Spanyolcsizma
Megjelenés
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A spanyolcsizma egy középkori kínzóeszköz.
Először a spanyol inkvizíció alkalmazta, innen származik a neve. Két darab szorítófa közé teszik a vádlott egyik lábát és ezt megfeszítve okoznak igen nagy fájdalmat. A vallató kérdést intéz a vádlotthoz s ha az nem vall, szoríttat egyet a spanyolcsizmán. Ez néha odáig ment, hogy a lábszárcsontot összezúzva, deszkavékonyságnyira lapították a vádlott lábát.
Magyarországon is feljegyezték alkalmazását: 1687-ben a nápolyi Antonio Caraffa gróf Eperjesen, Nagyrákai Feja Dániel volt kassai bíró lábát zúzatta szét fahasábok között, melyek hézagaiba éket vetett. A vádlott a második ékelés után kínjaiba szinte beleőrült, ezért (minthogy a folytatástól nem vártak eredményt) lefejezték.
Források
[szerkesztés]- Torrente del Bosque (Hatvani Tamás és Géczi Zoltán): Kínzások és kivégzések története, Vagabund Kiadó, 2006, ISBN 9639409081