Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió-és televízióadás, ... more Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió-és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is.
Múzeumi kiállítást rendezni összetett és sokrétű munka, amiből ráadásul egy átlagos látogató szin... more Múzeumi kiállítást rendezni összetett és sokrétű munka, amiből ráadásul egy átlagos látogató szinte semmi nem érzékel. Jól is van ez így, mert épp az a cél, hogy egy jól érthető, emészthető, hatásos terméket kapjon, amely érzelmeket kelt benne, gondolkodásra készteti, ismeretekkel gazdagítja. Talán furcsának tűnhet egy kiállításra a termék szót alkalmazni, holott már régóta azzá vált, hiszen csak akkor jó, ha a látogatók "vevők" rá. Adott egy intézmény, a Rákospalotai Múzeum, annak 180 négyzetméternyi, négy helyiségből álló tere, és a feladat ebben megmutatni a hely, a mai XV. kerület történetét.
városi polgárságának gyűjtőtevékenysége magyarországi viszonylatban igen jelentős volt, elég csak... more városi polgárságának gyűjtőtevékenysége magyarországi viszonylatban igen jelentős volt, elég csak a soproni Storno, vagy Zettl-Langer gyűjteményt megemlíteni. Az univerzális gyűjtés mintája a kora-újkori "cabinet of curiosity" volt, és ezt követte Dr. Smidt Lajos is. Gyűjteményének egyetemes mivolta egy, a nagy múzeumok szerkezetét követő magánmúzeum létrejöttét eredményezte. A teljes kollekció képzőművészeti anyaga igen jelentős, különleges és értékes alkotásokat foglal magába. Közéjük sorolandó Dorffmaister István (1729-1797) "Keresztrefeszítés" című képe. A művész a témát több változatban is megfestette, kisméretű kabinetképként és nagy oltárképként egyaránt, egy, a szombathelyihez hasonló található a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében, nagyméretű oltárképek pedig a soproni Szentlélek plébánián, a soproni katolikus konvent gyűjteményében, a nyúli plébániatemplomban, a kaboldi evangélikus templomban, a szigetvári plébániatemplomban, és a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban.
Basics Beatrix: A perkátai Győry kastély Kevesebb, mint egy óra alatt elérhető a fővárostól, mégi... more Basics Beatrix: A perkátai Győry kastély Kevesebb, mint egy óra alatt elérhető a fővárostól, mégis alig ismert, értékeihez képest méltatlanul. A közelmúltbeli részleges felújítás során új funkciót kapott perkátai Győry kastély a magyarországi klasszicista építészet egyik különlegesen szép és értékes emléke. Gróf radványi Győry Ferenc (1723-1790) Tolna vármegye főispánja, a helytartótanács elnökhelyettese, titkos tanácsos Perkáta földesúraként élt a településen a 18. század másdoik felében. Tolna vármegyében kezdődött pályafutása, aljegyző, a királyi udvari tanács fogalmazója, majd a helytartótanács titoknoka, tanácsosa, végül elnökhelyettese lett. Főispánként megkapta a valóságos belső titkos tanácsosi címet. Részt vett a hétéves háború harcaiban, ezért Szent István-renddel tüntették ki, és 1775-ben megkapta Perkáta birtokát Mária Teréziától. 1785-ben II. József grófi címet adományozott neki. Amikor az uralkodó feloszlatta a szerzetesrendeket, Győry Ferenc közreműködött a korábbi vagyonnak a világi egyházak számára történő átmentésében. 1772-ben családot alapított, feleségül vette Andrássy Krisztinát (1735-1814), három gyermekük született, Jozefa, Ferenc, aki szintén főispán lett később, és Krisztina.
Basics Beatrix: Váchartyán kastélyai A magyarországi települések között akadnak olyanok, amelyek ... more Basics Beatrix: Váchartyán kastélyai A magyarországi települések között akadnak olyanok, amelyek két, vagy netán több kastéllyal kúriával rendelkeznek, hála a birtokos családok jelentőségének és persze építési kedvének. A fővárostól alig több mint harminc kilométerre található Váchartyán kastélyai egykor társasági központok voltak, mind kultúrtörténeti, mind pedig építészettörténeti szempontból jelentősek. A Gosztonyi-kastély A Gosztonyi kastély a 19. század első felében épült klasszicista stílusban, építésének pontos idejére vonatkozóan nem ismertek adatok, források. Építtetője Gosztonyi Mihály és felesége Sembery Anna (1773-1842) voltak, a falu 18. századi birtokosai. A Felső-Szúdi Sembery család a források szerint Hont vármegye előkelő birtokos nemes famíliája volt, amely egy, a 16. század első felében élt cseh kamaragróftól származtatta magát. 1604-ben vették fel a Sembery nevet. Sembery Anna az 1604 utáni ötödik nemzedéket képviselte. Gosztonyi Mihálytól hat gyermeke született, három fiú és három lány-utóbbiak egyike, Gosztonyi Júlia (1805-1832) Kubinyi Ágostonnak, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának lett a felesége.
Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió-és televízióadás, ... more Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió-és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is.
Múzeumi kiállítást rendezni összetett és sokrétű munka, amiből ráadásul egy átlagos látogató szin... more Múzeumi kiállítást rendezni összetett és sokrétű munka, amiből ráadásul egy átlagos látogató szinte semmi nem érzékel. Jól is van ez így, mert épp az a cél, hogy egy jól érthető, emészthető, hatásos terméket kapjon, amely érzelmeket kelt benne, gondolkodásra készteti, ismeretekkel gazdagítja. Talán furcsának tűnhet egy kiállításra a termék szót alkalmazni, holott már régóta azzá vált, hiszen csak akkor jó, ha a látogatók "vevők" rá. Adott egy intézmény, a Rákospalotai Múzeum, annak 180 négyzetméternyi, négy helyiségből álló tere, és a feladat ebben megmutatni a hely, a mai XV. kerület történetét.
városi polgárságának gyűjtőtevékenysége magyarországi viszonylatban igen jelentős volt, elég csak... more városi polgárságának gyűjtőtevékenysége magyarországi viszonylatban igen jelentős volt, elég csak a soproni Storno, vagy Zettl-Langer gyűjteményt megemlíteni. Az univerzális gyűjtés mintája a kora-újkori "cabinet of curiosity" volt, és ezt követte Dr. Smidt Lajos is. Gyűjteményének egyetemes mivolta egy, a nagy múzeumok szerkezetét követő magánmúzeum létrejöttét eredményezte. A teljes kollekció képzőművészeti anyaga igen jelentős, különleges és értékes alkotásokat foglal magába. Közéjük sorolandó Dorffmaister István (1729-1797) "Keresztrefeszítés" című képe. A művész a témát több változatban is megfestette, kisméretű kabinetképként és nagy oltárképként egyaránt, egy, a szombathelyihez hasonló található a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében, nagyméretű oltárképek pedig a soproni Szentlélek plébánián, a soproni katolikus konvent gyűjteményében, a nyúli plébániatemplomban, a kaboldi evangélikus templomban, a szigetvári plébániatemplomban, és a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban.
Basics Beatrix: A perkátai Győry kastély Kevesebb, mint egy óra alatt elérhető a fővárostól, mégi... more Basics Beatrix: A perkátai Győry kastély Kevesebb, mint egy óra alatt elérhető a fővárostól, mégis alig ismert, értékeihez képest méltatlanul. A közelmúltbeli részleges felújítás során új funkciót kapott perkátai Győry kastély a magyarországi klasszicista építészet egyik különlegesen szép és értékes emléke. Gróf radványi Győry Ferenc (1723-1790) Tolna vármegye főispánja, a helytartótanács elnökhelyettese, titkos tanácsos Perkáta földesúraként élt a településen a 18. század másdoik felében. Tolna vármegyében kezdődött pályafutása, aljegyző, a királyi udvari tanács fogalmazója, majd a helytartótanács titoknoka, tanácsosa, végül elnökhelyettese lett. Főispánként megkapta a valóságos belső titkos tanácsosi címet. Részt vett a hétéves háború harcaiban, ezért Szent István-renddel tüntették ki, és 1775-ben megkapta Perkáta birtokát Mária Teréziától. 1785-ben II. József grófi címet adományozott neki. Amikor az uralkodó feloszlatta a szerzetesrendeket, Győry Ferenc közreműködött a korábbi vagyonnak a világi egyházak számára történő átmentésében. 1772-ben családot alapított, feleségül vette Andrássy Krisztinát (1735-1814), három gyermekük született, Jozefa, Ferenc, aki szintén főispán lett később, és Krisztina.
Basics Beatrix: Váchartyán kastélyai A magyarországi települések között akadnak olyanok, amelyek ... more Basics Beatrix: Váchartyán kastélyai A magyarországi települések között akadnak olyanok, amelyek két, vagy netán több kastéllyal kúriával rendelkeznek, hála a birtokos családok jelentőségének és persze építési kedvének. A fővárostól alig több mint harminc kilométerre található Váchartyán kastélyai egykor társasági központok voltak, mind kultúrtörténeti, mind pedig építészettörténeti szempontból jelentősek. A Gosztonyi-kastély A Gosztonyi kastély a 19. század első felében épült klasszicista stílusban, építésének pontos idejére vonatkozóan nem ismertek adatok, források. Építtetője Gosztonyi Mihály és felesége Sembery Anna (1773-1842) voltak, a falu 18. századi birtokosai. A Felső-Szúdi Sembery család a források szerint Hont vármegye előkelő birtokos nemes famíliája volt, amely egy, a 16. század első felében élt cseh kamaragróftól származtatta magát. 1604-ben vették fel a Sembery nevet. Sembery Anna az 1604 utáni ötödik nemzedéket képviselte. Gosztonyi Mihálytól hat gyermeke született, három fiú és három lány-utóbbiak egyike, Gosztonyi Júlia (1805-1832) Kubinyi Ágostonnak, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának lett a felesége.
Uploads
Papers by Basics Beatrix