Túlium(III)-oxid
Megjelenés
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Túlium(III)-oxid | |||
Túlium(III)-oxid | |||
Más nevek | Túlium-oxid, túlium-szeszkvioxid | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 12036-44-1 | ||
PubChem | 159411 | ||
| |||
| |||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | Tm2O3 | ||
Moláris tömeg | 385,866 g/mol | ||
Megjelenés | zöldes-fehér, kocka alakú kristályok | ||
Sűrűség | 8,6 g/cm³ | ||
Olvadáspont | 2341 °C | ||
Forráspont | 3945 °C | ||
Oldhatóság (vízben) | némileg oldható savakban | ||
Kristályszerkezet | |||
Kristályszerkezet | köbös | ||
Tércsoport | Ia-3, No. 206 | ||
Rokon vegyületek | |||
Azonos kation | Túlium(III)-klorid | ||
Azonos anion | Erbium(III)-oxid Itterbium(III)-oxid | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A túlium-oxid vagy túlium(III)-oxid egy fakózöld, szilárd vegyület, melynek képlete Tm2O3. Először Per Teodor Cleve izolálta 1878-ban, ő szennyezett erbia ércből vonta ki, majd túliának nevezte el.
Előállítása
[szerkesztés]Laboratóriumban fém túlium levegőn való égetésével vagy oxosavas sóinak (például túlium-nitrátnak) hőbomlásával állítják elő.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Chapter 25: The f-block metals: lanthanoids and actinoids, Inorganic Chemistry, 3rd Edition. Pearson, 864. o. (2008). ISBN 978-0-13-175553-6
Források
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Thulium(III) oxide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.