Zoltán
Megjelenés
A Zoltán[1] arab eredetű ősi magyar személynév, a török közvetítéssel a magyarba került arab szultan, szoltan, vagyis szultán szóból származik (a [sz] > [z] hangváltozás oka, hogy a régi magyarban a [sz] hangot még a z betű jelölte, később pedig az íráskép alapján kezdték el [z]-vel ejteni). Jelentése: uralkodó, fejedelem.[2] Női párjai: Zoltána, Szultána.
Rokon nevek
[szerkesztés]- Zolta:[1] a Zoltán Árpád-kori alakja.[2]
- Zsolt, Solt
Gyakorisága
[szerkesztés]A Zoltán az Árpád-korban, a 14. századig ritkán, de előfordult, majd a 19. század elején újították fel. Az Őrségben csak a 19. század végén terjedt el.[3] Az 1990-es években igen gyakori név, a 2000-es években a 13-20. leggyakoribb férfinév között.[2][4][5]
Névnapok
[szerkesztés]Zoltán, Zolta
Híres Zoltánok, Zolták
[szerkesztés]
|
|
Egyéb
[szerkesztés]Kárpáthy Zoltán, Jókai Mór regényének címe, és a regény főszereplőjének a neve
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
- ↑ a b c d e f g Ladó-Bíró, 130. old.
- ↑ Szabó László 1990: Az Őrség személynevei. Magyar Névtani Dolgozatok 92. Budapest, 329.
- ↑ Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
- ↑ Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
Források
- Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
További információk
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)