Ugrás a tartalomhoz

San Giacomo karthauzi kolostor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
San Giacomo karthauzi kolostor
San Giacomo karthauzi kolostor
San Giacomo karthauzi kolostor
Cím Olaszország, Campania, Nápoly megye, Capri község
Építési adatok
Megnyitás1371
Lebontás éve1806
Építési stílusreneszánsz
Hasznosítása
Felhasználási területmúzeum, iskola
Alapterület
  • 600
  • 700
Elhelyezkedése
San Giacomo karthauzi kolostor (Capri)
San Giacomo karthauzi kolostor
San Giacomo karthauzi kolostor
Pozíció Capri térképén
é. sz. 40° 32′ 51″, k. h. 14° 14′ 43″40.547500°N 14.245278°EKoordináták: é. sz. 40° 32′ 51″, k. h. 14° 14′ 43″40.547500°N 14.245278°E
Térkép
San Giacomo karthauzi kolostor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz San Giacomo karthauzi kolostor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A San Giacomo karthauzi kolostor (olaszul Certosa di San Giacomo) Capri egyik látványossága.

Története

[szerkesztés]

A templomot és a kolostort 1371-ben alapította Giacomo Arcucci gróf, I. Johanna nápolyi királynő titkára. A hűbérúr — a királynő szokásaihoz híven — hamarosan kegyvesztett lett, a szigetet elvették tőle. Ekkor a mindenéből kifosztott ember legnagyobbik fiával és örökösével visszavonult a kolostorba (1386) és itt is halt meg, ide temették (1397). Az épület később sokat szenvedett a tengeri kalózoktól, a barátok hiába építették újjá több ízben. 1553-ban megerősítették és megépítették tornyát, amely azonban a 18. században leomlott. A szerzetesek és a sziget lakói között nem volt mindig felhőtlen a viszony. Az 1656-os pestisjárvány idején a szerzetesek bezárkóztak a kolostorba, a dühös lakosok pedig hullákat dobáltak át falain. A szerzetesek 1806-ban hagyták el a kolostort, amikor Joachim Murat nápolyi király betiltotta rendjüket. A 19. század második felében veterán katonák háza lett. Napjainkban múzeum. 1974 óta a káptalanházban kapott helyet a Karl Wilhelm Diefenbach Múzeum, más termeit pedig kulturális események számára használják. Az egykori kolostor épületében iskola is működik.

Leírása

[szerkesztés]

A templom egyetlen dísze az a trecento freskómaradvány, amely a kolostor alapítóját és a királynőt is ábrázolja. A kis kolostorudvar az 1400-as évekből való, folyosóinak oszlopai azonban régebbiek, óratornya pedig jóval későbbi. A nagy kolostorudvar már az 1500-as évekből való, s folyosóinak falai mögött épültek a karthauzi barátok házai, cellái, valamint a közös használatra szánt helyiségek. Maga a kolostor (Chiostro Grande) kései reneszánsz stílusú, míg a kis kolostorban (Chiostro Piccolo) római kori márvány oszlopok is láthatók.

Források

[szerkesztés]
  • Blanchard, Paul. Southern Italy (angol nyelven). London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181 
  • Dombi József: Nápoly. (hely nélkül): Panoráma Kiadó. 1978. ISBN 963-243-120-0  

Külső hivatkozások

[szerkesztés]