Vita:Iszlám

A(z) Iszlám egyike a kiemelt szócikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik.
A közösség szavazta meg kiemeltnek a kiemelt státuszáról szóló szavazáson.
Ha úgy érzed, tudnál javítani rajta, bátran tedd meg.

---

Ez a szócikk 2015. július 13. és 2015. július 16. (ajánló), valamint 2022. május 5. és 2022. május 8. (ajánló) között
szerepelt a kezdőlapon.

---

Ez a szócikk a 2010-es év „Az év szócikke” versenyének Köztörténet kategóriájában az év harmadik legjobb szócikke. A további kategóriákat, jelölteket és nyerteseket itt tekintheted meg.

---

A szócikk megfelelő nyelvű párjai kiemeltek lettek az angol, indonéz, szebuano és török Wikipédián,
az onnan származó információkkal érdemes lehet kibővíteni a magyar lapot.

---

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény
2010. január 17. – 2010. február 7. (változások)	Jelölték kiemelt szócikknek	Megkapta a kiemelt státuszt
Jelenlegi státusza: kiemelt szócikk

Ez a szócikk témája miatt a Mitológia-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Kitüntetett Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Hirvenkürpa (vita), értékelés dátuma: 2015. augusztus 20.

Mitológiai témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Iszlám szó jelentése

Az iszlám szót elterjedt fordítása valóban az "Istennek való alávetés". ez a kifejezés azonban nélkülöz egy fontos jelentésárnyalatot, amelyet az eredeti arab szó nyilvánvalóan tartalmaz, azaz a megbékélést, nyugalmat. Ezért szerintem sokkal szerencsésebb az "Isten akaratában való megnyugvás" kifejezés használata.

Az a kifejezés, hogy mohamedán hibás, mert az iszlám vallás hívei Mohamed prófétát nem istenként tisztelik, mint a keresztények Jézust. A mohamedán kifejezés továbbá sértő, mert Mohamedet, mint imádni való bálványt sugalmaz és ez bűnnek számít. Véleményem szerint ezt fel kellene tüntetni a szócikkben. A helytelen kifejezés már amúgy is elterjedt a köznyelvben, ezért érdemes lenne pontosítani.

Könyv népei + dzsihád

A zsidókat, a keresztényeket, és a párszikat (Zoroaszter követői) a „könyv népei”-nek tartják, és rájuk nem vonatkozik a dzsihád, a harc Allah útján.

A cikkben szereplő fenti kitétel nem helytálló. Egyrészt általánosan csak a keresztények és a zsidókat tekintik a Könyv Népeinek, viszont ha a pharszikat is idevesszük, akkor a hindukat is be kell vonni e körbe, mivel a pharszikat Iránban, a hindukat Indiában sorolják a Könyv népei közé. A dzsihádra vonatkozó kitétel pedig ebben a formában értelmetlen.

A cikkben a mondat javítva Ogodej ^Box 2009. április 15., 18:36 (CEST)

a dzsihád 1. elsősorban nem fegyveres harcot jelent. 2. amennyiben igen, ott a doktrinák irányzattól függően eltérnek.

- többségben csakis önvédelmi célból történő hadviselést tekintenek dzsihádnak. -amely irányzat hódító céllal is megengedi, ott az iszlám felségjogának kiterjesztéséért történik, és bármely nem muszlim fennhatóság alatt álló területre vonatkozik. (így keresztény fennhatóság alatt álló területekre is) - de még ez sem vonatkozik személyes térítésre, pusztán a fenhatóság kiterjesztésére.

- A dzsihád elsősorban önmagunkkal való harcot jelent. Az emberi [rossz] tulajdonságok legyőzése. (pl.: dohányosnak leszokni a cigarettáról, vagy alkoholistának az italról: ez az igazi dzsihad.)

A dzsihád jelentéstartalma elsősorban a szövegkörnyezettől függ, különböző korokban más-és más jelentést kölcsönöztek neki (→ a szövegben a Dzsihád szakasznál). Ma is folyamatos viták kísérik. A cikk mindkét tartalmat említi (forrásokkal). Ogodej ^Box 2009. április 15., 18:36 (CEST)

Szunniták

A szunniták elfogadják a szunnákat (a Mohamed próféta életéről fennmaradt történeteket) is, ez vallásmagyarázatként szolgál számukra.

Ez a megállapítás hibás. A siiták is elfogadják a Szunnát. A különbség e szempontból az, hogy a siita és a szunnita irányzat által hitelesnek elfogadott hadithok részben különböznek. (Az iszlámon belül egyedül az un. koranita irányzat utasítja el a Szunnát)

The Sunni sect of Islam is the largest of the sects (some 80-85% of all Muslims are Sunni). Sunnis recognize four legal traditions (madhhabs): Maliki, Shafi'i, Hanafi, and Hanbali. All four accept the validity of the others and Muslims choose any one that he/she thinks is agreeable to his/her ideas. There are also several orthodox theological or philosophical traditions (kalam).

