Papers by Borbála Mohay
Angewandte anthropologische Ästhetik Konzepte und Praktiken 1700–1900 Applied Anthropological Aesthetics pp. 113-135., 2020
"Amint az ember kilép [az épületből], nyomban átadhatja magát kedélye hangu-latának, akár hogy m... more "Amint az ember kilép [az épületből], nyomban átadhatja magát kedélye hangu-latának, akár hogy mosolygó és vidám tájakon foglalkoztassa szelleme élénkségét, akár hogy magányos, sötét részletekben gondolataiba és érzelmeibe merülhessen, vagy hogy, miután ezek irányítására bízta magát, újból azokon a derűseken szóra-kozhasson". 1 Ha Bernhard Petri Orczy-kertről készült leírását olvassuk, számos érzelemre uta-ló részletet találunk. Ez nem is meglepő, hiszen az eredetileg pfalzi származású kertépítész művelt mester volt, így tudta, hogy mit kell képviselnie-eszmei és gyakorlatias szinten egyaránt-egy angolkert létrehozása esetében. 2 Az angolkert vagy tájképi kert stílusa a vad természet esztétikai felértékelődé-se, a (korai angol) felvilágosodás természetességre való törekvése révén alakult ki. A kerttervezők fontosnak tartották, hogy a kert különböző részei különböző ér-zelmek megélésére legyenek alkalmasak-ezt a nagyformák tervezésével, 3 dend-rológiai módszerekkel 4 vagy építmények, szobrok emelésével 5 érték el. A derűt, harmóniát, bensőségességet keltő és a melankolikus vagy zord, félelmet ébresztő részek egyaránt megtalálhatóak voltak az angolkertben. 6 Ezen nem is kell cso-dálkoznunk, hiszen a 18. század utolsó harmada az érzékenységgel (szentimenta-1 Bernhard Petri Orczy-kertről szóló leírása (Leipzig, 1797) magyar fordításban megtalálható: Rapaics 1936: 181-187. Németül közli Fatsar-Klagyivik 2013: 37-42. 2 Petri életéről bővebben Galavics 1999: 56-58. Petri volt az első, aki kertművészeti tekintet-ben valóban klasszikus tájképi kerteket tervezett és épített hazánkban, nem pedig átmeneti jellegű kerteket. 3 A természetességet utánzó, regényességet keltő kanyarok, illetve tágas térségek egyaránt jel-lemezték az angolkerteket. Buttlar 1999: 65-66. 4 A világos lombozatú fákat a vidám helyekre, a sötét lombúakat (pl. fenyvesek) a melankoli-kus helyekre szánták. A faszimbolikát összetettebb, fajonkénti módon is alkalmazták. Bő-vebben lásd Sárospataki 2014; Rapaics 1940: 195-231. 5 Például templomot emeltek a szerelemnek vagy a magánynak.
Széchényi Ferenc (1754-1820) feleségével, Festetics Juliannával és gyermekeivel 1783-ban költözöt... more Széchényi Ferenc (1754-1820) feleségével, Festetics Juliannával és gyermekeivel 1783-ban költözött Cenkre nagybátyja, Széchényi Antal korábbi birtokára. 1 A főúri kastély az akkor még külön közigazgatási egységet képező Kiscenk nyugati határán épült. A kastélytól északra egy barokk kert és a nevezetes, Fertő felé futó hársfasor, délre pedig egy kisebb kertrész terült el. A' Kis Czenki ezen T. N. Sopron Vármegyében lévő Nagy méltoságu Sárvári Fölsö Vidéki Groff Szétsenyi Ferencz Úr (Tittl:) Eő Excellentiája Két Kertek között főnt állo Kastélla, és hoz[z]á tartozandó új Épületinek rövid Le irássa című, 1798-ban született vers 2 erről a területről szól. A kéziratban fennmaradt mű szerzője ismeretlen, önmagát "[e]gy hiv Tisztelő"-ként aposztrofálja. 3 Mivel meglehe-tősen pontos helyismeretről árulkodnak sorai, feltehetően Széchényi Ferenc szűkebb köréhez tartozott. Esetleg Bárány Pétert, a főúr korabeli titkárát sejthetjük a poézis mögött-róla egyébként tudjuk, hogy Széchényi Franciskának, Ferenc lányának es-küvője alkalmából is készített egy tisztelgő verset négy évvel később, korábban pedig francia és német nyelvű drámákat fordított a főúr megbízásából. 4 A szerző kilétéhez hasonlóan a vers születésének körülményei, az alkalom sem rekonstruálható töké-letesen: a poéta szerint József nádor 1797. október 13-án meglátogatta Széchényi 1 Kenessei Károly, Nagycenk (Száz Magyar Falu Könyvesháza), Bp., 2002, 44-53. 2 Lásd: Függelék. A verset rövid magyarázattal közli még Sisa József, A nagycenki Széchényi-kastély és kertje verses leírása 1798-ból, Művészettörténeti Értesítő 42(1993), 1-2. sz. 50-54. Eredetiben az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára (továbbiakban: OSZKK) Quart. Hung. 556. jelzete alatt. A továbbiakban a versre rövidített jelzetével (Quart. Hung. 556.) és a versszakszámmal utalok.. század végi életút eszmetörténeti értelmezésének lehetőségei: Debreczeni Bárány Péter, Korall 12(2011), 44. sz. Bárány írásképe és a vers írásképe hasonló, de nem teljesen azonos. V. ö. Fraknói, i. m., 166. A szerző kilétének eldöntésében nehézség, hogy Széchényi Ferenc mint a kor egyik legnépszerűbb és legbőkezűbb mecénása a vers keletkezésének hónapjaiban is több alkotóval kap-csolatban állt (Révai Miklóssal, Csokonai Vitéz Mihállyal, Kovachich Márton Györggyel), illetve ebben az évben más alkalmakra többen írtak alkalmi verset a főúr számára: Pálóczi Horváth Ádám főispáni beiktatására, Czinke Ferenc névnapjára. Vö. Olofsson, i. m., OSZKK Quart. Hung. 513, OSZKK Quart. Hung. 522. Széchényi Ferencről mint mecénásról Vaderna Gábor, A költészet születése: A magyarországi költészet társadalomtörténete a 19. század első évtizedeiben, Bp., Universitas, 2017, 57-58, 224. A vers esztétikai szempontból nem elsőrangú, ugyanakkor ebből nem következik, hogy csak egy versifi cator, egy ismeretlen mesterkedő költő írhatta V. ö. Vaderna, i. m., 76-80.
