Ugrás a tartalomhoz

Prolacertiformes

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Protorosauria/Prolacertiformes
Evolúciós időszak: perm - triász
A Macrocnemus, egy európai protorosaurus rekonstrukciója
A Macrocnemus, egy európai protorosaurus rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Alosztály: Diapsida
Alosztályág: Archosauromorpha
Rend: Protorosauria/Prolacertiformes
Camp, 1945
Családok

Protorosauridae
Prolacertidae
Sharovipterygidae
Tanystropheidae

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Protorosauria/Prolacertiformes témájú rendszertani információt.

A Protorosauria (korábban Prolacertiformes) az archosauromorpha hüllők egyik rendje, amely a perm és triász időszakban élt.

Úgy tűnik, hogy számos fajuk, köztük a „deltaszárnyú vitorlázó” Sharovipteryx erdei életmódhoz alkalmazkodott, míg mások, például a Tanystropheus rendkívül hosszú, merev (feltehetően halfogásra használt) nyakkal rendelkeztek, és legalább részben vízi életmódot folytattak.

Egyes kutatók néha más rejtélyes hüllőcsoportokat is a Prolacertiformes tagjai közé sorolnak, például a drepanosauridákat, Longisquamát és a pterosaurusokat[forrás?]. Senter (2004-ben) átsorolta a különös erdei drepanosauridákat és a Longisquamát egy jóval kezdetlegesebb diapsidacsoportba, melynek neve Avicephala, de néhány kutató[forrás?] továbbra is ide sorolja be ezeket az állatokat.

Osztályozás

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Prolacertiformes című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  • Senter, P. (2004). „Phylogeny of Drepanosauridae (Reptilia: Diapsida)”. Journal of Systematic Palaeontology 2 (3), 257–268. o.