Összefoglalás A tanulmány a civilitikával mint új társadalomtudományi elemzési iránnyal, a civil ... more Összefoglalás A tanulmány a civilitikával mint új társadalomtudományi elemzési iránnyal, a civil társadalom elméletével és gyakorlatával foglalkozik. Az írás a civil társadalom történeti kialakulásának, illetve az alapvető fogalmi-elméleti kereteknek a rövid áttekintésére vállalkozik, emellett azt vizsgálja, hogy Nyugat-és Közép-Európában, illetve Magyarországon milyen konkrét formában és változatban jött létre, jön létre a civil társadalom. A tanulmány célja bemutatni, hogy a közép-európai régióban és hazánkban a civil társadalom fokozatos újjászületésének vagyunk a szemtanúi, ám ez a folyamat még rengeteg ellentmondással terhelt, a demokratikus civil szerveződéseket többféle-gazdasági, külpolitikai, ideológiai-kihívás éri, ezért a kedvező jelek ellenére a civil társadalom stabilizációjáról és konszolidációjáról csak részben beszélhetünk.
Kulcsár Kálmánra emlékezünk. Az akadémikusra, aki folyóiratunkban több alkalommal is publikált, s... more Kulcsár Kálmánra emlékezünk. Az akadémikusra, aki folyóiratunkban több alkalommal is publikált, s aki egyben a lap szerkesztőbizottságának is a tagja volt-egészen haláláig. Kulcsár Kálmán a magyar társadalomtudomány megkerülhetetlen alakja, s az is marad még nagyon sokáig. Az 1960-as évek elejétől alapműveket írt a szociológia-jogszociológia témakörében, miként: A jogszociológia problémái (1960), A szociológiai gondolkodás fejlődése (1966), A mai magyar társadalom (1980), Gazdaság, társadalom, jog (1982), A modernizáció és a magyar társadalom (1986), Politika és jogszociológia (1987), A modernizáció és a jog (1989), Két világ között-Rendszerváltás Magyarországon (1994)-és még jócskán lehetne folytatni a sort. E műveken nevelkedtek fel társadalomtudós generációk, munkái az egyetemi jogi és szociológiai oktatás szerves részévé váltak, miközben ő maga is hosszú évtizedekig tanított, többek között az ELTÉ-n és a Pécsi Egyetemen. Kiemelkedő érdeme, hogy bár a Kádár-korszakban írta meg számos alapművét, ezek nem "merültek el" egy marxista-leninista retorikában, hanem szakszerűek, tárgyilagosak maradtak; olyan írások ezek, amelyek ma is érvényes szaktudományos munkák. Kulcsár, aki eredetileg diplomatának készült, vezetésre termett alkat volt, melyre predesztinálta kiegyensúlyozottsága, mértéktartása és világos látásmódja. Ennek is következménye, hogy nehéz körülmények között vette át 1973-ban az MTA Szociológiai Kutatóintézetének irányítását, ám amikor 1983-ban átadta a vezetést, kitűnő gárdát hagyott utódjára. Karrierjének további állomásai: 1982-ben az Akadémia rendes tagja lett, 1983-tól 1988-ig töltötte be az Akadémia főtitkárhelyettesi pozícióját, 1988 és 1990 között igazságügyminiszterként tevékenykedett, s tevőlegesen részt vett a rendszerváltást megalapozó alaptörvények kidolgozásában, egy új alkotmány alapjainak lerakásában. 1990 és 1993 között Magyarország kanadai nagykövete, majd hazatérte után az MTA Politikai Tudományok Intézete-lapunk kiadója-igazgatója volt 1994 és 1998 között, ezek után pedig-egészen haláláig-kutatóprofesszorként dolgozott az intézetben. Hogy világos legyen mindnyájunk számára Kulcsár Kálmán erkölcsi tartása és hozzáállása, lépjünk vissza egy pillanatra pályája kezdetére. Amikor 1956ban kitört a forradalom, ő a Legfelsőbb Bíróságon dolgozott, s a bíróságon ok
