Physaraceae
 | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||
| ||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||
|
Physaridae (ICZN) | ||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Physaraceae témájú kategóriát. |
A Physaraceae (ICN, az ICZN szerint Physaridae) Myxogastria Physarales rendjének családja.
Gyakoribbak vizes élőhelyeken és akváriumokban.[1]
Történet
[szerkesztés]F. F. Chevallier 1826-ban írta le a családot.[2]
2012-ben 18S rDNS alapján igazolták, hogy monofiletikus csoport.[3]
Erastova et al. 2013-ban a Kelleromyxa nemzetség bazális helyzete miatt létrehozták a Kelleromyxaceae kládot, azonban e döntés nem szükségszerű, mivel a Physaraceaevel alkotott csoportja monofiletikus.[4]
2019-ben Leontyev et al. filogenetikai alapon újradefiniálták, és több nemzetség, például a Willkommlangea ide sorolását feltételezték.[4]
García-Martín et al. 2023-ban néhány nemzetséget újradefiniáltak, például a Diachea nemzetséget néhány korábban a Physaraceae csoportba sorolt fajjal bővítették ki, a Physarum globuliferumot és más erősen meszesedő spóratartójú fajokat a Nannengaella nemzetségbe soroltak, a Fuligo muscorum számára a Lignydium, a Physarum pezizoideumot tartalmazó kládnak a Trichamphora nevet javasolták. Összesen 22 új kombinációt javasoltak különböző nemzetségekben.[5]
Morfológia
[szerkesztés]Perídiumában, kapillítiuma csöveiben és – ha van – tönkjében mészlerakódások vannak. A tönk szubhipotallikus, a kapillítium üreges és 3 dimenziós hálózatot alkot, benne a mészlerakódások a csomópontokban koncentrálódhatnak vagy egyenlően eloszolhatnak a csövekben. Kolumellájuk nincs, azonban egyes fajaiban a sporotékába futó hasonló kiemelkedés lehet a tönk végén, vagy pszeudokolumella jöhet létre mészkőből.[4] Szubhipotallikus tönkje a Didymiaceae kládtól függetlenül fejlődött ki.[4] A Badhamia perídiuma papírszerű állagú, de fényes, egyes fajai spórái sötétek és szögletesek.[5] A kapillítiumban lévő mész a Physaralesben csak a Physaraceae csoportra jellemző.[6] A spóratartókban a mész mennyisége változhat, ha kevés van, a perídium törékeny és fényes.[7] Szemben a Didymiaceae csoporttal, diverzitása filogenetikai és taxonómiai diverzitása jelentős.[8]
Tubuláris kapillítiuma mészszemcséket tartalmazhat, vagyis primer kapillítiumát szekunder válthatta fel.[4]
A Wilkommlangea kettős kapillítiummal rendelkezik.[5]
Életciklus
[szerkesztés]A Physarella oblonga kalciumot bocsát ki sporogeneziskor és a mozgó plazmódiumból a szesszilis termőtestbe való átmenetkor. Sporogeneziskor több tíz nanométeres kalcium- és elektrongazdag membránkötött sejtbeli szemcsék alakulnak ki és állnak össze, kibocsátásukkor 500–1500 nm-es gömbölyű perídiumot alkot. Ezt megfigyelték a Fuligo septica sejtjeiben keletkező szemcsékben is, azonban ezek amorfak, és nem rendeződnek kristályba.[9]
Kölcsönhatások
[szerkesztés]Az atkák a Physaraceae és a Didymiaceae életciklusának minden szakaszát eszik, de elsősorban a halott és bomló plazmódiumot, majd a spórákat, majd az élő plazmódiumot, végül a szkleróciumot.[10]
Genomika
[szerkesztés]A szincitiumos Physarum polycephalum expresszáltszekvencia-jelölőinek adatai 2008-ban jelentek meg.[11]
Glikokonjugátum-bontó enzimekkel rendelkezik, a Fomes fomentarius-sejtfal bontásában feltehetően a legfontosabb csoport. Ezenkívül egyes fajai mikofágok is lehetnek.[12]
I-es csoportbeli intronjai csak szülőtől utódra szállnak, nem horizontális géntranszferrel, 28S rRNS-ük L1949 és L2449 intronjai maguktól nem válnak le in vitro csupasz RNS-ként, így gazdájuk splicingfaktoraitól függnek[13]
Taxonómia
[szerkesztés]Tagjai többek közt a Craterium, a Leocarpus, a Fuligo, a Physarum, a Physarella, a Physarina és a Kelleromyxa nemzetségek. A Physarella a Physarumon belül ágazik el, mélyen üreges sporotékája nemcsak egyetlen leírt fajában, hanem a Physarum pezizoideumban és a Physarum javanicumban is megtalálható, e nemzetség így bővülhet. A Physarina részleges 18S rDNS-szekvenciák alappján a Physarum közeli rokona.[4]
Jelentős mértékű homopláziái miatt legtöbb nemzetsége feltehetően a makromorfológiára hagyatkozás miatt polifiletikus, például a Fuligo nemzetséget meghatározó etáliumos termőtest legalább 6-szor jelent meg egymástól függetlenül, a tönk sokszor szűnt meg és jelent meg a csoportban – egy csoporton belül egyaránt előfordulhatnak tönkös és szesszilis fajok is.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Tamayama M, Keller HW. Aquatic myxomycetes (2013). Hozzáférés ideje: 2024. augusztus 25.
