Ugrás a tartalomhoz

Városi gyorsvasutak Kínában

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul.
Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!
Kína térképe a városi vasútrendszerekkel

Ez a szócikk a Kínában található városi gyorsvasúti rendszereket sorolja fel. A gyorsvasút rendszerbe beletartoznak a városi és elővárosi vasutak, a metró, a villamos és a Sanghaji lebegő mágnesvasút is. Néhány helyen még a városi Bus Rapid Transit (BRT) rendszerek is.

Néhány kínai város már a 19. század elején is üzemeltetett villamos városi vasutakat, de ezeket az 1950-es évekre bezárták. Nanking 1907 és 1958 között üzemeltetett városi vasutat. Ma Kína büszkélkedhet a világ leghosszabb és a második leghosszabb metró rendszerével. Az első metró Kínában Pekingben épült 1969-ben. Ezt követte a Tiencsini metró 1984-ben. A Sanghaji metró, annak ellenére, hogy a világ második leghosszabb metrója, csak 1995-ben kezdte meg működését.[1]

2009 és 2015 között Kína azt tervezi, hogy 25 nagyvárosban 87 új vonal épül, összesen 2495 km hosszan. Ez várhatóan 988,6 milliárd RMB-be fog kerülni.[2] 2012-től Kína átlagosan 270 km új vonalat fog építeni.[3] Ezek a városi vonalak befektetések a jövőbe, mivel Kína rendkívül gyorsan városiasodik, a megnövekedett forgalmat pedig nem bírják el a közutak. A lakosság részéről egyre nagyobb az igény, hogy a gyaloglást és a kerékpározást kényelmesebb eszközre cseréljék.

Városi vasútrendszerek (MRT)

[szerkesztés]

Jelenleg üzemelő

[szerkesztés]

A lista nem teljes

Rendszer Információk Jelenleg üzemelő Építés alatt Térkép Jegyzetek

Csengtui metró
成都地铁 		Hely Csengtu

 Line 1 
 Line 2 

 Line 1  (második szakasz)
 Line 2  (második szakasz)
 Line 3 
 Line 4 

Üzemkezdet 2010
Üzemelő vonalak 1
Állomások száma 36
Hálózat hossza 40
Utasok száma

Csungkingi metró
CRT
重庆轨道交通 		Hely Csungking

 Line 1 
 Line 2 
 Line 3 
 Line 6 

 Line 3  (harmadik szakasz)
 Line 6  (második és harmadik szakasz)

 [4]
Üzemkezdet 2005
Üzemelő vonalak 4
Állomások száma 77
Hálózat hossza 130.25
Utasok száma 860,000 (avg. 2012)[5]
45 millió (2010 évi, csak 2-es vonal)

Hangcsoui metró
杭州地铁 		Hely Hangcsou
Üzemkezdet 2012
Üzemelő vonalak 1
Állomások száma 8
Hálózat hossza 48
Utasok száma

Hong Kong Mass Transit Railway
MTR
港鐵 / 港铁
Tartalmazza a Kowloon–Canton-vasútvonalat is 		Hely Hongkong

█ Kwun Tong vonal █ Tsuen Wan vonal
█ Island vonal █ Tung Chung vonal
█ Airport Express █ Disneyland Resort vonal
█ Tseung Kwan O vonal
█ East Rail vonal █ West Rail vonal
█ Ma On Shan vonal

[Note 1]
Üzemkezdet 2007
1979 (régi MTR)
1910 (KCR)
Üzemelő vonalak 11
Állomások száma 93
Hálózat hossza 175 km (109 mi)
Utasok száma 4,064 millió (napi rekord)
1,482 milliárd (2011 évi)

Hsziani metró
西安地铁 		Hely Hszian [6]
Üzemkezdet 2011
Üzemelő vonalak 1
Állomások száma 17
Hálózat hossza 21
Utasok száma 150,000 (napi rekord)

Kantoni metró
广州地铁 		Hely Kanton

1-es vonal
2-es vonal
3-as vonal
4-es vonal
5-ös vonal
8-as vonal
Kuangfo vonal
Csujiang APM

