Weisshaus Aladár
| Weisshaus Aladár | |
| Született | 1887. december 21. Budapest |
| Elhunyt | 1963. november 20. (75 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Weisshaus Aladár (Budapest, 1887. december 21.[1] – Budapest, 1963. november 20.)[2] magyar szocialista politikus.
Élete
[szerkesztés]Weisshaus Sándor kereskedősegéd, később vasúti kalauz és Egri Júlia fia. A családi hagyományokat követve vasutas lett. 1910 és 1918 között a Déli Vasútnál volt ellenőr. Az őszirózsás forradalom alatt kapcsolódott be a munkásmozgalomba. 1918 őszétől a Magyarországi Vasutasok Szövetségének titkára volt. Ebben az évben egy kormányrendelet elleni tiltakozásul – mely értelmében tilos volt vasutasoknak a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba belépni – önként lemondott tisztségéről és csatlakozott a párthoz. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatti szerepe miatt másfél év börtönre ítélték. Kiszabadulása után továbbra 1920-tól 1922-ig a Pósz Jenő szerkesztette Magyar Vasutas című lap munkatársa volt. 1923-tól az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja tagja lett. 1925-ben az Magyarországi Szocialista Munkáspárt egyik szervezője és vezetője lett. Rákosi Mátyással együtt letartóztatták 1925-ben és egy évi börtönre ítélték „államellenes izgatás” miatt. Miután kiszabadult az KMP kizárta tagjai közül, azzal a váddal, hogy „a KMP fejlődését veszélyezteti”. Azt, hogy ez a vád tényleg igaz, azonban nem tudták bebizonyítani, így Weisshaus hiába kért egy hivatalos tárgyalást, azt elutasították. Ezután szervezte meg frakcióját, amelyet a kommunisták, s főleg Rákosi mélyen elítélt. Később kapcsolatba került a Magyar Közösséggel, amiért 1946-ban az ún. 2. Magyar Közösség perben 3,5 évre börtönre ítélték. 1954-ben internálták, majd végül 1956. február 4-én szabadlábra helyezték. Haláláig visszavonult a politikai élettől, 1963. november 20-án halt meg, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
A Weisshaus-frakció
[szerkesztés]
Fő műve
[szerkesztés]- Társadalmi gazdaságtan (Budapest, Új Szó, 1935.)[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 2373/1887. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 4.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi állami halotti akv. 1772/1963. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 4.)
- ↑ Weisshaus Aladár: Társadalmi gazdaságtan: 1. köt. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. február 21.
Források
[szerkesztés]- Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1976. 703. o. ISBN 963 09 0412 8
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
További információk
[szerkesztés]- Magyar nagylexikon XVIII. (Unh–Z). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. ISBN 963-9257-19-2
- História
- Szekér Nóra: A magyar közösség története (159-171. o.)
- Szabó Miklós: A jó kommunista szilárdan együtt ingadozik a Párttal (online elérés)
- Baloldali radikalizmusok Magyarországon a XX. század első felében
- Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből. 1919 – 1929 (Budapest, 1964)