Shi'a Muslims differ from the Sunni in rejecting the authority of the first three caliphs. They honor different traditions (hadith) and have their own legal traditions. The Shi'a consist of one major school of thought known as the Ithna Ashariyya or the "Twelvers", and a few minor schools of thought, as the "Seveners" or the "Fivers" referring to the number of infallible leaders they recognise after the death of Muhammad. The term Shi'a is usually taken to be synonymous with the Ithna Ashariyya/Twelvers. Most Shi'a live in Iran, Iraq, and Lebanon.

(enwiki)

Bizony igazad van, a siiták is elfogadják a szunnát, de a siita és a szunnita szunna más. A szunnitáknál a Próféta és a medinai közösség hagyománya, míg a siitáknál a Próféta, Ali és annak leszármazottjai, az imámok hagyománya. Bár sok különbség van köztük, a szunnitáknak végülis a Koránt a legszentebb könyv, a szunna csak hagyomány. Nevüket onnan kapták, hogy mivel a siiták nem tisztelték a Próféta társait(inkább Alit), és nem is követték a medinaiak hagyományait, ezért hívták magukat szunnitáknak, mert ők tisztelték a szunnát(magyarul a szunnita hagyományos avagy hagyománytisztelő). Tehát ez a név tulajdonképpen a siiták miatt alakult ki.user: Mustafa

De ez így benne is van a cikkben... Ogodej ^Box 2009. május 18., 20:30 (CEST)

Nevek egyért.

A próféták neveinek linkjeit módosítani kellett, mert így a keresztnevekre mutatnak, de nem nagyon tudom, mivel egyértelműsítsem őket. Most így vannak, hogy Noé (Biblia), de ez kicsit kultúrsovinisztának hat, hiszen nemcsak a kereszténység egyik alakja, hanem benne van a Koránban is… Ahol lehetett, átírtam pl. úgy, hogy Zakariás próféta, de pl. a Noé próféta valahogy szokatlanul hangzik. Legyen így, hogy Noé (vallási alak), vagy hogyan? Alensha  * 2005. október 18., 14:03 (CEST)

Már régóta bántja ez a csőröm. A Noé alapértelmezésben nem keresztnév (meglehetősen ritkán fordul elő), hanem Noé, a vallási alak. Más keresztneveknél is megvan ez a bénázás, hogy valami gyakran használt szó helyett a keresztnévre mutat a cikk (pl. Rózsa a virág helyett a keresztnevet tárgyalja stb.). Nem tudom, ezt ki találta ki, de egyetlen lexikonban sincs így. Tehát a megoldás:

• Noé (egyértelműsítő lap); ami mutat a következő cikkekre:
  • Noé (csak így, ez tárgyalja a vallási alakot
  • Noé (keresztnév). Gubb ✍ 2005. október 18., 14:20 (CEST)

Erről már valahol volt vita. Nekem is a vallási személy jut eszembe először Noéról. De mi legyen a gyakoribb nevűekkel, pl. Ádám, Salamon, József? (Józsefből ráadásul a Bibliában is több van.) Alensha  * 2005. október 18., 14:35 (CEST)

Erről függőben van egy (első körben sikertelen) szavazás, ahol pont ugyanezt javasoltam. Még gyűjtöm a lendületet, előbb-utóbb nekiugrom a második fordulójának :-) --Tgr 2005. október 20., 13:47 (CEST)

Kimithisz

Kik Ők?

Eredeti formájában a 7.században kinyilatkoztatott szent könyvük, a Korán írja le. A muszlim, muzulmán, vagy mohamedán (ami téves és sértő elnevezése a muszlimnak) az Iszlámot követő hívők neve, akik hite szerint az Isten –akit Allah néven ismernek- egy, és Mohamed az Ő prófétája. Mohamed (~ arabul “Dicsőitett”) (570-632), egy Ismealita (arab) próféta volt akinek életét főleg a hagyományok alapján, keveset a Koránból és Ibn Ishaq (-768) elveszett feljegyzéseinek, Ibn Hisham és al-Tabari által való idézeteiből ismerjük. Ezek alapján Margoliouth a 19.században az “Encyclopedia of Religion and Ethics” számára a 8.kötet, 878.oldalán írt cikkében kissé kedvezőtlen emléket állít neki. A muszlimok szerint a Bibliában legalább két hivatkozás van az eljövendő Mohamedre vonatkozólag (amit csaknem minden későbbi szerző élesen tagad): szerintük Mohamed Habakuk 3:3–ban jövendölt Mekkában született és Medinában élt és (H)Aggeus 2:7-ben “óhajtott”-nak fordított héber HMD-szó szerintük Mohamedre utal (amit Sir Godfrey Higgins “Anacalypsis” című munkájában cáfol meg). Muszlimok szerint az egész természetes világ magában is Iszlám, minthogy minden az Allah által felállított természeti törvények szerint létezik, így ők maguk is igyekeznek akaratukat az Allah utasításainak alávetni. A legszentebb könyvüket az arab nyelven írt Koránt az Allah közvetlen kinyilatkoztatásának tekintik, s bár más nyelvre fordított változatai is léteznek, azokat nem tekintik hiteleseknek. Másik szent iratuk a Mohamed halála után mintegy száz évvel keltezett „Hadit”, mely Mohamed Próféta életének a Koránból kimaradt eseményeit jegyzik fel (némelyek szerint „ahogy annak lennie kellett volna” stílusban). Ezek mellett a Bibliát is kinyilatkoztatott könyvnek tartják különösen az „Injil”-t (Evangéliumok), a „Torah”-t (1-5Mózes) és a Zsoltárokat. A muszlimok a zsidók és keresztények sok prófétáit ismerik el, de sem a zsidók, sem a keresztények nem ismerik el Mohamedet. Pl. muszlimok hiszik, hogy a názáreti Jézus (akit „Isa”-nak neveznek) Isten prófétája volt és a Korán 3:45 szerint elfogadják a szűztől való születését is. Bár nem tekintik Jézust istenségnek, de elhiszik, hogy bűn nélkül született (Korán 19:19), s mivel nem fogadják el az eredendő bűn fogalmát, szerintük mindenki bűn nélkül születik. Nem hiszik hogy Jézus meghalt a keresztfán, mert szerintük Allah soha nem engedte volna meg, hogy olyan szörnyűséges halállal haljon meg az Ő prófétája (Surah 4:157). Hitük szerint Jézus mennybe hívattatott és valaki más volt elküldve hogy az ő helyét vegye a keresztfán...

