Ugrás a tartalomhoz

Ouranopithecus

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ouranopithecus
Evolúciós időszak: Miocén
Ouranopithecus macedoniensis koponya
Ouranopithecus macedoniensis koponya
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Főemlősök (Primates)
Alrend: Orrtükör nélküliek (Haplorrhini)
Alrendág: Majomalkatúak (Simiiformes)
Öregcsalád: Emberszerűek (Hominoidea)
Család: Emberfélék (Hominidae)
Nem: Ouranopithecus
Bonis & Melentis, 1977
Fajok

Ouranopithecus macedoniensis
Ouranopithecus turkae

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ouranopithecus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ouranopithecus témájú kategóriát.

A Ouranopithecus egy kihalt neme az eurázsiai homonidáknak aminek két faja volt, Ouranopithecus macedoniensis egy késő miocén kori (9.6–8.7 millió évvel ezelőtti) homonida Görögországból és Bulgáriából,[1][2] és a Ouranopithecus turkae szintén egy késő miocén kori (8.7–7.4 millió évvel ezelőtti) homonida Törökországból.[3]

Rendszertan

[szerkesztés]

A O. macedoniensis fog és homlok anatómiája alapján javasolták hogy az Ouranopithecus dryopithecini. Az Ouranopithecines talán szorosabb kapcsolatban áll a Ponginaeval.[4][5] Néhány kutató a O. macedoniensist tekinti a majmok és az emberek utolsó közös ősének,[6] és az Australopithecus és az ember egy előfutárának,[7] bár ez nagyon vitatott és nem széles körben elfogadott. Az igaz hogy a O. macedoniensis osztozik néhány korai Homininikkel származó jellemzőkkel (például a homloküreg), de majdnem biztosan nem közeli rokonságban álló fajok.[8] Javasolták hogy a Graecopithecus freybergi egy szinonímája lehet,[9] bár ez széles körben vitatott az irodalomban.[10]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. de Bonis, Louis (1977). „Les primates hominoides du Vallesien de Macedoine (Grece): etude de la machoine inferieure”. Geobias 10, 849–855. o. DOI:10.1016/s0016-6995(77)80081-8. 
  2. N. Spassov, D. Geraads, L. Hristova, G.N. Markov, G. Merceron, T. Tzankov, K. Stoyanov, M. Böhme, A. Dimitrova. "A hominid tooth from Bulgaria: The last pre-human hominid of continental Europe"
  3. Gulec, Erksin S. (2007). „A new great ape from the lower Miocene of Turkey”. Anthropological Science 115, 153–158. o. DOI:10.1537/ase.070501. 
  4. Alba, D.M. (2010). „Enamel thickness in the middle Miocene great apes Anoiapithecus, Picrolapithecus and Dryopithecus”. Proceedings of the Royal Society B 277, 2237–2245. o. DOI:10.1098/rspb.2010.0218. 
  5. Begun, David R. (2005). „Relations among great apes and humans: New interpretations based on the fossil great ape Dryopithecus”. American Journal of Physical Anthropology 37, 11–63. o. DOI:10.1002/ajpa.1330370604. 
  6. de Bonis, Louis (1990). „New hominoid skull material from the late Miocene of Macedonia in Northern Greece”. Nature 345 (6277), 712–4. o. DOI:10.1038/345712a0. PMID 2193230. 
  7. de Bonis, Louis (2004). „Ouranopithecus and dating the splitting of extant hominoids”. Comptes Rendus Palevol 3, 257–264. o. DOI:10.1016/j.crpv.2004.04.002. 
  8. de Bonis, Louis (1981). „Dental metric variation in early Hominids comparison between Australopithecus afarensis and Ouranopithecus macedoniensis”. Comptes Rendus des Sceances 292, 263–266. o. 
  9. Andrews, Martin L. (1984). „The phylogenetic position of Graeceopithecus freybergi Koenigswald”. Courrier Forschung Institute Senckenberg 69, 25–40. o. 
  10. Koufos, George D. (2005). „The late Miocene Hominoids Ouranopithecus and Graeceopithecus. Implications about their relationships and taxonomy”. Annales de Paléontologie 91, 227–240. o. DOI:10.1016/j.annpal.2005.05.001.