Somosd
| Somosd (Cornești) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Nyárádkarácson |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nyárádkarácsony |
| Irányítószám | 547178 |
| SIRUTA-kód | 116322 |
| Népesség | |
| Népesség | 917 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 800 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 27′ 24″, k. h. 24° 35′ 12″46.456602°N 24.586742°EKoordináták: é. sz. 46° 27′ 24″, k. h. 24° 35′ 12″46.456602°N 24.586742°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Somosd (románul: Cornești) falu Romániában, Maros megyében. Közigazgatásilag Nyárádkarácson községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]A falu Marosvásárhelytől 10 km-re délre a Nyárádmentén, a Vécke-patakba siető Eger-patak mellett fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Erdeiben egykor sok som termett, innen a neve.Kovásznai Sándor, a Marosvásárhelyi Református Kollégium egykori tanára, akinek az édesapja Kovásznai Kelemen somosdi lelkész volt, 1782-ben így örökítette meg a falu nevét latin nyelvű versében:
- Hinc domus in pagum nostra est traducta propinguum
- Plurima cui nomen cornus habere debit.
- Namque Somosdinum vocat incula, quippe rubescit
- Multa quod in sylvis cornea bacca suis.
Magyar fordításban a vers így hangzik:
- Házunk ide a közeli rétre vittetett
- Nevét arról kapta, hogy sok somfája van.
- Lakói Somosdnak hívják, és tényleg virul,
- Erdeiben számos vörös som-gyöngy.
/Dr. Buzogány Dezső/
Története
[szerkesztés]1497-ben Zomoss néven említik.Először 1506-ban említik SOMOSD néven 1562-ben itt a Harci réten ért véget a vajai csata, ahol János Zsigmond seregei legyőzték a székelyeket. Az elesetteket a Kerek-dombon temették el. 1760-ban és 1904-ben tűzvész pusztította el a falut, mely újjáépült.
1910-ben 1002 lakosa volt, egy román kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott. 1992-ben 974 lakosából 908 magyar, 66 cigány volt.A 2002-es népszámlálás 916 lelket tart nyilván. Ebből 834 magyar, 3 román és 79 roma anyanyelvű.
Felekezeti iskolájáról 1649-ben írnak először. Első ismert tanítója 1693-ban Szőlősi István volt. A Felekezeti Iskolát 1948-ban az ateista diktatúra államosította. 2007 nyarán az épület visszakerült az egyház tulajdonába.[2]
2005. augusztus 14-én emlékművet avattak a falu központjában. Az emlékmű Somosd első írásos említésének 500. évfordulójának állít emléket, de megörökíti a templom építésének 200. évfordulóját és az iskola névadójának Kovásznai Sándornak a nevét is.[3]
A somosdi egykori felekezeti iskola épülete 2018 augusztusától ad otthont az írógép- és vadászmúzeumnak, valamint könyvtárnak. Székely Sándor vállalkozó régi terve vált valóra, hasznosították a református templom árnyékában két évtizede kihasználatlan épületet, és méltó helyre került a kezdeményező írógép- és trófeagyűjteménye, melyet ezentúl bárki megtekinthet. A három teremben mintegy 264 darab 19. és 20. századi írógép van kiállítva.[4]
Látnivalók
[szerkesztés]- Református temploma 1793–1805 között (tornya 1810 és 1813 között épült) az 1797-ben lebontott középkori templom helyett, új helyen.
- Somosdi Írógép Múzeum, magángyűjteményből alapítva 2018-ban.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1954. július 15-én Somosdi Veress Károly költő.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
- ↑ Somosd monográfiája Adatok Somosd történetéhez, parokia portál
- ↑ Általános bemutató - Emlékmű Nyárádkarácson Nyárádmente portál
- ↑ Egyedülálló magángyűjtemény írógépekből. Múzeum lett belőle liget.ro, 2018. augusztus 14
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