Az Iszlám ma különböző teológiai iskolákból és politikai frakciókból áll. Az ortodox Sunni ágazat fenntartja az első három kalifa utódlásának törvényességét, míg a szakadár Shia, Ali isteni joga mellett szállnak síkra, e kalifák utódlása ellen, akiket ők “bitorlók”-nak neveznek és neveiket, sírjaikat és emlékműveiket sértegetik és megvetik. A kb. 12 milliónyi Shia, a muzulmán világ kb. egy-huszada Irán és India területein élnek szétszórtan. A Sunni ágazat négy fő teológiai csoportra, vagy szektába osztódik: a Hanifiták főleg Törökországban, Közép-Ázsiában és észak-índiában élnek, a Safiták dél-Indiában és Egyiptomban, a Malikiták Marokóban, Líbiában és Irakban, míg a Hanbaliták Szaudi-Arábiában és kelet-Afrikában. A Shia sem egységes, de szektái kevésbé fontosak. Az Iszlám közmondásos hetvenhárom szektájából harminckettő a Shiához tartozik.

A Shia és a Sunni irányzatok közötti főbb különbségek a következők:

• Sunni a Mohamed jogszerű útódjai. Náluk bermely muszlim lehet a közösség vezetője, ha erre alkalmas. A Shia szerint erre a feladatra csak Mohamed vérszerinti leszármazottai alkalmasak.
• Shia megtartják a Muharram hónap böjtölési szertartásait Ali, Hasa, Husain és Bibi Fatima emlékezetére, míg a Sunni csak a hónap tizedik napját tartják szentnek, mert Mózes azon a napon menekült meg Fárao elől (de a kilencedik napot is böjtölik).
• Shia elismeri az egy bizonyos összegért szerződött ideiglenes házasságot, míg a Sunni szerint Mohamed megtíltotta azt.
• Shia a "Tűz-imádókat" is befoglalják a “Könyv Népei” sorába, míg a Sunni csak a zsidókat és keresztényeket ismeri el.
• Néhány appróbb különbségek az imák és a kézmosás területén.
• Shia megengedi a vallásos megegyezés elvét az üldöztetés és halál elkerülésére, míg a Sunni ezt hitehagyásnak nyílvánítja

Mindezek a megosztások ellenére azonban hitelveik, erkölcsük és szertartásaik lényegében egységesek.

Istenképzet

Az egyetlen, személyes Mindenható Isten, a Teremtő, a leghatalmasabb, mindekor jelenlévő, mindent ismerő forma- és anyag nélküli lélek. Ő nem fogható semmihez, éppen ezért az iszlám elutasítja például azt, hogy Istennek fia lenne. Az iszlám szerint Isten teremtett mindent, éppen ezért Ő Mindenható, és nem tartják ezt lehetetlennek, bár az, hogy Isten megtestesül, vagy földi halandó létére gyereket nemzik, az iszlám szemében Isten tökéletességének letagadása, mivel e szerint hasonló a teremtett lényeihez, és eszerint Isten nem tökéletes. Az iszlám szerint Isten Láthatatlan, aki mindennek Teremtője és Megtartója. Ő teremtette az angyalokat, vagyis a hírnökeit fényből, és azután a dzsinneket füsttelen tűzből, majd az embert agyagból. Ő tud mindent időben és térben, vagyis Isten nem függ időtől, formától vagy tértől, ez a teremtett dolgokra jellemző. Ő a Feltámadás Napján a Bíró, és a prófétai beszédek szerint az ember nem fogja Őt látni szemmel, de egy nagyobb szervvel, a szívvel látni fogja mindenki.