A bal-és jobboldal az ezredfordulón Az alábbi tanulmányban a következõ kérdésre kívánok választ k... more A bal-és jobboldal az ezredfordulón Az alábbi tanulmányban a következõ kérdésre kívánok választ keresni: a bal-jobb szembenállás tükrözi-e még az utóbbi évek, sõt az utóbbi hónapok jelentõs horderejû átalakulásait-különös tekintettel a 2001. szeptember 11-ei Egyesült Államok elleni terrortámadásra-, avagy mint tipikus "modern" kategória, meggörnyed a posztmodern világjelenségek súlya alatt és háttérbe szorul? A válasz megadásához elõször néhány kiinduló alaptézist fogalmazok meg, majd arra igyekszem választ keresni, hogy milyen érvek és tények szólnak a kategóriapár háttérbe szorulása, illetve fennmaradása mellett. Röviden arra is kitérek, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadás következményei vajon hogyan befolyásolhatják a bal-jobb ellentétet 2001-ben és utána, végül pedig azt vizsgálom, hogy hogyan alakul a bal-jobb helyzete Magyarországon. KIINDULÓ TÉZISEK Aligha vitatható, hogy a bal-jobb megosztottság a nyugati politikai kultúrában és beszédmódban a modernitás szerves részévé vált, egyben a politikai folyamatok, a pártok, politikai aktorok és erõcsoportok küzdelmeinek alapvetõ értelmezési kerete immáron 200-250 éve. Súlya, jelentõsége olyan fogalmakhoz és kategóriákhoz hasonlítható, mint az állam a civil társadalom, a demokrácia, az emberi jogok, a liberalizmus-konzervativizmus-szocializmus, a képviselet, a részvétel stb. Ugyanakkor azt állítom, hogy a XXI. században a bal-jobb helyzete, ha tetszik "pozíciója" radikálisan átalakul. Ennek lé-PÁRTOK ÉS ÉRTÉKELÉSEK
ÖSSZEFOGLALÓ Az alábbi tanulmány * arra keres választ, hogy az elmúlt húsz év tapasztalatai alapj... more ÖSSZEFOGLALÓ Az alábbi tanulmány * arra keres választ, hogy az elmúlt húsz év tapasztalatai alapján milyen kormányzati rendszerek alakultak ki az új, közép-és kelet-európai demokráciákban, s e rendszerek mennyire segítették elő a demokratikus intézményrendszer és működés konszolidációját. Az érintett országok kormányzati rendszereinek deskriptív bemutatásán és összehasonlításán túl annak vizsgálatára is sor kerül, hogy az egyes országok, illetve alrégiók országai milyen háttértényezők, mögöttes indokok mentén választották az elnöki, a félelnöki vagy a parlamentáris rendszert, illetve ezek meghatározott kombinációját. S bár a kormányzati rendszerek elemzése hagyományos az institucionális megközelítésmódot igényli, a vizsgálat ennél tágabb keretek között mozog. Egyfelől alkalmazzuk az aktorszempontú megközelítést, amely arra kíván választ találni, hogy a rendszerváltás, a demokratizáció folyamatában a meghatározó politikai szereplők miért és milyen motivációk okán döntöttek az egyik vagy másik kormányzati rendszer bevezetése mellett. Másfelől a neoinstitucionalista vizsgálati módszerrel azt vesszük szemügyre, hogy az aktorok intézményválasztásai mögött milyen történeti, kulturális, politikai és intézményi hagyományok, szokások húzódnak meg, amelyek bizonyos történeti kontinuitások fennmaradására, rendszerváltás utáni továbbélésére is magyarázatokat kínálnak. Kiinduló hipotézisünk az, hogy a rendszerváltozások (1989-1991) óta eltelt időszak tapasztalatai alapján az új közép-és kelet-európai demokráciákban a parlamentáris kormányzati rendszer bizonyult a legsikeresebbnek. Ezen állítás azonban bizonyításra szorul, s többek között erre teszünk kísérletet az alábbi tanulmányban. Kulcsszavak: kormányzati rendszerek Közép-és Kelet-Európa aktor-elmélet neoinstitucionalizmus történeti kontinuitás demokrácia konszolidáció ELMÉLETI ALAPVETÉSEK ÉS VITÁK Az a kérdés, hogy az új demokráciák konszolidációja szempontjából melyik kormányzati rendszer a legelőnyösebb és legoptimálisabb, nagyjából a nyolcvanas-kilencvenes évek óta foglalkoztatja intenzíven a szakirodalmat. Ez a * Az írás az általam vezetett, OTKA K-83906-os kutatás keretében jött létre.
