In 2018 a new, more inclusive concept, of preschool education was adopted in Serbia with plans to... more In 2018 a new, more inclusive concept, of preschool education was adopted in Serbia with plans to implement the change from September 2019 to 2022. This paper examines how the national reform in Early Childhood Education (ECE) was perceived by Hungarian kindergarten pedagogues, who are the largest ethnic minority group in Vojvodina, Serbia. To consider the possible impact this change has on both kindergarten pedagogues and children the research aims were to explore, and to increase scholarly awareness of, potential issues Hungarian ethnic kindergarten pedagogues are facing in their understanding of the new approach. Narratives from Hungarian kindergarten pedagogues who were working with preschool age children were collected. To illuminate different understandings, we propose to apply dialogical self, I positions and intersectionality as a fruitful approach for analysing personal and cultural positioning. Findings show uncertainty, resistance, and sentient ways educators interpret th...
Journal of childhood, education & society, Nov 19, 2022
Secondary analysis is employed to address new research questions by analysing previously collecte... more Secondary analysis is employed to address new research questions by analysing previously collected data. This paper reports on the secondary analysis of qualitative data where the original research investigated the preschool education reform in Serbia from the perspective of Hungarian ethnic minority kindergarten pedagogues. The choice to apply a secondary analysis fulfilled the aims of (i) investigating traces of socialism in Early Childhood Education and Care (ECEC) provision in Vojvodina, a northern region of Serbia; and (ii) exploring the complexity of Christmas celebrations in nurseries. In order to address the aims, a secondary analysis of 12 semi-structured transcripts was carried out. This analysis revealed important additional findings for the original study. In light of the education reforms in Serbia we found that, first, there are strong connections between the 'socialist past' ECEC practices and what these practices may look like in the future; and, second, the traditional celebration of religious holidays outside of church organizations, such as Christmas, may change in the nurseries. This paper also offers insight regarding the importance of secondary analysis which provides an opportunity to making use of existing resources.
The study presents the identity of Bulgarians in Skorenovac concerning their mother tongue use, b... more The study presents the identity of Bulgarians in Skorenovac concerning their mother tongue use, bilingualism, religion and customs, based on linguistic and ethnographic fieldwork done in the past four years. It analyzes those main social and historical factors which were a drift for the identity of ?Paltyans? (Catholic Bulgarians living in Southern Banat). Paltyans living in Skorenovac, as part of the Catholic Bulgarian community in Banat, represent a hidden minority, and social cohesion within the community is guaranteed by their language, religion and customs. According to these, in our study we will examine elements of identity of Bulgarians living in Banat, based on metalingual narratives of several representatives of the Bulgarian language community. As a result of our research, some historic and social events and practices become visible, which induced almost complete termination of the mother tongue of Banat Bulgarians. Bulgarians in Skorenovac experienced a language shift du...
Kálmány Lajos (Szeged, 1852 – Szeged, 1919) a magyar folklorisztika kiemelkedő személyisége, a sz... more Kálmány Lajos (Szeged, 1852 – Szeged, 1919) a magyar folklorisztika kiemelkedő személyisége, a szegedi nagytáj kutatója volt. Munkáit, kutatási módszerét a magyar folklorisztika máig jelentősnek ítéli meg. Az első olyan néprajzi gyűjtőink közé tartozott, aki egy előre kialakított gyűjtési tervvel, tudatosan egy nagytáj területén folytatott terepmunkát, és aki a szóbeliségből kiindulva, a hitelesség kérdését szem előtt tartva, pontos nyelvjárási lejegyzésre törekedve közölte a szövegeit. Sokat tartózkodott a terepen, tudományos tevékenységét az ott megismert jelenségek, a szóbeli kultúra jellegzetességei formálták, ennek köszönhető, hogy életművében számos, ma már módszertani jelentőségű elemet fedezhetünk fel. A magyar folklorisztika egyes megítélései szerint a gyűjtési és textualizációs eljárásai a korabeli folklorisztikai kánonnal szakító módszereket mutatnak. Munkánkban Kálmány Lajos hagyatékát, ezen belül az epikus folklórszövegeket (leginkább meséket), illetve a róla szóló disk...
