Vaszubandhu
| A sorozat témája Mahájána |
|---|
 |
|
Vaszubandhu (szanszkrit: वसुबन्धु; kínai: 世親, pinjin: Shìqīn; tibeti: དབྱིག་གཉེན་, wylie: dbyig gnyen) indiai buddhista szerzetes volt a 4. században és féltestvérével Aszangával együtt őket tekintik az indiai jógácsára iskola fő alapítóinak. Vaszubandhu a buddhizmus történetének egyik legbefolyásosabb alakja. Akadtak azonban tudósok (elsősorban Erich Frauwallner[1]), akik szerint Vaszubandhu két külön személyt takart. Ezt a nézetet később tudományos körökben elvetették.[2][3] A buddhizmus dzsódo sin ágában őt tekintik a második pátriárkának, a zen buddhizmusban ő a 21. pátriárka.
Élete
[szerkesztés]
Vaszubandhu brahminként született[4] Úgy tartják, hogy féltestvére volt Aszanga, aki szintén fontos alakja volt a jógácsára iskola megalapításának. Mindketten jelentős szövegmagyarázatokat készítettek kanonikus szövegekhez.[5] Koszambiban (a mai Alláhábád közelében) élt, ahol szarvásztiváda oktatásban részesült of Buddhism.[6]
Vaszubandhu állítólag legelőször a vaibhásika-szarvásztiváda Abhidharmát tanulmányozta, de elégedetlen volt azokkal, ezért írt róla egy verses értekezést Abhidharmakosa-bhászja címmel, amely összefoglalta és kritizálta a Mahávibhászát szautrántika nézőpontból.
Később állítólag a mahájána hagyományokat részesítette előnyben, amely a testvére hatásának volt köszönhető. Ekkor több kötetes szövegmagyarázatot készített, elsősorban a jógácsára tanokkal kapcsolatosan. A kelet-ázsiai buddhizmus hagyományaiban a legbefolyásosabb műve a Vimsatikávidzsnyaptimátratásziddhi ("Húsz versszak kommentárja") és a Trimsiká-vidzsnyaptimátrat- ("Harminc versszak kommentárja"). Mind a két művet kézikönyvnek szánta. Vaszubandhu ezen kívül még rengeteg művet készített, amelyek közül a legfontosabbak:
- A Mahájána-szamgraha szövegmagyarázata
- Dasabhúmika-bhásja (Tíz szint szútra)
- Csatuhsataka-sásztra
- Mahájána satadharmá-prakásamukha sásztra
- Amitajusz szutropadesa
- Példázat a Tiszta Földről
- Vidzsnyaptimatrata sásztra
- Karmasziddhiprakarana (Tan a cselekedetről)
Buddhista logika
[szerkesztés]Vaszubandhu nagyban hozzájárult a buddhista logika kidolgozásához, amelyről úgy tartják, hogy az indiai logiko-episztemológiai hagyomány formális logikájának alapja volt. Vaszubandhut különösen érdekelte a formális logika (matematikai logika), hogy pontosabban tudjon hozzájárulni a dialektikus vitathatatlansághoz és a vitához.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Jaini, Padmanabh (1958. november 5.). „On the Theory of Two Vasubandhus”. Bulletin of the School of Oriental and African Studies (1), 48--53. o.
- ↑ Seven Works of Vasubandhu. Delhi: MLBD, 7-28. o. (2005. november 5.)
- ↑ Vasubandhu. The Stanford Encyclopedia of Philosophy (2012 Téli kiadás) . Stanford University
- ↑ Nagy Britannia és Írország Királyi Ázsiai Társaságának folyóirata, 2001-es szám 34. o.- Nagy Britannia és Írország Királyi Ázsiai Társasága 2014. augusztus
- ↑ http://www.rigpawiki.org/index.php?title=Six_Ornaments
- ↑ Dharma Fellowship (2005). Yogacara Theory - Part One: Background History. forrás: [1] Archiválva 2018. január 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Anacker, Stefan (2005, rev.ed.). Seven Works of Vasubandhu: The Buddhist Psychological Doctor. Delhi, India: Motilal Banarsidass. (First published: 1984; Reprinted: 1986, 1994, 1998; javítva: 2002; újra átvizsgálva: 2005), 31. o.
Művei
[szerkesztés]- Abhidharma Kosha Bhashyam 4 kötet, Vasubandhu, angolra fordította: Leo Pruden, Asian Humanities Press, Berkeley, 1988-90
- L’Abhidharmakosa de Vasubandhu, francia nyelvre fordította: Louis de la Vallée Poussin, Paul Geuthner, Paris, 1923-1931 vol.1 vol.2 vol.3 vol.4 vol.5 vol.6 Internet Archive (PDF)
- Stefan Anacker, Seven Works of Vasubandhu Motilal Banarsidass, Delhi, 1984, 1998
- Ernst Steinkellner és Xuezhu Li (szerk.), Vasubandhu's Pañcaskandhaka, Bécs, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, 2008
- Dharmamitra (ford.) – Vasubandhu's Treatise on the Bodhisattva Vow, Kalavinka Press 2009, ISBN 978-1-935413-09-7
Források
[szerkesztés]- David J. Kalupahana, The Principles of Buddhist Psychology, State University of New York Press, Albany, 1987, 173–192. o.
- Francis H. Cook, Three Texts on Consciousness Only, Numata Center for Buddhist Translation and Research, Berkeley, 1999, 371–383. o. ("Harminc versszak kommentárja") és 385–408. o. ("Húsz versszak kommentárja")
- Erich Frauwallner, The Philosophy of Buddhism, Motilal Banarsidass, Delhi, 2010
- Li Rongxi, Albert A. Dalia (2002). The Lives of Great Monks and Nuns, Berkeley CA
- Thics Nhat Hanh, Transformation at the Base, Parallax Press, Berkeley, 2001
- Takakusu, J. (ford.) (1904). Vaszubandhu élete – Paramartha, T'oung-pao 5, 269 – 296. o.
További információk
[szerkesztés]