Water-swellable rubber (WSR) comprises super absorbent polymer (SAP) embedded in a rubber matrix ... more Water-swellable rubber (WSR) comprises super absorbent polymer (SAP) embedded in a rubber matrix and has been commonly used as sealants and caulks, in which high water uptake and sufficient mechanical strength are required. In this work, we investigated the swelling behavior and mechanical properties of rubber composites comprising SAP powders. A reinforcement effect is caused by the SAP particles, which are described using a modified Guth-Gold equation up to the semi-dilute region. The complex modulus shows upper deviation at high SAP content owing to network formation between SAP particles. The swelling force of the WSR is explained by the amount of SAP particles in the surface layer of the matrix up to the semi-dilute region. The formation of the SAP network leads to an appreciable increase in the swelling force of WSR, as SAP particles embedded in the matrix also contribute to the swelling of WSR.
Az europai radikalis iranyzatokon belul a szelsőjobboldali es szelsőbaloldali partok vizsgalatara... more Az europai radikalis iranyzatokon belul a szelsőjobboldali es szelsőbaloldali partok vizsgalatara koncentraltunk, amelyeket a hazai szakirodalom nem targyal erdemben. Azokra a partokra azonban kevesse tertunk ki, amelyek a magyar szakirodalomban visszaterően szerepelnek (Le Pen, Haider partjai). Viszont kitertunk a francia es olasz szelsőbaloldal es szelsőjobb olyan uj politikai szervezeteire es iranyzataira, amelyek uj megvilagitasba helyezik a ket orszag partrendszeret es a szelsősegesseg politikai kriteriumait is. Az elkeszult tanulmanyok egy resze mar megjelent tudomanyos szaklapokban (Politikatudomanyi Szemle, Central European Political Science Review), masik reszuket pedig mar elfogadtak megjelentetesre. Bar az időkozbeni penzugyi megszoritasok miatt kevesebb orszag partrendszeret tudtuk vizsgalni, ezzel egyutt Olaszorszagon es Franciaorszagon kivul a kovetkező orszagok kerultek vizsgalatunk kozeppontjaba: Nemetorszag, Svajc (utobbit eredetileg nem is terveztuk), Kelet- es Koz...
Az europai radikalis iranyzatokon belul a szelsőjobboldali es szelsőbaloldali partok vizsgalatara... more Az europai radikalis iranyzatokon belul a szelsőjobboldali es szelsőbaloldali partok vizsgalatara koncentraltunk, amelyeket a hazai szakirodalom nem targyal erdemben. Azokra a partokra azonban kevesse tertunk ki, amelyek a magyar szakirodalomban visszaterően szerepelnek (Le Pen, Haider partjai). Viszont kitertunk a francia es olasz szelsőbaloldal es szelsőjobb olyan uj politikai szervezeteire es iranyzataira, amelyek uj megvilagitasba helyezik a ket orszag partrendszeret es a szelsősegesseg politikai kriteriumait is. Az elkeszult tanulmanyok egy resze mar megjelent tudomanyos szaklapokban (Politikatudomanyi Szemle, Central European Political Science Review), masik reszuket pedig mar elfogadtak megjelentetesre. Bar az időkozbeni penzugyi megszoritasok miatt kevesebb orszag partrendszeret tudtuk vizsgalni, ezzel egyutt Olaszorszagon es Franciaorszagon kivul a kovetkező orszagok kerultek vizsgalatunk kozeppontjaba: Nemetorszag, Svajc (utobbit eredetileg nem is terveztuk), Kelet- es Koz...
