Ugrás a tartalomhoz

Nagyréde

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Réde.
Nagyréde
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Nagyréde címere
Nagyréde címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásGyöngyösi
Jogállásnagyközség
PolgármesterSiposné Fodor Judit (független)[1]
Irányítószám3214
Körzethívószám37
Népesség
Teljes népesség3100 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség91,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület34,34 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 46′ 01″, k. h. 19° 51′ 09″47.767030°N 19.852400°EKoordináták: é. sz. 47° 46′ 01″, k. h. 19° 51′ 09″47.767030°N 19.852400°E
Nagyréde (Heves vármegye)
Nagyréde
Nagyréde
Pozíció Heves vármegye térképén
Nagyréde weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyréde témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagyréde nagyközség Heves vármegyében, a Gyöngyösi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Gyöngyöstől mintegy nyolc kilométerre nyugatra fekszik, a 3-as főút mellett. Zsáktelepülésnek tekinthető, központja csak a főút irányából érhető el, a 24 139-es úton.

Története

[szerkesztés]

A falu igen gazdag múltját kétkötetes monográfiában dolgozta föl a néhai dr. Molnár József, a falu szülötte. Első fennmaradt okleveles említése 1275-ben történt villa Rede inferior (Alsóréde falu) alakban. Birtokosa ekkor az Aba nemzetség Rédey ága volt. E család leszármazottai a települést két részre osztották, így Alsó-, Kis- Szentmártonréde valamint Felsőréde és Nagyréde, Boldogasszony-Réde és Fancsatelke nevű falurészekre. A 15. században a rokoncsaládok kihalása, beházasodás, zálogbaadás és királyi adományok folytán más nemesi családok is birtokrészhez jutottak (Csányi, Szuhai, Jákófi stb.) 1415–1446 között. Egy 1435-ös határjárólevél megemlíti, hogy a mostani 3-as főút vonalán haladó országos jelentőségű kereskedelmi útvonalon Nagyréde határában kőhíd állt. Rédeszentmártont és Szentmártonrédét 1450–1464 között Boldogasszonyréde nevű falurészként is említették a források. Kisréde 1544-ben török hódoltság alá került, 1549-ben végleg elnéptelenedett, pusztává lett. A török kiűzését követően a Rákóczi-család bírta a falu legnagyobb részét. A település gazdálkodását a szőlőművelés és bortermelés határozta meg már a 16. századtól, s ezt a művelési ágat folytatták a következő évszázadokban is. A 19. század végén a filoxéra teljesen kipusztította a falu szőlőültvényeit. Ekkor a szarvasmarha-tenyésztés vált uralkodóvá. A 20. század elején újra a szőlőművelés került előtérbe, ezen belül is a szőlőoltványok termelése vált meghatározóvá. Ezt segítette az 1897-ben megszervezett hitelszövetkezet. Az ipari vállalkozások közül a Vitál Márton által létesített tégla- és cserépgyár volt a legjelentősebb, mely 1930-ig látta el a környéket termékeivel.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Név Párt Terminus Megjegyzés / Források
Tóth László független 1990–1991 Az 1990-es választás eredményei:[3]
Balázs József … 1991–2014 az 1991-es időközi választás eredményei:
Fidesz–KDNP–MDF–FKgP Az 1994. december 11-én megtartott választáson az 1041 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 620 szavazatot szerzett meg, amivel 59,56%-os eredményt ért el.[4]
Fidesz Az 1998-as választás eredményei:[5]
A 2002-es választás eredményei:[6]
A 2006-os választás eredményei:[7]
Fidesz–KDNP A 2010. október 3-án megtartott választáson az 1265 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 623 szavazatot szerzett meg, amivel 49,25%-os eredményt ért el.[8]
Siposné Fodor Judit független 2014– A 2014. október 12-én megtartott választáson az 1479 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 751 szavazatot szerzett meg, amivel 50,78%-os eredményt ért el.[9]
A 2019. október 13-án megtartott választáson az 1598 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 864 szavazatot szerzett meg, amivel 54,07%-os eredményt ért el.[10]
A 2022-es időközi választáson az 1687 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 853 szavazatot szerzett meg, amivel 50,56%-os eredményt ért el.[11]
A 2024. június 9-én megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így az 1096 érvényesen leadott szavazat 100 %-át szerezte meg (291 szavazat érvénytelen volt).[1]

A településen 2022. november 13-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert a képviselő-testület augusztus 24-én feloszlatta magát.[12] A választáson a hivatalban lévő településvezető is elindult, és három jelölt közül, az abszolút többséget valamelyest meghaladó szavazatszámmal megerősítette pozícióját.

