Szingapúr
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Szingapúri Köztársaság | |||
Republic of Singapore 新加坡共和国 Republik Singapura சிங்கப்பூர் குடியரசு | |||
| |||
Nemzeti mottó: Majulah Singapura „Előre, Szingapúr” Nemzeti himnusz: Majulah Singapura | |||
Fővárosa | Szingapúr (városállam) | ||
é. sz. 1° 17′, k. h. 103° 53′1.283333°N 103.883333°EKoordináták: é. sz. 1° 17′, k. h. 103° 53′1.283333°N 103.883333°E | |||
Államforma | Unitárius parlamentáris köztársaság | ||
Vezetők | |||
Elnök | Tharman Shanmugaratnam | ||
Miniszterelnök | Lawrence Wong | ||
Hivatalos nyelv | angol, mandarin, maláj, tamil | ||
Függetlenség | Malajziától | ||
Kikiáltása | 1965. augusztus 9. | ||
Tagság | Lista | ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 5 866 139 fő (2021)[1] | ||
Rangsorban | 115. | ||
Becsült | 5 637 000 fő (2022[2]) | ||
Rangsorban | 115. | ||
Népsűrűség | 7 540 fő/km² | ||
GDP | 2022[3] | ||
Összes | 424 431 millió USD (37.) PPP: 701 804 millió USD | ||
Egy főre jutó | 79 576 USD (7.) PPP: 131 580 USD | ||
HDI (2021) | 0,939[4] (12.) – nagyon magas | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 716,1 km² | ||
Rangsorban | 187 | ||
Víz | 1,4% | ||
Időzóna | szingapúri idő (UTC+8) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | szingapúri dollár (SGD ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | SGP | ||
Hívószám | 65 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .sg | ||
Villamos hálózat | 230 volt | ||
Elektromos csatlakozó | BS 1363 | ||
Közlekedés iránya | bal | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szingapúri Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
Szingapúr, hivatalosan a Szingapúri Köztársaság (kínaiul: 新加坡共和国, tamilul: சிங்கப்பூர் குடியழுத்து, malájul: Republik Singapura), független ország, törpeállam Ázsia délkeleti részén. Az ország főszigetét északról a 900–1500 méter széles Johori-szoros választja el Malajziától. A sziget déli részét a Malaka-szoros hullámai mossák, amelyben közel 60 kis sziget áll szingapúri fennhatóság alatt. Ez a szoros egyben Indonézia felségvizeinek határa is. Az állam nevét a szanszkrit सिंह, simha, vagyis oroszlán és पुर, pura, azaz város szavakból kapta.
1965-ös függetlenedése óta Szingapúrban rohamos fejlődés indult el, amit nagyrészt előnyös gyarmati múltjának köszönhet. Szingapúr volt ugyanis a környék brit gyarmati központja. A kezdeti évek politikai válságai után, a természeti erőforrások hiánya és a hátország hiánya ellenére a négy „ázsiai tigris” egyikévé vált. Stratégiai jelentőségű kikötője hamarosan a világ egyik legfejlettebb államává tette a várost. Ma jelentős pénzügyi és logisztikai központ; Hongkong mellett Ázsia legfontosabb pénzügyi központja.[5] A világ egyik leggazdagabb országa (városa), ugyanakkor a világ egyik legmagasabb megélhetési költségű városaként tartják számon.[6][7][8] Gyakran „Ázsia Svájcának” nevezik.[9]
Kiemelkedő helyen szerepel a legfontosabb társadalmi mutatók tekintetében: az oktatás, egészségügy, életminőség, a személyes biztonság terén. A lakosok az egyik legmagasabb várható élettartamot, az egyik leggyorsabb internetkapcsolatot és az egyik legalacsonyabb gyermekhalandóságot mondhatják magukénak globális szinten is. Nemzetközi felmérések szerint az állam az egyik legkevésbé korrupt a világon.[10]
A figyelemre méltó életminőséget és politikai stabilitást felmutató Szingapúr ma „tekintélyuralmi demokráciának” vagy „puha diktatúrának” számít,[11][12] és függetlensége óta ugyanaz a család van hatalmon.[13] A városállamot politikai liberalizmus nélküli gazdasági liberalizmust gyakorló országnak tekintik.[14][15] A kormánypárt által kialakított választási és jogi keret lehetővé tesz némi politikai pluralizmust, de korlátozza a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és az egyesülés szabadságát.[13]
Földrajz
[szerkesztés]Domborzat
[szerkesztés]Szingapúr az azonos nevű szigeten terül el, ezen kívül még kb. 60 kisebb sziget (Jurong, Tekong, Ubin stb.) alkotja. A kis területű ország legnagyobb része síkság, és csak pár szigethegy emelkedik ki felszínén. Ezek közül a legmagasabb a Bukit Timah nevű domb 163,63 méterrel a tenger szintje felett. A sekély parti sáv feltöltésével a sziget területét folyamatosan növelik, így például 1960-ban Szingapúr területe még csak 581,5 km² volt, szemben a mai 716,1 km²-rel. A feltöltésnek az volt az ára, hogy eltűntek a jellegzetes trópusi mangroveerdők. A városias képet mutató országban amúgy sem maradt meg sok az eredeti növénytakaróból. Szingapúr területének mindössze 5%-án burjánzik mind a mai napig a trópusi esőerdő. Ennek kárpótlásaként hozták létre a város állat- és növénykertjét, amely a világ egyik legszebbje a maga műfajában, trópusi gyűjteménye pedig páratlan. Saját vízforrása alig van, így a sziget egyetlen édesvízkészlete az esővíz, amelyet több víztározó gyűjt össze (Seletar, Murai, Pandan stb.). Az ország szükségleteinek mindössze 10 százalékát tudja fedezni a természetes vízforrásaiból.[16]
Élővilág, természetvédelem
[szerkesztés]Szingapúr lényegében városállam. A városközpont a fő sziget déli partján terül el, de az eredeti esőerdőkből a sziget más részein sem maradt sok. Tudatos várostervezés folyik, szép városi parkokat alakítottak ki. A botanikus kert trópusi gyűjteménye páratlan.