Kutatasunk azt vizsgalta, hogy Magyarorszag milyen politikai tevekenyseget folytatott, s hogyan e... more Kutatasunk azt vizsgalta, hogy Magyarorszag milyen politikai tevekenyseget folytatott, s hogyan ervenyesitette nemzeti erdekeit az Europai Parlamentben a 2004-es belepes utani evekben. Ennek kapcsan atfogoan vizsgaltuk, hogy hogyan műkodik az EP, hogyan politizalnak a regi tagorszagok frakcioi, illetve az ujonnan belepettek, kulonos tekintettel az ugynevezett "visegradi" negyekre. Arra a megallapitasra jutottunk, hogy amig a nyugat-europai orszagok - belső ideologiai megosztottsagaik ellenere - igen markans es eredmenyes erdekervenyesitest folytatnak az EU osszes szervezeten, igy az Europai Parlamenten belul is, addig a visegradi orszagok nemzeti erdekervenyesitese meglehetősen akadozo, kialakulatlan, sok tekintetben esetleges. A meghatarozo orszagok kepesek voltak egymas kozott olyan kompromisszumok megkotesere, melyek erőfolenyuket tovabbra is biztositottak. Ezzel szemben a visegradi orszagok amellett, hogy kiforratlanok erdekervenyesitesi csatornaik, nem igazan kepesek ...
Összefoglalás A tanulmány a civilitikával mint új társadalomtudományi elemzési iránnyal, a civil ... more Összefoglalás A tanulmány a civilitikával mint új társadalomtudományi elemzési iránnyal, a civil társadalom elméletével és gyakorlatával foglalkozik. Az írás a civil társadalom történeti kialakulásának, illetve az alapvető fogalmi-elméleti kereteknek a rövid áttekintésére vállalkozik, emellett azt vizsgálja, hogy Nyugat-és Közép-Európában, illetve Magyarországon milyen konkrét formában és változatban jött létre, jön létre a civil társadalom. A tanulmány célja bemutatni, hogy a közép-európai régióban és hazánkban a civil társadalom fokozatos újjászületésének vagyunk a szemtanúi, ám ez a folyamat még rengeteg ellentmondással terhelt, a demokratikus civil szerveződéseket többféle-gazdasági, külpolitikai, ideológiai-kihívás éri, ezért a kedvező jelek ellenére a civil társadalom stabilizációjáról és konszolidációjáról csak részben beszélhetünk.
Összefoglalás A tanulmány a civilitikával mint új társadalomtudományi elemzési iránnyal, a civil ... more Összefoglalás A tanulmány a civilitikával mint új társadalomtudományi elemzési iránnyal, a civil társadalom elméletével és gyakorlatával foglalkozik. Az írás a civil társadalom történeti kialakulásának, illetve az alapvető fogalmi-elméleti kereteknek a rövid áttekintésére vállalkozik, emellett azt vizsgálja, hogy Nyugat-és Közép-Európában, illetve Magyarországon milyen konkrét formában és változatban jött létre, jön létre a civil társadalom. A tanulmány célja bemutatni, hogy a közép-európai régióban és hazánkban a civil társadalom fokozatos újjászületésének vagyunk a szemtanúi, ám ez a folyamat még rengeteg ellentmondással terhelt, a demokratikus civil szerveződéseket többféle-gazdasági, külpolitikai, ideológiai-kihívás éri, ezért a kedvező jelek ellenére a civil társadalom stabilizációjáról és konszolidációjáról csak részben beszélhetünk.
