Torre del Greco

	Torre del Greco
	Torre del Greco kikötője, háttérben a Vezúvval
	; Torre del Greco címere
	; Torre del Greco címere
	Közigazgatás
Ország	Olaszország
Régió	Campania
Megye	Nápoly (NA)
Frazionék	Camaldoli della Torre, Lava Nuova, Leopardi, Santa Maria la Bruna
Irányítószám	80040 és 80059
Körzethívószám	081
Forgalmi rendszám	NA
Testvérvárosok	Lista Montesarchio
	Népesség
Teljes népesség	80 508 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	3097 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	43 m
Terület	30 km²
Időzóna	CET (UTC+01:00)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 40° 47′ 07″, k. h. 14° 23′ 43″40.785278°N 14.395278°EKoordináták: é. sz. 40° 47′ 07″, k. h. 14° 23′ 43″40.785278°N 14.395278°E
	Elhelyezkedése Nápoly térképén
	Torre del Greco weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Torre del Greco témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Torre del Greco község (comune) Olaszország Campania régiójában, Nápoly megyében.

Fekvése

Nápolytól délkeletre a Vezúv és a Nápolyi-öböl partja között fekszik. Határai: Ercolano, Torre Annunziata, Trecase, Boscotrecase és Ottaviano.

Története

A rómaiak idejében Herculaneum egyik gazdag külvárosa volt, amely a Vezúv 79-es kitörésekor elpusztult. A Nyugatrómai Birodalom bukása után két bizánci település Sora és Calastro alakult ki ezen a területen. Ezeket Flavius Belisarius alapította, azon célból, hogy benépesítse Nápolyt és környékét egy korábbi fosztogató hadjárat pusztításai után.

Nevét először a 11. században említik Turris Octava néven, majd egy évszázaddal később már hozzátették az alias del Greco megnevezést is. Nevét valószínűleg egy római őrtorony után kapta, amely a mai Bárói Kastély helyén állt és amelynek fontos szerepe volt a Capri szigetével való kommunikációban, egyes vélemények szerint Caius Octavianus Caesar Augustus császár egyik villájának tornya volt. Ismét mások szerint neve középkori eredetű, s azokról a tornyoktól kapta, amelyeket II. Frigyes építtetett a part védelmére, a kalóz szaracénok elleni védelmül. A Greco megnevezést valószínűleg az itt termelt greco di tufo borfajta után kapta.

Az évszázadok során a többször is elpusztították, kifosztották úgy a barbárok, mint a Vezúv kitörései. Címerében kis latin mondat van: „Post fata resurgo”, azaz a sorscsapások után ismét felemelkedem. Ez emlékeztet arra, hogy a Vezúv kitörése háromszor (1631-ben, 1749-ben és 1861-ben) pusztította el, mégis felépült romjaiból. Az 1400-as évektől kezdődően a Nápolyi Királyság egyik fontos katonai támaszpontja lett. A 17–18. században számos nemesi család épített vidéki palotát ezen a vidéken, miután a nápolyi királyi család új nyári rezidenciáját a közeli Porticiben építette fel. A település 1809-ben vált önállóvá és a Nápolyi Királyság harmadik legnagyobb települése lett Nápoly és Foggia után.

Népessége

A népesség számának alakulása:

Főbb látnivalói

Régészeti leletek – a Vezúv 79-es kitörése során elpusztított római villák közül 1974-ben kiásták a Villa Sora(wd) romjait, amely valószínűleg a gens Flavia tulajdona volt.
Zoccolanti kolostor – a 16. században épült. Nevezetessége a kolostorban található 28 freskó, amely Assisi Szent Ferenc életének jeleneteit ábrázolja.
Santa Croce-templom(wd) – harangtornyát két emeletnyi magasan betemette a Vezúv 1794-es kitörésének lávaárja.

Gazdasága

Torre del Greco elsősorban korall- és gyöngyhalászatáról ismert, amely a 17. századtól kezdve gazdasági életének vezető ágazata. Virágkorában több mint 214 halászhajó állt a gyöngyhalászok rendelkezésére. Ma már nincsenek korallhalászok, mert a kézműiparhoz szükséges nyers korallt inkább a Távol-Keletről importálják. A halászatnak köszönhetően napjainkban is jelentős gazdasági részesedéssel bír a hajógyártás. 1825-ben alakult meg a Banca di Credito Popolare di Torre del Greco(wd), amely évtizedeken át^[mikor?] az egyik legnagyobb olaszországi bank volt, országszerte több mint 50 fiókkal.