Éghajlat
[szerkesztés]Szingapúr az egyenlítői éghajlaton fekszik, ahol az évi 2400 mm csapadék az átlagos. A statisztikák szerint mindössze két fok átlagos eltérést tapasztalhatunk a januári és a júliusi középhőmérséklet között. Az esős évszak novembertől januárig tart, amikor főként az európai turistáknak nehéz megküzdeniük a magas páratartalommal.
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 34,3 | 35,2 | 36,0 | 35,8 | 35,4 | 35,0 | 34,0 | 34,2 | 34,3 | 34,6 | 34,2 | 33,8 | 36,0 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 30,1 | 31,2 | 31,6 | 31,7 | 31,6 | 31,3 | 30,9 | 30,9 | 30,9 | 31,1 | 30,6 | 30,0 | 31,0 |
Átlaghőmérséklet (°C) | 26,5 | 27,1 | 27,5 | 28,0 | 28,3 | 28,3 | 27,9 | 27,9 | 27,6 | 27,6 | 27,0 | 26,4 | 27,5 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 23,3 | 23,6 | 23,9 | 24,4 | 24,8 | 24,8 | 24,6 | 24,5 | 24,2 | 24,1 | 23,7 | 23,5 | 24,1 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | 19,4 | 19,7 | 20,2 | 20,7 | 21,2 | 20,8 | 19,7 | 20,2 | 20,7 | 20,6 | 21,1 | 20,6 | 19,4 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 243 | 159 | 171 | 178 | 171 | 162 | 158 | 175 | 169 | 193 | 256 | 287 | 2322 |
Átl. páratartalom (%) | 84 | 82 | 83 | 84 | 84 | 82 | 82 | 82 | 83 | 83 | 86 | 87 | 84 |
Havi napsütéses órák száma | 173 | 183 | 192 | 174 | 179 | 177 | 189 | 179 | 156 | 155 | 129 | 133 | 2019 |
Forrás: Hong Kong Observatory |
Története
[szerkesztés]A szigetet először kínai források említik a 3. században. Ebben az időben Tomaszeknek nevezték a Maláj-félsziget csücskén elhelyezkedő szigetet. Sokáig csak halászok és kalózok tanyáztak a kis kikötőben. Singapurát a maláj hagyományok szerint Srivijaya egyik hercege alapította. Srivijaya uralmát a 14. században a Majapahit Birodalom döntötte meg. Ebben a korban Tomaszek egyre nagyobb várossá fejlődött, és halászatból, valamint a kereskedelemből élő lakói tehetősebbek lettek, de még mindig nem tartozott a legfontosabb települések közé. Hamarosan a Sziámi Királyság tette rá a kezét a területre, majd a 15. század elején a Malakkai Szultanátus (más néven Johorei Szultanátus, ma: Melaka, Johor) birtokába került.
A következő évszázad a lassan fejlődő városka életében sorsdöntő volt. Először jelentek meg Szingapúr partjainál európai hajók. A portugálok felkelést robbantottak ki a malájok ellen, amelyben 1617-ben porig égett a cölöpházakból álló városka. A portugálok sem tudták azonban megtartani a szigetet hosszú ideig, a 17. század elején a hollandok kezére került. A nagyhatalmi huzavonából végül Nagy-Britannia került ki győztesen, amikor 1819-ben Thomas Stamford Raffles, a Brit Kelet-indiai Társaság képviselője megállapodást kötött a johorei szultánnal, miszerint a szigeten kikötőt és települést alapít. A brit gyarmati városkát Szingapúrnak nevezte el, és hamarosan innen kiindulva Délkelet-Ázsia jelentős részét sikerült a társaság befolyása alá vonni. Egyre fontosabb kikötőként, 1832-ben a közeli brit területek központja, majd 1867-ben önálló brit koronagyarmat lett. Stratégiai fontossága abból fakadt, hogy az Európát Kínával összekötő hajóút mentén fekszik. 1842-ben, amikor Hongkong is a brit gyarmatbirodalom részévé vált, Szingapúr jelentősége csökkent. A hanyatlásból aztán még nagyobb lendülettel tört fel, amikor 1869-ben megnyitották a Szuezi-csatornát. A hajósvilág egyik legismertebb kikötőjévé vált. A délkelet-ázsiai brit központ egyre jobban fejlődött, de még mindig főként alacsony cölöpházak alkotta negyedekből állt.
