Seven Seas of Rhye

Queen Seven Seas of Rhye
kislemez a(z) Queen II albumról
B-oldal	See What a Fool I’ve Been
Megjelent	1974. február 23.
Formátum	7", CD
Felvételek	1973. augusztus Trident Studios, London, Anglia
Stílus	Glam rock
Nyelv	angol
Hossz	2:47
Kiadó	EMI, Elektra
Szerző	Freddie Mercury
Producer	Queen, Roy Thomas Baker
Queen-kronológia
Liar (1974) Seven Seas of Rhye (1974) Killer Queen/Flick of the Wrist (1974)
A Queen II album dalai
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Első oldal Procession Father to Son White Queen Some Day One Day The Loser in the End Második oldal Ogre Battle The Fairy Feller’s Master-Stroke Nevermore The March of the Black Queen Funny How Love Is Seven Seas of Rhye
Borítóváltozatok
Sablon • Wikidata • Segítség

A Seven Seas of Rhye tizenegyedik, utolsó dal a brit Queen rockegyüttes 1974-es Queen II albumáról. A szerzője Freddie Mercury énekes volt. A dal instrumentális változata felkerült az együttes 1973-as bemutatkozó albumára, de teljes egészében csak 1974-re készült el. Kislemezen is megjelent 1974. február 23-án, és a tizedik helyet érte el az angol slágerlistán. Bár nem lett széles körben híres, a sikere nagy lökést adott az együttes népszerűségének kialakulásához.

Keletkezése

Az 1973-as Queen album végén egy alig több mint egyperces instrumentális zongoradal, a „Seven Seas of Rhye…” szerepelt. Ez egy félkész változat volt: nem volt elég idő, hogy befejezzék az album kiadásáig, de Mercury nem akarta veszni hagyni, így tovább dolgozott rajta. Amikor David Bowie visszamondta a tervezett szereplését a BBC népszerű Top of the Pops műsorában, a szervezők új előadót kerestek a lefoglalt műsoridőre. A műsor producere a szűk határidő miatt február 18-án felhívta az EMI sajtófőnökét, aki a Queen együttest ajánlotta a fellépésre. Szokás szerint a műsorban nem élőben adták elő a dalt, hanem felvételről játszották le, az együttesek pedig mímelték az éneket. Ehhez azonban fel kellett venni a dal egy speciális változatát. Fowler addig intézkedett, amíg sikerült meggyőznie Pete Townshendet: bocsássa rendelkezésükre stúdióját, hogy felvehessék a dalt. Február 20-án felvették a speciális változatot, amely másnap több millió angol háztartásban volt látható. Az EMI mozgósította az erőforrásait, és villámgyorsan, öt nappal a televíziós előadás elfogadása után megjelentette a dalt kislemezen. A lemezen egy albumon nem szereplő B oldalas dal, a „See What a Fool I’ve Been” volt a másik oldalon, ami később népszerűvé tette a ritka kiadványt a gyűjtők között.

A dal végén, amikor a zene elhalkul, az 1907-es „I Do Like to be Beside the Seaside” című ragtime klasszikusból énekelnek egy pár sort (a szedett-vedett kórusban Ken Testi, az együttes első menedzsere is énekelt). A következő albumuk legelső dala, a „Brighton Rock” elején ugyancsak hallható ez a dallam, ami egy kapcsolódási pontot adott a két album között. Ez volt az együttes első kísérlete a ragtime stílus beemelésére a zenéjükbe, May szerint a gyermekkorukban hallgatott, gyermekeknek szóló rádióműsorok inspirálták őket, ahol egyszerre hallhatott Mantovanit, és olyan gyermekdalokat, mint „Nelli az elefánt” és „A nevető rendőr”.

