Ugrás a tartalomhoz

Sárszentmiklós

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sárszentmiklós
Közigazgatás
Település
Irányítószám7003
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Sárszentmiklós (Magyarország)
Sárszentmiklós
Sárszentmiklós
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 51′ 04″, k. h. 18° 38′ 57″46.851128°N 18.649209°EKoordináták: é. sz. 46° 51′ 04″, k. h. 18° 38′ 57″46.851128°N 18.649209°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárszentmiklós témájú médiaállományokat.

Sárszentmiklós település Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásában. Sárbogárd városrésze. Egykor önálló község volt, hozzá tartozott a falutól délre eső Rétszilas település is.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]

Sárbogárddal dél felől összeépült település a Közép-Mezőföldön, a Sárvíz mellett, a 63-as főút mentén. Dunaújvárossal és Mezőfalvával a 6219-es, Alappal a 6223-as, Pusztaegressel és Mezőszilassal a 6306-os út köti össze. Megszűnt vasúti megállója volt a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal és a Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonal közös szakaszán. A fenti két vasútvonalhoz csatlakozik a falutól délnyugatra a rétszilasi tavaknál a Mezőfalva–Rétszilas-vasútvonal. Itt, és Rétszilason van egy-egy vasúti megálló.

Története

[szerkesztés]

Sárszentmiklós 1969-től Sárbogárd része. Árpád-kori település, Nevét az oklevelek 1324-ben említették először Zentnyclos néven. 1333-ban már létezett Szent Miklós tiszteletére szentelt temploma is. Az ősi templom romjai 1770-ben még megvoltak, mai templomát 1795-ben építették.

A település az 1800-as évek végén a Zichy család, Zichy Nándor és János birtokai közé tartozott, ők voltak a falu templomának kegyurai is. A község anyakönyveit 1770-től vezetik.

Sárszentmiklós a trianoni békeszerződés előtt Fejér vármegye Sárbogárdi járásához tartozott. 1910-ben 3037 lakosából 3025 magyar volt. Ebből 2181 római katolikus, 513 református, 304 pedig evangélikus volt.

Nevezetességek

[szerkesztés]

Képgaléria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]