Vidróczki Márton
| Vidróczki Márton | |
| Született | 1837. november 12. Mónosbél |
| Elhunyt | 1873. február 8. (35 évesen)[1] Nagybátony-Tiribes puszta (ma Mátraverebély) |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | betyár |
| Sírhelye | Eger |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vidróczki Márton témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
 A mátrai betyár fényképe
|
Vidróczki Márton (Mónosbél, 1837. november 12. – Nagybátony-Tiribes puszta (ma Mátraverebély), 1873. február 8.), más változatok szerint Vidrócki, Vidrovszky, Mitróczy; híres mátrai betyár.
Élete
[szerkesztés]
1837-ben született Vidrótzky András juhász és Kormos Panna fiaként, katolikus családba.[2] Azt, hogy miért választotta a szegénylegények hányatott életét, a néphagyomány sokféleképpen magyarázza. Egyes történetek szerint katonaszökevény volt, mások szerint bojtár korában kegyetlenül megverte a számadója, s ezért állt betyárnak, de romantikus szerelmi történetről, árva sorsról, törvénytelen származásról is szólnak mondák. Legvalószínűbbnek az első két verziót tartják a kutatók.
A mondák szerint szép, derék ember volt, lobogós ujjú inget, bő gatyát viselt, pisztolyokkal, puskákkal bőven felszerelkezve járt. A hiedelem szerint nem fogta a golyó, kegyetlenül megbüntette ellenségeit, nagylelkűen meghálálta a segítséget. Csak a gazdagtól rabolt, a szegényt nem bántotta. Sok történet szól vakmerőségéről, féktelen természetéről, mulatozásairól. Mindezek miatt félelemmel vegyes tisztelet övezte nevét az emberek között.
Egyszer megjelent egy Mikófalván tartott menyegzőn, amikor a pandúrok már országosan körözték, s egy nemes úr (melléthei Barna István) – akinek korábban megmentette az életét – juhásznak öltözve a subája alatt menekítette ki.
A betyár haláláról szintén többféle verzió látott napvilágot. Egyes történetek szerint szeretője árulta el, többek szerint azonban egyik társa ölte meg. A korabeli sajtó közleménye is ezt igazolja. Ezek szerint Pintér Pista, egyik bandatársa végzett vele a Nagybátonyhoz tartozó Tiribes puszta (ma Mátraverebély) határában.
Örök álmát pedig Egerben, a Rókus temetőben alussza. Sírját kopjafa jelöli.
Emlékezete
[szerkesztés]- A nevéhez kapcsolódó énekes szájhagyomány (dalok, balladák, mondák) – amely elsősorban a Mátra környékén ismert – a betyárköltészet általános sztereotip formuláit viseli.
- Életét és halálának körülményeit Kodály Zoltán Mátrai képek című művében idézi fel ezzel a két dallal: A Vidrócki híres nyája és a Már Vidrócki emelgeti a bankót.
- A Csernely község határában nyíló Betyárkút a szájhagyomány szerint róla kapta a nevét.
- Mátrakeresztesen és Miskolcon is található egy-egy barlang, amelyeket a búvóhelyének tartott a helyi lakosság (Vidróczki-barlang, Sólyom-kúti-sziklaüreg).
A Vidróczki hires nyája
[szerkesztés]| A Vidróczki hires nyája |
|---|
|
A Vidróczki hires nyája Csörög-morog a Mátrába. Csörög-morog a Mátrába, Mert Vidróczkit nem találja.
Szabad madár voltam. Szabad madár voltam, Mindig kóboroltam.
Feküdj mellém, kedves! Feküdj mellém, kedves, Szívem érted verdes.
Vacsorát is készítettem, Ágyamat is megvetettem, Lepihenhetsz énmellettem.
A hajamat is kibontom, Megoldom a pendelyemet, Hajtsd mellemre a fejedet!
Feküdj mellém, kedves! Feküdj mellém, kedves, Szívem érted verdes.
Fogott madár voltam. Fogott madár voltam, Abba belehóltam.
Ma akasztják a betyárokat! Kelj fel, Vidróczki, add meg magad! Ma akasztják a betyárokat!
Körül van zsandárral állva, Megmentheted a nyakadat, Ha megadod most magadat.
Hat vármegye vár ideki! Mit ér nekem hat vármegye, Tizenkettő jöjjön ide!
Ma akasztják a betyárokat! Készülj, Vidróczki, add meg magad! Ma akasztják a betyárokat!
A pandúrok körbefogtak, Be is lőttek az ablakon, Piros vér foly az asztalon.
Az életed kezünkben van! Meg van töltve hat pisztolyom, Az életem drágán adom!
Csupa vér lett a keszkenőm, Folytassad a betyárkodást, Megbántam már az árulást.
Ki árulhatott el engem? Vagy barátim, vagy szeretőm, Vagy elárult a teremtőm!
Gyöngy hull a koporsójára. Ki szerette, ki feladta, A Vidróczkit az siratja. |
Irodalom
[szerkesztés]- Kárpáti Bála: Borsodi szép-históriák 59-62. oldal (Klaviatúra Kiadványszerkesztő BT., Miskolc, 1995. ISBN 963-04-5336-3)
- Balogh Béni: Vidróczki a nevem! (Pallas Antikvárium Kft., Gyöngyössolymos, 2000. ISBN 963 91 1739 0)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vidróczkí Márton, Vidrovszky, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16778.htm
- ↑ Bejegyezve a bélapátfalvi rk. keresztelési akv. 102/1837. fsz. alatt
Források
[szerkesztés]- Magyar néprajzi lexikon V. (Szé–Zs). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1982. 555. o. ISBN 963-05-2443-0
- Tarján M. Tamás: 1837. november 12. | Vidróczki Márton születése (Rubiconline)
További információk
[szerkesztés]