Vita:Werckmeister harmóniák
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Filmműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Buda (vita), értékelés dátuma: 2007. május 31. | |||
| |||
Egy filmcím esetében nem az számít, hogy hogyan kell írni helyeírásügyileg, hanem, h az alkotók a filmet hogyan nevezték el! És ezt kell tiszteletben tartani, mikor a wikipédián szócikket irunk egy moziról. Nikita 2006. október 24., 22:29 (CEST)
Teljesen egyetértek: tartsuk tiszteletben az alkotók névválasztását! Az alkotók a "Werckmeister" és a "harmóniák" szavakból alkották meg a film címét, ezt az összetételt pedig kötőjellel jelölik. A különírt alak egy olyan dologra utalna, amire az alkotók álmukban sem gondoltak: a "Werckmeister nevű harmóniák"-ra (mint ahogy a "Bodri kutya" egy Bodri nevű kutya), de ennek egyszerűen nincs értelme (a harmóniáknak nincs nevük, így a Werckmeister sem a nevük, hanem a Werckmeister egy ember neve, akiről a harmóniákat elnevezték). Ahhoz, hogy az alkotók a kötőjel nélküli "Werckmeister harmóniák" alakot használhassák, ennek előbb valami értelmet kellett volna adni (ha másutt nem, legalább a filmben). Ők azonban nem alkottak meg ilyen fogalmat – sem a filmben, sem azon kívül –, úgyhogy nincs okunk rá, hogy mi ezt a fiktív fogalmat bevezessük, ha egyszer ez a fogalom (Werckmeister nevű harmóniák) az alkotókban sem merült föl.
Az alkotóknak szabad kezük volt a névválasztásban, de ha már valamit kitaláltak (a Werckmeisterről elnevezett harmóniákat), akkor ahhoz kell ragaszkodnunk, függetlenül attól, hogy az alkotók vagy a forgalmazók mennyire tudtak vagy nem tudtak helyesírni. Tiszteletben kell tartanunk az alkotók szándékát, hogy a filmnek milyen címet adtak, és ennek a szándéknak a tiszteletben tartása szerintem jóval fontosabb, mint az ő helyesírásuk szolgai utánzása. Ha az ő hibájukat reprodukáljuk, azzal nem a szándékaikat tiszteljük, hanem éppenséggel szamárfület mutatunk nekik. Ez kb. olyan, mintha egy elmondott szöveg lejegyzésekor hűségesen beleírnánk a szövegbe az önkéntelen tüsszentés hangját, az "öööö"-zést, vagy ha a beszélő belekeveredik egy szóba (mint Medgyessy az "útelágazás"-ba). Ezzel csak kigúnyoljuk a másikat (mivel tudjuk, hogy nem úgy gondolta!), nem a szándékát tartjuk tiszteletben.
A helyesírástól való eltérésnek sokféle szerepe, sokféle jelentése lehet, amit számtalan filmcímben alkalmaznak is: kifejezhet szójátékot, humort, többféle fogalom vegyítését, utalhat valami más fogalomra, jelölhet esetleg valamilyen politikai, világnézeti állásfoglalást, stb. stb. stb. Ez a fenti eltérés (a kötőjel nélküli "Werckmeister harmóniák" alak) azonban NEM JEL: nincs funkciója, nincs jelentése, nincs üzenete, nem utal semmire (hacsak nem arra, hogy a filmkészítők nem gondoltak az AkH.11 140. b)-re) – azaz nem értelmezhető másként, mint akaratlan tévedésként; ezért nem látom indokoltnak, hogy ragaszkodjunk hozzá. Adam78 ✉ 2006. október 25., 04:03 (CEST)
Na most ha ez egy pusztán fordított cím lenne, akkor érteném a dolgot, pláne, hogy többször, több fordítással is megjelenhetnek filmek amagyar piacon. De amelyben magyar alkotók vannak, kvázi magyar filmek, ott nem. Ez olyan, mintha valakit véletlenül helyesírási hibával anyakönyveznének (mondjuk Kováts volt az apa, de az anyakönyvbe Kovátc néven vezetnek be) és erre hivatkozva az illető minden papírján továbbra is Kovátsot használna. Sőt, mondjuk Kovácsot, mert hogy az felel meg a magyar helyesírásnak. Ha Werckmeister harmóniák címet adták a filmnek, akkor nevezzük már úgy. Ez nem helyesírási kérdés, mint ahogy egy vers címének az ilyen jellegű javítása sem az lenne. - Serinde üzenet 2006. október 25., 07:44 (CEST)
Ahogy Serinde is megjegyezte, továbbra is ragaszkodnék az alkotók által adott filmcímmegnevezéshez. Teljesen mindegy, h helyesírás szerint van e értelme avagy sem. Nem kötőjellel kell írni a címet, mert nem így nevezték el! Nikita 2006. október 25., 10:51 (CEST)
Egyetértek azokkal, akik szerint egy filmcímet úgy kell használni, ahogy az alkotók (külföldi mű esetén a hazai forgalmazó) választották, függetlenül attól, hogy volt-e mögötte tudatos koncepció vagy helyes-e nyelvtanilag, stlisztikailag. Példák: Bacsó klasszikusának főcímén A TANU szerepel, noha a helyes változat: A TANÚ. A népszerű amerikai sorozat magyar címe JÓBARÁTOK, ami helyesen JÓ BARÁTOK lenne, az ismert finn film magyar címe pedig LENINGRAD COWBOYS MENNI AMERIKA, még ha ez így nyelvtanilag helytelen is.
