Ugrás a tartalomhoz

Zsófia badeni nagyhercegné

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsófia Vilma
Sofia Wilhelmina Katarina Maria Lovisa Charlotta Anna av Sverige
Franz Xaver Winterhalter festménye, 1854.
Franz Xaver Winterhalter festménye, 1854.
UralkodóházHolstein–Gottorp
Született1801. május 21.[1][2]
Stockholm
Elhunyt1865. július 6. (64 évesen)[1][2]
Karlsruhe
NyughelyeGrabkapelle
ÉdesapjaIV. Gusztáv Adolf svéd király
ÉdesanyjaBadeni Friderika Dorottya
HázastársaLipót badeni nagyherceg
GyermekeiAlexandrina, Szász–Coburg–Gotha hercegnéje
II. Lajos badeni nagyherceg
I. Frigyes badeni nagyherceg
Vilmos herceg
Mária, Leiningen hercegnéje
Cecília orosz nagyhercegné
Vallásaevangélikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsófia Vilma témájú médiaállományokat.

Zsófia badeni nagyhercegné, született Zsófia Vilma svéd királyi hercegnő (svédül: Prinsessa Sophie Wilhelmina av Sverige, németül: Großherzogin Sophie von Baden, teljes nevén Sophie Wilhelmina Katherine Marie Louise Charlotte Anne; Stockholm, 1801. május 21. – Karlsruhe, 1865. július 6.) svéd királyi hercegnő, Vasa hercegnője, házassága révén Baden nagyhercegnéje.

Élete

[szerkesztés]

Zsófia Vilma hercegnő 1801-ben jött világra IV. Gusztáv svéd király és Friderika badeni hercegnő második gyermekeként a három közül. Édesapját 1809-ben elmozdították a svéd trónról, és a királyi család Friderika királyné szülőföldjére, Badenbe vonult száműzetésbe. Három év elteltével IV. Gusztáv és felesége úgy döntöttek, külön háztartásban élnek. Zsófia Vilma hercegnő édesanyjával maradt, és Bruchsalba költözött vele.

A hercegnőt 1815-ben eljegyezték Lipót hochbergi gróffal, akivel Zsófia Vilma távoli rokonságban állt édesanyja révén. Lipót gróf Károly Frigyes badeni nagyherceg morganatikus házasságából született fia volt, ennek ellenére a badeni trón várományosa lett. Esküvőjüket 1819. július 25-én tartották Karlsruhéban. Bár politikai frigyről volt szó, Lipót és Zsófia Vilma viszonyát házasságuk első éveiben harmónia és boldogság jellemezte, melyből nyolc gyermek született:

  • Alexandrina hercegnő (1820–1904), házassága révén Szász–Coburg–Gotha hercegnéje
  • id. Lajos herceg (1822. október 26. – 1822. november 16.)
  • ifj. Lajos herceg (1824–1858), II. Lajos néven Baden nagyhercege
  • Frigyes herceg (1826–1907), I. Frigyes néven Baden nagyhercege
  • Vilmos herceg (1829–1897), tiszt a porosz királyi hadseregben, később parlamenti képviselő
  • Károly herceg (1832–1906), morganatikus házasságot kötött Rosalie von Beusttal, Rhena grófnőjével
  • Mária hercegnő (1834–1899), házassága révén Leiningen hercegnéje
  • Cecília hercegnő (1839–1891), házassága révén „Olga Fjodorovna” néven orosz nagyhercegné.

1830-ban Lipót lett Baden uralkodója, ily módon Zsófia Vilma hercegnőből Zsófia néven badeni nagyhercegné lett. 1833-ban meggyilkolták Kaspar Hausert, aki állítólag a nagyhercegi családból származott. Felmerült a gyanú, hogy a merénylet hátterében Zsófia nagyhercegné húzódott meg, és ez beárnyékolta férjével való kapcsolatát; a házaspár elhidegült egymástól. Zsófia nagyhercegné ezután egyik kegyencével folytatott viszonyt. E kapcsolata szolgáltatta az alapot annak a rosszindulatú pletykának, mely szerint legkisebb gyermeke, Cecília hercegnő egy zsidó férfitól született.

Az 1848–49-es badeni forradalom alatt az uralkodóháznak menekülni kellett Karlsruhéból. 1852-ben, férje halálát követően a volt nagyhercegné visszatért a badeni fővárosba, és beköltözött a Karlsruhe Palotába. Itt érte a halál 1865. július 6-án. A karlsruhei protestáns templomban temették el, ám sírhelye a második világháború során súlyosan megrongálódott, így később maradványait átszállították a badeni nagyhercegi család mauzóleumába.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források

[szerkesztés]
Svédországi Zsófia Vilma
Holstein–Gottorp-ház (az Oldenburg-ház oldalága)
Született: 1801. május 21. Elhunyt: 1865. július 6.
Előző
Stéphanie de
Beauharnais 		Badeni nagyhercegné
1830 – 1852 		Következő
Poroszországi Lujza
Zsófia badeni nagyhercegné ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. Holstein–Gopttorpi Keresztély Ágost
 
 
 
 
 
 
 
8. Adolf Frigyes svéd király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Baden–Durlachi Friderika Albertina
 
 
 
 
 
 
 
4. III. Gusztáv svéd király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18. I. Frigyes Vilmos porosz király
 
 
 
 
 
 
 
9. Poroszországi Lujza Ulrika
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
19. Hannoveri Zsófia Dorottya
 
 
 
 
 
 
 
2. IV. Gusztáv Adolf svéd király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. VI. Keresztély dán király
 
 
 
 
 
 
 
10. V. Frigyes dán király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. Brandenburg–Kulmbachi Zsófia Magdolna
 
 
 
 
 
 
 
5. Dániai Zsófia Magdolna
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. II. György brit király
 
 
 
 
 
 
 
11. Hannoveri Lujza
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. Brandenburg–Ansbachi Karolina
 
 
 
 
 
 
 
1. Svédországi Zsófia Vilma
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. Baden–Durlachi Frigyes
 
 
 
 
 
 
 
12. I. Badeni Károly Frigyes
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. Oránia–Nassaui Amália
 
 
 
 
 
 
 
6. Badeni Károly Lajos
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26.(=28.) VIII. Hessen–Darmstadti Lajos
 
 
 
 
 
 
 
13. Hessen–Darmstadti Karolina Lujza
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27.(=29.) Hanau–Lichtenbergi Sarolta
 
 
 
 
 
 
 
3. Badeni Friderika Dorottya
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28.(=26.) VIII. Hessen–Darmstadti Lajos
 
 
 
 
 
 
 
14. IX. Hessen–Darmstadti Lajos
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29.(=27.) Hanau–Lichtenbergi Sarolta
 
 
 
 
 
 
 
7. Hessen–Darmstadti Amália
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30. III. Pfalz–Zweibrückeni Keresztély
 
 
 
 
 
 
 
15. Pfalz–Zweibrückeni Henrietta Karolina
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31. Nassau–Saarbrückeni Karolina
 
 
 
 
 
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zsófia_badeni_nagyhercegné&oldid=26689843”