Tőzegmohák
 | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||
| ||||||||||
| Típusfaj | ||||||||||
| Sphagnum palustre L., 1753 vide A.L.Andrews, 1913. | ||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tőzegmoha témájú médiaállományokat és Tőzegmoha témájú kategóriát. |
A tőzegmohák (Sphagnopsida) a lombosmohák (Bryophyta) egyik rendszertani osztálya.
Előfordulásuk, elterjedésük
[szerkesztés]Európában a Kárpát-medencétől nyugatra és főleg északra gyakori — olyan éghajlaton, ahol több a csapadék és nagyobb a relatív páratartalom, tehát főleg a boreális övben és a magashegységekben.
Magyarországi állományait a mocsarak lecsapolása drasztikusan lecsökkentette, ezért hazánkban minden tőzegmoha fokozottan védett, begyűjtése tilos! A nálunk ismert nyolc faj közös jellemzője, hogy a síkságon meg az alvidéken nem terem: a legalacsonyabban Eger mellett, a baktai erdőben található. Megtalálható még Öcs község határában lévő Nagy-tóban.
Megjelenésük, felépítésük
[szerkesztés]Jellemzően hegyi lápokban, sásréteken, erdei fenyvesekben nőnek. A moha 5–20 cm magas, oldalágai 2–3 cm hosszúak, a növény fejecskében végződik. Áglevélkéi hosszúkásak, keskenyek, belső oldalukon számos likaccsal. A szárlevélkék aprók, háromszögletesek. Különleges képességük, hogy rengeteg vizet képesek magukba szívni, és ott megtartani. Nevük arra utal, hogy az elpusztult mohanövények reduktív körülmények között tőzeggé alakulnak.
Rendszertani felosztásuk
[szerkesztés]A tőzegmohák (Sphagnopsida) osztályának egyetlen nemzetsége a tőzegmoha (Sphagnum) kb. 200 fajjal. Ezeket négy fajsorra tagolják:
- Acutifolia fajsor,
- Cuspidata fajsor,
- Sphagnum fajsor,
- Subsecunda fajsor.
Ismertebb fajok
[szerkesztés]- keskenylevelű tőzegmoha (Sphagnum cuspidatum)
- karcsú tőzegmoha (Sphagnum recurvum)
- láperdei tőzegmoha (Sphagnum teres)
