Given that Hungarian criminal law before 1848 can be described as typically customary law, it req... more Given that Hungarian criminal law before 1848 can be described as typically customary law, it requires the exploration of court practices (the examination of documents in the archives) for one to become acquainted with the criminal law applied by them. This period is the first attempt in Hungary to create legal terminology. From 1806 onwards, the language of first-tier jurisdiction gradually became Hungarian in several counties (e.g. Csanád County), and the previous, relatively uniform Latin system of terms "disintegrated". Counties began to write their own dictionaries (1806-1807) and create new Hungarian words to replace the Latin terms. Court records named crimes with excessive diversity, which is even more conspicuous in the categories of legal dogmatics. During the 1810s, culpa dolo determinata also appears in the legal science of the era. Several Hungarian terms can be observed replacing dolus and culpa; one such term is "accident'. The analysis of three legal cases (1808, 1811, 1821) leads to the conclusion that the tribunal treated "accident" as the opposite of wilful intent. In one case, it features in the sentence given for prater-intentional manslaughter, and therefore it was presumably used as the Hungarian equivalent of culpa.
Die strafrechtlichen Mittels der Verteidigung gegen die Seuchen vor den Kodifikationsversuchen im... more Die strafrechtlichen Mittels der Verteidigung gegen die Seuchen vor den Kodifikationsversuchen im ungarischen Recht.
Az új közigazgatási szervezet és a kulturális örökségi elemek védelme A járási rendszer kialakí... more Az új közigazgatási szervezet és a kulturális örökségi elemek védelme A járási rendszer kialakításával a kulturális örökség védelmét ellátó hatóságok szervezete és hatásköre is jelentős mértékben átalakult, jelen tanulmányban az új rendszert és a szabályozás szintjén jelentkező problémákat mutatjuk be. A joganyag gyors változtatása szükségszerűen hoz magával ellentmondásokat és hibákat, ezek kiküszöbölésére a jelenlegi helyzet leírása után javaslatot teszünk. A kulturális örökség védelmének tizenkét évvel korábban lefektetett koncepciója szerint az örökségi elemeket (régészeti örökség, műemléki értékek, kulturális javak) egységes szemlélettel, egységes eljárással és egységes hivatalon (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a továbbiakban: KÖH) belül kell védeni. 1 Ez az "integrált örökségvédelem" névvel illetett felfogás 2 először a kormányhivatalok kialakításával szenvedett csorbát 2011-ben, 3 majd a külső szereplők számára teljesen váratlanul 2012 szeptemberében szinte teljes felszámolásra került. 4 Ez az átalakítás azonban csak ideiglenes volt, a kormányhatározat 5 alapján a járási A kézirat lezárása: 2013. január 31. 1 A 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről (a továbbiakban: Kötv.) általános indokolása a törvény III. részéhez. 2 Az integrált örökségvédelem alakváltozásairól további irodalommal: Bató Szilvia-Siket Judit: A kulturális örökségvédelem helye a magyar közigazgatásban. (Kézirat). 3 2010. évi CXXVI. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról 5. §; 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról (a továbbiakban: Fmkr.) 2. § (1) bek. 14.; 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról (hatályon kívül: 2012. szept. 21.). 