6-os vonal (első és második szakasz)
9-es vonal (első szakasz)
8-as vonal

[Note 2]
[7]
Üzemkezdet 1997
Üzemelő vonalak 10
Állomások száma 192
Hálózat hossza 306,8
Utasok száma 7.844 millió (5 Nov 2010 record)[8]
1,64 milliárd (2011 évi)[9]

Kunmingi metró
KRT
昆明轨道交通 		Hely Kunming
Üzemkezdet 2012
Üzemelő vonalak 6
Állomások száma 115
Hálózat hossza 164,3
Utasok száma

Nankingi metró
南京地铁 		Hely Nanking

1-es vonal
2-es vonal
3-as vonal
4-es vonal
10-es vonal
S1-es vonal
S8-as vonal

1-es vonal (északi szakasz)
5-ös vonal
7-es vonal
S3-as vonal
S7-es vonal
S9-es vonal

 [10]
Üzemkezdet 2005
Üzemelő vonalak 7
Állomások száma 139
Hálózat hossza 260,5
Utasok száma 1,96 millió (2015, napi)[11]
2,99 millió (2016-os napi rekord)[11]

Pekingi metró
北京地铁 		Hely Peking

1-es vonal 2-es vonal
4-es vonal 5-ös vonal
6-os vonal 7-es vonal
8-as vonal 9-es vonal
10-es vonal 13-as vonal
14-es vonal 15-ös vonal
Airport Express Batong vonal
Changping vonal Daxing vonal
Fangshan vonal Yizhuang vonal

6-os vonal harmadik nyugati meghosszabbítás
8-as vonal második északi meghosszabbítás és első déli meghosszabbítás
14-es vonal középső szakasz
16-os vonal
Fangshan vonal északi és déli meghosszabbítás

[Note 3]
[12]
Üzemkezdet 1969
Üzemelő vonalak 19
Állomások száma 345
Hálózat hossza 574 km (357 mi)
Utasok száma 12,69 millió (2016-os napi rekord)[13]
3,66 milliárd (2016)[13]
Sanghaji metró
上海轨道交通（上海地铁） 		Hely Sanghaj

 Line 1   Line 2 
 Line 3   Line 4 
 Line 5   Line 6 
 Line 7   Line 8 
 Line 9   Line 10 
 Line 11   Line 12 
 Line 13   Line 16 

 Line 5  (déli szakasz)
 Line 8  (déli szakasz)
 Line 9  (harmadik szakasz)
 Line 10  (második szakasz)
 Line 13  (harmadik szakasz)
 Line 17 


[Note 4]
[14]
Üzemkezdet 1995
Üzemelő vonalak 14
Állomások száma 364
Hálózat hossza 588 km (365,4 mi)[15]
Utasok száma 11.867 million (napi rekord)[16]
3,401 milliárd (2016)[17]

Sanghaji lebegő mágnesvasút
SMT / Shanghai Transrapid
上海磁浮示范运营线 		Hely Sanghaj

 Maglev 

  • Hongqiao International Airport extension
Üzemkezdet 2004
Üzemelő vonalak 1
Állomások száma 2
Hálózat hossza 30.5
Utasok száma

Sencseni metró
深圳地铁 		Hely Sencsen

█ Luobao Line
█ Shekou Line
█ Longgang Line
█ Longhua Line
█ Huanzhong Line

█ Xili Line
█ Meilin Line
█ Airport Line

[18]
Üzemkezdet 2004
Üzemelő vonalak 5
Állomások száma 137
Hálózat hossza 178
Utasok száma 781 millió (2012 évi)[19]

2,89 millió (April 30 - May 1, 2012 record)[20]


Senjangi metró
沈阳地铁 		Hely Senjang
Üzemkezdet 2010
Üzemelő vonalak 2
Állomások száma 40
Hálózat hossza 50
Utasok száma