There were sevaral academic papers that address the education system in Voljvodina (Palinkas 1984... more There were sevaral academic papers that address the education system in Voljvodina (Palinkas 1984, Toth 1994, Gabrityne–Mirnics 1997), however, there were few written about the history of the Early Childhood Education and Care (ECEC) that examines the rights of ethnic minorities living in this region. In recent decades, however, academic attention turned to the region's rich ECEC history, both from Serbia (Гавриловић 2001, Kopas-Vukasinovic 2004, Mackovic–Runje–Srdic–Vass 2004; Stojanovic-Kovacevic-Bogovac 2018) and from Hungary (Pukanszky–Nemeth 1997, Molnar–Palfi–Szerepi–Vargane 2015). Our aim was not to produce a comprehensive historical overview of the nurseries (bolcsőde) and kindergartens (ovoda) of the Hungarian national minority in Serbia, but to mark and celebrate 175 years since the first Hungarian nursery opened in Szabadka. We will cover the influence of early educational and cultural traditions and values giving specific attention to the usage of the native language...
Kálmány Lajos (Szeged, 1852 – Szeged, 1919) a magyar folklorisztika kiemelkedő személyisége, a sz... more Kálmány Lajos (Szeged, 1852 – Szeged, 1919) a magyar folklorisztika kiemelkedő személyisége, a szegedi nagytáj kutatója volt. Munkáit, kutatási módszerét a magyar folklorisztika máig jelentősnek ítéli meg. Az első olyan néprajzi gyűjtőink közé tartozott, aki egy előre kialakított gyűjtési tervvel, tudatosan egy nagytáj területén folytatott terepmunkát, és aki a szóbeliségből kiindulva, a hitelesség kérdését szem előtt tartva, pontos nyelvjárási lejegyzésre törekedve közölte a szövegeit. Sokat tartózkodott a terepen, tudományos tevékenységét az ott megismert jelenségek, a szóbeli kultúra jellegzetességei formálták, ennek köszönhető, hogy életművében számos, ma már módszertani jelentőségű elemet fedezhetünk fel. A magyar folklorisztika egyes megítélései szerint a gyűjtési és textualizációs eljárásai a korabeli folklorisztikai kánonnal szakító módszereket mutatnak. Munkánkban Kálmány Lajos hagyatékát, ezen belül az epikus folklórszövegeket (leginkább meséket), illetve a róla szóló disk...
Vojvodina is one of the most ethnically diverse regions in Europe where, according to the latest ... more Vojvodina is one of the most ethnically diverse regions in Europe where, according to the latest census in 2011, Hungarians are the largest non-Serb national minority group. In recent decades, this northern province of Serbia has faced continuous depopulation, forcing schools and nurseries to face an uncertain future. We argue that despite the decreasing population in general, the nature of Serbia’s minority rights regime currently produces social inequality, as policies that seek harmony by accepting ethnic separation may give rise to future conflict. In these challenging times, we focus on the political culture that is currently functioning in Serbia, in which the Hungarian national minority is (re)positioning itself to secure its own identity. In this paper, we will cover the history and function of the nurseries (bölcsőde) and kindergartens (óvoda) of the Hungarian national minority in Serbia. We will cover the early years curriculum and qualification requirements of the early c...
