Ugrás a tartalomhoz

Ozora

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Ozora (egyértelműsítő lap).
Ozora
Ozora címere
Ozora címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásTamási
Jogállásközség
PolgármesterSümegi Gábor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám7086
Körzethívószám74
Népesség
Teljes népesség1492 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség27,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület59,55 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 45′ 10″, k. h. 18° 23′ 55″46.752900°N 18.398500°EKoordináták: é. sz. 46° 45′ 10″, k. h. 18° 23′ 55″46.752900°N 18.398500°E
Ozora (Tolna vármegye)
Ozora
Ozora
Pozíció Tolna vármegye térképén
Ozora weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ozora témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ozora község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Ozora páratlan szépségű tolnai lankák között bújik meg, területét friss vizű patakok szelik át. A település felé közeledve már messziről szemünkbe tűnik a szőlőhegyek által körülölelt páros domb, melyek egyikén a templom, a másikon a várkastély látható. Valamikor a várárkon átívelő híd kötötte össze őket. A várdombot és a templomot ma is a Sió és a Cinca-patak vize veszi körül, amelyen hangulatos hidacskák vezetnek át a piactérre. A település különös módon mind a mai napig megőrizte reneszánsz hangulatát. Középkori állapotában maradt meg a firenzei mintára épített Sáfrán-kút is.

A község területén a Simontornya-Iregszemcse közti 6407-es út halad keresztül, ezen közelíthető meg a 64-es és a 65-ös főutak irányából is. Déli szomszédja, Pincehely és a 61-es főút felől a 6408-as út vezet Ozora központjába.

Története

[szerkesztés]
Az Ozora határában feltárt avar leletegyüttes Klösz György fényképén

Ozora történelme az őskorba visszavisz bennünket. A faluhoz tartozó Tótipusztán 1871-ben egyedi és kiemelkedő jelentőségű avar leletegyüttest találtak.

A Sió első szabályozása a rómaiak nevéhez fűződik. A honfoglalást megelőzően avarok lakták. A falu a szlávoktól kapta nevének első formáját „Uzra”. Első ismert írásos említése 1009-ből származik, a pécsi püspöki alapítólevélből. Egy 1315-ből származó oklevélben a nevét „Azara” formában jegyezték fel.

Ozorát, az egykori jobbágyfalut az Ozorai nemesi família birtokolta, akik a XIV. század végére férfiágon kihaltak. A birtokot Luxemburgi Zsigmond király engedélyével Ozorai András leánya, Borbála örökölte meg, aki 1399-ben nőül ment a firenzei kereskedőcsaládból származó Philippo Scolarihoz, aki kezdetben kereskedőként került Magyarországra, majd Zsigmond király szolgálatába állt. A kiváló katonát a király 1404-ben kinevezte temesi ispánná, így rá hárult, a gyakran betörő törökkel szemben a déli határvonal védelme. Tizennyolc győztes hadjáratot vezetett, és ő felügyelte az arany- és sóbányákat is. 1416-ban engedélyt kapott erősség építésére. A lovag, akit a magyarok Ozorai Pipóként emlegettek, szülővárosából hívott építészeket, kőfaragó mestereket és főúri pompával rendelkező várkastélyt építtetett. Halála után, 1426-tól özvegye, Borbála asszony lett a várkastély birtokosa, aki tulajdonjogát Hédervári Lőrinc nádorra hagyta. 1491-ben Habsburg Miksa zsoldosai vették be a várat, 1537-ben Török Bálint fosztotta ki az épületet, 1545-ben a budai pasa csapatai támadták meg, majd birtokolták 140 évig. 1686-ban a Habsburg katonaság foglalta el, később az Eszterházyak birtokaihoz tartozott.[3]

A volt hercegi nagyvendéglőben lépett fel először színészként Petőfi Sándor.

Az 1848-as magyar honvédség itt aratta második győzelmét (Ozorai ütközet) Roth és Filipovics csapatai felett. 1848. október 7-én Karl Roth vezérőrnagy 9000 főnyi horvát hadosztálya Görgey Artúr és Perczel Mór seregtestei, valamint Csapó Vilmos nemzetőr őrnagy népfelkelő és nemzetőr-csapatai előtt letette a fegyvert.