Szucsoui metró
SRT
苏州轨道交通 		Hely Szucsou

 Line 1 

 Line 2 
 Line 4 
 Line 7 

Üzemkezdet 2012
Üzemelő vonalak 1
Állomások száma 24
Hálózat hossza 25
Utasok száma

Talieni metró
Dalian Rapid Transit / DRT
大连地铁（大连轨道交通）
大连快轨 		Hely Talien
Üzemkezdet 2003
Üzemelő vonalak 2
Állomások száma 20
Hálózat hossza 63
Utasok száma 120,000 (Avg. Daily)[21]
200,000 (Peak Record)[21]

Tiencsini metró
天津地铁 		Hely Tiencsin

 Line 1 
 Line 2 
 Line 3 
 Line 6 
 Line 9 
 TEDA Tram 

 Line 2  Jianguodao Sta.
 Line 5 
 Line 6 

[Note 5]
Üzemkezdet 2003
1984 (régi rendszer)
Üzemelő vonalak 6
Állomások száma 127
Hálózat hossza 170,7 km (106 mi)
Utasok száma 64,3 millió (2010 évi)

Vuhani metró
武汉地铁（武汉轨道交通） 		Hely Vuhan

 Line 1 
 Line 2 

 Line 3 
 Line 4 

[22]
Üzemkezdet 2004
Üzemelő vonalak 2
Állomások száma 46
Hálózat hossza 57
Utasok száma 73 millió (2011 évi, csak 1-es vonal)

Jegyzetek

  1. ↑ The Hong Kong Mass Transit Railway (MTR) consists of the main MTR subway system, which opened in 1979, and the Kowloon-Canton Railway (KCR), which opened in 1910 and was electrified in 1983. The two systems merged in 2007. Data no counts light rail lines. The ridership figures for the MTR does not include cross-border train service riders and includes only ridership on the MTR lines, airport express and light rail and certain MTR bus lines. The MTR compiles light rail and MTR bus line riders in one category so it is not possible to separate MTR bus riders from light rail riders. See [1]
  2. ↑ The Guangzhou Metro Annual ridership data is combined with Guangfo Metro.
  3. ↑ The first of the Beijing Subway was completed in 1969 but did not open for trial operation until 1971 and it was restricted to riders with credential letters. The subway was fully opened to the public without credential letters in 1981.
  4. ↑ The Shanghai Metro is the longest network in the world. See David Barboza. „Expo Offers Shanghai a New Turn in the Spotlight”, The New York Times, 2010. április 29. (Hozzáférés: 2010. április 29.) 
  5. ↑ The Tianjin Metro closed down for upgrades in 2001 and reopened in 2006.

Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált „GFM” nevű <ref> címke nem szerepel a szöveg korábbi részében.

Light Rail/villamos rendszerek

[szerkesztés]

Jelenleg üzemelő

[szerkesztés]
Rendszer Információk Jelenleg üzemelő Jelenleg építés alatt Térkép Jegyzetek
Dalian villamos
大连有轨电车 		Hely Dalian
  • 201
  • 202
Üzemkezdet 1909
Üzemelő vonalak 2
Állomások száma
Hálózat hossza 23,4
Utasok száma

Hong Kong Light Rail
香港輕鐵 		Hely Hongkong
  • 505
  • 507
  • 610
  • 614
  • 614P
  • 615
  • 615P
  • 705
  • 706
  • 751
  • 751P
  • 761P
Üzemkezdet 1988
Üzemelő vonalak 12
Állomások száma 68
Hálózat hossza 36,2
Utasok száma

430,000[23]


Changchun Light Rail Transit
长春轨道交通（长春轻轨） 		Hely Changchun
  • Line 1
  • Line 2
Üzemkezdet 2002
Üzemelő vonalak 2
Állomások száma 49
Hálózat hossza 51
Utasok száma 0,27 millió (napi rekord)
33,34 millió (2010 évi)
TEDA Modern Guided Rail Tram
天津开发区导轨电车 		Hely Tianjin
Üzemkezdet 2007
Üzemelő vonalak 1
Állomások száma 14
Hálózat hossza 7,86
Utasok száma
Zhangjiang villamos
张江有轨电车 		Hely Shanghai
Üzemkezdet 2010
Üzemelő vonalak 1
Állomások száma 15
Hálózat hossza 10
Utasok száma

Építés alatt

[szerkesztés]
  • Shenyang Tram (沈阳有轨电车) operational by 2013[24]
  • Foshan Tram (佛山有轨电车) operational by 2014[25]
  • Suzhou Tram (苏州高新区有轨电车) operational by 2015[26]

Városi vasútrendszerek?