Vojvodina is one of the most ethnically diverse regions in Europe where, according to the latest ... more Vojvodina is one of the most ethnically diverse regions in Europe where, according to the latest census in 2011, Hungarians are the largest non-Serb national minority group. In recent decades, this northern province of Serbia has faced continuous depopulation, forcing schools and nurseries to face an uncertain future. We argue that despite the decreasing population in general, the nature of Serbia's minority rights regime currently produces social inequality, as policies that seek harmony by accepting ethnic separation may give rise to future conflict. In these challenging times, we focus on the political culture that is currently functioning in Serbia, in which the Hungarian national minority is (re)positioning itself to secure its own identity. In this paper, we will cover the history and function of the nurseries (bölcsőde) and kindergartens (óvoda) of the Hungarian national minority in Serbia. We will cover the early years curriculum and qualification requirements of the early childhood workforce. Furthermore, we will explain the influence of educational and cultural traditions and values through early childhood education and care (ECEC), giving specific attention to the usage of the native language that is fundamental to cultural identity.
Absztrakt
A vajdasági magyar oktatásról már számos összefoglalás született, de ezek csak érintőle... more Absztrakt A vajdasági magyar oktatásról már számos összefoglalás született, de ezek csak érintőlegesen említik az iskoláskor előtti intézmények tevékenységét és történetét. (Pálinkás 1984, Tóth 1994, Gábrityné–Mirnics 1997) Az utóbbi évtizedekben viszont több olyan munka is készült, amely a szerbiai, (Гавриловић 2001, Kopas-Vukašinović 2004, Mačković–Runje–Srdić–Vass 2004; Stojanovic-Kovacevic-Bogovac 2018) illetve a magyarországi óvodák történetét vázolják. (Pukánszky–Németh 1997, Molnár–Pálfi–Szerepi–Vargáné 2015). Munkánkban mi sem vállalkozunk az átfogó vajdasági óvodatörténet bemutatására, viszont makroszinten a nemzeti identitás és az anyanyelvhasználat kérdésének szempontjai szerint szeretnénk áttekinteni az idén 175 éves vajdasági magyar óvodapedagógia állomásait, melyeket a Vajdaságot érintő impériumváltások határai mentén jelöltük ki. Óvodatörténeti vázlatunk leginkább szabadkai példákon keresztül érinti a vajdasági magyar óvodahálózat fontosabb polémiáit. Kulcsszavak: vajdasági óvodatörténet, anyanyelv, nemzeti identitás, vajdasági magyarok, Szabadka
Abstract
There were sevaral academic papers that address the education system in Voljvodina (Pálinkás 1984, Tóth 1994, Gábrityné–Mirnics 1997), however, there were few written about the history of the Early Childhood Education and Care (ECEC) that examines the rights of ethnic minorities living in this region. In recent decades, however, academic attention turned to the region's rich ECEC history, both from Serbia (Гавриловић 2001, Kopas-Vukašinović 2004, Mačković–Runje–Srdić–Vass 2004; Stojanovic-Kovacevic-Bogovac 2018) and from Hungary (Pukánszky–Németh 1997, Molnár–Pálfi–Szerepi–Vargáné 2015). Our aim was not to produce a comprehensive historical overview of the nurseries (bölcsőde) and kindergartens (óvoda) of the Hungarian national minority in Serbia, but to mark and celebrate 175 years since the first Hungarian nursery opened in Szabadka. We will cover the influence of early educational and cultural traditions and values giving specific attention to the usage of the native language that is fundamental to cultural identity. Key words: Early Childhood Education and Care, history, Vojvodina, national identity, native language, Hungarian ethnic minority, Szabadka
In 2018 a new, more inclusive concept, of preschool education was adopted in Serbia with plans to... more In 2018 a new, more inclusive concept, of preschool education was adopted in Serbia with plans to implement the change from September 2019 to 2022. This paper examines how the national reform in Early Childhood Education (ECE) was perceived by Hungarian kindergarten pedagogues, who are the largest ethnic minority group in Vojvodina, Serbia. To consider the possible impact this change has on both kindergarten pedagogues and children the research aims were to explore, and to increase scholarly awareness of, potential issues Hungarian ethnic kindergarten pedagogues are facing in their understanding of the new approach. Narratives from Hungarian kindergarten pedagogues who were working with preschool age children were collected. To illuminate different understandings, we propose to apply dialogical self, I positions and intersectionality as a fruitful approach for analysing personal and cultural positioning. Findings show uncertainty, resistance, and sentient ways educators interpret th...
