentional experience, intentional object, intentional content, time object, perceptual field, perceptual modality, openness to world
The sight (and letting be seen) and the hearing (and the capacity of vocalization) together with the other senses and their corresponding sensual modalities may be considered on one hand as specific experiences (experiences of perception) within the subject’s consciousness and therefore constitute the basis for essential forms of givenness (and expression), but on the other hand can be considered from the perspective of their role within the structure of the wholeness of human perceptions, as sensual modalities which complete each other and interweave. In the first case the experiences are considered from the point of view of the theory of knowledge and in the second case from the point of view of the anthropology of perceptions. Our goal is to demonstrate that both are acceptable from a phenomenological point of view and also that the sensual and particularly the acoustic modalities have an important role in the exploration of man’s openness to world. In this way both the theory of knowledge and the anthropological perspectives are considered essential fore the study of the perceptual and spiritual condition of man.
lélek ápolása, a boldogságunkról való gondoskodás és a jövő bizonytalansága egyaránt szükségessé teszi az elmélkedést. Ám a filozófiával való foglalkozásnak kezdete van. A történelem és a filozófiatörténeti hagyomány, különösen pedig Arisztotelész és Hegel
örököseiként tudnunk kell, hogy az elmélkedés tárgyai, akárcsak a tapasztalatok számára igénybe vehető fogalmak, kategóriák önálló adottságok. Ez azt jelenti, hogy létüknek története, működésüknek, kapcsolódásuknak meghatározott szabályai vannak. Minden újabb vizsgálódás, bármilyen szemszögből próbálja megközelíteni a maga problémáit, azt
tapasztalja, hogy e problémák készen talált létösszefüggései és jelentéskörnyezete
nagymértékben belejátszik saját mozgásterének kialakításába. Éppen lehetőségeinek feltérképezésére, illetve a hagyományhoz fűződő tudatos viszonyának megteremtésére irányuló próbálkozásai képezik a filozófiával valófoglalkozás kiindulópontját, öntudatának
minimálfeltételét.
Az itt következő írások a fent említett értelemben vett vizsgálódások, kísérletek. Céljuk részben a filozófia történeti hagyománnyal szembeni tipikus magatartásmódok bemutatása, részben pedig egyes kortárs erkölcsi-politikai és művészeti jelenségek elméleti hátterének megvilágítása. Az így adódó perspektívák elkerülhetetlenül töredékesek maradnak,
közöttük nem rajzolható meg egyértelmű összefüggés. Nem úgy illeszkednek egymáshoz, mint egy szemléleti egész mozaikszemei, hanem úgy, mint különböző szintű problémakörökből kinőtt szemléletmódok.
Ungvári Zrínyi Imre ‒ Veress Károly (eds.): Experiences of Crisis and Ethical Perspectives ‒ The volume contains the presentations held at the 1stInternational Applied Ethical Conference in Kolozsvár / Cluj-Napoca on 20 May 2011.
x x x
A kötet az első Kolozsvári Alkalmazott Etikai Konferencia (2011. május 20.) előadásait tartalmazza.