Az első világháború után brit katonai támaszpont létesült itt. Ennek ellenére a második világháborúban 1942. február 15-én a japán csapatok a szingapúri csatában elfoglalták a szigetet, és egészen a japán kapitulációig, 1945 szeptemberéig tartották megszállva. A japánok új nevet is adtak a városnak: Szjonan-to, vagyis Dél Fénye. Szingapúr gyors (hat nap alatt történő) elvesztése, az ottani brit csapatok evakuációja súlyos kudarca volt Nagy-Britanniának. A világháború után a sziget újra brit birtokba került. 1946-ban önálló koronagyarmatként kezelték, majd 1959-ben önigazgatást alkothatott. A szabad választásokon Li Kuang-jao nyert, aki a későbbiekben hatalmas szerepet játszott Szingapúr gyors fejlődésében. 1962-ben egy demokratikusan megrendezett népszavazáson a szigetállam úgy döntött, hogy csatlakozik a Maláj Államszövetséghez, amelyben Szingapúr mellett Malájföld, Sabah és Sarawak vett részt. A szövetség 1963 szeptemberében alakult meg. Szingapúr ekkor autonóm kormányzattal rendelkezett. Az államalakulaton belül hamarosan ellentétek kerültek felszínre a szingapúri és a szövetségi kormány között. Ezek a szigetország kiválásához vezettek. Így 1965. augusztus 9-én Szingapúr független állammá alakult. Két nappal a különválás deklarálása után ismerte el Malajzia Szingapúr önállóságát.
Az újonnan alakult állam súlyos gondokkal nézett szembe. Lakói között tombolt a munkanélküliség, kevés lakás volt, a forgalmas kikötő csak a környezetszennyezést növelte, és a kis országnak alig volt saját nyersanyaga. Azonban Li Kuang-jao kormánya sikerrel vette az akadályokat, és a nemzetközi üzleti élet központjává sikerült emelnie a városállamot. Li (hivatalosan) egészen 1990-ig vezette az országot. Utóda Goh Chok Tong lett. Az ő hivatali idejében az ország sikeresen átvészelte az 1997-es ázsiai pénzügyi válságot, a 2003-as madárinfluenza-járványt és a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után az iszlám szélsőségesek jelentette veszélyt. 2004-ben az ország történetének harmadik miniszterelnöke Li Kuang-jao legidősebb fia, Li Hszien Lung lett.
Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés]Alkotmány, államforma
[szerkesztés]Szingapúr a westminsteri rendszeren alapuló képviseleti demokrácia, államformája unitárius parlamentáris köztársaság. Politikai rendszerének alapja az írott szingapúri alkotmány, amely 1965. augusztus 9-én lépett életbe és az 1963–1965 között érvényes maláj szövetségi alkotmány Szingapúrra érvényes részein alapul.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés]Az alkotmány értelmében törvényhozó hatalommal az elnök és a parlament bírnak. A szingapúri parlament egykamarás, fő funkciói a törvényhozás, az ország pénzügyeinek kezelése és a miniszterek tevékenységének felügyelete. Képviselőit ötévente választják relatív többségi szavazási rendszerben. A jelenlegi parlamentnek 103 tagja van: 93 képviselőt 31 választókerületből közvetlenül választották meg, 9 független képviselőt az elnök nevezett ki és 3 képviselőt a választókerületi rendszeren kívül neveztek ki az ellenzéki képviselők számának növelése érdekében.
Bár Szingapúr köztársaság, és mint ilyen, az ország vezetését „választják”, Li Kuang-jao megszakítás nélkül volt hatalmon három évtizeden keresztül. A People’s Action Party (PAP, Lee pártja) gyakorlatilag az egyetlen párt az országban. A kritikusok szerint a PAP mindent meg is tett az esetleges konkurens pártok elnyomására: a lejáratástól, pereskedéstől kezdve a választási rendszer (számukra kedvező) átalakításáig terjedt az eszköztáruk. Ezért aztán Szingapúrt inkább tekintélyelvű államnak tartják, mint demokráciának.
Li Kuang-jao utódlása is érdekesen zajlott. 1990. november 26-án benyújtotta lemondását az elnöknek, kinevezve utódjául Goh Chok Tongot, akit később meg is választottak.
Lee lemondásakor létrehoztak egy új posztot a kormányzatban Rangidős Miniszter néven, melyet mindig a lemondó miniszterelnök foglal el. Tehát Lee továbbra is ott maradt a kormányban. Megtartotta a kormányzó párt (PAP) elnöki posztját is, így biztosítva, hogy elgondolásai továbbra is nyitott fülekre találjanak (a pártelnöki posztot végül 1992-ben átadta Goh Chok Tong miniszterelnöknek). Amikor Goh Chok Tongot előléptették miniszterelnök-helyettesből miniszterelnöknek, a régi pozícióját Lee legidősebb fia, Lee Hsien Loong foglalta el.
2004. augusztus 12-én Goh Chok Tong lemondott, és az első miniszterelnök fiát, Lee Hsien Loongot nevezte ki utódjául. Mivel immáron a Rangidős Miniszter cím Goh Chok Tongot illeti meg, az idősebb Lee kiszorult volna a kormányzatból. Ezt orvosolandó, a fiatal Lee még egy újabb pozíciót hozott létre a kormányában, a miniszter-tanácsadóit, amit apja rögvest el is foglalt, és azóta is együtt kormányozzák Szingapúrt. (A poszt nem keverendő össze az amúgy minden miniszter mellett, a háttérben megtalálható tanácsadókkal: a minisztertanácsadó a kormány tagja, talán a tárca nélküli miniszter tekinthető a magyar megfelelőjének.)
A Lee család többi tagja is jelentős gazdasági és/vagy politikai pozíciókkal rendelkezik; gyakorlatilag nem nagyon van olyan terület, ahol ne lennének jelen. Ezek alapján a kritikusok Szingapúrt leginkább egy nagyon sikeres családi vállalkozásnak tartják.