Megjelenés és fogadtatás

A televízióban szerzett népszerűségének köszönhetően két hét múlva a negyvenötödik helyre került, majd a tizedik helyen tetőzött a slágerlistán, és a Queen II album eladásai is megugrottak. Ez volt az együttes első dala, amely slágerlistára került. A kritikusok jól fogadták a dalt, az együttesről később szinte mindig negatívan író NME ezt írta róla: „erejük, tehetségük és dalszerzői képességük jó példája, valamint mindazoké a jó tulajdonságoké, ami egyedülállóvá teszi őket.” George Starostin visszatekintő kritikájában ezt írta róla: „nem tartozik a Queen legjátszottabb slágerei közé, természetes, mert rutinos pop melódián alapul, nem innovatív vagy sokkoló semmilyen tekintetben. Egy újabb móka, a „Keep Yourself Alive” határozottsága nélkül…” Amerikában is megjelent kislemezen, de nem került fel a listákra.

Hivatalos videóklip a saját idejében nem készült hozzá, de 1984-ben egy hamburgi koncertfelvételt felhasználva elkészült egy újabb Top of the Pops változat. A megjelenése utáni Queen II Touron még csak ritkán adták elő, de az A Night at the Opera Touron már a műsor állandó része lett. Az A Day at the Races Touron lekerült a lejátszási listákról, és csak az 1984 és 1986 közötti koncerteken kezdték el újra játszani, megrövidített formában, csak az első refrénig. Előadásokon a bonyolult zongoraszólamot leegyszerűsítették. Felkerült az 1992-es Live at Wembley ’86 koncertalbumra és a Queen: Live at Wembley Stadium DVD-re.

Később más kislemezek B-oldalára került fel: 1986-ban a „Friends Will Be Friends”-re, 1995-ben pedig a „Heaven for Everyone”-ra. Szerepelt az együttes rockosabb dalait összegyűjtő Queen Rocks válogatáson. A zongoramotívum megjelent az 1995-ös Made in Heaven album „It’s a Beautiful Day” című dalában.

Zene és szöveg

• Seven Seas of Rhye

Nem tudod lejátszani a fájlt?

A dal 4/4-es ütemű, D dúrban íródott, és viszonylag gyors, percenként 122-es a ritmusa. Jellegzetes zongoraarpeggióval indul, amely mindvégig a háttérzene része marad. Jól jellemzi az együttes „jöhet bármi” stílusát a fenséges kórus, Mercury energetikus zongorajátékának és May később jellegzetessé váló gitárjátékának elegye.

A szövege egyik Mercury leginkább fantáziadúsabb szerzeményeinek. Egy interjúban ezzel a dallal kapcsolatban azt mondta, hogy először jött a zene, utána a szöveg. A cím és szöveg Rhye szava Mercury gyermekkorában kitalált fantáziavilágra utal. Az együttes egyéb dalaiban fellelhető hasonló fantázia környezet (My Fairy King), az 1974-es Sheer Heart Attack album „Lily of the Valley” című dala ugyancsak említi: „Messenger from seven seas has flown/To tell the king of Rhye he's lost his throne”.

Közreműködők

• Ének: Freddie Mercury
• Háttérvokál: Freddie Mercury, Roger Taylor, Brian May

Hangszerek:

• Roger Taylor: Ludwig dobfelszerelés
• John Deacon: Fender Precision Bass
• Brian May: Red Special
• Freddie Mercury: Bechstein zongora

Kiadás és helyezések

Helyezések Év Ország Helyezés 1974 Brit kislemezlista 10

7" kislemez (EMI 2121, Anglia) Seven Seas of Rhye – 2:48 See What a Fool I’ve Been – 4:31 7" kislemez (Elektra P-1314E, Japán) Seven Seas of Rhye – 2:48 The Loser in the End – 4:03 3" CD (Parlophone QUECD1, Anglia, 1988) Seven Seas Of Rhye – 2:48 See What A Fool I've Been – 4:31 Funny How Love Is – 3:13

Források

• Gunn, Jacky – Jenkins, Jim. Queen: As It Began. New York: Hyperion (1992). ISBN 0-7868-8003-1 
• Blake, Mark. Is This the Real Life? – The Untold Story of Queen. London: Aurum (2010). ISBN 978-1-84513-597-3 
• Hodkinson, Mark. Queen: The Early Years, 3. kiadás, London: Music Sales Limited (2004). ISBN 9780711960121 

Külső hivatkozások

• Dalszöveg
• Slágerlistás helyezései. ukmix.org (angolul)