4 1378/2012. (IX. 18.) Korm. határozat a kulturális örökségvédelmi szervezetrendszer átalakításáról (a továbbiakban: Köáh.); 266/2012. (IX. 18.) Korm. rendelet a kulturális örökségvédelmi hatóságok kijelöléséről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról (a továbbiakban: Köhkir.) (hatályon kívül: 2013. jan. 1.); 309/2012. (XI. 6.) Korm. rendelet az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szervezet kijelöléséről; 310/2012. (XI. 6.) Korm. rendelet a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központról (a továbbiakban: FGYKr.); T/8886. sz. javaslat a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról (benyújtás: 2012. október 27.) általános indokolása. 5 Köáh. brought to you by CORE View metadata, citation and similar papers at core.ac.uk provided by Repository of the Academy's Library Bató Szilvia-Siket Judit: Az új közigazgatási szervezet és a kulturális örökségi elemek védelme De iurisprudentia et iure publico JOG-ÉS POLITIKATUDOMÁNYI FOLYÓIRAT VII. évfolyam, 2013/1. szám Bató Szilvia-Siket Judit: Az új közigazgatási szervezet és a kulturális örökségi elemek védelme De iurisprudentia et iure publico
Im Laufe der 18-19. Jahrhunderten beschäftigten sich die Strafrechtsexperten sehr intensiv mit de... more Im Laufe der 18-19. Jahrhunderten beschäftigten sich die Strafrechtsexperten sehr intensiv mit der Typologie der qualitativen Schuldarten und quantitativen Schuldgraden, diese Vorsatz- und Fahrlässigkeitstypen erschienen auch in der Gesetzgebung. Parallel entwickelten sich sechs verschiedene strafrechtswissenschaftlichen „Antworten“ auf die Präterintentionalität: dolus indirectus (z.B. Carpzov, öStGB 1803), culpa dolo determinata (z.B. Feuerbach, bairisches StGB 1813), Konkurrenz (z.B. Feuerbach, hessisches StGB 1841), Mittelstufe zwischen den Dolus und Culpa (z.B. Köstlin), objektive Verantwortlichkeit (z.B. dStGB 1871, GA Nr. V von 1878) und Anerkennung der Schuldprinzip (z.B. erfolgsqualifizierte Delikte, § 18 Nr. G V von 1961). Der Vorschlag 1843 bedeutete eine Paradigmenveränderung: die Vorbilde der Regelung der Zurechnung waren die deutschen Kodifikationsprodukte und Strafrechtswissenschaft. Die Verfasser adaptierten Feuerbachs Konzeption mit wichtige Korrektionen (Abweisung d...
2 MEZEY BARNA: A magyar feudális büntetőjogi felelősség a XVIII. század első évtizedeiben. In: Fe... more 2 MEZEY BARNA: A magyar feudális büntetőjogi felelősség a XVIII. század első évtizedeiben. In: Felelősség és szankció a jogban. Szerk.: ASZTALOS LÁSZLÓ-GÖNCZÖL KATALIN. Budapest, 1980, 241-262. 3 BÓNIS GYÖRGY: A magyar büntetőtörvénykiinyv első javaslata 1712-ben. Angyal szeminárium kiadványai 26. Budapest, 1934, (a továbbiakban: BÓNIS). 4 A büntetőjogi javaslat magyar fordítása és teljes elemzése: HAJDÚ LAJOS: AZ első (1795-ös) magyar büntetőkódex-tervezet. Budapest, 1971, (a továbbiakban: HAJDU 1971). 5 Az összes elkészült tervezetről átfogóan és a megyei vitákról legújabban: VÖLGYESI ORSOLYA: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832. Gyula, 2002. Az egyes tervezetek elemzése még nem történt meg, de résztanulmányok már napvilágot láttak. A magánjogi tervezetekkel több tanulmányban foglakozott HOMOKI-NAGY MÁRIA, legújabban: Das Schicksal der zivilrechtlichen Gesetzentwürfe der Landtage während des Reformzeitalters. In:
A cím némileg értelmezésre szorul, hiszen a téma vizsgálatára jogtörténeti megközelítésben kerül ... more A cím némileg értelmezésre szorul, hiszen a téma vizsgálatára jogtörténeti megközelítésben kerül sor. A köztörténet számára a reformkor 1830 körül kezdődik, az operátumok vármegyei megvitatása hozta létre a tulajdonképpeni liberális ellenzéket, amely a rendi intézmények lebontásával a polgári berendezkedés kialakítását vette fel programjába. 1 A jogtörténeti reformkor kezdete viszont az 1790-91. évi országgyűlés, 2 amely kodifikációs bizottságok kiküldésével megtette az első lépéseket a modern jogrendszer kialakítása felé. Ekkor azonban még nem beszélhetünk a mai fogalmaink szerinti közvéleményről, amely csak a liberálisok egységes fellépésétől kezdett kialakulni. így a büntetőjogi kérdések iránti szélesebb érdeklődés is csak az 1830-40-es évekre tehető. A közfelfogás a büntetőjog kifejezést általában a lehető legtágabb értelemben használja, beleértve az anyagi jogon kívül a büntetőeljárás és a büntetés-végrehajtás szabályozását is. Szűkebben viszont csak az anyagi jogot tekintjük büntetőjognak, 5 a továbbiakban csupán erről a jogterületről esik szó. A korábban egységes, tágan értelmezett büntetőjog ágazatokra bomlása éppen a reformkorban zajlott le, a büntető anyagi jog és törvénykezési jog mellett 1844-re a viszonylag önálló börtönügy is körvonalazódott. 4 Az anyagi jognak két eltérő funkcióval rendelkező része alakult ki a 18-19. század folyamán: az ún. általános rész és a különös rész. Az előbbi olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek az összes, vagy legalább több bűncselekményre vonatkoznak, valamint itt kerülnek szabályozásra a büntetések főbb vonásai is. A különös rész ezzel szemben az egyes bűncselekmény-fajtákat, ismérveiket és a konkrétan alkalmazható büntetési tételeket foglalja magában. 5 Az anyagi büntetőjognak ezt a történeti fejlődés során kialakult rendszerét követi a tanulmányban mind a kodifikációs lépések, mind a nyilvánossági fórumokon lezajlott viták ismertetése során az egyes problémák tárgyalása. A korabeli büntető joggyakorlat tényleges ismerete nélkül nem tárható fel az adott időszak büntetőjog-történeti szempontból. A jogalkalmazás megismerése nemcsak a hatályos normák és tankönyvi megállapítások elemzése által, hanem a rendelkezésre álló összes levéltári forrás vizsgálatán keresztül is történhet. A büntetőjogi normák megismerhetőségét és ezek alkalmazását is magában kell foglalnia a kutatásnak. 6 Az 1830-40-es évekre kiala
Given that Hungarian criminal law before 1848 can be described as typically customary law, it req... more Given that Hungarian criminal law before 1848 can be described as typically customary law, it requires the exploration of court practices (the examination of documents in the archives) for one to become acquainted with the criminal law applied by them. This period is the first attempt in Hungary to create legal terminology. From 1806 onwards, the language of first-tier jurisdiction gradually became Hungarian in several counties (e.g. Csanád County), and the previous, relatively uniform Latin system of terms "disintegrated". Counties began to write their own dictionaries (1806-1807) and create new Hungarian words to replace the Latin terms. Court records named crimes with excessive diversity, which is even more conspicuous in the categories of legal dogmatics. During the 1810s, culpa dolo determinata also appears in the legal science of the era. Several Hungarian terms can be observed replacing dolus and culpa; one such term is "accident'. The analysis of three legal cases (1808, 1811, 1821) leads to the conclusion that the tribunal treated "accident" as the opposite of wilful intent. In one case, it features in the sentence given for prater-intentional manslaughter, and therefore it was presumably used as the Hungarian equivalent of culpa.
Die strafrechtlichen Mittels der Verteidigung gegen die Seuchen vor den Kodifikationsversuchen im... more Die strafrechtlichen Mittels der Verteidigung gegen die Seuchen vor den Kodifikationsversuchen im ungarischen Recht.