Journal of childhood, education & society, Nov 19, 2022
Secondary analysis is employed to address new research questions by analysing previously collecte... more Secondary analysis is employed to address new research questions by analysing previously collected data. This paper reports on the secondary analysis of qualitative data where the original research investigated the preschool education reform in Serbia from the perspective of Hungarian ethnic minority kindergarten pedagogues. The choice to apply a secondary analysis fulfilled the aims of (i) investigating traces of socialism in Early Childhood Education and Care (ECEC) provision in Vojvodina, a northern region of Serbia; and (ii) exploring the complexity of Christmas celebrations in nurseries. In order to address the aims, a secondary analysis of 12 semi-structured transcripts was carried out. This analysis revealed important additional findings for the original study. In light of the education reforms in Serbia we found that, first, there are strong connections between the 'socialist past' ECEC practices and what these practices may look like in the future; and, second, the traditional celebration of religious holidays outside of church organizations, such as Christmas, may change in the nurseries. This paper also offers insight regarding the importance of secondary analysis which provides an opportunity to making use of existing resources.
The study presents the identity of Bulgarians in Skorenovac concerning their mother tongue use, b... more The study presents the identity of Bulgarians in Skorenovac concerning their mother tongue use, bilingualism, religion and customs, based on linguistic and ethnographic fieldwork done in the past four years. It analyzes those main social and historical factors which were a drift for the identity of ?Paltyans? (Catholic Bulgarians living in Southern Banat). Paltyans living in Skorenovac, as part of the Catholic Bulgarian community in Banat, represent a hidden minority, and social cohesion within the community is guaranteed by their language, religion and customs. According to these, in our study we will examine elements of identity of Bulgarians living in Banat, based on metalingual narratives of several representatives of the Bulgarian language community. As a result of our research, some historic and social events and practices become visible, which induced almost complete termination of the mother tongue of Banat Bulgarians. Bulgarians in Skorenovac experienced a language shift du...
Kálmány Lajos (Szeged, 1852 – Szeged, 1919) a magyar folklorisztika kiemelkedő személyisége, a sz... more Kálmány Lajos (Szeged, 1852 – Szeged, 1919) a magyar folklorisztika kiemelkedő személyisége, a szegedi nagytáj kutatója volt. Munkáit, kutatási módszerét a magyar folklorisztika máig jelentősnek ítéli meg. Az első olyan néprajzi gyűjtőink közé tartozott, aki egy előre kialakított gyűjtési tervvel, tudatosan egy nagytáj területén folytatott terepmunkát, és aki a szóbeliségből kiindulva, a hitelesség kérdését szem előtt tartva, pontos nyelvjárási lejegyzésre törekedve közölte a szövegeit. Sokat tartózkodott a terepen, tudományos tevékenységét az ott megismert jelenségek, a szóbeli kultúra jellegzetességei formálták, ennek köszönhető, hogy életművében számos, ma már módszertani jelentőségű elemet fedezhetünk fel. A magyar folklorisztika egyes megítélései szerint a gyűjtési és textualizációs eljárásai a korabeli folklorisztikai kánonnal szakító módszereket mutatnak. Munkánkban Kálmány Lajos hagyatékát, ezen belül az epikus folklórszövegeket (leginkább meséket), illetve a róla szóló disk...