- ↑ Chevallier FF. „Flore générale des environs de Paris, selon la méthode naturelle. Description de toutes les plantes agames, cryptogames et phanérogames qui y croissent spontanément; leurs propriétés, leurs usage dans la médecine, les arts, et l'économie domestique; avec une classification naturelle des agames et des cryptogames, basée sur l'organisation de ces végétaux et accompagnée de dix-huit tableaux iconographiques formant un genera propre à en rendre l'étude plus facile”, Paris 1, Kiadó: Ferra Jeune.
- ↑ Fiore-Donno AM, Kamono A, Meyer M, Schnittler M, Fukui M, Cavalier-Smith T (2012. április 18.). „18S rDNA phylogeny of Lamproderma and allied genera (Stemonitales, Myxomycetes, Amoebozoa)”. PLoS One 7 (4), e35359. o. DOI:10.1371/journal.pone.0035359. PMID 22530009. PMC 3329430.
- ↑ a b c d e f Leontyev DV, Schnittler M, Stephenson SL, Novozhilov YK, Shchepin ON (2019). „Towards a phylogenetic classification of the Myxomycetes”. Phytotaxa 399 (3), 209–238. o. DOI:10.11646/phytotaxa.399.3.5. ISSN 1179-3163.
- ↑ a b c d García-Martín JM, Zamora JC, Lado C (2023. augusztus 23.). „Multigene phylogeny of the order Physarales (Myxomycetes, Amoebozoa): shedding light on the dark-spored clade”. Persoonia 51, 89–124. o. DOI:10.3767/persoonia.2023.51.02. PMID 38665983. PMC 11041899.
- ↑ Lee JH, Han KS, Bae DW, Kim DK, Kim HK (2008. szeptember 30.). „Identification of Diachea leucopodia on Strawberry from Greenhouse in Korea”. Mycobiology 36 (3), 143–147. o. DOI:10.4489/MYCO.2008.36.3.143. PMID 23997614. PMC 3755183.
- ↑ Parente MPM, Bezerra MFA, Cavalcanti LH (2009. december). „Myxomycetes, Physarales, Physaraceae, Physarum rigidum (G. Lister) G. Lister: Distribution extension and new records”. Check List 5 (4), 759–762. o. [2024. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 1809-127X. (Hozzáférés: 2024. augusztus 25.)
- ↑ Nandipati SC, Haugli K, Coucheron DH, Haskins EF, Johansen SD (2012. augusztus 31.). „Polyphyletic origin of the genus Physarum (Physarales, Myxomycetes) revealed by nuclear rDNA mini-chromosome analysis and group I intron synapomorphy”. BMC Evol Biol 12. DOI:10.1186/1471-2148-12-166. PMID 22938158. PMC 3511172.
- ↑ Garvie LAJ, Németh P, Trif L (2022. március 7.). „An exceptionally stable and widespread hydrated amorphous calcium carbonate precipitated by the dog vomit slime mold Fuligo septica (Myxogastria)”. Sci Rep 12. DOI:10.1038/s41598-022-07648-9. PMID 35256681. PMC 8901774.
- ↑ Michalczyk-Wetula D, Jakubowska M, Felska M, Skarżyński D, Mąkol J, Płonka PM (2021. május 10.). „Tyrophagus putrescentiae (Sarcoptiformes: Acaridae) in the in vitro cultures of slime molds (Mycetozoa): accident, contamination, or interaction?”. Exp Appl Acarol 84 (2), 445–458. o. DOI:10.1007/s10493-021-00608-4. PMID 33970406. PMC 8190028.
- ↑ Glöckner G, Golderer G, Werner-Felmayer G, Meyer S, Marwan W (2008. január 7.). „A first glimpse at the transcriptome of Physarum polycephalum”. BMC Genomics 9 (6). DOI:10.1186/1471-2164-9-6. PMID 18179708. PMC 2258281.
- ↑ Bosch J, Dobbler PT, Větrovský T, Tláskal V, Baldrian P, Brabcová V (2024. április 10.). „Decomposition of Fomes fomentatius fruiting bodies - transition of healthy living fungus into a decayed bacteria-rich habitat is primarily driven by Arthropoda”. FEMS Microbiol Ecol 100 (5), fiae044. o. DOI:10.1093/femsec/fiae044. PMID 38640440. PMC 11030162.
- ↑ Hedberg A, Johansen SD (2013. június 5.). „Nuclear group I introns in self-splicing and beyond”. Mob DNA 4. DOI:10.1186/1759-8753-4-17. PMID 23738941. PMC 3679873.