1905-ben aratósztrájk színhelye volt a település.

1994-ben a „Virágos városok és falvak” versenyén Ozora a „falu” kategóriában első helyezést ért el. 1995-ben Európa-díjat kapott.

2003-tól egyhetes képzőművész tábor működik a településen, a résztvevő művészek által a falunak adományozott grafikák, festmények az intézményeket díszítik.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]

2022. december 11-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani a településen, az előző képviselő-testület szeptember 13-i feloszlása miatt.[13] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de a szavazatok kevesebb mint 30 %-át megszerezve alulmaradt két kihívójának egyikével szemben.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1620
1603
1605
1586
1510
1529
1492
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,5%-a magyarnak, 18,1% cigánynak, 0,8% németnek mondta magát (5,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,4%, református 2,4%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 8,9% (16,1% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 11,1% cigánynak, 0,7% németnek, 0,1-0,1% ruszinnak és szerbnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,1% volt római katolikus, 1,1% református, 0,3% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 7,2% felekezeten kívüli (51,5% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • 1999-ben a közeli, ám nem Ozora területén levő, hanem a Fejér vármegyei Igarhoz tartozó Dádpusztán tartották a Solipse fesztivált a napfogyatkozás idején. A 2004 óta megrendezésre kerülő O.Z.O.R.A. Fesztivál színhelye is Dádpuszta.
  • A közelben, Felsőrácegrespusztán született Illyés Gyula költő, író. Gyermekkorát azonban Ozorán a rokonoknál töltötte. Innen kapott ihletésből született meg az Ozorai példa című műve.[16]
  • 2001. május 26-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt az ozorai várkastély, melyben Illyés Gyula életművét és hagyatékát bemutató kiállítás és Bazsonyi Arany festőművész állandó kiállítása is látható, ezek idegenforgalmi szempontból a település életében igen meghatározóak.

Filmben

[szerkesztés]

A 2002-ben bemutatott Hukkle című, Pálfi György rendezésével készült filmet itt forgatták, részben a lakosság segítségével. A falunak egy – a filmhez kapcsolódó – becenevet adtak: Kesernyés.

Képgaléria

[szerkesztés]
  • Ozorai Pipo vára
    Ozorai Pipo vára
  • Szent István-templom
    Szent István-templom
  • Búcsúzás
    Búcsúzás

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Ozora települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 18.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015. 90-91. oldal. ISBN 978-963-357-649-6
  4. ↑ települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Ozora települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  6. ↑ Ozora települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  7. ↑ Ozora települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  8. ↑ Ozora települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  9. ↑ Ozora települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  10. ↑ Ozora települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  11. ↑ Ozora települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
  12. ↑ Ozora települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. december 11. (Hozzáférés: 2022. december 11.)
  13. ↑ Virág Sára: Ozora község képviselő-testülete rendőri védelem mellett döntött az önfeloszlatásról. index.hu (2022. szeptember 15.)
  14. ↑ Ozora Helységnévtár
  15. ↑ Ozora Helységnévtár
  16. ↑ Illyés Gyula: Ozorai példa

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Ozora
A Wikimédia Commons tartalmaz Ozora témájú médiaállományokat.

További információk

[szerkesztés]
  • Az Ozorai Polgári Olvasókör könyvtári jegyzéke; Jeruzsálem Ede Könyvny., Tamási, 1913
  • Dobos Gyula: Ozora; szerk. Gaál Attila; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2000 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • Pápay Aranka: Örvények felett; magánkiadás, Jászberény, 2008
  • Feld István: Ozora, várkastély; TKM Egyesület, Bp., 2008 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Szülőfalunk, Ozora. Emlékezések, 1925–2012; szerk. Endreffyné Takács Mária; 2. bőv. kiad.; Ozoráért Baráti Kör Egyesület, Ozora, 2014
  • Csodálatos castello. Az ozorai vár története; szerk. Ritoók Pál; Forster Központ, Bp., 2015
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ozora&oldid=27527551”