Paljuv
| Paljuv | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Novigrad |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23312 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 333 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 151 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 09′ 38″, k. h. 15° 30′ 51″44.160548°N 15.514214°EKoordináták: é. sz. 44° 09′ 38″, k. h. 15° 30′ 51″44.160548°N 15.514214°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Paljuv falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Novigradhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zára központjától légvonalban 23 km-re, közúton 32 km-re keletre, községközpontjától 5 km-re délnyugatra Dalmácia északi részén, a Novigradi-tengertől 2 km-re délre fekszik.
Története
[szerkesztés]A település első írásos említése 1576-ban történt. Neve a latin „paludo” szóból ered, amely mocsarat, sáros helyet jelent. Az első itt letelepedő család a Portada volt, amely 500 évvel ezelőtt Pag szigetéről érkezett ide.[2] Története szorosan kapcsolódik a szomszédos Novigradhoz, melyhez évszázadokig tartozott. 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt, majd miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot osztrák csapatok szállták meg. 1809-ben az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 215, 1910-ben 229 lakosa volt. Az első világháborút követően előbb a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháborút követően, különösen az 1970-es évektől sok lakosa vándorolt ki külföldre és a nagyobb városokba. A honvédő háború idején már kezdettől fogva állandó támadásoknak volt kitéve, majd 1992 elején szerb csapatok foglalták el. A horvát hadsereg 1993. január 25-én a „Maslenica” hadművelet során szabadította fel a települést. A délszláv háború harcaiban 1993-ban nyolc helyi lakos esett el.[2] 2011-ben 371 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkoztak. 2013-ban felépítették új templomukat. A településnek területi iskolája, kulturális és művészeti egyesülete van.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 215 | 0 | 188 | 81 | 166 | 229 | 394 | 382 | 572 | 640 | 659 | 602 | 634 | 481 | 355 | 371 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Mária a keresztények segítője tiszteletére szentelt temploma 2013-ban épült, 2014. december 7-én szentelte fel Želimir Puljić zárai érsek.[2] Egyhajós épület, hosszúsága 20, szélessége 12 méter, harangtornya a homlokzattól jobbra áll.
További információk
[szerkesztés]- Novigrad község hivatalos oldala (horvátul)
- Novigrad turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2021. december 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
- Beszámoló a templom felszenteléséről Archiválva 2015. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c Zupe.zadarskanadbiskupija.hr:Paljuv Archiválva 2015. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