Az új közigazgatási szervezet és a kulturális örökségi elemek védelme A járási rendszer kialakí... more Az új közigazgatási szervezet és a kulturális örökségi elemek védelme A járási rendszer kialakításával a kulturális örökség védelmét ellátó hatóságok szervezete és hatásköre is jelentős mértékben átalakult, jelen tanulmányban az új rendszert és a szabályozás szintjén jelentkező problémákat mutatjuk be. A joganyag gyors változtatása szükségszerűen hoz magával ellentmondásokat és hibákat, ezek kiküszöbölésére a jelenlegi helyzet leírása után javaslatot teszünk. A kulturális örökség védelmének tizenkét évvel korábban lefektetett koncepciója szerint az örökségi elemeket (régészeti örökség, műemléki értékek, kulturális javak) egységes szemlélettel, egységes eljárással és egységes hivatalon (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a továbbiakban: KÖH) belül kell védeni. 1 Ez az "integrált örökségvédelem" névvel illetett felfogás 2 először a kormányhivatalok kialakításával szenvedett csorbát 2011-ben, 3 majd a külső szereplők számára teljesen váratlanul 2012 szeptemberében szinte teljes felszámolásra került. 4 Ez az átalakítás azonban csak ideiglenes volt, a kormányhatározat 5 alapján a járási A kézirat lezárása: 2013. január 31. 1 A 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről (a továbbiakban: Kötv.) általános indokolása a törvény III. részéhez. 2 Az integrált örökségvédelem alakváltozásairól további irodalommal: Bató Szilvia-Siket Judit: A kulturális örökségvédelem helye a magyar közigazgatásban. (Kézirat). 3 2010. évi CXXVI. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról 5. §; 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról (a továbbiakban: Fmkr.) 2. § (1) bek. 14.; 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról (hatályon kívül: 2012. szept. 21.). 4 1378/2012. (IX. 18.) Korm. határozat a kulturális örökségvédelmi szervezetrendszer átalakításáról (a továbbiakban: Köáh.); 266/2012. (IX. 18.) Korm. rendelet a kulturális örökségvédelmi hatóságok kijelöléséről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról (a továbbiakban: Köhkir.) (hatályon kívül: 2013. jan. 1.); 309/2012. (XI. 6.) Korm. rendelet az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szervezet kijelöléséről; 310/2012. (XI. 6.) Korm. rendelet a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központról (a továbbiakban: FGYKr.); T/8886. sz. javaslat a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról (benyújtás: 2012. október 27.) általános indokolása. 5 Köáh. brought to you by CORE View metadata, citation and similar papers at core.ac.uk provided by Repository of the Academy's Library Bató Szilvia-Siket Judit: Az új közigazgatási szervezet és a kulturális örökségi elemek védelme De iurisprudentia et iure publico JOG-ÉS POLITIKATUDOMÁNYI FOLYÓIRAT VII. évfolyam, 2013/1. szám Bató Szilvia-Siket Judit: Az új közigazgatási szervezet és a kulturális örökségi elemek védelme De iurisprudentia et iure publico
Im Laufe der 18-19. Jahrhunderten beschäftigten sich die Strafrechtsexperten sehr intensiv mit de... more Im Laufe der 18-19. Jahrhunderten beschäftigten sich die Strafrechtsexperten sehr intensiv mit der Typologie der qualitativen Schuldarten und quantitativen Schuldgraden, diese Vorsatz- und Fahrlässigkeitstypen erschienen auch in der Gesetzgebung. Parallel entwickelten sich sechs verschiedene strafrechtswissenschaftlichen „Antworten“ auf die Präterintentionalität: dolus indirectus (z.B. Carpzov, öStGB 1803), culpa dolo determinata (z.B. Feuerbach, bairisches StGB 1813), Konkurrenz (z.B. Feuerbach, hessisches StGB 1841), Mittelstufe zwischen den Dolus und Culpa (z.B. Köstlin), objektive Verantwortlichkeit (z.B. dStGB 1871, GA Nr. V von 1878) und Anerkennung der Schuldprinzip (z.B. erfolgsqualifizierte Delikte, § 18 Nr. G V von 1961). Der Vorschlag 1843 bedeutete eine Paradigmenveränderung: die Vorbilde der Regelung der Zurechnung waren die deutschen Kodifikationsprodukte und Strafrechtswissenschaft. Die Verfasser adaptierten Feuerbachs Konzeption mit wichtige Korrektionen (Abweisung d...