Kulcsár Kálmánra emlékezünk. Az akadémikusra, aki folyóiratunkban több alkalommal is publikált, s... more Kulcsár Kálmánra emlékezünk. Az akadémikusra, aki folyóiratunkban több alkalommal is publikált, s aki egyben a lap szerkesztőbizottságának is a tagja volt-egészen haláláig. Kulcsár Kálmán a magyar társadalomtudomány megkerülhetetlen alakja, s az is marad még nagyon sokáig. Az 1960-as évek elejétől alapműveket írt a szociológia-jogszociológia témakörében, miként: A jogszociológia problémái (1960), A szociológiai gondolkodás fejlődése (1966), A mai magyar társadalom (1980), Gazdaság, társadalom, jog (1982), A modernizáció és a magyar társadalom (1986), Politika és jogszociológia (1987), A modernizáció és a jog (1989), Két világ között-Rendszerváltás Magyarországon (1994)-és még jócskán lehetne folytatni a sort. E műveken nevelkedtek fel társadalomtudós generációk, munkái az egyetemi jogi és szociológiai oktatás szerves részévé váltak, miközben ő maga is hosszú évtizedekig tanított, többek között az ELTÉ-n és a Pécsi Egyetemen. Kiemelkedő érdeme, hogy bár a Kádár-korszakban írta meg számos alapművét, ezek nem "merültek el" egy marxista-leninista retorikában, hanem szakszerűek, tárgyilagosak maradtak; olyan írások ezek, amelyek ma is érvényes szaktudományos munkák. Kulcsár, aki eredetileg diplomatának készült, vezetésre termett alkat volt, melyre predesztinálta kiegyensúlyozottsága, mértéktartása és világos látásmódja. Ennek is következménye, hogy nehéz körülmények között vette át 1973-ban az MTA Szociológiai Kutatóintézetének irányítását, ám amikor 1983-ban átadta a vezetést, kitűnő gárdát hagyott utódjára. Karrierjének további állomásai: 1982-ben az Akadémia rendes tagja lett, 1983-tól 1988-ig töltötte be az Akadémia főtitkárhelyettesi pozícióját, 1988 és 1990 között igazságügyminiszterként tevékenykedett, s tevőlegesen részt vett a rendszerváltást megalapozó alaptörvények kidolgozásában, egy új alkotmány alapjainak lerakásában. 1990 és 1993 között Magyarország kanadai nagykövete, majd hazatérte után az MTA Politikai Tudományok Intézete-lapunk kiadója-igazgatója volt 1994 és 1998 között, ezek után pedig-egészen haláláig-kutatóprofesszorként dolgozott az intézetben. Hogy világos legyen mindnyájunk számára Kulcsár Kálmán erkölcsi tartása és hozzáállása, lépjünk vissza egy pillanatra pályája kezdetére. Amikor 1956ban kitört a forradalom, ő a Legfelsőbb Bíróságon dolgozott, s a bíróságon ok
A bal-és jobboldal az ezredfordulón Az alábbi tanulmányban a következõ kérdésre kívánok választ k... more A bal-és jobboldal az ezredfordulón Az alábbi tanulmányban a következõ kérdésre kívánok választ keresni: a bal-jobb szembenállás tükrözi-e még az utóbbi évek, sõt az utóbbi hónapok jelentõs horderejû átalakulásait-különös tekintettel a 2001. szeptember 11-ei Egyesült Államok elleni terrortámadásra-, avagy mint tipikus "modern" kategória, meggörnyed a posztmodern világjelenségek súlya alatt és háttérbe szorul? A válasz megadásához elõször néhány kiinduló alaptézist fogalmazok meg, majd arra igyekszem választ keresni, hogy milyen érvek és tények szólnak a kategóriapár háttérbe szorulása, illetve fennmaradása mellett. Röviden arra is kitérek, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadás következményei vajon hogyan befolyásolhatják a bal-jobb ellentétet 2001-ben és utána, végül pedig azt vizsgálom, hogy hogyan alakul a bal-jobb helyzete Magyarországon. KIINDULÓ TÉZISEK Aligha vitatható, hogy a bal-jobb megosztottság a nyugati politikai kultúrában és beszédmódban a modernitás szerves részévé vált, egyben a politikai folyamatok, a pártok, politikai aktorok és erõcsoportok küzdelmeinek alapvetõ értelmezési kerete immáron 200-250 éve. Súlya, jelentõsége olyan fogalmakhoz és kategóriákhoz hasonlítható, mint az állam a civil társadalom, a demokrácia, az emberi jogok, a liberalizmus-konzervativizmus-szocializmus, a képviselet, a részvétel stb. Ugyanakkor azt állítom, hogy a XXI. században a bal-jobb helyzete, ha tetszik "pozíciója" radikálisan átalakul. Ennek lé-PÁRTOK ÉS ÉRTÉKELÉSEK
