Szent Kereszt és Szent Pál Kórház
Szent Kereszt és Szent Pál Kórház | |
Világörökség | |
A kórház egyik pavilonja | |
Adatok | |
Ország | Spanyolország |
Világörökség-azonosító | |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | I, II, IV |
Felvétel éve | 1997 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 41° 24′ 46″, k. h. 2° 10′ 28″41.412778°N 2.174444°EKoordináták: é. sz. 41° 24′ 46″, k. h. 2° 10′ 28″41.412778°N 2.174444°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Kereszt és Szent Pál Kórház témájú médiaállományokat. |
A Szent Kereszt és Szent Pál Kórház (katalánul Hospital de la Santa Creu i de Sant Pau, röviden Hospital de Sant Pau) Barcelonában a Calle Sant Antoni María Claret nevű utcában áll, az Ensache (katalánul Eixample) városrészben. Az épületcsoportot Lluís Domènech i Montaner tervezte 1901-ben a katalán modernizmus stílusában. Az építész korábban már tapasztalatokat szerzett a Pere Mata Intézet (Instituto Pere Mata, Reus) tervének megalkotásával.
Maga a Szent Kereszt Kórház 1401-ben jött létre korábbi hat kórház egyesülésével. A terv és a színvonalas klinika létrejötte egy bankár, Pau Gil adományának köszönhető, aki 4 millió pesetával járult hozzá az építés költségeihez.
Az épület csak tervezője halála után, 1930-ban készült el. Domènech i Montaner 1923-ban elhunyt, ezután fia, Pere Domènech i Roura folytatta a megkezdett munkálatokat.
Az óriási komplexum 100 000 m²–en helyezkedik el. Az eredeti tervekben 48 pavilon felépítése szerepelt, ám csupán 27 készült el. A klinikai komplexum fő épülete és a templom különösen figyelmet érdemlő alkotás.
A főépület középső része tornyos, tőle jobbra a Könyvtármúzeum (Biblioteca-Museo), míg balra a Titkárság és Archívum (Secretaria-Archivo) foglal helyet.
A főépítész mellett mások is dolgoztak a kórház épületének elkészítésénél, így például Eusebi Arnau és Pau Gargallo nevéhez fűződik a szobrok megalkotása. A festés- és mozaikdíszítés Francesc Labarta műve. A kovácsoltvas munkákat Josep Perpinyà készítette.
Ma is működő klinika, csak kertje, nyitott és reprezentatív célokat szolgáló helyiségei látogathatók.
Tervezője már 1913-ban kitüntetést kapott a várostól. 1997-ben az UNESCO a kulturális világörökségek sorába emelte. 2001-ben megkapta a Katalán Kormány által adományozott „Medalla de Oro” (Aranymedál) díjat.
Források
[szerkesztés]- Bereznay István: Barcelona (Panoráma Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda Bp. 1982.) ISBN 963-243-205-3