Szontagh Tamás
| Szontagh Tamás | |
 | |
| Szontagh Tamás | |
| Született | 1851. április 13.[1] Ózd |
| Elhunyt | 1936. január 31. (84 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Szontagh Albert |
| Foglalkozása | geológus |
| Sírhelye | Farkasréti temető (Hv11-2-47/48)[3][4] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Iglói Szontagh Tamás (Ózd, 1851. április 13. – Budapest, 1936. január 31.) bölcseleti doktor, királyi bányatanácsos, geológus, a Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatója.
Élete
[szerkesztés]Szontagh Albert királyi tanácsos és dubravai Dubraviczky Juliánna fia. Középiskoláit Eperjesen, Pozsonyban, Budapesten és Szarvason, az egyetemet Budapesten végezte és itt tette le a doktori szigorlatokat is. 1870-79-ben mezőgazdasággal foglalkozott. Az 1880-as években villát építtetett Révfülöpön, ahol a Révfülöpi Fürdő- és Partszépítő Egyesület alapító tagja és évtizedeken át elnöke volt.[5] 1882-től 1886. szeptemberig a budapesti egyetem ásvány-földtani tanszékénél mint első tanársegéd és 1886-tól 1890-ig mint magángeológus és a magyarhoni földtani intézet másodtitkára működött. 1889-ben a földtani intézethez segédgeológusnak, 1892-ben osztálygeológusnak nevezték ki. 1894-ben kapta a bányatanácsosi címet. A földtani intézet sok vándorlás után 1899-ben a Stefánia úton díszes palotát kapott, mint az intézet aligazgatója annak felvirágoztatásában sokat fáradozott. 1905-ben főgeológusnak nevezték ki, 1924-ben ment nyugdíjba az intézet igazgatójaként. Tudományos munkásságának kezdetén elvégezte az Alföld keleti peremének geológiai feltérképezését, ezt követően elsősorban hidrogeológiával foglalkozott. A bakonyi ún. vörösföldben bauxitot ismert fel.
Újságírói munkássága
[szerkesztés]1876-78-ban az Ellenőr gazdasági tudósítója; azután két évig e lap természettudományi rovatának vezető munkatársa volt; cikke a Vasárnapi Ujságban (1883. Szabó József a budapesti egyetem rektora); 1894-95-ben a Hazánk bányászati és geologiai rovatát vezette. Számos mezőgazdasági, társadalmi és természettudományi hírlapi cikkeken kívül a Földtani Közlönyben és a magyar királyi Földtani Intézet kiadványaiban több geologiai dolgozatot közölt, melyek főképen Bihar, Arad, Szatmár, Szilágy és Zólyom vármegyék geologiai viszonyaira vonatkoznak.
Munkái
[szerkesztés]- Zólyom megye kőzeteinek petrografiai ismertetése. Két kőnyom. táblával. Budapest, 1883-85.
- Nagy-Károly és Ákos vidéke (15. zóna XXVII. rovat) és Tasnád-Széplak vidéke (15. z. XXVII. r.) 1: 75,000 földtanilag fölvéve. Magyarázó szöveggel. Budapest, 1893. (Matyasovszky Jakabbal. Németül is. Budapest, 1893.).
- Az ásványos források védőterületéről. Budapest, 1893.
- A m. kir. földtani intézet és ennek kiállítási tárgyai. Az 1896. ezredéves országos kiállítás alkalmából. Budapest, 1896. (Böck Jánossal).
- Mikló-Lazur, Nyárló, Almamező, Harangmező és Magyar-Gyepes biharmegyei községek környékének geologiai viszonyai. Budapest, 1898. (Különny. a földtani intézet 1897. évi jelentéséből).
- A m. kir. földtani intézet. Darányi Ignácz földmívelési m. kir. miniszter megbízásából. Fénynyom. képekkel, geol. térképpel és 4 táblázattal. Budapest, 1900. (Böck Jánossal. Németül. Budapest, 1900).
- Der Királyerdő im Comitate Bihar. Die letzte Aufnahme von dr. Karl. Hofmann. Budapest, 1901.
- A budai várhegyi alagút hidrogeológiai viszonyai. Budapest, 1908.
- Hidrogeológiai megfigyelések. Budapest, 1909.
- Ásványosvizű forrásokon végzett hidrogeológiai és fizikochemiai megfigyelések eredményei. Budapest, 1914.
- Magyarország mesterséges vízellátása. Budapest, 1919.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/15234.htm, Szontagh Tamás, 2017. október 9.
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Szontagh Tamás, iglói Archiválva 2018. november 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, ekmk.hu
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Magyar életrajzi lexikon