Ugrás a tartalomhoz

Mycteria

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mycteria
Evolúciós időszak: Középső miocén - jelen
Rózsás tantalusz (Mycteria ibis)
Rózsás tantalusz (Mycteria ibis)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Gólyaalakúak (Ciconiiformes)
Család: Gólyafélék (Ciconiidae)
Gray, 1840
Nemzetség: Erdei gólyák (Mycteriini)
Nem: Mycteria
Linnaeus, 1758
Szinonimák
  • Dissourodes
  • Tantalus Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mycteria témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mycteria témájú médiaállományokat és Mycteria témájú kategóriát.

A Mycteria a madarak (Aves) osztályának a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozó nem.

Előfordulásuk

[szerkesztés]

A Mycteria madárnem különböző fajai megtalálhatók az Amerikákban, Afrika keleti részén, valamint Dél- és Délkelet-Ázsiában.

Megjelenésük

[szerkesztés]

Nagytestű gólyafélék. Átlagos hosszúk 90-100 centiméter, szárnyfesztávolságuk 150 centiméter. Mindegyik fajnál a tollazat főleg fehér színű; repülés közben a szárnyakon jól látszik a fekete szegély. Az óvilági fajoknál a csőr élénk sárga, a csupasz pofa pedig vörös, vagy sárga, a lábak vörösek. Az egyetlen újvilági fajnál, az erdei gólyánál ezek a színek halványabb árnyalatúak. Mindegyik fajnál a fiatal madarak, elmosódottabb színűek, mint szüleik; tollazatuk barnásabb, csőrük színe pedig halványabb.

Repülés közben a Mycteria-fajok a nyakukat előre-, míg a lábaikat hátranyújtják.

Életmódjuk

[szerkesztés]

A mocsaras síkságokat választják élőhelyül, ahol a magas fákra hatalmas fészkeket raknak. Táplálékkereséskor lassan, figyelve mozognak. Általában halakkal, békákkal és nagyobb rovarokkal táplálkoznak.

Rendszerezés

[szerkesztés]

A nembe az alábbi 4 élő faj és 2 fosszilis faj tartozik:

Az újabb adatok szerint a M. wetmorei a mai erdei gólya nagyobb testű testvértaxonja lehetett, és a pleisztocén idején a modern kisebb gólyát helyettesítette az észak-amerikai kontinensen.[1]

Kérdéses kövületek

[szerkesztés]

A késő pleisztocénből származó, a mexikói San Josecito barlangban talált orsócsont (radius) talán nem Ciconia, hanem inkább Mycteria maradvány; méretéből ítélve a madár, amelyhez ez a csont tartozott kisebb volt, mint a mai amerikai gólyák és a Ciconia-fajok.[2] A brazíliai Rio Grande do Sul folyómentén talált gólyaszerű kövületek, meglehet, hogy valójában a modern erdei gólyához tartoznak és a késő pleisztocénből származnak, azaz nem régebbiek néhány tízezer évnél.[3] Argentínában, a Paraná folyómenti késő miocén korszakból származó Ituzaingó nevű formációban is találtak, Mycteriaszerű maradványokat, de ezeket még nem sikerült pontosan azonosítani.[note 1][4][5][6][7]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. tarsometatarsus darabok, amelyek igenhasonlítanak a Mycteria - nembéliekére

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Suarez, William & Olson, Storrs L. (2003). „New Records of Storks (Ciconiidae) from Quaternary Asphalt Deposits in Cuba”. Condor 105 (1), 150–154. o. DOI:[150:NROSCF2.0.CO;2 10.1650/0010-5422(2003)105[150:NROSCF]2.0.CO;2]. JSTOR 1370615. 
  2. Steadman, David W.; Arroyo-Cabrales, Joaquin; Johnson, Eileen & Guzman, A. Fabiola (1994). „New Information on the Late Pleistocene Birds from San Josecito Cave, Nuevo León, Mexico”. Condor 96 (3), 577–589. o. DOI:10.2307/1369460. 
  3. Schmaltz Hsou, Annie (2007): O estado atual do registro fóssil de répteis e aves no Pleistoceno do Estado do Rio Grande do Sul, Brasil ["The current state of the fossil record of Pleistocene reptiles and birds of Rio Grande do Sul"]. Talk held on 2007-JUN-20 at Quaternário do RS: integrando conhecimento, Canoas, Rio Grande do Sul, Brazil. PDF abstract Archiválva 2017. július 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
  4. Cione, Alberto Luis; de las Mercedes Azpelicueta, María; Bond, Mariano; Carlini, Alfredo A.; Casciotta, Jorge R.; Cozzuol, Mario Alberto; de la Fuente, Marcelo; Gasparini, Zulma; Goin, Francisco J.; Noriega, Jorge; Scillatoyané, Gustavo J.; Soibelzon, Leopoldo; Tonni, Eduardo Pedro; Verzi, Diego & Guiomar Vucetich, María (2000): Miocene vertebrates from Entre Ríos province, eastern Argentina. [English with Spanish abstract] In: Aceñolaza, F.G. & Herbst, R. (eds.): El Neógeno de Argentina. INSUGEO Serie Correlación Geológica 14: 191–237. PDF fulltext Archiválva 2008. február 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
  5. Noriega, Jorge Ignacio & Cladera, Gerardo (2005): First Record of Leptoptilini (Ciconiiformes: Ciconiidae) in the Neogene of South America. Abstracts of Sixth International Meeting of the Society of Avian Paleontology and Evolution: 47. PDF fulltext Archiválva 2008. február 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
  6. Schmaltz Hsou, Annie (2007): O estado atual do registro fóssil de répteis e aves no Pleistoceno do Estado do Rio Grande do Sul, Brasil Archiválva 2017. július 8-i dátummal a Wayback Machine-ben ["The current state of the fossil record of Pleistocene reptiles and birds of Rio Grande do Sul"]. Talk held on 2007-JUN-20 at Quaternário do RS: integrando conhecimento, Canoas, Rio Grande do Sul, Brazil.
  7. Noriega, Jorge Ignacio & Cladera, Gerardo (2005): First Record of Leptoptilini (Ciconiiformes: Ciconiidae) in the Neogene of South America Archiválva 2008. február 28-i dátummal a Wayback Machine-ben. Abstracts of Sixth International Meeting of the Society of Avian Paleontology and Evolution: 47.

Források

[szerkesztés]
  • ITIS szerinti rendszerbesorolása
  • Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 140.
  • Grimmett, Richard; Inskipp, Carol, Inskipp, Tim & Byers, Clive (1999): Birds of India, Pakistan, Nepal, Bangladesh, Bhutan, Sri Lanka, and the Maldives. Princeton University Press, Princeton, N.J. ISBN 0-691-04910-6
  • Hilty, Steven L. (2003): Birds of Venezuela. Helm Identification Guides|Christopher Helm, London. ISBN 0-7136-6418-5

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mycteria című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.