Jelenlegi hegybírója ifj. Csernyik István, a falu szülöttje.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
3131
3153
3154
3202
3160
3131
3100
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84%-a magyarnak, 0,4% németnek mondta magát (15,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,2%, református 2%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 10,5% (26,1% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 1% románnak, 0,3% németnek, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% ukránnak és cigánynak, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,5% volt római katolikus, 2,4% református, 0,3% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 1,9% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 9,9% felekezeten kívüli (41,8% nem válaszolt).[15]

Sportélet

[szerkesztés]

A település labdarúgócsapata a Szőlőskert-Nagyréde SC, amelyet 1948-ban alapítottak. A klub színei a zöld–fekete, többször nyert megyei másod- és első osztályú bajnokságot. A 2005–06-os idényben az NB III-ban szerepelt.[16]

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Római katolikus templom − 1874. november 5-én szentelték fel, az 1667-ben megerősített régi templom alapjaitól való újjáépítése után.
  • Zsellérház – hagyományosan berendezett parasztház
  • Fáy-kúria: egyik termében kapott helyet a "Falusi Galéria", ahol Molnár József festőművész képeiből önálló képtárat alakítottak ki.
  • Brezovay-kastély
  • Izsák (Isaak)-kastély
  • Bormúzeum
  • A művelődési ház előcsarnokát díszíti egy sgraffito, melyet szintén Molnár József készített 1963-ban, és a nagyrédei lakodalmas kedvű, zenés, táncos, színes falu forgatagát ábrázolja.
  • A napközis otthon homlokzatát Kóthay Nándor szobrászművész „Sárkányölő” című domborműve díszíti.
  • 1983 őszén állították fel a község főterén, a mai Erzsébet téren, Szentirmai Zoltán Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész alkotását, amely szőlőprést ábrázol, oldalain indákkal, fürtökkel, fürge gyíkkal és seregéllyel, az évszázadok óta itt virágzó szőlő-és borkultúrát jelképezve.

Képek

[szerkesztés]
  • Zsellérház
    Zsellérház
  • Brezovay kastély
    Brezovay kastély
  • Molnár József – Lakodalmas, 1963
    Molnár József – Lakodalmas, 1963
  • Szőlőprés
    Szőlőprés

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Nagyréde települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Nagyréde települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Nagyréde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  5. ↑ Nagyréde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  6. ↑ Nagyréde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  7. ↑ Nagyréde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  8. ↑ Nagyréde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  9. ↑ Nagyréde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  10. ↑ Nagyréde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 5.)
  11. ↑ Nagyréde települési időközi önkormányzati választás eredményei (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2022. november 13. (Hozzáférés: 2022. november 14.)
  12. ↑ Szabó István: A képviselő-testület feloszlott Nagyrédén, egy ideig viszont van óvodavezető. www.heol.hu (2022. augusztus 26.)
  13. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  14. ↑ Nagyréde Helységnévtár
  15. ↑ Nagyréde Helységnévtár
  16. ↑ A Szőlőskert-Nagyréde Sport Club oldala a magyarfutball.hu-n

Források

[szerkesztés]
  • Molnár József: Nagyréde története a feudalizmus korában, Gondolat Könyvkiadó 1966 (megjelent 2000 példányban)

További információk

[szerkesztés]
Rózsaszentmárton Szűcsi Gyöngyöstarján Gyöngyösoroszi Gyöngyössolymos
Petőfibánya

Észak
Nyugat  Nagyréde  Kelet
Dél

Gyöngyös
Ecséd Hort Atkár Atkár
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagyréde&oldid=27447145”