2 MEZEY BARNA: A magyar feudális büntetőjogi felelősség a XVIII. század első évtizedeiben. In: Fe... more 2 MEZEY BARNA: A magyar feudális büntetőjogi felelősség a XVIII. század első évtizedeiben. In: Felelősség és szankció a jogban. Szerk.: ASZTALOS LÁSZLÓ-GÖNCZÖL KATALIN. Budapest, 1980, 241-262. 3 BÓNIS GYÖRGY: A magyar büntetőtörvénykiinyv első javaslata 1712-ben. Angyal szeminárium kiadványai 26. Budapest, 1934, (a továbbiakban: BÓNIS). 4 A büntetőjogi javaslat magyar fordítása és teljes elemzése: HAJDÚ LAJOS: AZ első (1795-ös) magyar büntetőkódex-tervezet. Budapest, 1971, (a továbbiakban: HAJDU 1971). 5 Az összes elkészült tervezetről átfogóan és a megyei vitákról legújabban: VÖLGYESI ORSOLYA: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832. Gyula, 2002. Az egyes tervezetek elemzése még nem történt meg, de résztanulmányok már napvilágot láttak. A magánjogi tervezetekkel több tanulmányban foglakozott HOMOKI-NAGY MÁRIA, legújabban: Das Schicksal der zivilrechtlichen Gesetzentwürfe der Landtage während des Reformzeitalters. In:
A cím némileg értelmezésre szorul, hiszen a téma vizsgálatára jogtörténeti megközelítésben kerül ... more A cím némileg értelmezésre szorul, hiszen a téma vizsgálatára jogtörténeti megközelítésben kerül sor. A köztörténet számára a reformkor 1830 körül kezdődik, az operátumok vármegyei megvitatása hozta létre a tulajdonképpeni liberális ellenzéket, amely a rendi intézmények lebontásával a polgári berendezkedés kialakítását vette fel programjába. 1 A jogtörténeti reformkor kezdete viszont az 1790-91. évi országgyűlés, 2 amely kodifikációs bizottságok kiküldésével megtette az első lépéseket a modern jogrendszer kialakítása felé. Ekkor azonban még nem beszélhetünk a mai fogalmaink szerinti közvéleményről, amely csak a liberálisok egységes fellépésétől kezdett kialakulni. így a büntetőjogi kérdések iránti szélesebb érdeklődés is csak az 1830-40-es évekre tehető. A közfelfogás a büntetőjog kifejezést általában a lehető legtágabb értelemben használja, beleértve az anyagi jogon kívül a büntetőeljárás és a büntetés-végrehajtás szabályozását is. Szűkebben viszont csak az anyagi jogot tekintjük büntetőjognak, 5 a továbbiakban csupán erről a jogterületről esik szó. A korábban egységes, tágan értelmezett büntetőjog ágazatokra bomlása éppen a reformkorban zajlott le, a büntető anyagi jog és törvénykezési jog mellett 1844-re a viszonylag önálló börtönügy is körvonalazódott. 4 Az anyagi jognak két eltérő funkcióval rendelkező része alakult ki a 18-19. század folyamán: az ún. általános rész és a különös rész. Az előbbi olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek az összes, vagy legalább több bűncselekményre vonatkoznak, valamint itt kerülnek szabályozásra a büntetések főbb vonásai is. A különös rész ezzel szemben az egyes bűncselekmény-fajtákat, ismérveiket és a konkrétan alkalmazható büntetési tételeket foglalja magában. 5 Az anyagi büntetőjognak ezt a történeti fejlődés során kialakult rendszerét követi a tanulmányban mind a kodifikációs lépések, mind a nyilvánossági fórumokon lezajlott viták ismertetése során az egyes problémák tárgyalása. A korabeli büntető joggyakorlat tényleges ismerete nélkül nem tárható fel az adott időszak büntetőjog-történeti szempontból. A jogalkalmazás megismerése nemcsak a hatályos normák és tankönyvi megállapítások elemzése által, hanem a rendelkezésre álló összes levéltári forrás vizsgálatán keresztül is történhet. A büntetőjogi normák megismerhetőségét és ezek alkalmazását is magában kell foglalnia a kutatásnak. 6 Az 1830-40-es évekre kiala
Uploads
Papers by Szilvia Bató