Ugrás a tartalomhoz

Vas(III)-oxid

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vas(III)-oxid

Vas(III)-oxid minta

Hematit elemi cellája
Más nevek ferri-oxid
hematit
Kémiai azonosítók
CAS-szám 1309-37-1
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet Fe2O3
Moláris tömeg 159,69 g/mol
Megjelenés vörös-barna, szilárd
Sűrűség 5,242 g/cm³, szilárd[1]
Olvadáspont 1565 °C[1]
Oldhatóság (vízben) oldhatatlan
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet romboéderes
Termokémia
Std. képződési
entalpia
ΔfHo298
‒825,50 kJ/mol
Veszélyek
EU osztályozás nincsenek veszélyességi szimbólumok[1]
R mondatok nincs[1]
S mondatok nincs[1]
Lobbanáspont nem gyúlékony
Rokon vegyületek
Azonos kation vas(II)-szulfid
Azonos anion vas(II)-oxid
vas(II,III)-oxid
ruténium(IV)-oxid
ozmium(IV)-oxid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A vas(III)-oxid a vas oxigénnel alkotott vegyülete, oxidja. Képlete: Fe2O3. Megjelenése általában vörösbarna színű por, de ez változhat (sárgásvöröstől a feketéig) attól függően, hogy milyen módszerrel állították elő és mekkora a szemcsenagyság. Többféle módosulata létezik, ezek közül az egyik kristályszerkezete romboéderes, a másik szabályos (kocka alakú). Oldhatatlan vízben, alkoholban és éterben, és savakban is csak alig oldódik.

Kémiai tulajdonságai

[szerkesztés]

A vegyület oldhatatlan vízben és lúgok híg oldataiban, de tömény lúgoldatokban feloldódik. Tömény alkálifém-hidroxid oldatokban oldva ferritek (például KFeO2) keletkeznek. Ásványi savakban a kiizzított vegyület sokkal kevésbé oldódik, mint az alacsonyabb hőmérsékleten előállított vas(III)-oxid. Hevítéskor bomlik, vas(II)-vas(III)-oxid keletkezik és oxigén fejlődik. A folyamat 1370 K (körülbelül 1100 °C) fölött megy végbe. Ez a reakció megfordítható.

Ha hidrogénben hevítik, könnyen vassá redukálódik. Ebben a reakcióban pirofóros vas keletkezik, ami magától meggyullad levegőn. Magasabb hőmérsékleten reakcióba lép fluorral és klórral, a vegyület fluoriddá illetve kloriddá alakul. Ha kénnel hevítik, vas-szulfid képződik. Szén és szén-monoxid hatására 1050 K (körülbelül 777 °C) fölött vassá redukálódik. A szénnel való redukció egyenlete:

Vassá redukálódik hevítéskor alkálifémek, magnézium és alumínium hatására is. Az alumínium és a vas(III)-oxid keverékének reakciója nagy hőfejlődéssel jár.

Hidrogén-kloriddal hevítve vas(III)-kloriddá, kén-hidrogénnel hevítve különböző szulfidokká alakul.

Előfordulása

[szerkesztés]
Hematit

A vas(III)-oxid a természetben megtalálható a hematit (vagy vörös vasérc) nevű ásványként. Az ásvány pora barnásvörös színű. Az ásvány durva köveken vörös színű nyomot hagy. Az egyik legfontosabb vasérc.

Előállítása

[szerkesztés]

A vas(III)-oxid mesterségesen előállítható különböző vasvegyületek (vas(III)-hidroxid, vas-nitrát, vas-szulfát, vas-karbonát) izzításával. Vas(III)-oxid képződik a pirit pörkölésekor is. Igen finom vas(III)-oxid keletkezik a vas(II)-oxalát (FeC2O4) hevítésekor.

Felhasználása

[szerkesztés]

Az egyik legfontosabb vasérc, emiatt nagy mennyiségben bányásszák. A finom porát felhasználják csiszolópornak üveg, fémek és drágakövek csiszolására és fényezésére. Alkalmazzák olaj-, víz-, és mészfestékként is, mert nem változik levegőn, és a fedőképessége jó. Felhasználják a vegyiparban katalizátorként is.

Források

[szerkesztés]

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. a b c d e A vas(III)-oxid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. december 27. (JavaScript szükséges) (angolul)