Politikai pártok
[szerkesztés]Az ország vezető pártja a People’s Action Party (Népi Akció Párt), mely jobbközép ideológiájú és már 14. ciklusában kormányoz. Ellenzéki pártok a Workers' Party (Munkáspárt), valamint a Singapore People's Party (Szingapúri Néppárt). Mindkét párt balközép ideológiájú. Utóbbi a 2015-ös parlamenti választásokkor nem került be a törvényhozásba.[18]
Közigazgatási beosztás
[szerkesztés]Szingapúr unitárius állam és így a központi kormányzat az egyetlen politikai és jogi központ, az országban nincsenek tartományok vagy megyék. A helyhatóságok, amelyek Szingapúr történelme során több formában léteztek, a központi kormányzattól függenek. 2023-ban az ország területe helyhatóságilag háromféleképpen van felosztva: 5 közösségi fejlesztési tanácsra, ezek tovább 17 városi tanácsra, ezek pedig még tovább 31 választókerületre.
Védelmi rendszer
[szerkesztés]2024-ben Szingapúr az ország GDP-jének 2,7%-át költötte honvédelemre, többet, mint a régió többi országa, világviszonylatban a gazdaság méretét tekintve 14. legtöbbet.[19]
Minden szingapúri férfi állampolgár részére (sőt a nem állampolgár betelepültek is) kötelező a kétéves sorkatonai szolgálat. Ugyan történelme során még nem keveredett háborúba a városállam, ma mégis százezres aktív hadserege van, és összesen 350 ezren hívhatók be katonai szolgálatra.
Népesség
[szerkesztés]
Képek
|
Népességének változása
[szerkesztés]Lakosok száma | 1 022 100 | 1 518 800 | 1 934 400 | 2 229 800 | 2 646 466 | 2 930 901 | 3 796 038 | 4 265 762 | 5 399 162 | 5 866 139 |
1950 | 1958 | 1966 | 1974 | 1982 | 1989 | 1997 | 2005 | 2013 | 2021 |
Etnikai, nyelvi megoszlás
[szerkesztés]A kínai származású szingapúriak alkotják a szigetállam lakosságának legnagyobb részét, mintegy 75,2%-át. A maláj 13,6%, az indiai származásúak pedig a szingapúri lakosság 8,8%-át teszik ki.[20] Az eurázsiai szingapúriak és más kisebb etnikai csoportok, mint az arabok, zsidók, thaiok, japánok és európaiak a társadalom 2,4%-át alkotják.
A szingapúri állam nagy gondot fordít a különböző népcsoportok közötti békés kapcsolat fenntartására, tanulva az 1960-as években bekövetkező, etnikai okokra visszavezethető lázadásokból. Nagy hangsúlyt fektetnek a jó viszony megőrzésére a társadalom minden területén, így az oktatási rendszer, a katonaság, valamint a lakhatás terén. Az állam hozzáállása eddig jobbára sikeres volt, és az 1970-es évek eleje óta kevés jele volt a etnikai feszültségnek.
A szingapúriak többnyelvűek, a 2020. évi népszámlálás adatai alapján a népesség 74,3%-a beszél legalább két nyelvet. A legtöbbek által beszélt nyelv az angol, míg az anyanyelveket az iskolákban második nyelvként tanítják az egyes etnikai csoportok identitásának és értékeinek megőrzése érdekében. A 2020. évi népszámlálás szerint otthon az angol a leginkább használt nyelv, amelyet a népesség 48,3%-a használ, ezt követi a mandarin 29,9%-kal.[21]
Vallási megoszlás
[szerkesztés]Szingapúrban a buddhizmus a legelterjedtebb vallás (főleg a mahájána ága), amelyet kb. a népesség 33%-a gyakorol. Szintén nagy számban vannak jelen keresztények (18%), majd az iszlám-hívők (15%) és a hinduk (5,1%). Említésre méltó a taoisták száma (11%) és a magukat nem vallásosnak nevezőké, akik a lakosság 17%-át teszik ki.[22][23]
Szociális rendszer
[szerkesztés]A szingapúri szociális rendszer főként a Central Provident Fund (CPF) nevű, a hagyományos társadalombiztosítóktól némiképp eltérő funkciókat is ellátó állami intézményen nyugszik. A rendszer elsősorban az egyén, illetve a család felelősségvállalására épít.[20] Ennek megfelelően a CPF egyéni elszámolású biztosító, amelyben a juttatásokat az egyén (illetve bizonyos esetekben közvetlen hozzátartozói) befizetései határozzák meg (úgynevezett hozzájárulással meghatározott társadalombiztosítási rendszer).[20]
A tagság minden szingapúri állampolgárnak kötelező, és a jövedelem egy bizonyos hányadát a CPF által kezelt egyéni számlákra kell továbbítani. A hozzájárulás mértéke az évek során az ország és a világ gazdasági teljesítményétől függően változott, 2007 óta a teljes munkavállalói hozzájárulás mértéke 14,5%, a munkáltatói pedig 20%.[24][J 1]
1955 | 1985 | 1986 | 1995 | 1999 | 2007 | |
---|---|---|---|---|---|---|
Munkavállaló % | 5 | 25 | 10 | 20 | 10 | 14,5 |
Munkáltató % | 5 | 25 | 25 | 20 | 20 | 20 |
Összesen % | 10 | 50 | 35 | 40 | 30 | 34,5 |
A befizetéseket három számlán tartják nyilván, amelyekről különböző célra vehet igénybe szolgáltatásokat az állampolgár.