Megtestesülések

Senkit és semmi mást, egyedül Istent imádják. Mohamedet mint a mintegy 124.000 próféta/hírnök utolsó- és legnagyobbikát tisztelik,de Isten kikötése az, hogy a muszlimok nem tehetnek különbséget küldöttei között. Jézus Krisztus egy csodálatos születésű próféta-hírnök volt, aki csodákat cselekedett, kereszterfeszítése előtt mennybe szállt és muszlimként fog visszatérni, de nem volt Isten megtestesülése.

A világmindeség és az élet eredete

Isten teremtette a mennyeket és a földet hat nap alatt, de a Korán az egy “nap” alatt ezer, vagy tízezernyi (vagy akármilyen nagyszámú) éveket ért. Nyugaton élő muzulmánok némelyike elfogadja az evolúció tanát, de csak annyiban, amennyiben azt Isten vezérli.

A halál után

A megmentett lelkek a menny gyönyörűségét, míg az elveszettek a pokol kínzását tapasztalják meg. Az Ítélet Napján Isten feltámasztja a halottakat, egyesíti a testeket szellemükkel és örökre a mennybe vagy a pokolba küldi őket. A mennynek hét rétege van, és a földi tettektől függően kapnak az igazak helyet Isten közelében.

Miért van Gonosz?

Az emberiség nem lényegében bűnös, hanem Isten terve alapján szabadon választhat jó- és rossz között, Istenbe vetett hit, vagy hitetlenség közöttt. Sátán és lelkei benépesítik a bolygót és uralkonak a hitetleneken, míg a hívőket nem érinthetik meg. Amikor Isten megteremtette az embert, azt parancsolta az angyaloknak, hogy boruljanak le Ádám előtt. Ezt Iblisz, a sátán megtagadta, aki nem angyal, hanem dzsinn volt. "Jobb vagyok nála. Őt porból, engem meg tűzből teremtettél." mondta Iblisz. A Korán szerint ekkor küldte le a földre őt, és egyezséget kötött Isten vele, hogy akik őt követik, azok a pokolba jutnak, viszont amikor Isten Könyveket és prófétákat fog küldeni, akkor akik követik azokat, azok megszerzik a paradicsomot. Egy prófétai beszéd szerint a sátán mindig az ember szívén tartja az orrát, és mivel az embernek szabad akarata van, választhat, hogy engedelmeskedik-e a sátán kísértésének. Innen ered a jó meg a rossz.

Megváltás

Engedelmeskedj Isten törvényeinek és Mohamed tanításainak. A mennybe vezető út magábafoglalja az egy-igaz Istenben való hitet és hogy Mohamed az ő prófétája, naponta öt imádság felmondását, könyöradományok osztását, Ramadán idején való böjtölést, Mekkába való zarándékolást. A bűneink megvallása és azokból való megtérés közöttem és Allah közötti ügy, és csak Allahnak szól. Allah, a Korán által közvetített törvényeinek és az ő prófétája tanításainak szigorú engedelmessége.

Érdemtelen szenvedés

A szenvedés Alláhnak, az egyén bűneinek eltörlésére szolgáló kívánsága. Némely szenvedés a Sátán, vagy az ő seregének (Dzsinn) munkája. Minthogy a fájdalom gyakran vezet imádsághoz és megtéréshez, a szenvedések és szerencsétlenségek erősítik az egyén hitét, Allah megengedi azt az egyén hitének és alázatának megpróbálása érdekében.

