Piltene
Piltene | |||
A várrom és a katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Lettország | ||
Tájegység | Kurzeme | ||
Alapítás éve | 1557 | ||
Irányítószám | LV-3620 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 821 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 12,4 km² | ||
Időzóna | UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 57° 13′ 32″, k. h. 21° 40′ 34″57.225556°N 21.676111°EKoordináták: é. sz. 57° 13′ 32″, k. h. 21° 40′ 34″57.225556°N 21.676111°E | |||
Piltene weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Piltene témájú médiaállományokat. |
Piltene (németül: Pilten) kisváros Lettország Balti-tengeri partvidékén.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]Piltene a Venta folyó partján, Ventspilstől 22 km-re található.
Története
[szerkesztés]1220-ban II. Valdemár dán király várat építtetett a Venta folyó partján a Kardtestvérek rendje elleni védelem céljából.
Amikor 1232. február 11-én létrejött a kurlandi püspökség, a püspökség székhelye Piltene lett. Zemgale második, és Kurzeme első püspöke, Balduīns no Alnas 1234-ben érkezett Piltenébe. A püspökség állandó harcban állt a rigai püspökökkel és a Kardtestvérek rendjével. 1290-ben a Teuton Lovagrend birtoka lett és a püspök is a rend hűbéresévé vált.
1520-tól rövid ideig Piltene a Német-római Birodalom szuverén püspök-hercegsége volt.
1557-ben a település városi jogokat kapott. 1560-tól a Kurzemei Hercegség része volt egészen 1795-ig, amikor Lengyelország harmadik felosztásakor az Orosz Birodalom bekebelezte.
Piltene testvérvárosai
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Iedzīvotāju skaits pēc tautības reģionos, pilsētās, novados, pagastos, apkaimēs un blīvi apdzīvotās teritorijās gada sākumā (pēc administratīvi teritoriālās reformas 2021. gadā). Central Statistical Bureau of Latvia. (Hozzáférés: 2024. június 19.)