- Az Ordinary Fund (normál alap) a lakásvásárlás, a felsőoktatás és egyéb, az alapkezelő által jóváhagyott beruházásokhoz képez megtakarítási számlát. Erről a számláról a megtakarítás átcsoportosítható egy közeli hozzátartozó számlájára is, így a család tagjai segíthetnek egymásnak. Ide folyik be a befizetések 55-67%-a.[20]
- A Special Account (különleges számla) szolgál a nyugdíj biztosítására. A szingapúri állampolgárok 55. életévüket betöltve felvehetik az itt található megtakarításuk egy részét, 99 600 szingapúri dollárt (2013-tól 120 000 SGD) a tisztes nyugdíj biztosítására kötelező a számlán hagyni.[20] A befizetések 14-24%-a érkezik ezekre a számlákra.[20]
- A Medisave Account az egészségügyi kiadások fedezésére szolgál.[20]
Egészségügyi ellátás
[szerkesztés]A 80-as évek elejéig az egészségügyi kiadásokat adókból fedezte Szingapúr, és a szolgáltatók köztulajdonban voltak. A társadalom elöregedése azonban a többi fejlett országhoz hasonlóan egyre nagyobb terhet rótt a rendszerre.[J 2] ami a hosszú távú fenntarthatóságot veszélyeztette. Az egészségügyi rendszert ezért átalakították; napjainkban jelentős részben előtakarékossági számlákon és egyéni társfinanszírozáson alapul az ellátás.[20]
Az átalakítás után a szingapúri egészségügyi rendszert ma a világon a leghatékonyabbak között tartják számon. A GDP 3,7%-át teszik ki az egészségügyi kiadások (szemben az OECD átlagosan 8%-os értékével), aminek 30%-át állami forrásokból, 8-10%-át az állami kezelésű előtakarékossági számlákról, a maradékot tisztán magánforrásokból fedezik.[20] A magánszolgáltatók arányában az ellátástól függően nagyok az eltérések. Az alapellátás és a járóbeteg-rendelések 80%-a magánkézben van, míg a fekvőbeteg-ellátást túlnyomóan (kb. 80%-ban) állami szolgáltatók végzik.[20]
Az egészségbiztosítási piac legnagyobb szereplője az állami biztosító; a magántársaságoknak nem jut nagy szerep Szingapúrban. Az állami biztosító csak a ritka, súlyos betegségek finanszírozását vállalja, azt is megfelelő önrésszel. A magasabb komfortú ellátást választóknál az önrész aránya magasabb. A preventív intézkedéseknek nagy figyelmet szentelnek, a közoktatásba is beépül az egészséges életmódra nevelés.[20]
Gazdaság
[szerkesztés]Általános adatok
[szerkesztés]Szingapúr vezető szerepet tölt be a globális világgazdaságban; a világ harmadik legnagyobb devizaközpontja és 3. legnagyobb pénzügyi központja,[25] a második legnagyobb kaszinó-szerencsejáték központja,[26] a harmadik legnagyobb olajfinomító és kereskedelmi központja és a hajójavítási szolgáltatások egyik fő központja,[27] a világ legfontosabb logisztikai központja.[28]
Ázsia legfontosabb ipari központja: kikötőjének forgalma első a világon. Szingapúrban található a Föld egyik legnagyobb olajfinomító-kapacitása. A világ egyik leggazdagabb állama (GDP: 61 046 USD/fő PPP). A Világgazdasági Fórum 2009-2010-es listája szerint a világ 3. legversenyképesebb országa.[29]
Gazdasági ágazatok
[szerkesztés]Külkereskedelem
[szerkesztés]- Exporttermékek: gépek, berendezések, elektronikai készülékek, iparcikkek, vegyipari termékek, gyógyszerek, üzemanyag.
- Importtermékek: gépek, berendezések, ásványi anyagok, vegyipari termékek, élelmiszerek, fogyasztási cikkek.
Legfőbb kereskedelmi partnerek a 2016-os adatok alapján:[30]
- Import: Kína 14,3%, Malajzia 11,4%, Egyesült Államok 10,8%, Japán 7%, Dél-Korea 6,1%, Indonézia 4,8%
- Export: Kína 12,8%, Hongkong 12,6%, Malajzia 10,5%, Indonézia 7,8%, USA 6,8%, Japán 4,5%, Dél-Korea 4,4%
Közlekedés
[szerkesztés]Legrégebbi állandó hídja a Szingapúr folyó fölött az 1869-ben épült Cavenagh híd; ennek tehermentesítésére épült meg 1908-1910 között az Anderson híd.
Közút
[szerkesztés]Szingapúr közúthálózatnak hossza 3500 km, ebből 164 km gyorsforgalmi út.[31] A Nemzetközösség legtöbb országához hasonlóan itt is bal oldali közlekedés van. 1975-ben a világban elsőként Szingapúrban vezettek be dugódíjat, ezzel együtt szigorították a járműtulajdonlás szabályait és népszerűsítették a tömegközlekedést.[32] Az útdíj rendszert 1998-ban korszerűsítették, azóta elektronikus útdíjfizetés és térfigyelés van érvényben. 2025-ig az autókban megtalálható fedélzeti eszközöket automatikusan leolvasó útdíjfizető kapukat műholdas járműkövetéssel helyettesítik majd.[33]
Mivel Szingapúr sűrűn lakott kis szigetország, a privát gépjárművek száma szigorúan van szabályozva. Azoknak, akik autót vásárolnak, a jármű piaci értékének 100%, 140%, 190%, 250% vagy 320%-ával megegyező regisztrációs díjat kell fizetniük és jogosultsági bizonyítványért is folyamodniuk kell, amellyel a gépjárművet legfeljebb 10 évig lehet használni. Az értékesíthető jogosultsági bizonyítvány számát és árát havonta kétszer határozzák meg a legfrissebb gépkocsi-regisztrációs és deregisztrációs statisztikák alapján.[34][35]
Légi
[szerkesztés]Vasút
[szerkesztés]Telekommunikáció
[szerkesztés]Hívójel prefix | S6, 9V |
ITU zóna | 54 |
CQ zóna | 28 |
Kultúra
[szerkesztés]Ma már alig lehet elképzelni, hogy alig 100 évvel ezelőtt szemetes, cölöpházakkal teletűzdelt kis kikötő volt, hiszen ma központjában a leghatalmasabb bankok és társaságok felhőkarcolói állnak a modern sugárutak és üzletek mellett. A világon az egyik legmagasabb egy főre jutó GDP-vel büszkélkedő kis államban szigorú törvények védik a környezetet, és súlyos büntetést szabhatnak ki arra, aki közterületen szemetel, köpköd, cigarettázik, eszik, rágógumizik, nem a kijelölt helyen megy át az úttesten vagy akár nem öblíti le a WC-t a nyilvános illemhelyen.