[szerkesztés]
Rendszer Információk Jelenleg üzemelő Építés alatt Térkép Ref
Pekingi metró
BCR / Beijing City Railways
北京市郊铁路 		Hely Peking

S2-es vonal

S1-es (Mentougou) vonal

Üzemkezdet 2008
Üzemelő vonalak 1
Állomások száma 6
Hálózat hossza 77
Utasok száma 57 800 (napi rekord)
Jinshan Railway
Shanghai Metro Line 22
金山铁路／二十二号线 		Hely Shanghai

 Line 22 

Üzemkezdet 2012
Üzemelő vonalak 1
Állomások száma 2
Hálózat hossza 56
Utasok száma

Bus rapid transit rendszerek (BRT)

[szerkesztés]

Több mint 30 projektet hajtanak végre, illetve vizsgálják Kína egyes nagyvárosaiban. A világoskék hátterű BRT rendszereket még vizsgálják vagy építés alatt állnak.

List of Bus systems (BRT) in the People's Republic of China by Network length
Rendszer Kínai
név 		Rövidítés Város Üzemkezdet Megnyitott
vonalak
[Note 1] 		Állomások
száma
[Note 2] 		Hálózat
hossza
(km)
[Note 3] 		Jegyzetek
Hangzhou BRT 杭州BRT HZBRT Hangcsou 2006 2 50 55,4
Beijing BRT 北京BRT BJBRT Peking 2004 4 60 54 [Note 4]
Kunming BRT 昆明BRT KMBRT Kunming 1999 5 63 46
Changzhou BRT 常州BRT CZBRT Csangcsou 2008 2 51 44
Xiamen BRT 厦门BRT XMBRT Hsziamen 2008 3 31 40 [Note 5]
Jinan BRT 济南BRT JNBRT Csinan 2008 2 46 34
Zaozhuang BRT 枣庄BRT ZZBRT Zaozhuang 2010 2 49 62
Zhengzhou BRT 郑州BRT ZZBRT Csengcsou 2009 8 38 30
Guangzhou BRT 广州BRT GBRT Kanton 2010 1 26 22
Dalian BRT 大连BRT DLBRT Dalian 2008 1 13 13
Chongqing BRT 重庆BRT CQBRT Csungking 2008 1 9 11
Hefei BRT 合肥BRT HFBRT Hefei 2010 2 9 7
Yancheng BRT 盐城BRT Yancheng 2010 2 24 16
Ürümqi BRT 乌鲁木齐BRT Ürümcsi 2011 3 55 42
Lanzhou BRT 兰州BRT LZBRT Lanzhou 2012 1 15 9,1
Shanghai BRT 上海BRT SHBRT Sanghaj 20XX
Shenzhen BRT 深圳BRT SZBRT Sencsen 20XX
Wuxi BRT 无锡BRT WXBRT Vuhszi 20XX
Xi'an BRT 西安BRT XABRT Xi'an 20XX
Shenyang BRT 沈阳BRT SYBRT Senjang 20XX
Chengdu BRT 成都BRT CDBRT Csengtu 20XX
Wuhan BRT 武汉BRT WHBRT Vuhan 20XX
Shijiazhuang BRT 石家庄BRT SJZBRT Shijiazhuang 20XX
Suzhou BRT 苏州BRT Suzhou 20XX
Harbin BRT 哈尔滨BRT HBBRT Harbin 20XX

