Stark Adolf
Stark Adolf | |
Született | Stark Adolf 1834. december 28. Bártfa |
Elhunyt | 1910. augusztus 26. (75 évesen) Békéscsaba |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar, |
Házastársa | Fejér Rozália |
Foglalkozása | kereskedő, szőlész-borász |
A Wikimédia Commons tartalmaz Stark Adolf témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Stark Adolf (Bártfa, 1834. december 28. – Békéscsaba, 1910. augusztus 26.[1]) magyar kereskedő, szőlész-borász.
Életpályája
[szerkesztés]Édesapja, Stark Mihály, a bártfai felső leányiskola tanára volt, akit 1862-től Bártfa szabad királyi város tanácsnokává neveztek ki. Édesanyja, Folkusházy Zsuzsanna, nemesi családból származott.
Elemi iskoláit Bártfán végezte. Középiskolai tanulmányait a miskolci evangélikus esperességi Középtanodában folytatta. Az 1848-49-es tanévben az 1848–49-es forradalom és szabadságharc miatt tanulmányait többször megszakította, és a következő félév végén végleg abba is hagyta.
Az iskolából való kimaradása után előbb inaskodott, majd más városokban igyekezett tudását gyarapítani, így Eperjesen, Nagybányán, Kolozsváron, Debrecenben, Nagyváradon dolgozott különböző kereskedőknél. 1859-ben Békéscsabán nemcsak önálló üzletet nyitott, hanem négy év múlva megházasodott és végleg letelepedett. A szőlészetet, borászatot jó pénzbefektetésnek tekintette. A századforduló éveiben már 16 hold szőlőültetvénye és szőlőiskolája volt. A mintegy 300 szőlőfajt nagy szorgalommal és komoly anyagi áldozatok árán szerezte be a legkülönbözőbb bel- és külföldi szőlőtelepekről. Életének legjelentősebb tevékenységét a szőlőnemesítés terén fejtette ki. Világhírűvé a Csabagyöngyével vált, amely közel egy évszázad óta hazánkban és világszerte a legkorábbi érésű, finom zamatú csemegeszőlő-fajta és amelyet szinte minden szőlőtermelő országában termesztenek.
A Békés megyei Gazdasági Egyletben ismeretterjesztő munkát végzett. Kezdetben mint tag, rövidesen mint vezetőségi tag működött 1896-ban történt visszavonulásáig. Tisztségében kiállításokat szervezett; a tagok számára vevőkört szerzett; a főispán felkérésére szőlőhegy-szabályzatot készített; a Borászati Lapok munkatársaként pedig tudósításokat küldött a szerkesztőségnek. Az egylet megbízásából elkészítette a gyümölcs-elárusító csarnok tervezetét. Javaslatot tett a megyei kosárfonás és háziipar fejlesztésére.
Tüdőgyulladásban hunyt el Békéscsabán 1910. augusztus 26-án.
Elismerései
[szerkesztés]Szőlőfajtáival, gyümölcseivel és más terményeivel számos kiállításon nyert magas fokú elismerést:
- 1873 – Bécsi Világkiállítás – arany
- 1876 – Országos Ipar-, Termény- és Állatkiállítás – bronz
- 1878 – Békéscsaba, terménykiállítás – ezüst
- 1894 – Szentpétervár – bronz
- 1896 – Ezredéves Országos Kiállítás – bronz
- 1897 – Hamburg, kertészeti kiállítás – ezüstérem
- Ferenc József uralkodásának 50. évfordulóján Signum Memoriaet kapott
Emlékezete
[szerkesztés]Emlékét halálának 60. évfordulóján, az 1970-ben Békéscsabán rendezett ünnepségen elevenítették fel. Tevékenységéről kiállítást rendeztek, és egykori lakóháza helyén emléktáblát lepleztek le. 1987-ben utcát neveztek el tiszteletére Békéscsaba Jamina városrészében.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Dedinszky Gyula: Stark Adolf békéscsabai szőlőnemesítő. Békéscsaba 1981.
- Kozma Pál: Stark Adolf szőlőnemesítő életműve és hatása. Békési Élet. 21. évf. 1986.
További információk
[szerkesztés]- "Ami csabai ..." A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve X. [47.] - Csabai értéktár 29-32. old. (ISBN 9786155811135)
- Stark Adolf (1834-1910) Archiválva 2016. december 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, bekeswiki.bmk.hu
- Magyarország a XX. században A szőlőnemesítés története, mek.oszk.hu
- Dedinszky Gyula: Stark Adolf szőlőnemesítő élete és munkássága; Kertészeti Egyetem, Bp., 1984 (Kertészeti Egyetem kiadványai)
- Stark Adolf szőlőnemesítő, 1834–1910. 170. Emlékünnepség. Békéscsaba, 2005. január 14.; szerk. Sicz György, fotó Csicsely László, Sicz György, Vakulya Nándor; Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 2006
- Bereczki Máté (1824–1895), Stark Adolf (1834–1910). Emlékkötet. Emlékünnepség, Békéscsaba, 2010. január 23.; szerk. Sicz György; Békéscsabai Kulturális Központ, Békéscsaba, 2010