Ugrás a tartalomhoz

Narancs bohóchal

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Narancs bohóchal
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Labroidei
Család: Korállszirtihal-félék (Pomacentridae)
Nem: Bohóchalak (Amphiprion)
Bloch & Schneider, 1801
Faj: A. percula
Tudományos név
Amphiprion percula
(Lacepède, 1802)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Narancs bohóchal témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Narancs bohóchal témájú kategóriát.

A narancs bohóchal (Amphiprion percula) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a korállszirtihal-félék (Pomacentridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Eredeti élőhelye Ausztrália keleti részén, valamint környező szigeteknél honos. Virágállatok között él.

Megjelenése

[szerkesztés]

A kifejlett nőstény 8 centiméter, a hímek kisebbek. Teste sárga-narancssárga, 3 széles fehér színű keresztsávval, melyek feketével szegettek.

Életmódja

[szerkesztés]

Ragadozó, az élő eleséget kedveli.

Szaporodása

[szerkesztés]

Egy domináns pár és 5-6 hím alkot egy csapatot, mely egy virágállathoz tartozik. Az ikrázást a nőstény kezdi, lerakja az ikrákat, amit a hím megtermékenyít. 7 nap múlva elúsznak az ivadékok. A hímek egyszer képesek nemük megváltoztatására, amikor a domináns nőstény meghal.

Források

[szerkesztés]