Robert Maxwell
| Robert Maxwell | |
 | |
| Született | Ján Ludvík Hyman Binyamin Hoch 1923. június 10. Csehszlovákia |
| Elhunyt | 1991. november 5. (68 évesen) Tenerife |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | csehszlovák (1923–1946) brit (1946–1991) |
| Házastársa | Elisabeth Meynard Maxwell |
| Gyermekei | Christine Maxwell, Isabell Maxwell, Ian Maxwell, Kevin Maxwell, Ghislaine Maxwell, további 4 gyermek |
| Foglalkozása | vállalkozó, médiatulajdonos |
| Tisztsége |
|
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | fulladás |
| Sírhelye | Olajfák hegye Zsidó Temető[5] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Maxwell témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Robert Maxwell, eredeti nevén Ján Ludvík Hyman Binyamin Hoch (Aknaszlatina, Csehszlovákia, 1923. június 10. – Atlanti-óceán, Kanári-szigetek, 1991. november 5.) brit médiatulajdonos, lapkiadó, az egykori Mirror Group tulajdonosa. Nevéhez fűződik az egyik legnagyobb gazdasági csődeljárás és sikkasztás, mely nem sokkal halála után vált ismertté.
Élete
[szerkesztés]Ján Ludvík Hyman Binyamin Hoch néven született egy kárpátaljai településen, szegény zsidó családban. Már gyerekkorában önmegvalósító ambíciók fűtötték. A második világháború idején eltökélten harcolni akart a náci uralom ellen, majd miután a Brit Királyi Haditengerészet evakuálta Liverpoolba, beállt a brit hadsereghez mint J.L. Hoch önkéntes, ahol Katonai Kereszttel ismerték el érdemeit. Későbbi hírek szerint azonban nem kizárt, hogy háborús bűntetteket hajtott végre,[6] egy alkalommal pedig maga dicsekedett el azzal, hogy lelőtt egy fegyvertelen tizenöt éves német katonát. Családja két nővére kivételével a holokauszt áldozata lett, emiatt élete végéig gyűlölte a nácikat. A háború után az antiszemitizmustól félve vette fel az angolos Robert Maxwell nevet, és így kezdte el kiadói karrierjét Németországban tudományos könyvek kiadásával. Hadi járadékából megalapította a Pergamon Press kiadót, amely hatmillió font sterlinges multinacionális vállalattá fejlődött. A céget később, 1969-ben volt kénytelen eladni egy amerikai befektetőnek, miután kiderült, hogy csalt a cég könyvelésével. 1964 és 1970 között parlamenti képviselő is volt a Munkáspárt színeiben.
1984-ben szerezte meg a Mirror Groupot, és teljesen átszervezte a rosszul működő céget. Modernizálta a nyomdákat, új eljárásokat vezetett be, és teljesen színessé tette a kiadványokat. Ugyanakkor elkezdte arra használni a cég sajtótermékeit, hogy őt dicsőítő cikkeket jelentessenek meg bennük. Híresen hiú és beképzelt ember volt, aki előszeretettel tetszelgett különböző rendezvényeken vagy fogadásokon, de önmagával is sokat foglalkozott: külön fodrászt tartott például a haja és a szemöldöke festésére. Szinte sportot űzött a kiadóban dolgozó különböző szerkesztők és egyéb felsőbb vezetők megalázásából, miközben a cégbirodalom ügyei egyre átláthatatlanabbakká váltak. Ennek oka, hogy a nyolcvanas évek recessziója miatt a cég a csőd szélére került, amit Maxwell a Mirror nyugdíjalapjából elsikkasztott fontmilliókkal akart elkendőzni. Az összeg végül több mint 400 millió fontra rúgott. Mindez azután derült ki, hogy Maxwell 1991. november 5-én vízbe esett Tenerife körül hajózó Lady Ghislaine nevű luxusjachtjáról, és megfulladt. Halálával kapcsolatban különböző mendemondák is lábra kaptak, miután híre ment, hogy a Moszad ügynöke lett volna, és hogy összekülönbözött nyomdász-szakszervezetekkel vagy a szervezett bűnözés köreivel, de a legvalószínűbb teória az volt, hogy egyszerűen részegen átesett a hajó korlátján.
A sikkasztás hírére hatalmas botrány kerekedett. Az okozott kár 406,8 millió font volt. Maxwell Mirrornál dolgozó két fia, Kevin és Ian próbálta egyben tartani a céget, de ez reménytelen vállalkozás volt, a cégbirodalom csődbe ment, és azok részegységeit külön-külön értékesítették. Maxwellt Jeruzsálemben temették el.
Családja
[szerkesztés]Több gyermeke közül talán a legfiatalabb Ghislaine Maxwell lett a legismertebb, vagy inkább leghírhedtebb, miután néhai férjéhez, Jeffrey Epstein üzletemberhez köthető bűncselekmények, mint szexuális erőszak és emberkereskedelem kapcsán az ő közreműködését is bizonyítottnak látták, amiért 2022-ben 20 év börtönbüntetésre ítélték.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.nytimes.com/2013/02/15/us/over-a-decade-maureen-oconnor-spent-1-billion-on-bets.html
- ↑ http://www.nytimes.com/2001/12/06/business/william-jovanovich-81-longtime-publishing-chief-dies.html
- ↑ Evidence zájmových osob StB
- ↑ https://www.hs.fi/sunnuntai/art-2000007869319.html, 2021. augusztus 19.
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 29.)
- ↑ Háborús bűnös volt Robert Maxwell? hvg.hu, 2006. március 10.
- ↑ 20 év börtönre ítélték Ghislaine Maxwellt Telex, 2022. június 28.
Források
[szerkesztés]- Háborús bűnös volt Robert Maxwell? hvg.hu, 2006. március 10.
- Rejtélyes körülmények között meghal Robert Maxwell brit sajtómágnás Múlt-kor, 2004. szeptember 13.
- Látványos kudarcok, Elektra Kiadóház, ISBN 9637314679
