Ugrás a tartalomhoz

Spanyolcsizma

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A spanyolcsizma egy középkori kínzóeszköz.

Először a spanyol inkvizíció alkalmazta, innen származik a neve. Két darab szorítófa közé teszik a vádlott egyik lábát és ezt megfeszítve okoznak igen nagy fájdalmat. A vallató kérdést intéz a vádlotthoz s ha az nem vall, szoríttat egyet a spanyolcsizmán. Ez néha odáig ment, hogy a lábszárcsontot összezúzva, deszkavékonyságnyira lapították a vádlott lábát.

Magyarországon is feljegyezték alkalmazását: 1687-ben a nápolyi Antonio Caraffa gróf Eperjesen, Nagyrákai Feja Dániel volt kassai bíró lábát zúzatta szét fahasábok között, melyek hézagaiba éket vetett. A vádlott a második ékelés után kínjaiba szinte beleőrült, ezért (minthogy a folytatástól nem vártak eredményt) lefejezték.

Források

[szerkesztés]
  • Torrente del Bosque (Hatvani Tamás és Géczi Zoltán): Kínzások és kivégzések története, Vagabund Kiadó, 2006, ISBN 9639409081