ÖSSZEFOGLALÓ Az alábbi tanulmány * arra keres választ, hogy az elmúlt húsz év tapasztalatai alapj... more ÖSSZEFOGLALÓ Az alábbi tanulmány * arra keres választ, hogy az elmúlt húsz év tapasztalatai alapján milyen kormányzati rendszerek alakultak ki az új, közép-és kelet-európai demokráciákban, s e rendszerek mennyire segítették elő a demokratikus intézményrendszer és működés konszolidációját. Az érintett országok kormányzati rendszereinek deskriptív bemutatásán és összehasonlításán túl annak vizsgálatára is sor kerül, hogy az egyes országok, illetve alrégiók országai milyen háttértényezők, mögöttes indokok mentén választották az elnöki, a félelnöki vagy a parlamentáris rendszert, illetve ezek meghatározott kombinációját. S bár a kormányzati rendszerek elemzése hagyományos az institucionális megközelítésmódot igényli, a vizsgálat ennél tágabb keretek között mozog. Egyfelől alkalmazzuk az aktorszempontú megközelítést, amely arra kíván választ találni, hogy a rendszerváltás, a demokratizáció folyamatában a meghatározó politikai szereplők miért és milyen motivációk okán döntöttek az egyik vagy másik kormányzati rendszer bevezetése mellett. Másfelől a neoinstitucionalista vizsgálati módszerrel azt vesszük szemügyre, hogy az aktorok intézményválasztásai mögött milyen történeti, kulturális, politikai és intézményi hagyományok, szokások húzódnak meg, amelyek bizonyos történeti kontinuitások fennmaradására, rendszerváltás utáni továbbélésére is magyarázatokat kínálnak. Kiinduló hipotézisünk az, hogy a rendszerváltozások (1989-1991) óta eltelt időszak tapasztalatai alapján az új közép-és kelet-európai demokráciákban a parlamentáris kormányzati rendszer bizonyult a legsikeresebbnek. Ezen állítás azonban bizonyításra szorul, s többek között erre teszünk kísérletet az alábbi tanulmányban. Kulcsszavak: kormányzati rendszerek Közép-és Kelet-Európa aktor-elmélet neoinstitucionalizmus történeti kontinuitás demokrácia konszolidáció ELMÉLETI ALAPVETÉSEK ÉS VITÁK Az a kérdés, hogy az új demokráciák konszolidációja szempontjából melyik kormányzati rendszer a legelőnyösebb és legoptimálisabb, nagyjából a nyolcvanas-kilencvenes évek óta foglalkoztatja intenzíven a szakirodalmat. Ez a * Az írás az általam vezetett, OTKA K-83906-os kutatás keretében jött létre.
Water-swellable rubber (WSR) comprises super absorbent polymer (SAP) embedded in a rubber matrix ... more Water-swellable rubber (WSR) comprises super absorbent polymer (SAP) embedded in a rubber matrix and has been commonly used as sealants and caulks, in which high water uptake and sufficient mechanical strength are required. In this work, we investigated the swelling behavior and mechanical properties of rubber composites comprising SAP powders. A reinforcement effect is caused by the SAP particles, which are described using a modified Guth-Gold equation up to the semi-dilute region. The complex modulus shows upper deviation at high SAP content owing to network formation between SAP particles. The swelling force of the WSR is explained by the amount of SAP particles in the surface layer of the matrix up to the semi-dilute region. The formation of the SAP network leads to an appreciable increase in the swelling force of WSR, as SAP particles embedded in the matrix also contribute to the swelling of WSR.
Az europai radikalis iranyzatokon belul a szelsőjobboldali es szelsőbaloldali partok vizsgalatara... more Az europai radikalis iranyzatokon belul a szelsőjobboldali es szelsőbaloldali partok vizsgalatara koncentraltunk, amelyeket a hazai szakirodalom nem targyal erdemben. Azokra a partokra azonban kevesse tertunk ki, amelyek a magyar szakirodalomban visszaterően szerepelnek (Le Pen, Haider partjai). Viszont kitertunk a francia es olasz szelsőbaloldal es szelsőjobb olyan uj politikai szervezeteire es iranyzataira, amelyek uj megvilagitasba helyezik a ket orszag partrendszeret es a szelsősegesseg politikai kriteriumait is. Az elkeszult tanulmanyok egy resze mar megjelent tudomanyos szaklapokban (Politikatudomanyi Szemle, Central European Political Science Review), masik reszuket pedig mar elfogadtak megjelentetesre. Bar az időkozbeni penzugyi megszoritasok miatt kevesebb orszag partrendszeret tudtuk vizsgalni, ezzel egyutt Olaszorszagon es Franciaorszagon kivul a kovetkező orszagok kerultek vizsgalatunk kozeppontjaba: Nemetorszag, Svajc (utobbit eredetileg nem is terveztuk), Kelet- es Koz...
