Stanisław Tarnowski
| Stanisław Tarnowski | |
 | |
| Stanisław Tarnowski, (Jan Matejko, 1890) | |
| Élete | |
| Született | 1837. november 7. Dzikowó (Galícia), Osztrák Birodalom |
| Elhunyt | 1917. december 31. (80 évesen) Krakkó |
| Sírhely | Rakowicki temető |
| Nemzetiség | lengyel |
| Szülei | Jan Bogdan Tarnowski és Gabriela Tarnowska (Małachowska) |
| Házastársa | Róża Maria Augusta Branicka |
| Gyermekei | Elżbieta (1875 – 1955, Esterházy János Mihály felesége, Esterházy János anyja), Jadwiga (1879 – 1945), Hieronim (1884 – 1945) |
| Pályafutása | |
| Fontosabb művei | Historia literatury polskiej (Lengyel irodalom története, Studya do historii literatury polskiej (Tanulmányok a lengyel irodalom történetéhez), Słowacki purgatórium |
| Kitüntetései | Commander of the Order of Polonia Restituta |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Stanisław Tarnowski témájú médiaállományokat. | |
Stanisław Tarnowski (Dzikowó, Galícia, 1837. november 7. – Krakkó, 1917. december 31.) lengyel gróf, irodalomtörténetíró.
1871-től a krakkói egyetem tanára. 1890-ben a krakkói császári tudományos akademia elnöke lett. 1896-ban kapta a „prolitteris et artibus” érdemjelet, 1898-ban a titkos tanácsosságot. Szerkesztette a Przegląd Polski c. politikai és irodalmi közlönyt.[1] Stanisław Tarnowski unokatestvére volt Władysław Tarnowski (költő és zeneszerző) és szintén Stanisław Tarnowski „Biały” („Fehér”) (tájképfestő).[2][3]
Főbb művei
[szerkesztés]Irodalmi művek
[szerkesztés]- Stanisław Tarnowski, Władysław Ludwik Anczyc: Wędrówka po Galilei ( Galileában vándorlás, 1873)
- Stanisław Tarnowski Marszałek (Marsall, 1882)
- Stanisław Tarnowski Czyściec Słowackiego (Słowacki purgatórium, 1903)
Politikai és történeti munkák
[szerkesztés]- Z doświadczeń i rozmyślań (posztumusz kiadás, 2002)
- Królowa opinia: wybór pism (posztumusz kiadás, 2011)
- O Rusinach i Rusi (1891)
- Studya polityczne (Politikai tanulmányok, 1895, 2 kötet)
- Skutki rozstroju, rozruchy (1898)
- Stanisław Tarnowski, Stanisław Koźmian, Józef Szujski Teka Stańczyka (1870)
- Studia dyplomatyczne: sprawa polska – sprawa duńska (1863–1865, 2 kötet)
- Nasze dzieje w ostatnich stu latach (1890), (posztumusz kiadás: Nasze dzieje w XIX wieku, 2014)
- Lud wiejski między ładem a rozkładem (1896)
Irodalomtörténet
[szerkesztés]- Studya do historii literatury polskiej (Tanulmányok a lengyel irodalom történetéhez, 1886-1892, 4 köt., ĺrt ezenkívül számos irodalomtörténeti közleményt.)[1]
- Historia literatury polskiej (Lengyel irodalom története (1903–1907, 6 köt., ĺrt ezenkίvϋl számos irodalomtörténeti közleményt.)[1]
- O dramatach Schillera Mintegy Schiller drámáinak, 1896)
- Ksiądz Walerian Kalinka (1887)
- Frycz Modrzewski o poprawie Rzeczypospolitej (1867)
- Rozprawa o Juliuszu Słowackim (1867)
- O Łukaszu Górnickim (1868); „Dworzanin” Górnickiego (1871)
- O Piotrze Grabowskim (1869)
- O korespondencyi Mickiewicza (1870), Adam Mickiewicz : „Pan Tadeusz” (1905), Z pogrzebu Mickiewicza na Wawelu 4 lipca 1890 roku (1890), Adam Mickiewicz: życie i dzieła: zarys biograficzny (1898), O Mickiewiczu (1898)
- Romans polski w początkach XIX-ego wieku (1871)
- Stefana Garczyńskiego „Wacław” i drobne poezje (1872)
- O księdzu Kaysiewiczu (1873)
- O Krzysztofie Warszewickim (1874)
- Komedye Aleksandra hr. Fredry (1876)
- Pisarze polityczni XVI wieku (A XVI. sz. Lengyel politykai ίrói, Krakó, 1886, 2 kötet)[1]
- Ksiądz Waleryan Kalinka (1887)
- Henryk Rzewuski (1887)
- Jan Kochanowski (1888)
- Zygmunt Krasiński (1892), Ku czci Zygmunta Krasińskiego 1812–1912 (1912)
- Henryk Sienkiewicz (1897)
- Julian Klaczko (1909)
- Król Stanisław Leszczyński jako pisarz polityczny (1870, doktori értekezés)
- Józef Szujski jako poeta (1901), Szujskiego młodość (1892)
- O literaturze polskiej XIX wieku (1977, posztumusz kiadás, szerkesztő: Henryk Markiewicz)
Művészettörténet
[szerkesztés]- Chopin i Grottger: dwa szkice (Chopin és Grottger: két vázlatot, 1892); Chopin: as revealed by extracts from his diary (1906), Kilka słów o Chopinie (1871)
- Artur Grottger (1886)
- Matejko (1897)
Utazási leírások és naplók
[szerkesztés]- Z wakacyi (1894, 2 köt.)
- Z pielgrzymki słowiańskiej do Rzymu (1881)
- Z Dzikowa do Ziemi Świętej. Podróż do Hiszpanii, Egiptu, Ziemi Świętej, Syrii i Konstantynopola z lat 1857–1858 (2008, posztumusz kiadás)
- Domowa Kronika Dzikowska (2010, posztumusz kiadás)
- Kronika Uniwersytetu Jagiellońskiego od r. 1864 do r 1887 […] (1887)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d „Révenai Nagy Lexikona az ismeretek enciklopédiaja”, XVIII Kötet (Tarján-Vár), Budapest, 1913, 4. oldal.
- ↑ Családi genealógia a honlapon www.rodtarnowski. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 7.)
- ↑ M.J. Minakowski "Genealogia potomków Sejmu Wielkiego"
Források
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