Mai kor kérdései

Abortusz tilos, a homoszexuális viselkedés elítélt, a nemek társadalmi szerepe kötött. A házasságot megszentelt szerződésnek (de nem szentségnek) tekintik, s bár a válás megengedett, erős békítési kisérletek és rendszabályok vannak foganatban, s egy bizonyos várakozási idő van előírva a Korán utasításai alapján. A férfiaknak sokkal egyszerűbb elválni mint a nőknek. Újraházasodást nem tiltják. Sajnos egyik irányzattól sem idegen a nők megcsonkítása, amikor a fiatal kislányoknak a legnagyobb természetességgel kivágják a csiklóját. Jobbik esetben felnőttként nem, vagy csak nagyon nagy munka, sokéves fáradozás, sebészeti beavatkozások árán lesz orgazmusuk a megcsonkított nőknek. Rosszabbik esetben a csonkítás rossz higiéniai körülményei és az alacsony életszínvonal miatt tizenezer kislány hal meg vérfertőzésben évente. Sajnos pontos adatok nincsenek, ezt a számot egy segélyszervezet honlapján olvasni. A Európa országaiban a bevándorlók integrációs kérdése nehéz, mivel a Korán nem engedi az olyan "világi" gondolkodást és életet mint amilyet a fehér emberek élnek. A legnehezebb azoknak az országoknak, ahol az alkotmány engedi, sőt támogatja a saját nemzetiségi iskolák létrehozását, mivel azokon a helyeken a gyermekek főleg a Koránt és a Szunnákat tanulmányozzák, és a globalizált világ tudását és menetét nem tanulják, nem veszik át. Iskolázatlanságukból kifolyólag alacsonyabb életkörülmények között fognak élni, kitörési lehetőség nélkül, sokan bűnözőként börtönben végzik. A nők legtöbb esetben nem dolgoznak, és köreikben magas az öngyilkosság aránya. De az iszlám világ legmeghökkentőbb szokásait többen is dokumentálták. Az abortusz tilos, de aházasságon kívül született gyermek nagyobb szégyen. Nem ritka, sőt kifejezetten gyakori a vallási gyilkosság, amikor az apa saját lányát gyilkolja meg, hogy a család becsületét megvédje. Ez a szokás nem csak az iszlám országokban elterjedt, hanem az európai - amerikai muszlim közösségekben is jelen van. Elsőként Hollandia kezdett el foglalkozni a "becsületgyilkosság" kérdésével, mikor kettő rendőri körzetben (Hollandiában összesen 25 körzet van) 2004 októbere és 2005 májusa között a regisztrált bevándorlók körében tizenegy muszlim lánnyal végzett a családja. (Forrás: Ayaan Hirsi Ali: A Hitetlen) A forrásról tudni kell a fenti szöveg megértéséhez és kellő kritikával fogadásához, hogy a szerzőnő egy olyan afrikai közösségből származik, ahol a helyi tradíciók és a valódi iszlám teljes mértékben összekeveredtek. Ennek kifolytán a hölgy számtalan személyes tragédiát kellett, hogy megéljen, (pl. a fent említett csonkítás és a kényszerházasság) amiből következik hogy megtagadta az iszlám vallást és a sok felhalmozott keserűség és fájdalom miatt több olyan művet publikált, amelyben ő maga is azonosítja az iszlámmal a barbár népi szokásokat és egyéb deformációkat. Nagyon fontos tudnunk, hogy minden személy ellen irányuló, ok nélküli "bántalmazás" AZ ISZLÁMBAN TELJES MÉRTÉKBEN TILTOTT, már csak azért is mivel alapelve a békesség és a muzulmán társadalom fontos eleme a nő tisztelete. Sajnos napjainkban ez a társadalmi forma igen kevéssé követett, ezért tapasztalhatunk sok negatív viselkedésformát a muzulmánok körében, ami egyáltalán nem az iszlám követéséből ered.

Javaslat

Szerintem erről a szócikkről le lehetne venni a csonk sablont,mert ez már nem csonk.Rolland voltam.

ne viccelj, komplett szakaszok hiányoznak: Modern társadalmi irányzatok, Iszlám miszticizmus, Iszlám gyökerű egyéb vallások, stb. Nagy a téma, ezért lehet egy ilyen hosszú cikk is csonk. - Totya (vitæ) 2006. április 15., 18:24 (CEST)

Suufi Islam

Miért nincs szó a cikkben a szufistákról (spirituális, karizmatikus iszlám irányzat, például a kerengő dervisek). Ők csak 5%, de elég jelentős, ellentmondások szerepük van az iszlámban. 195.70.32.136 2006. szeptember 9., 11:27 (CEST) És hol van Mevlana ? Kit36 2006. november 27., 17:35 (CET)

Valóban jó lenne írni róluk... persze ugye az a gond, hogy ez sem egy irányzat, hanem irányzatokon átívelő irányzatok, eszmeáramlatok sokasága, amelyik néha intézményesült formákat ölt, máskor pedig nem. - ezért értelmetlen is %-os formában kifejezni, hogy ki szufi és ki nem. (őszintén szólva én nem igazán ismerem ki magam a szufizmus irányzatain, de ha valaminek kedve van hozzá, akkor az irányaztok közé, új fejezetbe érdemes lenne felvenni. (mondjuk a madhabok, a kalám alá, mint iszlám misztika, vagy hasonló címen)

A magyarnyelvű irodalomhoz javaslom felvenni:

• Simon Róbert: A Korán Világa (Prométheusz Könyvek 17.

 Helikon ISBN 963 207 7903)

• Ford.Simon Róbert: Korán (Prométheusz Könyvek 17.

 Helikon ISBN 963 207 7903)

• Robinson, Francis: Az iszlám világ atlasza (Helikon K.1996)

 ISBN 963 208 384 9

• Rogers, Michael: A Hódító Iszlám 1976.(A múlt születése sorozatHelikon K.)

 ISBN 963 8 / ISBN 963 207 519 6 207 826 

Kit36 2006. november 27., 18:01 (CET)

Duplikáció a vallásjogi iskoláknál

Kétszer szerepel a „madzhabok” ismertetése. Az "iszlám formatív periódusa" szakasz alatt, majd alszakaszként a szunnita irányzatok alatt. Össze kellene vonni őket. Ogodej ^vita 2009. február 17., 23:14 (CET)

Javítva Ogodej ^Box 2009. április 15., 18:43 (CEST)

Átdolgozás alatt

A csonkokat bővítem, a vitalapon felvetett kérdéseket a cikkben kifejtem, megmagyarázom, illetve javítom. A szúfi iszlámot külön szócikkben lehet megtalálni, azt jeleztem a fő szócikk sablonnal. Hiányzik egy eléggé fontos szakasz, (illetve van, csak nagyon rövid) ez pedig az iszlám története, amihez inkább külön szócikket kellene írni. Ezen keresztül a különböző szakadások és áramlatok , mozgalmak sokkal érthetőbbek lennének. Ez a szócikk (és az iszlám története) inkább mint eligazodási pont szolgálna a témával bővebben ismerkedni szándékozók részére. Ogodej ^vita 2009. április 6., 23:30 (CEST)

