Vihar-hegy
Vihar-hegy | |
Magasság | 453 m |
Hely | Magyarország, Budapest |
Hegység | Budai-hegység |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 33′ 41″, k. h. 18° 59′ 33″47.561389°N 18.992500°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 41″, k. h. 18° 59′ 33″47.561389°N 18.992500°E | |
A Vihar-hegy a Budai-hegység egyik, 453 méteres magaslata Budapest II. és III. kerületének határán, a Hármashatár-hegy tömbjében. A 495 méteres magasságig emelkedő főcsúcs legközelebbi előhegye északi irányból.
Leírása
[szerkesztés]Alapkőzete a Hármashatár-hegy egészéhez hasonlóan nagyrészt felső triász kori fődolomit, amire a későbbi földtörténeti korokban nummuliteszes mészkő és budai márga rakódott. A hegytömb többi magaslatához viszonyítva aránylag kis területet foglal el.
Fekvése
[szerkesztés]Csúcsa észak-északnyugati irányban emelkedik a Hármashatár-hegy csúcsától; tömbjét kettészeli a II. és III. kerület határa, de a legmagasabb pontja a II. kerületben, Kővár városrész északkeleti részén emelkedik. Északnyugati irányból legközelebbi szomszédja a Csúcs-hegy, annak tömegétől a Virágos-nyereg választja el. Délnyugati lejtői ma is beépítetlenek, a magasabban fekvő részeken beerdősültek, az alacsonyabban elterülő lankák Pesthidegkút, illetve a hármashatárhegyi repülőtér felé futnak le; északkeleti lejtője a magasabban fekvő részeken ugyancsak erdőborított, lejjebb, az Erdőalja út vonalától északkeletre a III. kerület Testvérhegy városrész utcái húzódnak itt.
Megközelítése
[szerkesztés]A Vihar-hegy fővárosi közösségi közlekedéssel az Árpád híd budai hídfőjétől induló 137-es busszal érhető el a legkönnyebben. A buszról a végállomásszerűen kiképzett, bár hivatalosan csak megállóhelynek számító Erdőalja úti buszfordulónál, vagy a Hedvig utcai megállónál célszerű leszállni. Előbbi esetben az Erdőalja úton északnyugat felé továbbsétálva érhetjük el a Virágosnyereg utat, amelyen a nyeregig felsétálva északi irányból közelíthető meg a Vihar-hegy, míg a Hedvig utcánál az utcát magába fogadó völgyön sétálhatunk fel a Guckler Károly útig, amelyen jóformán további szintemelkedés nélkül juthatunk el ugyanoda, déli irányból.
Források
[szerkesztés]- Berza László: Budapest lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973. 1294. old.
- Pécsi Márton – Marosi Sándor – Szilárd Jenő szerk.: Budapest természeti képe. Budapest, 1958. 39, 46, 47, 60, 154, 167, 169, 170, 675. old.