Az europai radikalis iranyzatokon belul a szelsőjobboldali es szelsőbaloldali partok vizsgalatara... more Az europai radikalis iranyzatokon belul a szelsőjobboldali es szelsőbaloldali partok vizsgalatara koncentraltunk, amelyeket a hazai szakirodalom nem targyal erdemben. Azokra a partokra azonban kevesse tertunk ki, amelyek a magyar szakirodalomban visszaterően szerepelnek (Le Pen, Haider partjai). Viszont kitertunk a francia es olasz szelsőbaloldal es szelsőjobb olyan uj politikai szervezeteire es iranyzataira, amelyek uj megvilagitasba helyezik a ket orszag partrendszeret es a szelsősegesseg politikai kriteriumait is. Az elkeszult tanulmanyok egy resze mar megjelent tudomanyos szaklapokban (Politikatudomanyi Szemle, Central European Political Science Review), masik reszuket pedig mar elfogadtak megjelentetesre. Bar az időkozbeni penzugyi megszoritasok miatt kevesebb orszag partrendszeret tudtuk vizsgalni, ezzel egyutt Olaszorszagon es Franciaorszagon kivul a kovetkező orszagok kerultek vizsgalatunk kozeppontjaba: Nemetorszag, Svajc (utobbit eredetileg nem is terveztuk), Kelet- es Koz...
Kutatasunk azt vizsgalta, hogy Magyarorszag milyen politikai tevekenyseget folytatott, s hogyan e... more Kutatasunk azt vizsgalta, hogy Magyarorszag milyen politikai tevekenyseget folytatott, s hogyan ervenyesitette nemzeti erdekeit az Europai Parlamentben a 2004-es belepes utani evekben. Ennek kapcsan atfogoan vizsgaltuk, hogy hogyan műkodik az EP, hogyan politizalnak a regi tagorszagok frakcioi, illetve az ujonnan belepettek, kulonos tekintettel az ugynevezett "visegradi" negyekre. Arra a megallapitasra jutottunk, hogy amig a nyugat-europai orszagok - belső ideologiai megosztottsagaik ellenere - igen markans es eredmenyes erdekervenyesitest folytatnak az EU osszes szervezeten, igy az Europai Parlamenten belul is, addig a visegradi orszagok nemzeti erdekervenyesitese meglehetősen akadozo, kialakulatlan, sok tekintetben esetleges. A meghatarozo orszagok kepesek voltak egymas kozott olyan kompromisszumok megkotesere, melyek erőfolenyuket tovabbra is biztositottak. Ezzel szemben a visegradi orszagok amellett, hogy kiforratlanok erdekervenyesitesi csatornaik, nem igazan kepesek ...
Összefoglalás A tanulmány a civilitikával mint új társadalomtudományi elemzési iránnyal, a civil ... more Összefoglalás A tanulmány a civilitikával mint új társadalomtudományi elemzési iránnyal, a civil társadalom elméletével és gyakorlatával foglalkozik. Az írás a civil társadalom történeti kialakulásának, illetve az alapvető fogalmi-elméleti kereteknek a rövid áttekintésére vállalkozik, emellett azt vizsgálja, hogy Nyugat-és Közép-Európában, illetve Magyarországon milyen konkrét formában és változatban jött létre, jön létre a civil társadalom. A tanulmány célja bemutatni, hogy a közép-európai régióban és hazánkban a civil társadalom fokozatos újjászületésének vagyunk a szemtanúi, ám ez a folyamat még rengeteg ellentmondással terhelt, a demokratikus civil szerveződéseket többféle-gazdasági, külpolitikai, ideológiai-kihívás éri, ezért a kedvező jelek ellenére a civil társadalom stabilizációjáról és konszolidációjáról csak részben beszélhetünk.
Uploads
Papers by Tamás Fricz