Radóc (Szlovákia)

	Radóc (Radobica)
	Radóc látképe
	; Radóc zászlaja
	; Radóc zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Privigyei
Rang	község
Első írásos említés	1324
Polgármester	Stanislav Bartoš
Irányítószám	972 47
Körzethívószám	046
Forgalmi rendszám	PD
	Népesség
Teljes népesség	552 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	46 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	435 m
Terület	11,45 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 35′ 07″, k. h. 18° 30′ 00″48.585278°N 18.500000°EKoordináták: é. sz. 48° 35′ 07″, k. h. 18° 30′ 00″48.585278°N 18.500000°E
	Radóc weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Radóc témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Radóc (egyértelműsítő lap).

Radóc (1890-ig Radobicza, szlovákul Radobica) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése

Privigyétől 27 km-re, délnyugatra fekszik.

Története

A falu a 13.-14. század fordulóján keletkezett.^[forrás?]

1324-ben "Radobicza" néven említik először. 1352-ben a nyitrai káptalan oklevele "Radowiche" alakban említi a Simonyi család birtokaként. 1535-ben Bars vármegye adóösszeírásában "Radobycha" néven szerepel zsellérek falujaként. 1536-ban 6 portával adózott. 1601-ben 26 ház és egy major található a településen. A 17. századtól a Simonyi és Majthényi család osztozott a birtokán. Radóc a közepes nagyságú falvak közé számított, lakói kézművesek és földművesek voltak. Kézművesei főként a szitakészítő, kovács, molnár, ács, vagy kocsmáros mesterségek valamelyikét bírták. 1720-ban 15 adózó háztartása volt. A 18. századtól lakói az állattartáson kívül főként komlót termesztettek. 1828-ban 401-en, 1888-ban 393-an lakták. Lakói közül többen külföldön, főként Ausztriában, Csehországban, Németországban is dolgoztak.

Vályi András szerint "RADOBICZA. Tót falu Bars Vármegyében, földes Urai Simonyi, és Majthényi Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Oszlánnak szomszédságában, mellynek filiája, a’ körűlette fekvő hegyeken majorok is találtatnak; határja közép termékenységű, juhokat, és ketskéket számosan tartanak, komlós kertyei is vagynak, második osztálybéli."^[2]

Fényes Elek szerint "Radobicza, tót falu, Bars, most A.-Nyitra vmegyében, ut. post. Oszlánhoz 1 mfdnyire, 401 hath. lak., kik sok gyümölcsöt, káposztát, komlót termesztenek. F. u. többen."^[3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Oszlányi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 731-en, túlnyomórészt szlovákok lakták.

2001-ben 589 lakosából 539 szlovák volt.

2011-ben 529 lakosából 519 szlovák.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Külső hivatkozások

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]