Részben a nagy szigor miatt, a világon Szingapúrban követik el a legkevesebb bűncselekményt. A közvélemény általában támogatja az ország szigorú törvényeit. Egyetértenek a drogcsempészeket sújtó halálbüntetéssel, a pornográfia tilalmával és a politikai véleménynyilvánítás korlátozásával – cserébe virágzó gazdasági körülmények között élhetnek. A szex különböző formáinak tilalma azonban nem találkozik a lakosság akaratával. Szingapúrban érdekes módon nyílt és törvényes a prostitúció. A legnépszerűbb sétálóutcában például az ékszerboltok, vegytisztító szolgáltatások és butikok között helyet kapnak az eszkortszolgálatok irodái is. [forrás?]
Képek a kultúráról
|
Világörökség
[szerkesztés]Oktatási rendszer
[szerkesztés]Kulturális intézmények
[szerkesztés]Tudomány
[szerkesztés]Művészetek
[szerkesztés]Hagyományok, néprajz
[szerkesztés]Gasztronómia
[szerkesztés]A szingapúri gasztronómia a maláj, kínai, indiai, indonéz, nyugat-európai (elsősorban portugál és angol), japán, koreai és thai konyhák keveréke. Az ételek sokszínűségét a nemzeti identitás kulcsfontosságú tényezőjének tekintik. A beszélgetések gyakori témája az étkezés és ételkészítés. Az egyes vallási csoportok megtartották ugyanakkor a maguk kulináris szokásait: a hinduk nem esznek marhahúst, a muszlimok pedig sertést. Gyakori a különböző nemzetiségűek közös étkezése, amelyen mindig szem előtt tartják az adott csoport szokásait és/vagy étkezési előírásait, ezért mindenki számára elfogadható fogást választanak, ezzel igyekezvén egymáshoz közelebb kerülni.
Már Szingapúr korai időszakában népszerűek voltak az ételstandok, vagy ételekkel járó kocsik.[36] Ezt olyanok vették igénybe (pl. hivatalnokok), akik nem tudtak odahaza étkezni, ezért az ebédjüket rendszerint ilyenformán fogyasztották el.[37] Előnyük, a gyors ellátás ellenére komoly hátulütőjük abban volt, hogy nem voltak higiénikusak (tudható ez a vízkészletekkel való takarékoskodásnak). Csak az 1960-as években hozott a kormány törvényeket az ételárusítás ezen formájának megrendszabályozására.[38] Az ételkiárusítóknak meg vannak a maguk központjai és mindegyiknek meg vannak a maguk specialitásai. Azokon a helyeken, ahol egy éppen adott nemzetiség él (kínai, maláj, indiai), ott mindig annak a gasztronómiája befolyásolja az ételkiárusítók kínálatát. Azonban akár ezen konyhák fogásai együttesen is szerepelhetnek a kínálatban.[39] Az árusok által árult legnépszerűbb ételek a kókuszdiólekváros pirítós, chilis rák, currys halfej, a roti prata (egy palacsintához hasonló indiai tésztaféle, amit currymártással esznek), hainani csirke rizzsel stb.[40]
Turizmus
[szerkesztés]Látnivalók
[szerkesztés]- A Clarke Quay a brit gyarmati idők egykori folyami kikötője a Singapore-folyón. A felhőkarcolók árnyékába szorult, gyarmati időket idéző házikók zsúfolt kiülős éttermekké, esti szórakozóhelyekké alakultak át.
- Az 1887-ben megnyitott Beach House-t a modern városállam megalapítójáról Raffles Hotelnek nevezték el, és 1987-ben műemléknek nyilvánították.
- A Sentosa-sziget rengeteg természeti és mesterséges látványossággal kiépített hely a turistáknak és a helyieknek egyaránt. Itt található az egyetlen megmaradt tengerparti erőd, a Siloso-erőd. A Lepkék Parkja, a Rovarok Királysága és az óceanárium a környék állatvilágának egy-egy részletét mutatja be.
- Szingapúri állatkert
- Jurong madárpark
- A Gardens by the Bay az ökoturizmus célpontja, két óriás méretű üvegházzal és tizennyolc mesterséges, napenergiát gyűjtő fával.
Sport
[szerkesztés]Nemzetközi sportversenyek
[szerkesztés]Formula–1-es futamot rendez 2008-tól, amely a sportág történetének első éjszakai futama, amit kivilágított aszfaltcsíkon bonyolítanak le. Itt történt 2008-ban a Crash-Gate botrány néven elhíresült incidens, amikor is a Renault F1-csapattag, brazil Nelson Piquet Jr. felettesei utasítására a szűk városi pályán autóját szándékosan a falhoz csapta – veszélyeztetve ezzel versenyzőtársait és a nézőket is –, hogy ezzel csapattársát, a kétszeres világbajnok spanyol Fernando Alonsót győzelemhez segítse.
