Urbán Ernő
Urbán Ernő | |
Az 1971-es Körkép antológiában megjelent portréja Vahl Ottó felvétele | |
Született | 1918. szeptember 4.[1] Sárvár |
Elhunyt | 1974. szeptember 19. (56 évesen)[1] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | Urbán Ágnes Urbán Gabriella |
Szülei | Urbán Lajos |
Foglalkozása | |
Tisztsége |
|
Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1937–1941) |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (CC-243. fülke)[2][3] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Urbán Ernő témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Urbán Ernő (Sárvár, 1918. szeptember 4. – Budapest, 1974. szeptember 19.[4]) Kossuth- (1952) és József Attila-díjas (1971) magyar költő, író, újságíró.
Életpályája
[szerkesztés]Urbán Lajos lapszerkesztő fia.[5] A Kőszegi Szent Benedek-rendi Katolikus Ferenc József Gimnáziumban érettségizett (1936).[6] Ezt követően 10 hónapig Pannonhalmán bencés novícius volt. 1937–1941 között – az Eötvös Collegium tagjaként – a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–francia szakon végzett. 1941-től házitanár, egy grófi családnál nevelő, szellemi szükségmunkás, könyvügynök, végül titkár egy vállalatnál. 1943-tól katona volt. 1945-ben részt vett a földosztásban és az MKP tagja lett. Előbb járási párttitkár, majd a párt központi vezetősége propagandaosztályának munkatársa. 1946–1950 között a Szabad Föld munkatársa, majd segédszerkesztője volt. 1947-től a Szabad Nép és a Népszabadság főmunkatársa. 1953-ban a Csillag szerkesztőségének tagja volt. 1959-ben a Falusi Vasárnap című hetilap főszerkesztője, egyidejűleg a Művészeti Alap irodalmi szakosztályának elnöke.
Sírja a Farkasréti temetőben található.[4]
Munkássága
[szerkesztés]1939-ben jelentek meg első írásai a Pester Lloydban, majd az Élet, a Napkelet, az Ünnep, a Híd és a Sorsunk közölte verseit és elbeszéléseit. Újságíróként széles körű tapasztalatokat szerzett a falusi élet átalakulásáról, ezeket örökítette meg írásaiban.
Színházi munkái
[szerkesztés]Szerzőként
[szerkesztés]- Tűzkeresztség (1951-1953)
- Gál Anna diadala (1951)
- Baj van Rómeóval (1952)
- A kincs (1952-1953)
- Uborkafa (1953, 1982)
- Párviadal (1954)
- A nagy baklövés (1968)
- Fő a csomagolás! (1971)
Műfordítóként
[szerkesztés]- Gyakonov: Házasság hozománnyal (1950-1951)
- Visnyevszkij: Feledhetetlen 1919 (1952)
Művei
[szerkesztés]- Ének a Dunakorzón (versek, 1942)
- Maszat Miska (mese, 1942)
- Bikk-Makk Matyi (mese, 1942)
- A piros csillag meséje (verses mese, 1945)
- Kikelet (verses elbeszélés gyermekeknek, 1946)
- Népdal és népköltészet (tanulmány, 1947)
- Móricz Zsigmond (esszé, 1947)
- Mindenttudó kicsi könyv (mese, 1948)
- A magyar nép eredete (tanulmány, 1948)
- Csillag a Rábán (elbeszélés, 1948)
- Díszparasztok árulása (politikai publikáció, 1948)
- Tündérmajor (versek, 1950)
- Tuskó Dani (verses mese, 1950)
- Ezüstkard (verses mese, 1951)
- Gál Anna diadala (dráma, 1951)
- Az igazmondó Nepomuk (elbeszélés, 1952)
- Tűzkeresztség (dráma, 1952)
- Pálfordulás (elbeszélés, 1952)
- Szén Szulimán és a három pajtás kalandjai (verses elbeszélés, 1952)
- Csete István igazsága (elbeszélés, 1952)
- Uborkafa (színmű, 1953)
- Kemény dió (elbeszélés, 1953)
- Tere-fere (elbeszélés, 1955)
- Pirkadás (önéletrajzi regény, 1955)
- Kutyaszorító (regény, 1956)
- Forgószél (kisregény, 1958)
- Szamba hercegnő (kisregény és elbeszélés, 1958)
- Földközelben (riportok, 1959)
- Jó mulatást! (kisregények, karcolatok, anekdoták, 1959)
- Aranyfüst (regény, 1960)
- Árnyék és sugarak (regény, 1961)
- A nagy kaland (regény, 1963)
- Színe és visszája, avagy a levágott ujjak esete (regény, 1964)
- A krónikás tollával (elbeszélés, 1964)
- Menyasszonytánc (filmregény, 1964-1965)
- A kazamaták titka (ifjúsági regény, 1967)
- Írott malaszt (regény, 1967, 1974)
- A láthatatlan barikád (elbeszélés, 1968)
- A Szahara szíve (úti beszámoló, 1969)
- Bumeráng (regény, 1969)
- Pörben a világgal (elbeszélés, 1970)
- Világunk varázsa (riportok, 1974)
- Eleven történelem (riportok, 1975)
- Nemcsak kenyérrel - Az 1001. kilométer (kisregény, 1976)
- Desrecendo (hátrahagyott versek, 1981)
Műfordításai
[szerkesztés]- N. M. Gyakonov: Házasság hozománnyal (dráma, Takács Tildával, 1951)
Filmjei
[szerkesztés]- Vihar (1951)
- Tűzkeresztség (1951)
- Hintónjáró szerelem (1955)
- A kazamaták titka (1971)
- Uborkafa (1971)
- Az 1001. kilométer (1972)
- Pocok az ördögmotoros (1974)
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Kossuth-díj (1952)
- SZOT-díj (1969)
- Munka Érdemrend arany fokozata (1970)
- Felszabadulási Emlékérem (1970)
- József Attila-díj (1971)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16127/16207.htm, Urbán Ernő, 2017. október 9.
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ a b Gyászjelentése
- ↑ Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- ↑ Iskolai értesítők, Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1936
Források
[szerkesztés]- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
- Urbán Ernő; összeáll. Tilcsikné Pásztor Ágnes; Berzsenyi Megyei Könyvtár, Szombathely, 1985 (Vasi életrajzi bibliográfiák)
- Kozák Péter: Urbán Ernő. www.nevpont.hu (2018) (Hozzáférés: 2022. március 16.)
További információk
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Kortárs magyar írók
- Urbán Ernő a PORT.hu-n (magyarul)
- Urbán Ernő az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. december 2.)
- Puruczki Béla: Urbán Ernő Tűzkeresztség című drámájáról; Művelt Nép, Bp., 1953 (Útmutató városi és falusi előadók számára)