Tony64 2006. október 25., 10:58 (CEST)
Tony64 sajnos nem értette meg, amit fent írtam. :-( A "Leningrad cowboys menni Amerika" eltérése JEL, kifejez valamit, ezért valóban úgy kell hagyni. A "Werckmeister harmóniák" hibája NEM JEL, nem utal semmire, ezért nem érdemes úgy hagyni. "A tanú" egy harmadik eset, mert a film készítésekor még más volt a helyesírási norma. Mivel a rövid u-s írás ma már jelnek számítana (avíttasság vagy hasonló), az alkotók viszont nem szándékoztak bármi efféle jelet vinni a címbe, ma ezt is hosszú "ú"-val írjuk. A "Jóbarátok" esetleg jelentésváltozásként értelmezhető (nem "derék barátok", hanem egyszerűen "barátok" jelentésben használatos), JEL lehet az egybeírás, úgyhogy itt is indokolható lehet az eltérés.
Az irodalomtörténészek is lényegében így járnak el: ha egy korábbi író művében a helyesírástól való eltérés jelöl valamit (akár a megfelelő versmértéket, akár szójátékot, akár az író egyéni ejtésmódját, akár mást), akkor azt az alakot megőrzik; de ha csak azért írt valamit a mai normától eltérően, mert a korabeli helyesírás úgy kívánta, vagy puszta véletlenségből, azt átírják a mai helyesírás szerint.
Serinde példája azért nem vág igazából ide, mert a személynevekre a hagyományos írásmód vonatkozik. Ebbe akár az is belefér, ha valaki "Rákhóczy"-nak írja a nevét – teljes joggal teheti. De ez nem az az eset. Adam78 ✉ 2006. október 25., 12:29 (CEST)
felhívtam az egyik ismerősömet, aki Tarr Béla irodájában dolgozik. Ő is megerősítette, hogy a filmet kötőjel nélkül írják, és ők is ragaszkodnak ehhez az írásmódhoz, hiszen a filmnek ez a CÍME! E-mailban majd küldenek erről egy nyilatkozatot. Ők is kérték, hogy maradjon így. Nikita 2006. október 25., 12:56 (CEST)
Adam78 értelek én, de azért itt mégiscsak egy 2000-ben készült filmről van szó, s az azóta eltelt években nem változott annyit a helyesírás, hogy indokolt lenne saját hatáskörben megváltoztatni a mű címének írásmódját. Még akkor sem, ha az akkor is, most is helytelen, s nem volt mögötte tudatos alkotói koncepció. Ha Tarr Béla most is ragaszkodik ehhez a változathoz, akkor ezt el kell fogadnunk, s legfeljebb magunkban gondolhatjuk, hogy jobb filmrendező, mint amilyen jó helyesíró. :)) Tony64 2006. október 25., 13:13 (CEST)
- Nikita: Ha ők szántszándékkal ragaszkodnak hozzá, az más, az megint jel: attól válik jellé, hogy ragaszkodnak hozzá, bármi okból is teszik. Ezt mint jelet valóban tiszteletben kéne tartanunk, azt hiszem. Viszont szeretném, ha beleírnánk a cikkbe, hogy a kötőjel nélküli alak az alkotók külön kívánsága, mert ez szerintem fontos információ. Jó lenne, ha egyúttal rákérdeznél tőlük, miért választották ezt az alakot (elvi, tipográfiai vagy valami más okból).
- Tony: 2000 óta valóban nem változott a helyesírás (mivel 1984 óta nem változott), épp ezért furcsálltam, hogy a szerzők saját hatáskörben eltérjenek tőle. De ezek szerint mégiscsak bele akarnak csempészni valami jelet, bármit is fejez ki… Adam78 ✉ 2006. október 25., 13:44 (CEST)
adam78: ha megjött a nyilatkozat, akkor rákérdezek erre is. Valamint kissé nevetségesnek tartanám, ha beleírnánk a szócikkbe, h az alkotók kifejezett kívánságára. Ha ragaszkodsz hozá, akkor a cím mellé be lehet írni, h helyesen Werckmeister-harmóniák Nikita 2006. október 25., 14:14 (CEST)
Én azt tartanám furcsának, ha azt írnánk, hogy "helyesen: Werckmeister-harmóniák", mivel az olvasó joggal kérdezheti: "Ha úgy helyes, akkor miért nem ez a címe?" S ha már fölmerül a kérdés, miért ne adnánk meg rá a választ a cikkben? Adam78 ✉ 2006. október 25., 15:16 (CEST)
hajrá, Ádám!!! én is a jó helyesírás mellett vagyok. – Alensha 
üzi 2006. október 25., 15:24 (CEST)
Ui.: Egy okot amúgy könnyen el tudok képzelni: a plakáton egymás alatt áll a két szó, és esetleg furcsának találhatták, ha a kötőjel a sor végére kerül:
| WERCKMEISTER- HARMÓNIÁK |
Szótárak gerincén is gyakori, néha a címlapjukon is előfordul, hogy sor végén lehagyják a nagykötőjelet, pl. innen:
| ANGOL– MAGYAR SZÓTÁR |
Itt a Wikipédiában viszont folyó szövegről van szó, nincsen kényszerű sortörés…
Tehát ha már eltérünk a jó helyesírástól, tegyük nyilvánvalóvá, hogy miért tesszük: az alkotók kifejezett kívánságára. Adam78 ✉ 2006. október 25., 15:27 (CEST)