Sablon

Átolvasás sablont kivettem, a cikk az utóbbi időben jelentős átdolgozáson ment keresztül, a vitalapra írt megjegyzések figyelembevételével. A bővítés továbbra is tart Ogodej ^Box 2009. április 15., 18:41 (CEST)

Dzsihád

A dzsihád arab szó nem küzdelmet, hanem törekvést jelent. A küzdelem, harcolás arabul "khatilu". Amikor Isten megparancsolta a muszlimoknak, hogy harcoljanak Isten útján, akkor azt mondta: "wa khatilu fi szabilillahi ellezine jukatilu nakum wa la taátadu innallahi jukibbu almuátadin"(harcoljatok Allah útján azok ellen kik ellenetek vannak de ne támadjatok senkire Allah nem szereti a bántalmazókat Korán 2:190) Mint láthatjuk a dzsihád szó nincs benne. A dzsihád nem más, mint az iszlám törvényeinek szigorú betartása, vagyis törekedés a paradicsomért. Tehát dzsihádnak hívja az arab nyelv pl. a cigiről való leszokást, a dzsihád jelenthet önmegtartóztatást is így. Persze, dzsihád az is, amikor valaki a háborúban törekszik az Isteni szabályok felé, tehát nem csonkítja a hullát, nem öl gyerekeket, fegyverteleneket, időseket, nem gyújt fel semmit stb.(iszlám háborús szabályok). De dzsihád az is, mikor egy muszlim törekszik arra, hogy betartsa az imáit, vagy hogy elérje a Kábát a zarándoklat idején. A török wikipédia megemlíti, hogy a próféta szerint van "kis dzsihád" és "nagy dzsihád". A "kis dzsihád" az a háborúban van, a "nagy dzsihád" meg a saját belső rosszunk ellen van.

Szentek

"szentek: az iszlám tiszteli a szenteket"

Itt egy hiba. A kereszténység római katolikus(lehet hogy a görög katolikus is) ága tiszteli a szenteket, vagyis olyan embereket, akiket Isten a többi fölé emelt(pl. Szent Péter). Az iszlám szerint azonban Isten elküldte a prófétáit hogy intők legyenek a Végső Naptól, és az iszlám szerint a prófétákon kívűl szent emberek nincsenek, kivéve a Mahdi, illetve a siiták szerint ilyen szentek az imámok(Ali, Hasszán, Huszein és a leszármazottjaik). Viszont az "ortodox" szunnita ág szerint csak a próféták a szent emberek, Abu Bakr, Omár, Oszmán és Ali tulajdonképpen csak helyesen vezetett kalfiák(ők ugyanis a próféta barátai voltak), de ők nem szentek. Tehát a muszlimoknak nem szent hely ez helyesen vezetett kalifák sírja, mint ahogyan a próféta sírja. A szunnita ág a prófétákat éppen ezért helyezi előtérbe(a siiták inkább az imámokat), a kalifákról nem tanít, a szunnita dogma nem követeli meg a bennük való hitet. A helyesen vezetett kalifákat úgy tisztelik a szunniták, mint a próféta többi társát, mert a szunnita Szunna az ő hagyományaikat is tartalmazza a Próféta hagyománya mellett. user:Mustafa 2009. Május 18.

A síiták nem imádhatják Alit, hisze hithű moszlimok. Szalakóta ^vita 2009. december 31., 23:57 (CET)

Attól még imádhatják, de sem prófétának nem tekintik, sem valamiféle istenség megtestesülésének. A muszlimság vizválasztója ugyanis az egyistenhit, (és ennek megvallása a saháda), illetve az öt pillér elfogadása. A cikkben (remélhetően) ez már jobban meg van fogalmazva, különösen az „Iszlám gyökerű, de attól eltérő irányzatok” fejezet elején. A szúfikat is sokszor és sokan (pl. a hanbalita iskola vahhabitái) szerették volna kirakni a muszlimok közül, de a fenti okok miatt nem tudták, bár rendesen üldözték őket... Ogodej ^vitalap 2010. január 1., 01:44 (CET)

A keresztényeknél a protestánsok a reformáció óta azzal vádolják a katolikusokat, hogy imádják a szenteket, pedig csak Istent lenne szabad. Erre a katolikusok válasza az, hogy nem imádjuk a szenteket, hanem tiszteljük. Úgy látszik, hogy az iszlámban máshogy értelmezik ezt a kérdést. Ha ez igaz, akkor külön ki kell térni. Szalakóta ^vita 2010. január 1., 02:12 (CET)