Kazinczy vélekedésének és az Orczy-kert korabeli valóságának problematikussága
Orczy László szerepe az Orczy-kert megépíttetésében; a kert hasonlóságai a The Specator című ango... more Orczy László szerepe az Orczy-kert megépíttetésében; a kert hasonlóságai a The Specator című angol napilapban foglaltakkal
Bernhard Petri (1797) és Joseph Leyrer / Tobold (1803) Orczy-kertről leírásának szövegszerű össze... more Bernhard Petri (1797) és Joseph Leyrer / Tobold (1803) Orczy-kertről leírásának szövegszerű összevetése
Book Reviews by Borbála Mohay
H ugh Blair skót filozófus elmélete szerint a helyesség, az érzelem és az értelem dicho-tómiájaké... more H ugh Blair skót filozófus elmélete szerint a helyesség, az érzelem és az értelem dicho-tómiájaként is felfogható ízlés az emberben mélyen gyökerezik, és továbbfejleszthető a természet utánzása, a másolat és az eredeti összehasonlítása, valamint rendszeres gyakorlás által. (273-275.) A kor-szakban a racionalizmus és az empirizmus tehát kéz a kézben jár: Friedrich Bouterwek (1766−1828) pante-ista világképpel rendelkező (53.) göttingeni professzor empirikus pszichológiáját például még a racionális pszichológia formálja, nem az empirikus megfigyelés módszere (52.), Joseph Calasanz Likawetz, a grazi lí-ceum filozófiaprofesszora szerint pedig szintén kevert az esztétikai érzés, nem tisztán esztétika, hanem az értelem érdeklődése is belevegyül. (124.) Szintén az érzelmi tapasztalatot hangsúlyozza Karl Heinrich Heydenreich (1764−1801) lipcsei egyetemi tanár: a művész-a költő, a festő, a szobrász, a kertművész-nem egysze-rűen másolja a tárgyat, hanem a lelkében megmozduló érzelmet teszi megragad-hatóvá, így műalkotása az érzelmek előviláglásának (hervorleuchten) eredménye. Heydenreichnak ez a klasszikus imitációelmélet alól felszabadított absztrakt mű-vészetelmélete már a romantika előfutáraként értelmezhető. (66-70.) A befogadó-val való kapcsolatra, illetve a befogadó érzelmi reakcióit elindító élénkségre (viva-citas) (170-171.) tudatosan koncentrál Szerdahely György Alajos, aki szubjektív, sőt ironikus narrációjával kimondatlanul egyfajta intellektuális kalandra hívja olva-sóit, hogy ezáltal is megtapasztalják a szépség relatív minőségét, illetve, hogy mi-lyen távol állnak a tökéletestől, az abszolútumtól. (145, 155, 169.) Wilhelm Traugott Krug (1770−1842) eklektikus esztétikafilozófiája pedig egyenesen "filozófiai repub-likanizmus", ami nem saját egyéni véleményét, hanem minden gondolkodó pol-gártársra érvényes törvényt, az általános emberi értelmet reprezentálja. (Fórizs 91.) A 2016 májusában az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalom tudo mányi Intézete által rendezett nemzetközi konferencia előadásainak anyagából szü-letett, Anthropologische Ästhetik in Mitteleuropa, 1750−1850/Anthropological Aesthetics in Central Europe, 1750-1850 címmel megjelent tanulmánykötetben az ezekhez hasonló esztétikaelméleti, filozófiai eszmefuttatások burjánzásánaktúlburjánzá-sának lehetünk tanúi. A késői felvilágosodás és kora romantika korához (bár az ilyesfajta korszakmegjelölések igencsak terheltek, nem véletlenül szerepel a kötet 68. (2019) 263-272.
Uploads
Papers by Borbála Mohay
Book Reviews by Borbála Mohay