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ Lines in operation counts the number of main lines only.
  2. ↑ Stations connected by transfers are counted as one station, unless otherwise noted.
  3. ↑ Network length refers to track length and lines that share track are counted only once.
  4. ↑ running on the Nan Zhongzhouxian (South Central Axis Line), The line terminates at Qianmen and Demaozhuang
  5. ↑ There are significant sections that are on dedicated elevated roads. BRT one 33.4 km, BRT 1 Interchange 18.7 km, BRT 2 15.3 km.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ David Barboza. „Expo Offers Shanghai a New Turn in the Spotlight”, The New York Times, 2010. április 29. (Hozzáférés: 2010. április 29.) 
  2. ↑ (kínai) "谁的地铁，谁做主？" 财经文摘 Mar. 23, 2010
  3. ↑ „China to restore confidence in high-speed trains”, Xinhua, 2012. május 9. (Hozzáférés: 2012. május 21.) 
  4. ↑ 2010重庆市主城区交通发展年度报告解读. Cq.cqnews.net. [2012. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 26.)
  5. ↑ Daily Ridership. Chongqing News. [2013. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 6.)
  6. ↑ 西安地铁日均客流量15万人次的情况也好于预期. [2014. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 17.)
  7. ↑ „2011广州地铁运客16.4亿人次 行车里程达19308万车公里”, 'Guangzhou Metro Daily', 2012. január 18.. [2013. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. január 24.) (kínai nyelvű) 
  8. ↑ „第二届地铁春联今起征集”, 'Guangzhou Metro Daily', 2011. január 10.. [2012. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. január 23.) (kínai nyelvű) 
  9. ↑ „行车里程达19308万车公里 2011广州地铁运客16.4亿人次”, 'Guangzhou Metro Daily', 2012. január 17.. [2013. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. január 17.) (kínai nyelvű) 
  10. ↑ Ditiezu Archive » 2011年南京地铁客流量34370.10万人次. [2019. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 17.)
  11. ↑ a b Ez a szócikk részben vagy egészben a Nanjing Metro című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  12. ↑ 北京公交出行再增两个百分点. Qianlong, 2012. február 10. [2012. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 29.)
  13. ↑ a b https://www.chinanews.com/sh/2017/01-20/8130230.shtml
  14. ↑ 2011年上海市国民经济和社会发展统计公报. Shanghai Bureau of Statistics and Shanghai Survey Corps, National Bureau of Statistics of China, 2012. február 23. [2014. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 24.)
  15. ↑ a Maglev és a 22-es vonal nélkül
  16. ↑ Metro breaks records (kínai nyelven). News Sina, 2017. április 30. (Hozzáférés: 2017. május 1.)
  17. ↑ zh:2016年上海市国民经济和社会发展统计公报 (kínai nyelven). shanghai.gov.cn, 2017. március 2. [2017. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 13.)
  18. ↑ (kínai) "深圳市统计局2011年度12月份 深圳统计月报 Archiválva 2012. március 17-i dátummal a Wayback Machine-ben 运输邮电,地铁客流量1-12月累计. Hozzáférés ideje: 2012-03-17.
  19. ↑ (kínai) "深圳地铁客流量 去年猛增近七成. Hozzáférés ideje: 2013-01-10.
  20. ↑ Ridership. Shenzhen Metropolis. [2014. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 27.)
  21. ↑ a b [议案之一轨道交通不载客试运行三个月]. 大连天健网, 2012. január 8. [2012. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 12.)
  22. ↑ 轻轨高峰发车间隔缩短半分钟. Cjmp.cnhan.com, 2011. október 26. [2011. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 26.)
  23. ↑ http://www.gov.hk/en/about/abouthk/factsheets/docs/transport.pdf
  24. ↑ 万家祥. „浑南新城车辆段及正线开工建设”, 沈阳网 , 2012. május 13.. [2012. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. május 14.) 
  25. ↑ 佛山南海有轨电车 试验段建设启动. 南方日报. [2012. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 17.)
  26. ↑ 有轨电车1号线高新区开建 预计2015年投运. [2014. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 17.)

Egyéb források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Városi_gyorsvasutak_Kínában&oldid=27350825”