A szentek imádata, tisztelete koronként és iskolánként ((madzhabok), felekezetenként (noha itt a felekezet némileg mást jelent mint a kereszténységben, inkább irányzatokat mondhatunk) változott. A síiták és szunniták fejezetben ezért tartottam szükségesnek kitérni részletesebben az eltérésekre. A kereszténységben a szentek tisztelete, vagy imádata teológiai kérdés, itt a teológiát a vallásjog felülírja. Ezért is bővebb a vallásjogi rész. A kereszténységgel való összehasonlítás több okból sem szerencsés, a legelső és legfőbb, hogy nincs aki megmondja, hogy ki a muszlim, és ki nem, nincs közös egyházi hierarchia, nincs pápa, a kiközösítés viszonylagos, amíg az egyik fél fetvát mond valamiről, addig a másik szerint ez nem érvényes, stb. A vahhabiták a szentként tisztelt első kalifák sírjait, és a síiták "szent helyeit" a 19. század elején feldúlták, (Mohamed sirját megkímélték ugyan) és ők voltak az igazhitű muszlimok, mert a korán szerint jártak el, a síiták irán területén a 16. században csaknem kiírtották a szunnitákat és szúfikat, és ők voltak az igazhitű muszlimok, mert a korán szerint jártak el. Jelenleg hogy ki a muszlim, „objektív” módon a már említett hitvallás és a az öt pillér tisztelete dönti el, nem az hogy imádnak-e szenteket, vagy sem. Hatalmi úton meg a Szaúdi király (mint a szent terület őrzője), aki jelenleg megmondja, hogy ki mehet mekkába, meg ki nem. Körülbelül erre gondoltál? Ogodej ^vitalap 2010. január 1., 10:23 (CET)

Kiegészítettem, átfogalmaztam, talán így érthetőbb lett Ogodej ^vitalap 2010. január 1., 17:53 (CET)

Muszlimok vagy muzulmánok? Muszlimok.

Régi téma, de ez a forrás azért álljon itt (Simon, Róbert. Iszlám kulturális lexikon. Budapest: Corvina (2009). ISBN 978-963-13-5788-2 ):

„Allah kizárólagosságát és mindenhatóságát egyfelől, az ember teremtettségét és alávetettségét másfelől fejezi ki e vallás egyedül elfogadott és elfogadható neve:iszlám (Kor 3:19 (az igazi vallás Allah szemében az iszlám); 3:85; 5:3; 6:125),ami -elliptikus szerkezetként -Allahnak való feltétlen alávetettséget jelent; aki így tesz és ezt vallja, az a muszlim. Ha nem is ekkora hiba, mint a mohamedán (ez, látjuk, az iszlámot kifejezetten sérteni, becsmérelni akaró kifejezés), de nyelvileg elfogadhatatlan a muzulmán elnevezés. Ez az alak, tudjuk, közvetlenül a törökből, esetleg délszláv közvetítéssel került a magyarba. Nyelvileg egy perzsa t. sz. alak (muszulmán) került a törökbe, s ez terjedt tovább a különböző európai nyelvekbe (érthetően gyakran a törökök révén terjedtek el Europában az iszlámra vonatkozó fogalmak). Így, végső soron, amikor muzulmánokat mondunk, olyan, mintha mondjuk, keresztényekeket ejtenénk. Maradjunk tehát az eredeti (arab) elnevezésénél, megszívlelve azt az igazságot, hogy úgy helyes, ha a különböző népek és kultúrák saját önelnevezését használjuk... ”

– Ogodej ^vitalap 2012. október 22., 22:48 (CEST)

A muszlim szó korábban a perzsán keresztül került a törökbe többes számú alakként. Így lettek a törökök muzulmánok.

Szalakóta ^vita 2015. június 19., 20:54 (CEST)

Annyiból nincs igaza, hogy minden nyelvnek fel kellene ismernie az összes nyelvben a többes számot. Így hibás a fólia, az alternatíva, és a média is. Továbbá: az algebra, és az alkímia is hibás, mert rajtuk maradt a névelő. Szalakóta ^vita 2015. június 29., 12:19 (CEST)

Infobox

A főbb eseményeket ki kellene szedni az infoboxból. Az ilyenek hogy

• Delhi Szultanátus
• 1250–1517 – Mamlúk Birodalom
• 1281–1922 – Oszmán Birodalom
• 1370–1406 – Timur Lenk
• 1453 – Bizánc elfoglalása
• 1501–1526 – Szafavida Birodalom
• 1526–1858 – Mogul Birodalom
• 1932 – Szaúd-Arábia megalakulása
• 1978–1979 – Iráni forradalom
• 1996–2001 – tálibok Afganisztánban
• 2011 – Arab tavasz stb.

nem igazán a valláshoz kapcsolódnak. Ezek politikai és történelmi témák. – Milei.vencel ^vita 2018. március 2., 11:32 (CET)

El kell dönteni, hogy a {{vallás infobox}}^(?)hoz a vallás történetéhez kapcsolódó események hozzátartoznak-e, vagy sem. Mivel az iszlám szűkebb értelemben követeli magának a jogot a politika és az állam totális ellenőrzéséhez, ami a politikai iszlám és a kalifátus lényegi eleme (az iszlám nem ismeri el a szekularizált államberendezkedést (az más kérdés, hogy vannak országok, pl. Törökország ami szekuláris, de pl. Irán vagy Szaúd-Arábia már nem) talán nem felesleges hogy benne marad. Esetleg úgy is lehetne, hogy az Az iszlám története cikkhez készítünk egy eseménysablont és ide, ebbe a vallási infoboxba egy lásd iszlám története linkelt utalást teszünk. Ogodej ^vitalap 2018. március 2., 11:49 (CET)