There were sevaral academic papers that address the education system in Voljvodina (Palinkas 1984... more There were sevaral academic papers that address the education system in Voljvodina (Palinkas 1984, Toth 1994, Gabrityne–Mirnics 1997), however, there were few written about the history of the Early Childhood Education and Care (ECEC) that examines the rights of ethnic minorities living in this region. In recent decades, however, academic attention turned to the region's rich ECEC history, both from Serbia (Гавриловић 2001, Kopas-Vukasinovic 2004, Mackovic–Runje–Srdic–Vass 2004; Stojanovic-Kovacevic-Bogovac 2018) and from Hungary (Pukanszky–Nemeth 1997, Molnar–Palfi–Szerepi–Vargane 2015). Our aim was not to produce a comprehensive historical overview of the nurseries (bolcsőde) and kindergartens (ovoda) of the Hungarian national minority in Serbia, but to mark and celebrate 175 years since the first Hungarian nursery opened in Szabadka. We will cover the influence of early educational and cultural traditions and values giving specific attention to the usage of the native language...
Kálmány Lajos (Szeged, 1852 – Szeged, 1919) a magyar folklorisztika kiemelkedő személyisége, a sz... more Kálmány Lajos (Szeged, 1852 – Szeged, 1919) a magyar folklorisztika kiemelkedő személyisége, a szegedi nagytáj kutatója volt. Munkáit, kutatási módszerét a magyar folklorisztika máig jelentősnek ítéli meg. Az első olyan néprajzi gyűjtőink közé tartozott, aki egy előre kialakított gyűjtési tervvel, tudatosan egy nagytáj területén folytatott terepmunkát, és aki a szóbeliségből kiindulva, a hitelesség kérdését szem előtt tartva, pontos nyelvjárási lejegyzésre törekedve közölte a szövegeit. Sokat tartózkodott a terepen, tudományos tevékenységét az ott megismert jelenségek, a szóbeli kultúra jellegzetességei formálták, ennek köszönhető, hogy életművében számos, ma már módszertani jelentőségű elemet fedezhetünk fel. A magyar folklorisztika egyes megítélései szerint a gyűjtési és textualizációs eljárásai a korabeli folklorisztikai kánonnal szakító módszereket mutatnak. Munkánkban Kálmány Lajos hagyatékát, ezen belül az epikus folklórszövegeket (leginkább meséket), illetve a róla szóló disk...
Vojvodina is one of the most ethnically diverse regions in Europe where, according to the latest ... more Vojvodina is one of the most ethnically diverse regions in Europe where, according to the latest census in 2011, Hungarians are the largest non-Serb national minority group. In recent decades, this northern province of Serbia has faced continuous depopulation, forcing schools and nurseries to face an uncertain future. We argue that despite the decreasing population in general, the nature of Serbia’s minority rights regime currently produces social inequality, as policies that seek harmony by accepting ethnic separation may give rise to future conflict. In these challenging times, we focus on the political culture that is currently functioning in Serbia, in which the Hungarian national minority is (re)positioning itself to secure its own identity. In this paper, we will cover the history and function of the nurseries (bölcsőde) and kindergartens (óvoda) of the Hungarian national minority in Serbia. We will cover the early years curriculum and qualification requirements of the early c...
Vojvodina is one of the most ethnically diverse regions in Europe where, according to the latest ... more Vojvodina is one of the most ethnically diverse regions in Europe where, according to the latest census in 2011, Hungarians are the largest non-Serb national minority group. In recent decades, this northern province of Serbia has faced continuous depopulation, forcing schools and nurseries to face an uncertain future. We argue that despite the decreasing population in general, the nature of Serbia's minority rights regime currently produces social inequality, as policies that seek harmony by accepting ethnic separation may give rise to future conflict. In these challenging times, we focus on the political culture that is currently functioning in Serbia, in which the Hungarian national minority is (re)positioning itself to secure its own identity. In this paper, we will cover the history and function of the nurseries (bölcsőde) and kindergartens (óvoda) of the Hungarian national minority in Serbia. We will cover the early years curriculum and qualification requirements of the early childhood workforce. Furthermore, we will explain the influence of educational and cultural traditions and values through early childhood education and care (ECEC), giving specific attention to the usage of the native language that is fundamental to cultural identity.
