Rudolf von Gneist
| Rudolf von Gneist | |
 | |
| Született | Heinrich Rudolf Hermann Friedrich Gneist 1816. augusztus 13.[1][2][3][4] Berlin[4] |
| Elhunyt | 1895. július 22. (78 évesen)[1][2][3][4] Berlin[4] |
| Állampolgársága | porosz |
| Házastársa | Marie von Gneist[5] |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Humboldt Egyetem |
| Kitüntetései | A művészetek és a tudományok érdemrendje |
| Sírhelye | Alter St.-Matthäus-Kirchhof Berlin |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rudolf von Gneist témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rudolf von Gneist (Berlin, 1816. augusztus 13. – Berlin, 1895. július 22.) német jogtudós és politikus. A Magyar Tudományos Akadémia tagja (t. 1874).
Élete
[szerkesztés]Berlinben tanult, 1839-ben ugyanott magántanár, 1841-ben ülnök, majd a kamarai törvényszéknél, utóbb a főtörvényszéknél bíróskodott, 1844-ben rendkivüli, 1858-ban rendes tanár lett Berlinben. Mint a képviselőház és birodalmi tanács tagja részt vett a politikai mozgalmakban is. 1888-ban III. Frigyes császár nemességet adományozott neki. Kültagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának.
Parlamenti tevékenysége 1858-ban kezdődött. Mint a német birodalmi gyűlés tagja, a Nemzeti Szabadelvű Párthoz tartozott. Számos kisebb műve a mindenkori gyakorlati politikai kérdéseket tárgyalja. Ilyen a polgári házasságról (1869) és a felekezeti iskoláról (1869) írt műve; Der Rechtsstaat (1872–1879), melyet Jogi állam címen Takács Lajos (Budapest, 1875) fordított magyarra. A büntetőjog terén kiváló a Vier Fragen (zur deutschen Strafprozessordnung) című, ismert műve.
Főművei
[szerkesztés]- Das heutige englische Verfassungs- u. Verwaltungsrecht (1857-63), mely több kiadást ért;
- Budget u. Gesetz nach dem konstitunionellen Staatsrecht Englands (1867);
- Verwaltung, Justiz, Rechtsweg; Staatsverwaltung u. Selbstverwalt nach englischen u. deutschen Verhältnissen (1869);
- Englische Verwaltungsgeschichte (1882) és
- Das englische Parlament (1886), mely két mű angol fordításban is megjelent.
Magyarul
[szerkesztés]- A jogi állam; ford. Takács Lajos; Akadémia, Bp., 1875 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata)
- Gneist, Rudolf: A jogi állam. Varga Zs. András bevezető tanulmányával. Sorozatszerkesztők: Patyi András - Trócsányi László. Államtudományi klasszikusok 6. Budapest, 2017. xxxv., 275. Dialóg Campus. /Szerzői életrajz: Koi Gyula: Rudolf Gneist élete és művei. xxvii-xxxv./ (ISBN 9786155889561)
- Koi Gyula: Rudolf Gneist élete és művei. In: Gneist, Rudolf: A jogi állam. Varga Zs. András bevezető tanulmányával. Sorozatszerkesztők: Patyi András - Trócsányi László. Államtudományi klasszikusok 6. Budapest, Dialóg Campus, 2017. xxvii-xxxv./ (ISBN 9786155889561)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ a b c d www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2023. november 24.)
Források
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X [1]
- Helge Dvorak: Biographisches Lexikon der Deutschen Burschenschaft. Band I: Politiker. Teilband 2: F–H. Winter, Heidelberg 1999, ISBN 3-8253-0809-X, 148–149. oldal
- Julius Hatschek: Gneist, Heinrich Rudolf Hermann Friedrich von. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). 49. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1904, 403–413. oldal (németül)
- Koi Gyula: Rudolf Gneist élete és művei. In: Gneist, Rudolf: A jogi állam. Varga Zs. András bevezető tanulmányával. Sorozatszerkesztők: Patyi András - Trócsányi László. Államtudományi klasszikusok 6. Budapest, Dialóg Campus, 2017. xxvii-xxxv./ (ISBN 9786155889561)
További információk
[szerkesztés]- Concha Győző: Emlékbeszéd Gneist Rudolf külső tagról; Akadémia, Bp., 1898 (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek)
