Ugrás a tartalomhoz

Rastko Petrović

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rastko Petrović
A szerb író és költő
A szerb író és költő
Született1898. március 3.[1]
Belgrád
Elhunyt1949. augusztus 15. (51 évesen)[2][3][1]
Washington
Állampolgárságaszerb
Foglalkozása
IskoláiPárizsi Egyetem
SírhelyeBelgrád–Újtemető (lot 3, grave 22, row III.)[4]

Rastko Petrović aláírása
Rastko Petrović aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Rastko Petrović témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Rastko Petrović (Belgrád, 1898. május 3.Washington, 1949. augusztus 15.[5]) szerb költő és író, Nadežda Petrović testvére.[5]

Élete

[szerkesztés]
Nadežda és Rastko Petrović sírja Belgrádban

A tisztviselő és történész Mita Petrović és felesége, Mileva kilenc gyermeke közül ő volt a legfiatalabb.[6] Nővére, Nadežda híres festő volt, a többi nővére pedig megismertette a zenével.[5] Az első világháború alatt a szerb hadseregben szolgált és ezzel Albánián keresztül Korfuig jutott. Jogi diplomát Párizsban szerzett, a francia kormány ösztöndíjával.[6] Tanulmányai során ismerte meg a francia avantgárd környezetét, majd 1920-ban érettségizett és Belgrádba került, ahol megjelentette első könyvét Burlesque gospodina Peruna, boga groma címmel. Ez idő alatt számos cikket publikált a Radikal, a Vreme, a Savremenik és a Kritika folyóiratokban. Petrovic munkája sok vitát váltott ki, és ikonoklasztikusnak számított. Az 1922-ben megjelent Spomenik című dalt szentségtörőnek tartották, ami a Szerb ortodox egyház általi kiközösítéséhez vezetett.[5] 1923-ban az Szerb-Horvát-Szlovén Királyság Külügyminisztériumában kezdett dolgozni, ahol kezdetben a külföldieknek nyújtott segítséget, és a jugoszláv kultúra népszerűsítéséért volt felelős.[5]

1926-ban a vatikáni jugoszláv nagykövetség jegyzői posztját töltötte be. Ezután a római nagykövetségen, majd 1935-től a chicagói konzulátuson dolgozott alkonzuli rangban. 1936 júliusától a washingtoni jugoszláv nagykövetségen ügyvivőként alkalmazták. 1945-ben, a kommunisták hatalomátvétele után Stanoje Simić lett Jugoszlávia új nagykövete, Petrović pedig elvesztette állását. A háború befejezése után az Egyesült Államokban maradt, ahol szerény megtakarításból élt, és megpróbálta megjelentetni írásait amerikai folyóiratokban. 1949-ben halt meg szívbetegségben. 1986-ban földi maradványai visszatértek a hazájába, és Belgrádban temették el.

Utazásai

[szerkesztés]

A diplomáciai szolgálat lehetőséget teremtett a számára, hogy barátai segítségével megszervezzék az utazásait. 1928-tól beutazta Olaszországot, Spanyolországot és Franciaországot. Ugyanebben az évben Marseille-ben egy Afrikába tartó hajóra szállt. Kezdetben a kontinens nyugati részén tartózkodott, majd Sierra Leonén, Malin és Szudánon keresztül jutott el Nigerbe. Az út, melynek során több mint 4000 km-t tett meg, egy 1930-ban megjelent útinaplót eredményezett. 1936-tól beutazta Észak-Amerikát, meglátogatta Mexikót és Kubát.[5]

Művészete

[szerkesztés]

A művei között szerepelnek versek, regények, recenziók és riportok.[6] Dan šesti című utolsó regényét az első világháború eseményeinek szentelte. A könyv 1935-ben készült el, de a szerb hadsereg Albánián keresztül történő visszavonulásáról szóló túlságosan defetista kép miatt nem adták ki Belgrádban.[6] Posztumusz, 1961-ben jelent meg. A Spanyolország- , Törökország-, Líbia- és Olaszország- körüli utazásairól élete során folyóiratokban jelentek meg leírások, majd halála után a Portalibris Kiadó egy kötetben – Útileírások[6] – adta ki azokat.

  • 1921: Burleska gospodina Peruna, boga groma (Mr. Perun, a mennydörgés istenének burleszkje)
  • 1922: Otkrovenje (Kinyilatkoztatás)
  • 1930: Afrika
  • 1931: Ljudi Govore (A nép beszél)
  • 1961: Dan šesti (A hatodik nap)[7]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Babelio (francia nyelven)
  2. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. Brockhaus (német nyelven)
  4. 195517096
  5. a b c d e f Растко Петровић. (szerb nyelven). srpskaenciklopedija.org. (Hozzáférés: 2024. április 11.)
  6. a b c d e Da li znate ko je Rastko Petrović. (szerb nyelven). portalibris.rs. (Hozzáférés: 2024. április 11.)
  7. A hatodik nap – a regény adatlapja Moly.hu

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Rastko Petrović című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]