Absztrakt
A vajdasági magyar oktatásról már számos összefoglalás született, de ezek csak érintőle... more Absztrakt A vajdasági magyar oktatásról már számos összefoglalás született, de ezek csak érintőlegesen említik az iskoláskor előtti intézmények tevékenységét és történetét. (Pálinkás 1984, Tóth 1994, Gábrityné–Mirnics 1997) Az utóbbi évtizedekben viszont több olyan munka is készült, amely a szerbiai, (Гавриловић 2001, Kopas-Vukašinović 2004, Mačković–Runje–Srdić–Vass 2004; Stojanovic-Kovacevic-Bogovac 2018) illetve a magyarországi óvodák történetét vázolják. (Pukánszky–Németh 1997, Molnár–Pálfi–Szerepi–Vargáné 2015). Munkánkban mi sem vállalkozunk az átfogó vajdasági óvodatörténet bemutatására, viszont makroszinten a nemzeti identitás és az anyanyelvhasználat kérdésének szempontjai szerint szeretnénk áttekinteni az idén 175 éves vajdasági magyar óvodapedagógia állomásait, melyeket a Vajdaságot érintő impériumváltások határai mentén jelöltük ki. Óvodatörténeti vázlatunk leginkább szabadkai példákon keresztül érinti a vajdasági magyar óvodahálózat fontosabb polémiáit. Kulcsszavak: vajdasági óvodatörténet, anyanyelv, nemzeti identitás, vajdasági magyarok, Szabadka
Abstract
There were sevaral academic papers that address the education system in Voljvodina (Pálinkás 1984, Tóth 1994, Gábrityné–Mirnics 1997), however, there were few written about the history of the Early Childhood Education and Care (ECEC) that examines the rights of ethnic minorities living in this region. In recent decades, however, academic attention turned to the region's rich ECEC history, both from Serbia (Гавриловић 2001, Kopas-Vukašinović 2004, Mačković–Runje–Srdić–Vass 2004; Stojanovic-Kovacevic-Bogovac 2018) and from Hungary (Pukánszky–Németh 1997, Molnár–Pálfi–Szerepi–Vargáné 2015). Our aim was not to produce a comprehensive historical overview of the nurseries (bölcsőde) and kindergartens (óvoda) of the Hungarian national minority in Serbia, but to mark and celebrate 175 years since the first Hungarian nursery opened in Szabadka. We will cover the influence of early educational and cultural traditions and values giving specific attention to the usage of the native language that is fundamental to cultural identity. Key words: Early Childhood Education and Care, history, Vojvodina, national identity, native language, Hungarian ethnic minority, Szabadka
Uploads
Papers by Judit Raffai
A vajdasági magyar oktatásról már számos összefoglalás született, de ezek csak érintőlegesen említik az iskoláskor előtti intézmények tevékenységét és történetét. (Pálinkás 1984, Tóth 1994, Gábrityné–Mirnics 1997) Az utóbbi évtizedekben viszont több olyan munka is készült, amely a szerbiai, (Гавриловић 2001, Kopas-Vukašinović 2004, Mačković–Runje–Srdić–Vass 2004; Stojanovic-Kovacevic-Bogovac 2018) illetve a magyarországi óvodák történetét vázolják. (Pukánszky–Németh 1997, Molnár–Pálfi–Szerepi–Vargáné 2015). Munkánkban mi sem vállalkozunk az átfogó vajdasági óvodatörténet bemutatására, viszont makroszinten a nemzeti identitás és az anyanyelvhasználat kérdésének szempontjai szerint szeretnénk áttekinteni az idén 175 éves vajdasági magyar óvodapedagógia állomásait, melyeket a Vajdaságot érintő impériumváltások határai mentén jelöltük ki. Óvodatörténeti vázlatunk leginkább szabadkai példákon keresztül érinti a vajdasági magyar óvodahálózat fontosabb polémiáit.
