Ugrás a tartalomhoz

Olajpatak

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Olajpatak (Olejníkov)
Olajpatak zászlaja
Olajpatak zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKisszebeni
Rangközség
Első írásos említés1322
PolgármesterImrich Drutarovský
Irányítószám082 57
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámSB
Népesség
Teljes népesség569 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság683 m
Terület45,0 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 10′ 60″, k. h. 21° 04′ 00″49.183333°N 21.066667°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 60″, k. h. 21° 04′ 00″49.183333°N 21.066667°E
Olajpatak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Olajpatak témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Olajpatak (1899-ig Olejnok, szlovákul: Olejníkov, németül: Holenitz) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Kisszebentől 12 km-re északra, a Tarca felső folyása és a Tapoly forrásvidéke között fekszik.

Története

[szerkesztés]

1322-ben említik először. 1454-ben „Olaypathak” a neve. Későbbi története során „Olejnik”, „Olisznok”, „Olejnok” néven szerepel az írott forrásokban. Első lakói favágók, napszámosok voltak. A Perényi, majd a 16. századtól a Péchy és Tarczay család birtokában állt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „OLEGNOK. vagy Olejnok. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Péchy Uraság, fekszik Pécsújfaluhoz közel, mellynek filiája, réttye erdők között vagyon, legelője elég, de földgye soványas.[2]

1828-ban 46 házában 359 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, szénégetéssel, háziiparral, fazsindely, faeszközkészítéssel, teknővájással foglalkoztak. A 19. század elején papír- és fűrészmalmok működtek a községben.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Olejnik, (Majdan), tót falu, Sáros vgyében, Pécs-Ujfaluhoz északra 1 mfd., 130 romai, 225 gör. kath., 70 zsidó lak. Roppant erdő. Papiros- és fürészmalmok. F. u. a Péchy nemzt. Ut. p. Eperjes.[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 431, többségben szlovák lakosa volt, jelentős ruszin kisebbséggel.

2001-ben 368 lakosából 210 szlovák és 139 cigány volt.

2011-ben 414 lakosából 221 szlovák és 172 cigány.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]