Törökország MÉG szekuláris ország — de Recep Tayyip Erdoğan munkálkodását figyelve úgy látszik nem sokáig marad az.– Holdkóros ^vita 2018. március 2., 20:08 (CET)

Az angol és az arab wiki infoboxában sincs benne. Mehetne az iszlám történetébe – az utolsó mondatod alapján. – Milei.vencel ^vita 2018. március 2., 12:56 (CET)

Kérdezzük meg @Lálálá9999: véleményét is, ő éppen most egészítette ki ezt az infoboxot. Ogodej ^vitalap 2018. március 2., 13:08 (CET)

Ha még tovább írta a iszlám vallás infoboxát történelmi eseményekkel, akkor kb. annyit ért hozzá mint én a kvantumfizikához...

Az interwikik alapján kivettem a boxból. {{Az iszlám története}} sablonban lehet bővíteni a végtelenségig. Oda való. Az azonos nevű cikkbe is beleraktam. – Milei.vencel ^vita 2018. március 2., 16:37 (CET)

Igen, szerintem is jobb így, bennmaradta a sablonban a "bővebben", és Az iszlám története cikk is bővült. Ogodej ^vitalap 2018. március 2., 17:46 (CET)

Kedves @Milei.vencel:! Nem gondoltam tökéletes megoldásnak, amit tettem, de amikor nézegettem a cikket, átfutott az agyamon, mégis mi alapján választották ki az eseményeket és államokat, amiket szerepeltettek az infoboxban. Ezért beírtam még néhány muzulmán birodalmat, melyek véleményem szerint nem adtak hozzá kevesebbet az iszlám valláshoz és a kultúrához, mint mondjuk az Oszmán Birodalom. Viszont hogy jössz te ahhoz, hogy engem minősíts? Nem gondolnám rendkívüli hibának muszlim szellemiségű és többségű államalakulatok említését az iszlám vallásról szóló szócikkben, hiszen ezek az államok nagyban alakították a muszlim kultúrkört és magát a vallást is, és nem egy birodalom uralkodója vallási vezető is volt egyben (a kalifák, ugyebár). Az olyan események pedig, mint a keresztesháborúk és Bizánc elfoglalása hozzájárultak ahhoz, ahogy ma mi keresztény (vagy keresztény kultúrkörbeli) szemmel az iszlámot szemléljük. Bár Bizánc elfoglalásának nem feltétlenül volt köze a valláshoz, de a keresztesháborúk egyértelműen vallási háborúk voltak. Nekem is megfordult a fejemben, hogy ki kellene szedni az infoboxból ezeket (aki ismer valamennyire, tudja, hogy nem szeretem a túlbonyolított infoboxokat, nem egy konfliktusba keveredtem már emiatt), de nem akartam ezt az általam radikálisabbnak tartott lépést megtenni. Hát, nem tettem meg, beleírtam plusz néhány szót, emiatt pedig tulajdonképpen hülyének tituláltak. Zseniális ez a Wikipédia. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Lálálá9999 (vitalap | szerkesztései)

@Lálálá9999: Ha mindannyian egyetértünk abban, hogy tulajdonképpen jobb Az iszlám történetében, itt pedig elég egy bővebben, akkor nincs is vita. Én is vívódtam, hogy ide, vagy oda, de ott mégiscsak jobb. @Milei.vencel: csakugyan nagyot mondott, mert nem ismeri talán az eddigi munkáidat (persze ez nem mentség, mert tényleg ne minősítsük egymást). A másik, hogy én azt vettem észre, hogy minél többet foglalkozom bizonyos dolgokkal itt a wikin, annál több kétségem van a saját tudásommal kapcsolatban. Úgyhogy Virág elvtársat idézve, "szerénység elvtársak". És még felejtek is... Ogodej ^vitalap 2018. március 2., 22:35 (CET)

Bocsánat az elszólásért Szerkesztő:Lálálá9999. Igazad van, nem ismerlek.. Mindenesetre az iszlám, mint vallás, már egy más téma mint az iszlám államok története. üdv. – Milei.vencel ^vita 2018. március 3., 06:00 (CET)

@Milei.vencel: semmi gond, és igazad van neked is. @Ogodej: köszönöm az aláírásom pótlását. – Lálálá9999 ^vita 2018. március 3., 12:04 (CET)

(en Esperanto)

Mi'a ag'ad'o kontraŭ la supoz'o'j je konspir'o laŭ kiu'j, est'us konspir'o inter la mal'dekstr'o kaj la islam'an'o'j, est'as inter'naci'a, do mi skrib'as en Esperanto, Kiel ni far'as en la artikol'o por kon'ig'i serioz'a'j'n pruv'il'o'j'n kiel tio kio ne est'as ĉiu'person'a konspir'o, bonvolu ? 125.212.220.59 (vita) 2021. május 21., 02:46 (CEST)