Kulcsszavak: vajdasági óvodatörténet, anyanyelv, nemzeti identitás, vajdasági magyarok, Szabadka
Abstract
There were sevaral academic papers that address the education system in Voljvodina (Pálinkás 1984, Tóth 1994, Gábrityné–Mirnics 1997), however, there were few written about the history of the Early Childhood Education and Care (ECEC) that examines the rights of ethnic minorities living in this region. In recent decades, however, academic attention turned to the region's rich ECEC history, both from Serbia (Гавриловић 2001, Kopas-Vukašinović 2004, Mačković–Runje–Srdić–Vass 2004; Stojanovic-Kovacevic-Bogovac 2018) and from Hungary (Pukánszky–Németh 1997, Molnár–Pálfi–Szerepi–Vargáné 2015). Our aim was not to produce a comprehensive historical overview of the nurseries (bölcsőde) and kindergartens (óvoda) of the Hungarian national minority in Serbia, but to mark and celebrate 175 years since the first Hungarian nursery opened in Szabadka. We will cover the influence of early educational and cultural traditions and values giving specific attention to the usage of the native language that is fundamental to cultural identity.
Key words: Early Childhood Education and Care, history, Vojvodina, national identity, native language, Hungarian ethnic minority, Szabadka
A vajdasági magyar oktatásról már számos összefoglalás született, de ezek csak érintőlegesen említik az iskoláskor előtti intézmények tevékenységét és történetét. (Pálinkás 1984, Tóth 1994, Gábrityné–Mirnics 1997) Az utóbbi évtizedekben viszont több olyan munka is készült, amely a szerbiai, (Гавриловић 2001, Kopas-Vukašinović 2004, Mačković–Runje–Srdić–Vass 2004; Stojanovic-Kovacevic-Bogovac 2018) illetve a magyarországi óvodák történetét vázolják. (Pukánszky–Németh 1997, Molnár–Pálfi–Szerepi–Vargáné 2015). Munkánkban mi sem vállalkozunk az átfogó vajdasági óvodatörténet bemutatására, viszont makroszinten a nemzeti identitás és az anyanyelvhasználat kérdésének szempontjai szerint szeretnénk áttekinteni az idén 175 éves vajdasági magyar óvodapedagógia állomásait, melyeket a Vajdaságot érintő impériumváltások határai mentén jelöltük ki. Óvodatörténeti vázlatunk leginkább szabadkai példákon keresztül érinti a vajdasági magyar óvodahálózat fontosabb polémiáit.
Kulcsszavak: vajdasági óvodatörténet, anyanyelv, nemzeti identitás, vajdasági magyarok, Szabadka
Abstract
There were sevaral academic papers that address the education system in Voljvodina (Pálinkás 1984, Tóth 1994, Gábrityné–Mirnics 1997), however, there were few written about the history of the Early Childhood Education and Care (ECEC) that examines the rights of ethnic minorities living in this region. In recent decades, however, academic attention turned to the region's rich ECEC history, both from Serbia (Гавриловић 2001, Kopas-Vukašinović 2004, Mačković–Runje–Srdić–Vass 2004; Stojanovic-Kovacevic-Bogovac 2018) and from Hungary (Pukánszky–Németh 1997, Molnár–Pálfi–Szerepi–Vargáné 2015). Our aim was not to produce a comprehensive historical overview of the nurseries (bölcsőde) and kindergartens (óvoda) of the Hungarian national minority in Serbia, but to mark and celebrate 175 years since the first Hungarian nursery opened in Szabadka. We will cover the influence of early educational and cultural traditions and values giving specific attention to the usage of the native language that is fundamental to cultural identity.
Key words: Early Childhood Education and Care, history, Vojvodina, national identity, native language, Hungarian ethnic minority, Szabadka