2010. augusztus 14. és 26. között Szingapúrban rendezték az első ifjúsági olimpiai játékokat.
A Volvo Ocean Race is megáll Szingapúrban.
2021 decemberében a maláj születésű, de szingapúri állampolgár Loh Kean Yew nyerte a férfiak egyéni versenyszámát a Tollaslabda Világbajnokságon.
Ünnepek
[szerkesztés]Nemzeti ünnepek:
dátum | név | angol név | megjegyzés |
---|---|---|---|
Jan 1 | Újév | New Year's Day | |
Jan/Febr | Kínai újév | Chinese New Year – Lunar New Year | két napos ünnep |
Márc/Ápr | Nagypéntek | Good Friday | keresztény ünnep |
Máj 1 | A munka ünnepe | Labour Day | |
Máj | Vészák | Vesak Day | hindu és buddhista ünnep |
Aug 9 | Nemzeti ünnep | függetlenség Malajziától – 1965. | |
Okt/Nov | Dípávali | Deepavali | hindu fesztivál |
Dec 25 | Karácsony | Christmas Day | keresztény ünnep |
változó | A böjt megtör. ünnepe | Hari Raya Puasa – Hari Raya Aidilfitri | iszlám ünnep a Ramadán végén |
változó | Áldozati ünnep | Hari Raya Haji – Hari Raya Aidiladha | iszlám ünnep |
Egyéb ünnepek:
dátum | név | angol név | megjegyzés |
---|---|---|---|
Dec 26 | Karácsony | Boxing Day | karácsony másnapja |
Márc/Ápr | Húsvéthétfő | Easter Monday | keresztény ünnep |
Húsvétvasárnap | Holy Saturday | keresztény ünnep | |
Jan/Febr | Thaipusam | hindu fesztivál | |
változó | A Próféta születésnapja | Birthday of Prophet Mohamed | iszlám ünnep |
Az áldozati ünnep 2. napja | Hari Raya Puasa | iszlám ünnep |
Panoráma
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]Irodalom
[szerkesztés]- szerk.: Veress József: Gazdaságpolitika a globalizált világban. Typotex, 401-416. o. (2009). ISBN 978 963 279 066 4
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ https://www.cia.gov/the-world-factbook/countries/singapore/
- ↑ Population and Population Structure. Singapore Department of Statistics. [2013. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. március 22.)
- ↑ World Economic Outlook Database. Nemzetközi Valutaalap, 2022. 04. [2023. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. március 22.)
- ↑ Human Development Report 2021/2022 (PDF). Az ENSZ Fejlesztési Programja, 2022. szeptember 8. (Hozzáférés: 2023. március 22.)
- ↑ Singapore still Asia’s top finance hub, beating Hong Kong on all criteria: GFCI (angol nyelven). South China Morning Post, 2024. március 22. (Hozzáférés: 2024. július 27.)
- ↑ Schweiz, Afrika, Asien: Hier ist es am teuersten
- ↑ Claudia Tödtmann: München ist die teuerste deutsche Stadt, weltweit Hongkong – Mercer-Ranking von 227 Städten weltweit. Wirtschaftswoche (wiwo)
- ↑ Cost of Living City Ranking 2023 (angol nyelven). mercer.com, 2023
- ↑ Moving to Asia? 6 Easiest Countries for Immigration & What to Know (angol nyelven). The Immigration People. (Hozzáférés: 2024. július 27.)
- ↑ 2023 Corruption Perceptions Index: Explore the results (angol nyelven). Transparency.org, 2024. január 30. (Hozzáférés: 2024. július 27.)
- ↑ KORNYPOL 8 - A rendszerváltás hatása hazánk környezetére. numen.extra.hu. (Hozzáférés: 2024. július 27.)
- ↑ Kaiser-Schatzlein, Robin: How the “soft” dictatorship of Lee Kuan Yew became a template for the American right (amerikai angol nyelven). Mother Jones. (Hozzáférés: 2024. július 27.)
- ↑ a b Singapore: Freedom in the World 2024 Country Report (angol nyelven). Freedom House. (Hozzáférés: 2024. július 27.)
- ↑ Orbán ázsiai illiberális mintaképei. Kelet-Ázsia Figyelő. (Hozzáférés: 2024. július 27.)
- ↑ Myers, Todd: Justifying Liberalism in Singapore | AIER (amerikai angol nyelven). www.aier.org. (Hozzáférés: 2024. július 27.)
- ↑ A világ legnagyobb vízháborúja fenyeget egy 99 évre kötött szerződés miatt
- ↑ Stamford Raffles (angol nyelven). kids.britannica.com. (Hozzáférés: 2020. március 17.)
- ↑ (2020. január 11.) „2015 Singaporean general election” (angol nyelven). Wikipedia.
- ↑ International Comparisons of Defence Expenditure and Military Personnel. (angolul) The Military Balance, CXXIV. évf. 1. sz. (2024) 542–547. o. doi Hozzáférés: 2024. október 21.
- ↑ a b c d e f g h i j k l Szerk. Veress, 2009
- ↑ Ong, Justin: English most spoken at home for nearly half of S'pore residents: Population census (angol nyelven). The Straits Times, 2021. június 16. [2023. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 19.)
- ↑ Singapore Statistics (12 January 2011). "Census of population 2010: Statistical Release 1 on Demographic Characteristics, Education, Language and Religion". Sajtóközlemény. Elérés: 16 January 2011. Archiválva 2011. január 24-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2011. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 9.)
- ↑ Khun Eng Kuah. State, society, and religious engineering: toward a reformist Buddhism in Singapore. Singapore: Institute of Southeast Asian Studies (2009). ISBN 978-981-230-865-8. Hozzáférés ideje: 2010. november 1.
- ↑ A CPF honlapja. [2012. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 9.)
- ↑ https://www.bloomberg.com/news/articles/2016-04-08/singapore-overtakes-hong-kong-as-world-s-no-3-financial-center
- ↑ Adam, Shamim (10 August 2011). "Singapore Miracle Dimming as Income Gap Widens Squeeze by Rich". Bloomberg. New York. Archived from the original on 16 August 2011.
- ↑ Burton, John (10 April 2006). "Singapore economy grows 9.1% in first quarter". Financial Times. London.
- ↑ Yang Huiwen (7 November 2007). "Singapore ranked No. 1 logistics hub by World Bank". The Straits Times. Singapore. p. 69
- ↑ A világ 58. legversenyképesebb országa vagyunk (magyar nyelven). index.hu, 2009. szeptember 8. (Hozzáférés: 2009. szeptember 9.)
- ↑ CIA World Factbook
- ↑ Land Transport Authority: Length of Roads (Kilometres). Data.gov.sg. (angolul) Szingapúr: Government Technology Agency of Singapore (2017. április 10.) (Hozzáférés: 2024. október 18.)
- ↑ Sock-Yong Phang – Rex S. Toh: Road Congestion Pricing in Singapore: 1975 to 2003. (angolul) Transportation Journal, XLIII. évf. 2. sz. (2004) 16–25. o. Hozzáférés: 2024. október 18.
- ↑ Lee Nian Tjoe: What you need to know about the next-generation ERP system and new on-board unit. The Straits Times. (angolul) Szingapúr: SPH Media Limited, Co. (2023. október 26.) (Hozzáférés: 2024. október 18.)
- ↑ Grace Yeoh: Budget 2023: Higher additional registration fees, cap on rebates for luxury car owners. Channel News Asia (angolul) (2023. február 14.) (Hozzáférés: 2024. október 18.)
- ↑ Kristine Aquine: BMW Costing $260,000 Means Cars Only for Rich in Singapore as Taxes Climb. Bloomberg (angolul) (2011. február 16.) (Hozzáférés: 2024. október 18.) arch
- ↑ Hawker Culture in Singapore (oursgheritage.gov.sg)
- ↑ Hawker centres – Where did they come from? (expatliving.sg)
- ↑ Contesting Space in Colonial Singapore: Power Relations and the Urban Built Environment (nuspress.nus.edu.sg)
- ↑ Singaporean food’s past and present (BBC)
- ↑ Singapore's multi-ethnic culture and heritage presents a multitude of colourful cuisines, each with its own unique flavour (visitsingapore.com)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A teljes rátát csak bizonyos kor alatt és bizonyos jövedelem felett kell fizetni.
- ↑ Ehhez járult még a szolgáltatások relatív áremelkedése és az orvosi berendezések átlagost meghaladó drágulása,
További információk
[szerkesztés]- A Wikimédia Commons tartalmaz Szingapúr témájú kategóriát.
- Szingapúr.lap.hu (linkgyűjtemény)
- Szingapúr interaktív információs térképe
- Sentosa-sziget
- Jurong madárpark
- Szingapúr: látogatás Oroszlánvárosban
- Szingapúr-utazás.lap.hu – linkgyűjtemény
- A világ legjobban fizetett államfője: Lí Hszien Lung portréja Kitekintő.hu, 2008. október 29.
- Central Provident Fund honlap
- Szingapúr története - dokumentumfilm-sorozat
Kötetek
[szerkesztés]- Arany Éva: Szingapur Köztársaság oktatási rendszere; OPKM, Bp., 1985 (Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum kiadványai. Iskolarendszerek)
- Szingapúr, 1-2.; MKK– Külkereskedelmi Minisztérium–Kopint, Bp., 1986 (Külkereskedelmi útmutató)
- Maszanobu Cudzsi: Szingapúr, 1942. Japán legnagyobb győzelme, Nagy-Britannia legnagyobb veresége; szerk. H. V. Howe, ford. Császár László; Hajja, Debrecen, 1999 (20. századi hadtörténet)
- Gyöngyösi Imre: Szingapúr. Délkelet-Ázsia kapujában; fotó Kató Zoltán, Szabó Terézia Gyöngyi, Konkoly-Thege György; Panoráma, Bp., 2006 (Panoráma országkalauzok)
- Gordon Győri János: Az oktatás világa Kelet- és Délkelet-Ázsiában. Japán és Szingapúr; Gondolat, Bp., 2006
- Marco Moretti: Szingapúr. Az oroszlán városa; Gabo, Bp., 2007 (Új Kilátó)
- Chew Yen Fook: Varázslatos Szingapúr; Booklands 2000, Békéscsaba, 2008
- Ágh Attila–Varga Gyula: Malajzia, Szingapúr. A kulturális szivárvány országai; Kossuth, Bp., 2011
- Magasházi Anikó: Szingapúr globálisan behálózva – magyar kitekintéssel; IASK–Savaria University Press, Kőszeg–Szombathely, 2018 (IASK monográfiák sorozat)
- Li Kuan Ju: A harmadik világból az elsőbe. A "szingapúri sztori": 1965–2000; ford. Hernádi András; bőv., jav. kiad.; Antall József Tudásközpont, Bp., 2018